A betegek inkább az internethez fordulnak mint orvosukhoz

Egy nemrégiben megjelent online felmérés szerint a megkérdezett páciensek 63 százaléka inkább az interneten tájékozódik az olyan kínos témákat illetően, mint a szex vagy a nemi betegségek, kérdéseiket nem szívesen teszik fel személyesen. A válaszolók jelentős többsége fordult korábban online forrásokhoz a szemtől szembeni orvosi vizsgálat helyett.

Egyre több weboldal ismeri fel a betegek igényeit és biztosít számukra könnyen elérhető, pontos és megbízható orvosi információt. Az online platformok segíthetnek azoknak a pácienseknek, akik az orvosi konzultáció előtt szeretnének több információhoz jutni az interneten keresztül. Az internetes orvosi asszisztencia gyors segítséget jelenthet vészhelyzet esetén, illetve kórházaktól, rendelőktől távol lakó betegeknek is. Sok esetben az egészségügyi probléma kínos jellege készteti az embereket arra, hogy inkább online tegyék fel kérdéseiket. A válaszolók nagy része emellett a hosszú várakozást, illetve időhiányt említette, ami miatt inkább az online orvosi forrásokat részesíti előnyben.

Sok esetben az online felületek közösségi platformmá alakulnak, ahol betegek és orvosok kommunikálhatnak, betegközösségek alakulhatnak ki. Az internetes egészségügyi közösségi oldalakon a páciensek lakóhelytől függetlenül oszthatják meg tapasztalataikat, tehetik fel kérdéseiket.

Az alábbi infografika a betegek egészséggel kapcsolatos online szokásait, illetve az orvosi vizsgálatokkal szembeni fenntartásait foglalja össze.

(Forrás: Mashable.com)

Reklámok

Az eHealth népszerűsége Európában és a fogyasztói bizalom a gyógyszeripari információval kapcsolatosan

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európaiak nyitottak az online megoldásokra, így az internetes információforrások és mobil alkalmazások használatára egészségi állapotuk javítása érdekében.

A kutatásban 14,000 európai lakos vett rész az Európai Unió 14 országából. A felmérést az Európai Bizottság intézete, az Institute for Prospective and Technological Studies készítette. A válaszadók 54 százaléka egyetértett azzal, miszerint a különböző információs és kommunikációs technológiák segíthetik a jobb egészségi állapot elérését. A kutatásban résztvevők 29 százaléka nem értett egyet, de nem is cáfolta a fenti kijelentést.

Az online kérdőív eredményei szerint csupán a válaszolók kis hányadához jutottak el közvetlen, promóciós célú egészségügyi üzenetek. Emellett az is kiderült, hogy a gyógyszeripari cégek a többség számára nem jelentenek megbízható egészségügyi információforrást. A gyógyszeripari tájékoztatást, információkat a válaszolók 8 százaléka tartja teljesen megbízhatónak, míg 37 százalékuk kissé, 18 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik a gyógyszeripari cégektől származó tájékoztató üzenetek helyességében.

Emellett a kutatás azt is kimutatta, miszerint az emberek 41 százaléka havonta többször fordul online forrásokhoz egészségügyi információért, további 40 százalék pedig havonta kevesebb, mint egyszer használ digitális kommunikációra, illetve tájékoztatásra szolgáló eszközöket egészségügyi okokból. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzá eddig nem jutottak el egészségtudatosságot, betegségmegelőzést szorgalmazó egészségügyi üzenetek.

További eredmények:

  • A fiatalok gyakran használnak web 2.0 technológiákat, kommunikációs eszközöket, leginkább a wellness témakörével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékozódás céljából.
  • A középkorú válaszadók is aktív felhasználói az új technológiáknak, eszközöknek. Leginkább, mint a családjukhoz eljutó egészségügyi információ ellenőrzői, szűrői tájékozódnak. Így meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az idősebb és fiatalabb családtagokhoz milyen egészséggel kapcsolatos üzenetek jutnak el.
  • Az idős generáció képviselői körében is jellemző az online források és technológiák használata kommunikáció és tájékozódás céljából. Az idősebbek között azonban – szemben a fiatalabb korcsoportokkal – azok alkalmazzák leginkább ezeket az eszközöket, akik egészségtudatosan élnek, illetve alapvetően jó az egészségi állapotuk.

A kutatás az eredményeket összegezve kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a saját egészség feletti ellenőrzés biztosításában, az aktív és egészségtudatos életmód kialakításában.

(Forrás: PMLiVE)

Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Internet-penetráció a laikusok körében

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogyan alakul az orvosok online elérése és internetezési szokásai. Az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan a laikusok körében dinamikusan bővül az internet penetráció világszerte. Az eléréssel rendelkezők aránya az USA-ban a legmagasabb, jelenleg 78 százalék, míg Európában átlagosan 58 százalék. (Globális szinten egyébként jelenleg 30 százalék körül alakul ez a mutató.)

Európai viszonylatokat tekintve Hollandiában, Angliában, Németországban kiemelkedőn magas a penetrációs szám, míg például Romániában vagy Ukrajnában meglehetősen alacsony. A bővülés üteme folyamatos, csak az Európai Unióban az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a felhasználók aránya.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan alakul ez a szám, átlagosan a lakosság 62 százaléka rendelkezik online eléréssel, de arányuk életkor szerint változó. Az NRC mérései alapján a 15-24 év közöttiek körében 84, a 25-34 év közöttiek esetében 72, míg a 35-49 éveseknél már csak 60 százalékos arányuk. Még az ennél is idősebbek (50+) esetében jelentősen csökken a penetráció, mindössze 29 százalék.

Internetezők a magyar lakosság körében

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=1005)

A többé-kevésbé aktívan netezők aránya 80 százalékra becsülhető a magyar lakosság körében. Átlagosan minden második felnőtt legalább napi gyakorisággal ül a gép elé ilyen céllal, és többségük (42%) kevesebb, mint 4 órát tölt webes tevékenységgel. A netezés mértéke a penetrációhoz hasonlóan életkor szerint jelentős különbségeket mutat.

Az internetezők netezési szokásait illetően árnyaltabb képet kapunk az NRC 2010/I. félév VMR jelentése alapján. A kutatás eredményei szerint a 20-59 éves internetezők hétköznapi és hétvégi netezési szokásai nagyon hasonlóan alakulnak: 45 százalékuk hétköznaponként legalább 3 órát netezik, míg hétvégén arányuk 50 százalék körül alakul.

Az internetező felnőtt lakosság 75 százaléka asztali számítógépen szokott internetezni, 10-ből 4-en pedig notebook-on. Nem meglepő, hogy ez előbbi használata az idősebbek esetében jellemzőbb (~80%), míg a fiatalabbaknál a laptop használati-arány magas (~50%).

Az internetezés eszköze Magyarországon

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=795, internetező lakosság)

Az okostelefonok alkalmazása a netezők körében közel 10 százalékos, és az eszköz a fiatal (36 év alatti), aktívan internetezők csoportjában a legmagasabb (20-23%). A mobileszközök egyértelműen a vezető beosztásban dolgozók és a diákok körében elterjedtek: az okostelefon alkalmazása 21-23% körül alakul ezekben a körökben, míg a vezető beosztásban dolgozók 5, a diákok pedig 8 százaléka iPad-en netezik.

(Kiss Katalin)

Kórházi weboldalak a betegek igényei szerint

Akik nyomon követik az egészségügyben zajló eseményeket, azok tudják, hogy az elmúlt időszak rengeteg változást hozott. Amikor ilyen gyors ütemű az átalakulás, érdemes visszatérni az alapvető elvekhez, kiindulópontokhoz. Az egészségügyi vezetőknek ez alapján négy területre kell összpontosítaniuk.

  1. A megváltozott környezet felmérése és motiváló célkitűzések
  2. A céloknak megfelelő stratégiák és eljárások kidolgozása
  3. A stratégiák megvalósítására alkalmas emberek kiválasztása
  4. Mérhető eredmények számonkérése

A kórházi vezetők sok esetben nem vesznek tudomást a betegek körében, illetve az egészségügy területén kialakuló új trendekről. Így például nem fordítanak kellő figyelmet a korszerű intézményi weboldalak fejlesztésére, közösségi média eszközök használatára, illetve figyelmen kívül hagyják, hogy egyre több páciens mobilkészülékén keres rá az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb információkra, elérhetőségekre.

Milyen céllal böngészik a betegek a kórházi weboldalakat? Míg majdnem minden intézmény oldalán megtalálható az igazgató vagy főorvos köszöntő levele, nem valószínű, hogy a betegek számára ez a rendelési idővel, kezelésekkel, szakorvosokkal kapcsolatos hasznos információt nyújtana.

Mit tehet egy kórház a betegközpontú portál kialakítása érdekében? Először is érdemes megtudni, mi a betegek legfőbb célja, amikor a kórházi weboldalra látogatnak. Ezeket a célokat csak a páciensek bevonásával lehet meghatározni. Meg kell szólítani a betegeket, az ő visszajelzéseik alapján lehet igazán jól működő oldalt kialakítani. Egy felhasználóbarát oldal egyik fő tulajdonsága, hogy a legfontosabb információk már a kezdőoldalon elérhetők. A betegek számára hasznos tudnivalók legfeljebb két kattintással elérhetőek kell, hogy legyenek.

Az egészségügy az internet segítségével már nemcsak a kórház négy falán belül létezik, hanem a betegek otthonában, számítógépeik képernyőjén is. A kórházaknak egyre inkább arra kell törekedniük, hogy a páciensek számára fontos információk mindenki számára könnyen elérhetők legyenek.

(Forrás: Hospital Impact)

Online tartalom az egészségügyben

Sok szó esik mostanában a tartalom marketingről, illetve annak kulcsszerepéről a brandépítés során. De vajon ugyanilyen fontos eleme az online tartalom az egészségügyi marketing-mixnek? Az egészségügyi oldalak több szempontból is különleges helyzetben vannak. Egyrészt nincs olyan portál, amely minden beteg összes lehetséges kérdésére tartalmazza a választ. Másrészt a páciensek egészséggel kapcsolatos online keresését alapvetően meghatározza saját és környezetük egészségi állapota. Nem fognak minden ok nélkül a cukorbetegséggel, depresszióval, vagy más problémával kapcsolatban információ után kutatni. Akkor fordulnak ezekhez a webes tartalmakhoz, amikor szükségük van rá.

A betegek online keresésére szintén igaz, hogy általában nem egyetlen forrásra korlátozódik. Akár saját tüneteikről igyekeznek megtudni minél többet, akár családtagjaik számára próbálják megtalálni a legmegfelelőbb kezelési módot, a páciensek több weboldalra is ellátogatnak, hogy átfogó, részletes információt szerezzenek.

Korábbi felmérések szerint az egészségügyi online keresések legnagyobb része, 90 százaléka kereső alkalmazásokkal indul. A betegek webes keresése azonban különböző okokra vezethető vissza. Így például nagyobb valószínűséggel keresnek információt az interneten a páciensek tünetek megjelenésekor, egy diagnózis felállításakor, új gyógyszerkészítmény szedése esetén, illetve ha egy családtagjuk ápolásra szorul. Ez azt is jelenti, hogy a betegek és hozzátartozóik különböző típusú tartalom után kutatnak.

De mégis mi a közös a betegek elvárásait illetően? Az online egészségügyi tartalomnak milyen feltételeknek kell megfelelnie?

A betegek következetes információt keresnek. A részletes és informatív tartalom a betegségek kiváltó okaitól a lehetséges kezelési módokig minden fontos információt tartalmaz.

A páciensek könnyen érthető információ után kutatnak. Szem előtt kell tartani, hogy a betegek nagy többsége nem rendelkezik orvosi képzettséggel, így a különböző kórképek, egészségügyi problémák egyszerűsített leírására van szükségük. Emellett az elkerülhetetlen, bonyolult orvosi kifejezésekhez minden esetben érdemes definíciót mellékelni.

A betegek szeretnék megismerni más páciensek tapasztalatait. Ez az egyik oka annak, hogy a közösségi oldalak egyre fontosabb szerepet játszanak az egészségügyi tájékozódásban.

A betegek könnyen megtalálható és átlátható információt keresnek. Szoros összefüggés van az online tartalmak hossza és az oldalon eltöltött idő között. Minél terjedelmesebb egy cikk, annál kisebb az esély, hogy a látogatók az egészet elolvassák. Érdemes pontos, részletes, ugyanakkor tömör tartalomszolgáltatásra törekedni. Bizonyos illusztrációk, képek, diagramok szintén segítik a könnyebb befogadást.

Végül pedig a betegeknek megbízható online tartalomra van szükségük. Minden esetben fel kell tüntetni a cikk szerzőjét, a felhasznált forrásokat, illetve a szerző végzettségét, szakterületét.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Orvosok online – jó hírnév öt lépésben

A közösségi média idejében az internetes tartalmak rengeteg emberhez eljuthatnak és jelentős kart okozhatnak az orvosok karrierjében, hacsak nem tartják ezeket folyamatos ellenőrzés alatt. Még akkor is, ha egyes orvosok nem aktívak online, a nevük, a munkájukra vonatkozó kritika, a betegek panaszai és pozitív visszajelzései megjelennek különböző weboldalakon.

A legtöbb orvos öt egyszerű lépésben ellenőrzése alatt tarthatja a vele kapcsolatos online tartalmakat, illetve megőrizheti jó hírnevét.

Google keresés

Sok orvos ott követi el a hibát, hogy úgy véli, mivel nincsen saját portálja és a közösségi oldalakat sem használja, egyáltalán nincs jelen online. De ez csupán azt jelenti, hogy nem vesz részt a vele kapcsolatos internetes diskurzusban.

Az ellenőrzés első lépése, hogy megtudjuk, mit is kell ellenőrizni, mi szerepel rólunk a különböző internetes oldalakon. Ennek legegyszerűbb módja a Google keresés. Szakemberek véleménye szerint minden orvosnak legalább havonta érdemes rákeresnie a nevére. Az online tartalmak gyorsan terjednek, így ezek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen egy esetleges krízis elhárításához. Emellett ez arra is lehetőséget ad, hogy az orvosok a pozitív visszajelzésekre építhessenek.

Hibák, hibás információk javítása

A legegyszerűbb, ha ezt a Google keresési listában első néhány helyen megjelent oldalakon kezdjük. Ezek a portálok általában orvos keresők, illetve értékelő oldalak, amelyeken gyakran régi, már nem aktuális elérhetőség és hiányos életrajz szerepel.

Az oldalak legtöbbje lehetőséget ad az orvosoknak, hogy saját profiljukat szerkesszék. Ez remek alkalom a hiányos adatok kiegészítésére és a pozitív eredmények kiemelésére.

Saját tartalom létrehozása

A legjobb módja a párbeszéd irányításának, illetve a nem kívánatos párbeszéd elkerülésének, ha az orvos maga kezdeményez. Erre számos online felületen van lehetőség: személyes blogok, közösségi profilok, weboldalak, amelyek mind igen magasan jelennek meg a Google keresési eredmények listájában.

Az építő kritika értékelése

Tanulmányok szerint az orvosokról írt online értékelések jelentős többsége kedvező. Azonban akkor sincs nagy baj, ha egy orvosról éppen nem születik annyi pozitív értékelés. A cél: előnyös, de kiegyensúlyozott hozzászólások. Mindig less olyan beteg, aki éppen negatív, vagy nem elégedett. A lényeg inkább az, hogy a megbízható orvos-értékelő oldalakon kedvező visszajelzések jelenjenek meg.

Kritikából előny, fejlődés

Számos dolgon, amelyet a betegek kifogásolnak az internetes oldalakon, az orvosok rövid idő alatt változtathatnak. Fontos, hogy a változásokról online is hírt adjunk!

Érdemes ismerni a betegek leggyakoribb panaszait, kritikai megjegyzéseit: hosszú várakozási idő, a visszajelzés hiánya, illetve lassúsága, nehéz elérhetőség. Ezen területek fejlesztése a rendelés alatt és az interneten egyaránt nagyban hozzájárulhatnak az orvos jóhíréhez. Az online népszerűség jelentős részben attól függ, hogy hogyan kommunikál az orvos a betegek számára legfontosabb problémákról. Amennyiben változások történnek a betegek visszajelzései alapján, úgy ezekről minél előbb tájékoztatni kell a pácienseket online.

Nem bízhatunk csupán abban, hogy a negatív értékelések, az elégedetlen betegek online tartalmai egyszer majd feledésbe merülnek. A rossz hírnevet figyelmen kívül és kezeletlenülhagyni nem célravezető és nem megoldás.

(Forrás: American Medical News)

Hogyan tartsuk meg weboldalunk látogatóit?

Látogatókat szerezni egy weboldalnak egy dolog, lekötni és megtartani őket egy teljesen más kérdés. A nagymértékű leépítések idején a gyógyszeripari cégeknek stratégiailag kell átgondolniuk, hogyan építik fel digitális megjelenésük legfontosabb elemét: weboldalukat.

Egy sikeres portál létrehozásakor az első lépés az oldal céljának meghatározása, illetve ennek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása. A megfogalmazott célkitűzések nem lehetnek túl általánosak, részletesebb terv kell annál, mint “a látogatók interaktivitásának ösztönzése”. Mi a célunk: oktatás, tájékoztatás, termék eladása, esetleg egy bizonyos közösség támogatása? Amint meghatározzuk pontosan, mit szeretnénk elérni, a megfelelő folyamatok és feladatok is könyebben megfogalmazhatóak.

Az internetezők legnagyobb része valószínűleg már rátalált kedvenc egészségügyi weboldalára, ahol orvosi kérdésekkel kapcsolatban tájékozódhat. A sikeres portálok ezért tájékoztatáson túl többet kell, hogy nyújtsanak – lehet ez több lehetőség az interakcióra, vagy egyedi érték közvetítése a közönség felé.

Mi tartja vissza a gyógyszeripari cégeket?

A közönség hiányos ismerete: Ha a weboldalon a látogatók nem találják meg az általuk keresett információt könnyen és rövid idő alatt, nem fognak hosszabb időt eltölteni az oldalon. Sőt, a későbbiekben sem térnek vissza a portálra.

A friss tartalom hiánya: Ma már nem elég csupán jelen lenni online. Az értékes, naprakész tartalom elengedhetetlen. Egy orvosi rendelő honlapján például érdemes közzétenni a szabad időpontokat, illetve lehetőséget teremteni az online bejelentkezésre. A recept nélkül kapható gyógyszerkészítményeket forgalmazó cégek például kedvezményes kuponokat tehetnek elérhetővé weboldaluk olvasói számára, pollen előrejelzést közölhetnek, illetve bármilyen tartalmat, amelyet máshol nem ér el közönségük.

A figyelemfelkeltés, reklám hiánya: Ha azt akarjuk, hogy a látogatók visszatérjenek oldalunkra, időnként érdemes emlékeztetnünk őket, hogy portálunk elérhető, aktívan működik és frissül. Erre kiválóan megfelel egy hírlevél, amelyben tájékoztatjuk feliratkozott olvasóinkat a legújabb fejleményekről, hírekről, akciókról. Figyeljünk azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba az üzenetek küldését, hiszen a túl gyakori hírlevél zavaróvá is válhat.

Túl bonyolult oldalfelépítés: Tegyük a keresést és visszajelzést egyszerűvé. Ha az oldal használata nehéz, kényelmetlen, a látogatók nem fognak visszatérni portálunkra. A betegek és orvosok más okból jutnak el oldalunkra, tegyük egyértelművé, hogy a számukra fontos információt hol találják meg. Érdemes jól látható helyen feltültetni az oldalt működtető cég elérhetőségét is, hiszen ez megkönnyíti a látogatók számára a visszajelzést, kapcsolatfelvételt. Fektessünk különösen nagy hangsúlyt cégünk Facebook, Twitter, Youtube oldalának megjelenítésére, hiszen ezek a közösségi oldalak is megkönnyítik a közönséggel való kommunikációt.

A weboldalak a mai napig fontos elemei a marketing mixnek. A tartalom kialakítása a látogatók, orvosok igényeit figyelembe véve, illetve a hatékonyság mérése elengedhetetlen.

(Forrás: Pixels&Pills)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Orvosok és a hatalmas információáradat valósága

Talán a legnagyobb kihívás, amellyel a következő orvos generációnak szembe kell néznie: a végtelen információ és véges emberi befogadóképesség feszültsége. Egészen egyszerűen túl sok olvasni- és látnivaló van. Az orvosokkal szembeni elvárás pedig még nagyobb, hogy folyamatosan naprakészek legyenek a szakmai híreket, történéseket illetően.

Íme néhány ötlet, hogyan bírkózhatunk meg a hatalmas információáradattal:

  • Törődjünk bele, hogy nem tarthatunk mindennel lépést. Ez talán túlságosan pesszimista gondolat, de ez az első lépés ahhoz, hogy együtt tudjunk élni az újszerű információtömeggel. El kell fogadni, hogy a rendelkezésünkre álló tudásanyaghoz emberi kapacitásunk nem elegendő.
  • Válasszuk külön: mi az, amit tudnunk kell, és mi az, amit tudni szeretnénk. Ez két külön dolog. Befogadni mindazt, amit muszáj tudnunk, egy elérhető cél. Ha azonban arra törekszünk, hogy mindent megismerjünk, valószínű, hogy nagy akadályokba ütközünk, és állandó stressznek leszünk kitéve. Válasszuk ki a legfontosabb forrásokat, és különítsük el azoktól, amelyeket csak kedvtelésből követünk.
  • Szánjunk időt a kedvelt olvasnivalóinkra i.: A hatékony időbeosztás kulcsfontosságú. Ha a legfontosabb alapinformációkat viszonylag rövid idő alatt megtaláljuk és magunkévá tesszük, marad időnk azokra az olvasmányokra is, amelyeket csupán kedvtelésből olvasunk. Az egyik a házi feladat, a másik a játék. A sorrendet érdemes betartani, de a megfelelő időbeosztással a kellemes időtöltésről sem kell lemondani.
  • Hozzunk létre egy olyan rendszert, amelyben a fontos információ ránk talál. Egy évtizede még információ keresésére használtuk az internetet. Ma már ez az információ talál meg minket közösségi oldalainkon keresztül. Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akiken keresztül hozzájuthatunk a tudásanyaghoz. Használjuk közösen forrásainkat, ismereteinket. Több szem többet lát.
  • Csökkentsük minimálisra a felesleges tartalmakat. Az eredményes informálódás kulcsa a megfelelő szűrés és válogatás. Ez azt is jelenti, hogy a közösségi oldalakon nem a legtöbb hanem a legérdekesebb információt megosztókat érdemes követni. A közösségi oldalak folyamatos követése és az online kapcsolatok szigorú megválogatása elengedhetetlen a felesleges tartalom kiszűrése érdekében.

De mégis mi van akkor, ha valamiről lemaradunk? El kell fogadnunk a tényt, hogy ez kivédhetetlen. Lesz olyan, ami elkerüli a figyelmünket. Koncentráljunk arra, amit feltétlenül tudnunk kell, és élvezzük mindazt, amit ezenkívül megismerhetünk.

(Forrás: 33charts.com)