Orvosi „műhibáztatás” – V. Med. et Jur. Felértékelődött Felelősség Konferencia

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatók felelőssége és felelősségre vonása a 90-es évektől egyre szigorúbbá vált. A rendszerváltozást megelőzően ilyen típusú polgári peres eljárások gyakorlatilag nem indultak, hiszen valamennyi egészségügyi intézmény állami tulajdonban volt, magánpraxis nem létezett, tehát egy esetleges perben alperesként a Magyar Államot kellett volna beperelni, ami akkoriban nem igazán volt „helyénvaló” döntés.

Az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi felelősségével párhuzamosan az orvosok büntetőjogi felelősségre vonása is felerősödött. Ma már, ha polgári jogi kártérítési keresetet nyújt be egy károsult, szinte automatikusan büntető feljelentést is tesz a kárt okozó orvos ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének megvalósítása miatt.

2011 tavaszán szokatlanul szigorú, két év letöltendő fogházbüntetést szabtak ki Dr. Geréb Ágnesre, amiért hibázott. A bírói indoklás hangsúlyozta, hogy az ítélet szigorúságát nem befolyásolta a vétség elkövetésének helyszíne, azaz, hogy otthonszülésben segédkezett a doktornő. Vajon ez azt jelenti, hogy a jövőben az orvosok szigorúbb büntetésekre számíthatnak egy-egy műhiba kapcsán?

Erre a kérdésre is keresi a választ a 2012. május 8-án megrendezésre kerülő V. Med. et Jur. Felértékelődött Felelősség Konferencia is, amelynek témája az orvosi „műhibák” büntetőjogi vetülete. A konferencia résztvevői az egészségügyi ellátás során felmerülő büntetőjogi felelősség kérdéseiről hallhatnak előadásokat. A témáról a Kúria egyik bírája, egy ügyész, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője, ügyvédek, igazságügyi szakértők tartanak előadásokat.

Az orvosi „műhibák” kapcsán egyre gyakrabban merül fel a kérdés: „Mi az, ami miatt az egyik károsult pert indít az egészségügyi szolgáltató ellen? Ugyanolyan hiba esetén a másik károsult miért nem nyújt be keresetet?” Bár nincsenek erre vonatkozóan egzakt felmérések, a témára specializálódott ügyvédek és bírák elmondása szerint azonban az esetek kb. 80%-ban a nem megfelelő orvosi, egészségügyi kommunikáció áll a perek mögött. Tehát azok a károsultak kérnek elsősorban jogi segítséget, akiket megbántottak, megsértettek, megaláztak egészségügyi kezelésük során. Az orvos társadalomnak szembe kell néznie a ténnyel, miszerint a korábbi paternalista orvos-beteg viszony nem erőltethető rá az öntudatos, jogaival tisztában lévő betegek új generációjára. Ha az orvosok ráébrednek, hogy a megfelelő orvosi kommunikáció a műhibaperek elkerülésének egyik alapja lehet, akkor talán bízhatunk abban, hogy nem jutunk el odáig, mint a nyugati társadalmak, ahol az orvos hiány egyik fő oka a felelősségre vonástól való félelem.

A konferencia programját megtekintheti itt.

Szerző: Dr. Németh Kinga, jogász-közgazdász

Reklámok
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: