Health 2.0 közösség épül Magyarországon

Beszámoló az első hazai közösségi rendezvényről

A Health 2.0 nemzetközi szervezet magyar tagozata első találkozóját június 11-én tartotta, melynek helyszínét a Richter Gedeon Nyrt. biztosította. Ahogy a Health 2.0 külföldi közösségeinek, úgy a magyar tagozatnak is célja, hogy a helyi, iparági képviselők közösen, együtt gondolkodva fejlesszék tudásukat, új trendeket, technológiákat, megoldásokat megismerve.

A nagyfokú érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint félszáz egészségügyi és gyógyszeripari kommunikációs döntéshozó vett részt az eseményen. Ezen hagyományteremtő rendezvényen nemcsak a szakmai kapcsolatok és a közösség építésére, de új nézőpontok és a piaci környezet mélyrehatóbb megismerésére is lehetőség nyílt. A négy órás találkozón az orvos, a beteg és a gyógyszeripari résztvevők szempontjaiba is bepillantást nyertünk.

A rendezvény nyitóelőadásában Dr. Németh György, a Richter Gedeon Nyrt orvostudományi igazgatója a gyógyszercég rövid bemutatása után a gyógyszeriparban megjelenő diszruptív technológiákról beszélt. Németh doktor előadásában rámutatott, hogy a megjelenő, előre mutató technológiák hosszú távon nemcsak költséghatékonyabbak, de egyszerűbbek és kisebbek is. Az igazgató úr kiemelte, hogy a betegközpontúságnak, mint új szemléletmódnak és az új mobiltechnológiáknak fontos szerepe van a gyógyítás fejlődésében. A megjelenő multidiszciplináris megoldások eredményeképp új gyógyszerek, terápiák alakulhatnak ki.

Gyarmati Gábor, a Health 2.0 magyar közösségének alapítója és vezetője bemutatta a nemzetközi szervezet kialakulását, vezérelveit és azokat a témákat, melyekkel a társaság konferenciáin és lokális rendezvényein egyaránt foglalkozik. Az előadásból kiderült, a szervezet célja az, hogy mind a nemzetközi, mind a helyi szerveződések szintjén teret adjon az együtt gondolkodó résztvevőknek tudásuk, tapasztalataik megosztására. Így a Health 2.0 magyar közössége a jövőben is örömmel fogadja azokat az előadókat és témáikat, akik szívesen előadnának a negyedéves hazai rendezvényeken vagy akár az éves Health 2.0 Europe konferencián.

Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója az orvosok digitális affinitását mutatta be két kutatás eredményeit alapul véve. A piackutató vállalat nemzetközi MedNetTrack tanulmányából kiemelt adatok alapján nemcsak ország, de régiós szinten is láthattuk a trendeket az orvosok internet és mobil eszköz használatára vonatkozóan. Emellett az előadásban szó esett a cég, látogatók körében évente elvégzett kutatása alapján, az okos/digitális eszközök látogatásra gyakorolt hatásáról, illetve arról, hogy igény van személyre szabott termékre, technológiára és tartalomra az érintettek részéről. A MedNetTrack tanulmány ingyenes összefoglalóját ezen a linken letöltheti.

Dr. Pénzes János, a Richter Gedeon Nyrt. nemzetközi e-marketing menedzsere a Health 2.0 mozgalmon belül a gyógyszeripar szerepéről beszélt. Előadásából kiderült, hogy a mostani fogyasztóknak/betegeknek nem csak a gyógyszerre, hanem hozzáadott értékre is szüksége van. A szakember kiemelte, hogy a gyógyszeripari vállalatoknak a „Beyond the pill” és a „Patients want care, not just a pill” gondolatokat szükséges szem előtt tartani mindamellett, hogy figyelembe veszik a technikai fejlődést. Rámutatott arra is, hogy a digitális megoldások nem jelentenek többé újdonságot, inkább normaként a mindennapok szerves részét képezik. Az előadás végén bemutatott néhány új technológiai megoldást a gyógyszeriparból: REMOTE – a Pfizer online klinikai vizsgálati rendszere; Care4Today – appcsalád; BlueStar – az első FDA által elfogadott digitális diabétesz terápia.

Balogh Judit, a Pharmapromo Kft. portfólió menedzsere egy sikeres egészségügyi alkalmazást, a Hölgynaptárt mutatta be a résztvevőknek, amely megjelenése óta a hazai top5 ingyenes orvosi alkalmazás között van. A résztvevők megtudhatták, milyen alkalmazás az, mely jelentős mértékben segíti az orvos-beteg kommunikációt és az együttműködést. Az előadás végén érdekes eszmecsere bontakozott ki az mHealth megoldások kapcsán.

Dr. Bálint Botond, a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület alapítója, az egészségügy és az orvos nézőpontját képviselte a találkozón. Hangsúlyozta, hogy az új diagnosztikai technológiák, melyek már egy egyszerű háztartásban is helyet kaphatnak, költséghatékonyabbá, olcsóbbá tehetik az egészségügyet oly módon, hogy elősegítik a táv orvoslást és csak azok kapnak kórházi ellátást, akiknek ténylegesen szüksége van rá. Az előadás végén számos létező platformot és megoldást érintett, amely az új digitális, illetve mobil technológiákat alkalmazza.

Sztankó Péter, a Webbeteg.hu egészségportál főszerkesztője előadásában a magyarországi betegközösségek létezését kérdőjelezte meg, illetve a meglévő „közösségek” tulajdonságainak számba vételével igazolta, miért is nem tekinthetők azok valódi betegközösségnek. A vitaindító előadás eredményeként diskurzus indult a külföldi és hazai betegközösségekről, és a külföldön működő jó gyakorlatokról.

Az esemény zárásaként Gyarmati Gábor elmondta, hogy a jövőben is hasonlóan izgalmas, és aktuális területeket érintenek majd a találkozók. A magyarországi szervezet célja, hogy a helyi szerveződés internetes felületein folyamatos eszmecserét, akár vitát folytassanak a részvevők annak érdekében, hogy a hazai Health 2.0 is valódi, jól működő szakmai közösséget alkosson. A szervezet várja az iparági érintettek fenti célokkal kapcsolatos gondolatait, esetleges kritikai megjegyzéseit, és az előadói jelentkezéseket a health20.hu@szinapszis.hu e-mail címre.

A Health 2.0 magyar közösség hivatalos online felületei: Twitter | LinkedIn | SlideShare

Az eHealth népszerűsége Európában és a fogyasztói bizalom a gyógyszeripari információval kapcsolatosan

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európaiak nyitottak az online megoldásokra, így az internetes információforrások és mobil alkalmazások használatára egészségi állapotuk javítása érdekében.

A kutatásban 14,000 európai lakos vett rész az Európai Unió 14 országából. A felmérést az Európai Bizottság intézete, az Institute for Prospective and Technological Studies készítette. A válaszadók 54 százaléka egyetértett azzal, miszerint a különböző információs és kommunikációs technológiák segíthetik a jobb egészségi állapot elérését. A kutatásban résztvevők 29 százaléka nem értett egyet, de nem is cáfolta a fenti kijelentést.

Az online kérdőív eredményei szerint csupán a válaszolók kis hányadához jutottak el közvetlen, promóciós célú egészségügyi üzenetek. Emellett az is kiderült, hogy a gyógyszeripari cégek a többség számára nem jelentenek megbízható egészségügyi információforrást. A gyógyszeripari tájékoztatást, információkat a válaszolók 8 százaléka tartja teljesen megbízhatónak, míg 37 százalékuk kissé, 18 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik a gyógyszeripari cégektől származó tájékoztató üzenetek helyességében.

Emellett a kutatás azt is kimutatta, miszerint az emberek 41 százaléka havonta többször fordul online forrásokhoz egészségügyi információért, további 40 százalék pedig havonta kevesebb, mint egyszer használ digitális kommunikációra, illetve tájékoztatásra szolgáló eszközöket egészségügyi okokból. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzá eddig nem jutottak el egészségtudatosságot, betegségmegelőzést szorgalmazó egészségügyi üzenetek.

További eredmények:

  • A fiatalok gyakran használnak web 2.0 technológiákat, kommunikációs eszközöket, leginkább a wellness témakörével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékozódás céljából.
  • A középkorú válaszadók is aktív felhasználói az új technológiáknak, eszközöknek. Leginkább, mint a családjukhoz eljutó egészségügyi információ ellenőrzői, szűrői tájékozódnak. Így meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az idősebb és fiatalabb családtagokhoz milyen egészséggel kapcsolatos üzenetek jutnak el.
  • Az idős generáció képviselői körében is jellemző az online források és technológiák használata kommunikáció és tájékozódás céljából. Az idősebbek között azonban – szemben a fiatalabb korcsoportokkal – azok alkalmazzák leginkább ezeket az eszközöket, akik egészségtudatosan élnek, illetve alapvetően jó az egészségi állapotuk.

A kutatás az eredményeket összegezve kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a saját egészség feletti ellenőrzés biztosításában, az aktív és egészségtudatos életmód kialakításában.

(Forrás: PMLiVE)

Új trendek a magyar gyógyszeriparban

Mint azt korábbi blogbejegyzésünkben kifejtettük, 2012 számos változást tartogat a magyar gyógyszeripar számára. A Semmelweis és Széll Kálmán tervekben megfogalmazott egészségügyi reform következtében alapvető átalakulás várható az iparág működésében.

Orvoslátogatói rendszerek változása – felértékelődő HR

Az intézkedések legnagyobb vesztesei egyértelműen az orvoslátogatók, hiszen a személyes orvos-találkozásokba fektetett források megtérülését itthon jelentősen csökkentik az iparágat érintő „különadók”. A 2011 közepétől hatályba lépett rendelkezések szerint a gyógyszerforgalom utáni befizetési kötelezettség 12 százalékról 20 százalékos mértékre emelkedett és évi 10 millió forintra nőtt az orvos- és patikalátogató gyógyszerismertető személyek után fizetendő díj. (A GYEMSZI adatai alapján, Magyarországon 2011 elején mintegy 2600 orvoslátogató dolgozott, míg év végére megközelítőleg 2100 főre csökkent ez a szám.)

2012-ben kiemelt fontosságú lesz a megmaradt orvoslátogatók HR támogatása. A Szinapszis Kft. orvoslátogatók körében végzett mélyinterjús kutatásának tanúságai alapján kijelenthetjük: a jövőben prioritást kell élvezzen a látogatók sales stratégiába történő, mélyebb szintű involválása, annak érdekében, hogy a dolgozók megértsék a folyamatok alakulását. A személyes orvoslátogatások és alternetív sales eszközök párhuzamos alkalmazása esetén kritikus az emberek megfelelő beavatása, képzése, hogy az új eszközökre ne ellenségként, hanem „értékesítési partnerként” tekintsenek – támogatva ezzel a gyógyszergyári menedzsment céljait is.

Megjelent az ÚJ beteg

Az internet jelentős szerepet tölt be a lakosság és a betegek egészségügyi tájékozódásában. A neten folyamatosan informálódó beteg, mint (többé-kevésbé) tudatos fogyasztó jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, és az „új típusú” páciens igényli a kommunikációt az orvos részéről is – új kihívást jelentve ezzel a szakember számára, hiszen a korábbi egyoldalú orvosi „párbeszédet” fel kell váltsa a kétszereplős konzultáció.

A felvilágosultabb betegek esetében megfigyelhető, hogy magasabb elvárásokat támasztanak az egészségügyi ellátás színvonalát illetően, így trendként figyelhető meg ezen pácienseknek magánorvosi rendszerben történő megjelenése.

A gyógyszergyártók részéről ez a betegcsoport új targetet jelent, azáltal, hogy lehetségessé válik az irányított laikus kommunikáció – nem csak OTC terápiás területeken!

Beteg-együttműködés javítás – törvényi eszközökkel

A gyógyszerpiac 2012-es megszorításait tartalmazó javaslatcsomag része az ún. beteg-együttműködési program is, amelyet először a keringési problémákkal küzdők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében vezetnek be. Az intézkedés értelmében annak, aki továbbra is ugyanannyit szeretne fizetni gyógyszereiért, vállalnia kell, hogy mozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javít egészségi paraméterein – tehát leadja a felesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Mindezek következtében 2012-ben várhatóan jelentősen felértékelődik a beteg-compliance programok szerepe is.

A concordance, vagyis a terápiás egyetértés lehetséges javulása tekintetében ugyanakkor pesszimisták az orvosok: közel háromnegyedük nem gondolja, hogy a – fenti, és egyéb, az együttműködés javítását célzó – egészségpolitikai intézkedések következtében jelentősen javulna majd az orvos-beteg együttműködés a következő 2 évben.

Fokozódó szerepben a patikusok

Többek között a generikusok térnyerésének, valamint a hatóanyag-alapú felírás bevezetésének köszönhetően a patikusok szerepe tovább erősödik a jövőben, még inkább jelentős szerepet töltenek majd be az értékesítés során. Kritikus kérdés lesz a patikai sales megfelelő hatékonysága, így az ilyen irányú méréseket szolgáló vizsgálatok (pl. mystery shopping) jelentősége megnő 2012-ben.

(Kiss Katalin)

Kórházi weboldalak a betegek igényei szerint

Akik nyomon követik az egészségügyben zajló eseményeket, azok tudják, hogy az elmúlt időszak rengeteg változást hozott. Amikor ilyen gyors ütemű az átalakulás, érdemes visszatérni az alapvető elvekhez, kiindulópontokhoz. Az egészségügyi vezetőknek ez alapján négy területre kell összpontosítaniuk.

  1. A megváltozott környezet felmérése és motiváló célkitűzések
  2. A céloknak megfelelő stratégiák és eljárások kidolgozása
  3. A stratégiák megvalósítására alkalmas emberek kiválasztása
  4. Mérhető eredmények számonkérése

A kórházi vezetők sok esetben nem vesznek tudomást a betegek körében, illetve az egészségügy területén kialakuló új trendekről. Így például nem fordítanak kellő figyelmet a korszerű intézményi weboldalak fejlesztésére, közösségi média eszközök használatára, illetve figyelmen kívül hagyják, hogy egyre több páciens mobilkészülékén keres rá az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb információkra, elérhetőségekre.

Milyen céllal böngészik a betegek a kórházi weboldalakat? Míg majdnem minden intézmény oldalán megtalálható az igazgató vagy főorvos köszöntő levele, nem valószínű, hogy a betegek számára ez a rendelési idővel, kezelésekkel, szakorvosokkal kapcsolatos hasznos információt nyújtana.

Mit tehet egy kórház a betegközpontú portál kialakítása érdekében? Először is érdemes megtudni, mi a betegek legfőbb célja, amikor a kórházi weboldalra látogatnak. Ezeket a célokat csak a páciensek bevonásával lehet meghatározni. Meg kell szólítani a betegeket, az ő visszajelzéseik alapján lehet igazán jól működő oldalt kialakítani. Egy felhasználóbarát oldal egyik fő tulajdonsága, hogy a legfontosabb információk már a kezdőoldalon elérhetők. A betegek számára hasznos tudnivalók legfeljebb két kattintással elérhetőek kell, hogy legyenek.

Az egészségügy az internet segítségével már nemcsak a kórház négy falán belül létezik, hanem a betegek otthonában, számítógépeik képernyőjén is. A kórházaknak egyre inkább arra kell törekedniük, hogy a páciensek számára fontos információk mindenki számára könnyen elérhetők legyenek.

(Forrás: Hospital Impact)

Tájékoztatás vényköteles gyógyszerekről – Az Európai Bizottság új szabályzata

Az Európai Bizottság kedden új indítványt fogadott el a vényköteles gyógyszerekről való tájékoztatással kapcsolatban, amely meghatározza, milyen információt tehetnek közzé készítményeikről a gyógyszergyártó cégek. John Dalli, egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos nyilatkozata szerint az új szabályozás “a betegek jogait, érdekeit és biztonságát helyezi előtérbe” és “tovább erősíti az engedélyezett gyógyszerkészítmények ellenőrzésének lehetőségét.”

Dalli azt is kiemelte, hogy “a páciensek egyre többet szeretnének tudni a gyógyszereikről”, de arra is figyelmeztetett, hogy “az internet egyre szélesebb körben való használata méginkább szükségessé teszi az informálás világos szabályozását.” Az új rendelkezés kiegészíti a 2008-ban született előírásokat, és továbbra is tiltja a vényköteles gyógyszerkészítmények reklámozását.

Az új előírások csupán bizonyos információk közzétételét teszik lehetővé: így a használati utasítás adatai, az árakkal, klinikai kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók elérhetők a betegek számára. Azonban az indítvány alapján ezek csak “korlátozott számú kommunikációs csatornán” juttathatók el a páciensekhez, többek között hivatalosan regisztrált internetes oldalakon keresztül.

(Forrás: FirstWord)

Okostelefonok, orvosi alkalmazások az egészségügyben

Ötből négy egészségügyi szakember használ okostelefont, táblagépeket, mobil eszközöket, illetve számos orvosi alkalmazást munkája során – mutatta ki a Jackson & Coker kutató cég “Alkalmazások, Orvosok és Digitális Eszközök” című tanulmánya.

“A technológia terén jártas, legtöbbször friss diplomás orvosok egyre gyakrabban fordulnak digitális és internetes eszközökhöz a betegekkel való hatékony kommunikáció és a kezelések sikere érdekében,” – mondta Sandra Garrett, a Jackson & Coker elnöke.

Tehát az orvosok hány százalékára jellemző a digitális technológia használata különböző szakterületeken? Íme:

  • Sürgősségi szakorvosok – 40 százalék
  • Kardiológusok – 33 százalék
  • Urulógusok – 31 százalék
  • Bőrgyógyászok – 30 százalék
  • Pszichiáterek – 28 százalék
  • Radiológusok – 24 százalék
  • Reumatológusok – 22 százalék
  • Endokrinológusok – 21 százalék
  • Onkológusok – 20 százalék
  • Klinikai patológusok –16 százalék

Nem meglepő, hogy annyi szakember támaszkodik az iPhone, iPad és egyéb táblagépek nyújtotta információkra, nem beszélve a szinte már megszámlálhatatlan alkalmazásokról. Mindez összhangban van az egészségügy új irányvonalával, vagyis az orvoslás minél több területének digitalizálásával.

A tanulmány nem hagyja figyelmen kívül a digitális formátummal kapcsolatos adatbiztonsági kérdéseket és aggodalmakat sem. A bizalmas információk védelme érdekében számos kórház csupán olvasásra teszi elérhetővé a betegek digitális egészségügyi adatait, így az orvosok számára nem adott az információ tárolásának lehetősége. Ez a módszer a betegek személyi jogainak sérülését hivatott megelőzni.

A digitális megoldások által az orvosok egyre több információt érhetnek el egyetlen gombnyomással. A folyamatosan áramló információ mennyisége korlátlan, az egészségügyi alkalmazásokban rejlő lehetőségek végtelenek. Éppen ezért nem kérdés, hogy a külföldi minta, azaz az egészségügyi adatok digitalizálása, a mobil eszközök használata a magyar orvostársadalom számára is követendő példa kell, hogy legyen.

(Forrás: HealthcareITNews)

Orvosok online – jó hírnév öt lépésben

A közösségi média idejében az internetes tartalmak rengeteg emberhez eljuthatnak és jelentős kart okozhatnak az orvosok karrierjében, hacsak nem tartják ezeket folyamatos ellenőrzés alatt. Még akkor is, ha egyes orvosok nem aktívak online, a nevük, a munkájukra vonatkozó kritika, a betegek panaszai és pozitív visszajelzései megjelennek különböző weboldalakon.

A legtöbb orvos öt egyszerű lépésben ellenőrzése alatt tarthatja a vele kapcsolatos online tartalmakat, illetve megőrizheti jó hírnevét.

Google keresés

Sok orvos ott követi el a hibát, hogy úgy véli, mivel nincsen saját portálja és a közösségi oldalakat sem használja, egyáltalán nincs jelen online. De ez csupán azt jelenti, hogy nem vesz részt a vele kapcsolatos internetes diskurzusban.

Az ellenőrzés első lépése, hogy megtudjuk, mit is kell ellenőrizni, mi szerepel rólunk a különböző internetes oldalakon. Ennek legegyszerűbb módja a Google keresés. Szakemberek véleménye szerint minden orvosnak legalább havonta érdemes rákeresnie a nevére. Az online tartalmak gyorsan terjednek, így ezek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen egy esetleges krízis elhárításához. Emellett ez arra is lehetőséget ad, hogy az orvosok a pozitív visszajelzésekre építhessenek.

Hibák, hibás információk javítása

A legegyszerűbb, ha ezt a Google keresési listában első néhány helyen megjelent oldalakon kezdjük. Ezek a portálok általában orvos keresők, illetve értékelő oldalak, amelyeken gyakran régi, már nem aktuális elérhetőség és hiányos életrajz szerepel.

Az oldalak legtöbbje lehetőséget ad az orvosoknak, hogy saját profiljukat szerkesszék. Ez remek alkalom a hiányos adatok kiegészítésére és a pozitív eredmények kiemelésére.

Saját tartalom létrehozása

A legjobb módja a párbeszéd irányításának, illetve a nem kívánatos párbeszéd elkerülésének, ha az orvos maga kezdeményez. Erre számos online felületen van lehetőség: személyes blogok, közösségi profilok, weboldalak, amelyek mind igen magasan jelennek meg a Google keresési eredmények listájában.

Az építő kritika értékelése

Tanulmányok szerint az orvosokról írt online értékelések jelentős többsége kedvező. Azonban akkor sincs nagy baj, ha egy orvosról éppen nem születik annyi pozitív értékelés. A cél: előnyös, de kiegyensúlyozott hozzászólások. Mindig less olyan beteg, aki éppen negatív, vagy nem elégedett. A lényeg inkább az, hogy a megbízható orvos-értékelő oldalakon kedvező visszajelzések jelenjenek meg.

Kritikából előny, fejlődés

Számos dolgon, amelyet a betegek kifogásolnak az internetes oldalakon, az orvosok rövid idő alatt változtathatnak. Fontos, hogy a változásokról online is hírt adjunk!

Érdemes ismerni a betegek leggyakoribb panaszait, kritikai megjegyzéseit: hosszú várakozási idő, a visszajelzés hiánya, illetve lassúsága, nehéz elérhetőség. Ezen területek fejlesztése a rendelés alatt és az interneten egyaránt nagyban hozzájárulhatnak az orvos jóhíréhez. Az online népszerűség jelentős részben attól függ, hogy hogyan kommunikál az orvos a betegek számára legfontosabb problémákról. Amennyiben változások történnek a betegek visszajelzései alapján, úgy ezekről minél előbb tájékoztatni kell a pácienseket online.

Nem bízhatunk csupán abban, hogy a negatív értékelések, az elégedetlen betegek online tartalmai egyszer majd feledésbe merülnek. A rossz hírnevet figyelmen kívül és kezeletlenülhagyni nem célravezető és nem megoldás.

(Forrás: American Medical News)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Orvosok és a hatalmas információáradat valósága

Talán a legnagyobb kihívás, amellyel a következő orvos generációnak szembe kell néznie: a végtelen információ és véges emberi befogadóképesség feszültsége. Egészen egyszerűen túl sok olvasni- és látnivaló van. Az orvosokkal szembeni elvárás pedig még nagyobb, hogy folyamatosan naprakészek legyenek a szakmai híreket, történéseket illetően.

Íme néhány ötlet, hogyan bírkózhatunk meg a hatalmas információáradattal:

  • Törődjünk bele, hogy nem tarthatunk mindennel lépést. Ez talán túlságosan pesszimista gondolat, de ez az első lépés ahhoz, hogy együtt tudjunk élni az újszerű információtömeggel. El kell fogadni, hogy a rendelkezésünkre álló tudásanyaghoz emberi kapacitásunk nem elegendő.
  • Válasszuk külön: mi az, amit tudnunk kell, és mi az, amit tudni szeretnénk. Ez két külön dolog. Befogadni mindazt, amit muszáj tudnunk, egy elérhető cél. Ha azonban arra törekszünk, hogy mindent megismerjünk, valószínű, hogy nagy akadályokba ütközünk, és állandó stressznek leszünk kitéve. Válasszuk ki a legfontosabb forrásokat, és különítsük el azoktól, amelyeket csak kedvtelésből követünk.
  • Szánjunk időt a kedvelt olvasnivalóinkra i.: A hatékony időbeosztás kulcsfontosságú. Ha a legfontosabb alapinformációkat viszonylag rövid idő alatt megtaláljuk és magunkévá tesszük, marad időnk azokra az olvasmányokra is, amelyeket csupán kedvtelésből olvasunk. Az egyik a házi feladat, a másik a játék. A sorrendet érdemes betartani, de a megfelelő időbeosztással a kellemes időtöltésről sem kell lemondani.
  • Hozzunk létre egy olyan rendszert, amelyben a fontos információ ránk talál. Egy évtizede még információ keresésére használtuk az internetet. Ma már ez az információ talál meg minket közösségi oldalainkon keresztül. Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akiken keresztül hozzájuthatunk a tudásanyaghoz. Használjuk közösen forrásainkat, ismereteinket. Több szem többet lát.
  • Csökkentsük minimálisra a felesleges tartalmakat. Az eredményes informálódás kulcsa a megfelelő szűrés és válogatás. Ez azt is jelenti, hogy a közösségi oldalakon nem a legtöbb hanem a legérdekesebb információt megosztókat érdemes követni. A közösségi oldalak folyamatos követése és az online kapcsolatok szigorú megválogatása elengedhetetlen a felesleges tartalom kiszűrése érdekében.

De mégis mi van akkor, ha valamiről lemaradunk? El kell fogadnunk a tényt, hogy ez kivédhetetlen. Lesz olyan, ami elkerüli a figyelmünket. Koncentráljunk arra, amit feltétlenül tudnunk kell, és élvezzük mindazt, amit ezenkívül megismerhetünk.

(Forrás: 33charts.com)

Betegportálok – a páciensek szemével

Először az elektronikus orvosi adatok, majd az internetes konzultáció, közösségi média, most pedig a betegportálok jelentik a legújabb digitális egészségügyi trendet. Az új eszközök hatékonyságában azonban addig nem lehetünk biztosak, amíg fel nem tesszük a kérdést: vajon hogyan látják őket a betek?

Vegyük például a betegeknek szánt portálokat, amelyekre az orvosi praxis “előszobájaként” is tekinthetünk. Az oldalon való regisztrációval a páciensek egy zárt, biztonságos felületen juthatnak hozzá kórlapjaikhoz, eredményeikhez, illetve felvehetik a kapcsolatot orvosukkal email-en keresztül, vagy akár időpontot is egyeztethetnek vele. Az oldal nyújtotta számos kényelmes megoldás ellenére amerikai kutatás bizonyította, hogy a betegportálokat országos szinten a páciensek mindössze 6 százaléka használja.

Egy belgyógyászati folyóirat eredményei alapján azok a betegek fordulnak leginkább ezekhez az oldalakhoz, akik:

  • nincsenek megelégedve jelenlegi orvosukkal,
  • nem tartják megfelelőnek az orvosukkal való kommunikációt,
  • úgy érzik, orvosuktól nem kapnak kielégítő egészségügyi információt.

A páciensek, akik legkevésbé érdeklődnek a betegportálok iránt:

  • meg vannak elégedve orvosukkal,
  • megfelelőnek tartják az orvosukkal való kommunikációt,
  • nehézségeik vannak az internetes oldal kezelésével kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy a kutatások rámutattak: azok a betegek, akiknek jó a kapcsolatuk az orvosukkal, tartanak attól, hogy a portálok esetleg átveszik a szemtől-szembe történő találkozások szerepét, ezzel gyengítve az orvosukkal való eddigi kapcsolatukat. Félnek tehát attól, hogy a weboldalak nem kiegészítő megoldást kínálnak, hanem a személyes vizsgálatokat igyekeznek helyettesíteni.

Míg a tanulmányok eredményei nem általánosíthatók teljes mértékben, rávilágítanak egy potenciális következményre, amely független az orvosi szándéktól, mégis befolyásolhatja a betegekkel kialakított kapcsolatot. A páciensek ugyanis úgy értékelhetik a változást, mintha orvosaik szándékosan csökkenteni kívánnák a rájuk fordított időt, a személyes konzultációk számát.

Összefoglalóan a betegportálokról

  1. A betegportálok nem egy múló trend termékei, sőt, a jövőben szakmai elvárás lehet ezeknek az internetes alkalmazásoknak fenntartása.
  2. Az oldalak kialakításakor a páciensek véleményét kellene elsősorban figyelembe venni – milyen szolgáltatásokra van szükségük, mit tartanának hasznosnak, hogyan érdemes ezeket reklámozni. A feltett kérdések azért is fontosak, hiszen egy betegközpontú portál kialakításáról van szó.
  3. A weboldalak igazi értékét a közvetlenül az orvosoktól származó, betegközpontú egészségügyi segítség adja, nem pedig különböző készítmények és szolgáltatások promóciója.
  4. Érdemes lenne az oldalak működtetését az orvosok mindennapi munkamenetébe beépíteni. Fontos, hogy ha a potálon betegek adatai szerepelnek, akkor azt az orvos fel is használja munkája során.

(Forrás: Mind The Gap)