A gyógyszeripari reklámok és az online média korlátai

Érdekes látni, hogy az online média vezető cégei hogyan állítják fel az oldalaikon megjelenő gyógyszeripari tartalomra vonatkozó szabályokat. Vannak cégek, amelyek saját kárukon tanulnak, mások már a kezdetektől fogva óvatosak a kérdéses hirdetéseket illetően.

A Google például hatalmas veszteség árán tapasztalta meg, hogy a szigorú szabályozás elengedhetetlen, ha receptre kapható gyógyszerkészítmények reklámozásáról van szó. Amerikai oldalakon megjelenő AdWords szolgáltatásában ugyanis kanadai gyógyszerek illegális hirdetései szerepeltek. Ezt a Google csak 500 millió dolláros peren kívüli megegyezéssel tudta eltussolni. A jelek arra utalnak, hogy a cég fel volt készülve egy ilyen jellegű jogi problémára, hiszen az összeg direkt ilyen típusú ügy megoldására lett félretéve. Ettől függetlenül a Google-t ért kár igen súlyos: az 500 millió dollár közelít az említett gyógyszerhirdetésekből befolyt profit és a kanadai gyógyszertári eladások összegéhez.

A Facebook láthatóan igyekszik megelőzni a hasonló hibákat. Néhány nappal ezelőtt frissítette a cég a már korábban is igen szigorú Hirdetési Szabályzatát. Az irányelvek külön kitérnek a gyógyszeripari és étrendkiegészítő termékekre. Az egyértelmű, pontosan megfogalmazott elvárások nagyban megkönnyíthetik a Facebook hirdetések létrehozását, szerkesztését. Íme, a Facebook Hirdetési Szabályzat gyógyszeriparra vonatkozó része:

A hirdetések nem reklámozhatnak receptre kapható gyógyszereket. Az online gyógyszertárak promóciója szintén tiltott, kivéve, ha azok külön engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben a Facebook speciális jóváhagyására van szükség a reklám megosztása előtt.

A diétás termékek és étrendkiegészítők hirdetése általában engedélyezett, amíg azok nem tartalmaznak szteroidokat, testtömegnövelő hormont, melatonint, (…) vagy bármilyen adalékanyagot, amely veszélyes, illetve kérdéses hatású a Facebook meglátása szerint.

A Google AdWords szolgáltatásának előfizetői nem határozhatják meg pontosan, mely hirdetések jelennek meg oldalán. A Facebook oldalakon szintén számos reklám tűnik fel az adott oldal témája, közönségének jellege alapján. Mégis biztonságosabbnak érzem a Facebook megközelítését, hiszen a cég egyértelmű szabályokkal korlátozza a törvénysértő vagy durva reklám tartalmakat, előírásai pedig minden hirdetőre egyformán vonatkoznak.

Egy Facebook hirdetés létrehozása nem bonyolult művelet, de tartalmazza az ellenőrzés és jóváhagyás elengedhetetlen lépését. Hasonló megszorításokkal talán a Google büntetése is elkerülhető lett volna.

Google AdWords vagy Facebook Hirdetés – Ön melyiket részesíti előnyben?

(Forrás: Reuters, Facebook)

5 tanács kórházi blogokhoz

Az igazat megvallva, ritka az olyan kórházi blog, amelyet több millióan látogatnak. De ha egy kicsit óvatosabban tűzzük ki céljainkat, egy jól működő és megvalósítható tervet állíthatunk össze a kórházi weboldalak forgalmának növelésére. A jó hír pedig, hogy mindez idővel könnyebb lesz, olajozottabban működik majd.

De mi a legjobb módja annak, hogy kiderítsük, mi érdekli leginkább közönségünket? Hogyan kezdjünk hozzá? Íme néhány tipp és követendő példa a Medcitynews.com oldalról:

  • Építsük fel a keretet: Magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes szót ejteni róla – ha nincs kiépítve egy közösségi infrastruktúra, nem növelhetjük blogunk népszerűségét megfelelő ütemben, nem tudjuk eljuttatni egy-egy témáról szóló bejegyzésünket potenciális közönségünkhöz, nem tudjuk megosztani azokat a történeteket sem, amelyek jó fényt vetnének kórházunkra. A Mayo Clinic eddigi legsikeresebb online tartalma egy Youtube videó volt, amelyet kevesebb mint 2 hónap alatt 2 millióan néztek meg. “Ha nem vagyunk jelen a Facebook-on, ha nincs a blogunk és Twitter profilunk, akkor nem érünk el ilyen eredményt, ennyire rövid idő alatt” – mondta Lee Aase, a Mayo Clinic Közösségi Média Központjának igazgatója.
  • Kössük helyhez a híreket: Bevett szokás az országos, illetve nemzetközi hírekhez helyi vonatkozásokat kötni. Ez a módszer a kórházi blogok esetében is alkalmazható. Legyen szó bármilyen témáról az E.coli baktériumtól a politikai döntések és egészségügy kapcsolatáig, orvosaink plusz szakmai tartalmakkal egészíthetik ki az adott cikkeket.
  • A közönség eddig elhanyagolt igényeire koncentráljunk: Keressünk olyan témákat, amelyekben orvosaink különösen jártasak, amelyekkel kapcsolatosan egyéni tartalmat tudunk szolgáltatni. Olyan orvosi kérdéseket járjunk körül, amelyek nem népszerűek, vagy nem elég hangsúlyosan más weboldalakon.
  • Emeljük ki az emberi szálakat: Sokan érdeklődnek a helyi emberekről szóló történetek iránt, főleg ha azok gyógyulásáról, addig valószínűtlennek tartott felépüléséről olvashatnak. A kórházaknak mindenképpen kellő hangsúlyt kell fektetniük ezekre a történetekre. Az amerikai St Louis-ban például sokan nyomon követték egy 23 éves szívátültetésen átesett páciens felépülését, amelyről a kórház többször is hírt adott a több, mint egy éves lábadozási idő alatt.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül a nem orvosi érdekességeket: Csak azért, mert egy sztori nem illik bele az “orvos megmenti a beteget” sémába, nem jelenti azt, hogy nem illik a blogunkra sem. Figyeljünk oda, mi történik körülöttünk, és tudósítsunk arról. Ami olvasóinkat érdekelheti. Ez talán a legfontosabb tanács.

(Forrás: Medcitynews.com)

Betegportálok – a páciensek szemével

Először az elektronikus orvosi adatok, majd az internetes konzultáció, közösségi média, most pedig a betegportálok jelentik a legújabb digitális egészségügyi trendet. Az új eszközök hatékonyságában azonban addig nem lehetünk biztosak, amíg fel nem tesszük a kérdést: vajon hogyan látják őket a betek?

Vegyük például a betegeknek szánt portálokat, amelyekre az orvosi praxis “előszobájaként” is tekinthetünk. Az oldalon való regisztrációval a páciensek egy zárt, biztonságos felületen juthatnak hozzá kórlapjaikhoz, eredményeikhez, illetve felvehetik a kapcsolatot orvosukkal email-en keresztül, vagy akár időpontot is egyeztethetnek vele. Az oldal nyújtotta számos kényelmes megoldás ellenére amerikai kutatás bizonyította, hogy a betegportálokat országos szinten a páciensek mindössze 6 százaléka használja.

Egy belgyógyászati folyóirat eredményei alapján azok a betegek fordulnak leginkább ezekhez az oldalakhoz, akik:

  • nincsenek megelégedve jelenlegi orvosukkal,
  • nem tartják megfelelőnek az orvosukkal való kommunikációt,
  • úgy érzik, orvosuktól nem kapnak kielégítő egészségügyi információt.

A páciensek, akik legkevésbé érdeklődnek a betegportálok iránt:

  • meg vannak elégedve orvosukkal,
  • megfelelőnek tartják az orvosukkal való kommunikációt,
  • nehézségeik vannak az internetes oldal kezelésével kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy a kutatások rámutattak: azok a betegek, akiknek jó a kapcsolatuk az orvosukkal, tartanak attól, hogy a portálok esetleg átveszik a szemtől-szembe történő találkozások szerepét, ezzel gyengítve az orvosukkal való eddigi kapcsolatukat. Félnek tehát attól, hogy a weboldalak nem kiegészítő megoldást kínálnak, hanem a személyes vizsgálatokat igyekeznek helyettesíteni.

Míg a tanulmányok eredményei nem általánosíthatók teljes mértékben, rávilágítanak egy potenciális következményre, amely független az orvosi szándéktól, mégis befolyásolhatja a betegekkel kialakított kapcsolatot. A páciensek ugyanis úgy értékelhetik a változást, mintha orvosaik szándékosan csökkenteni kívánnák a rájuk fordított időt, a személyes konzultációk számát.

Összefoglalóan a betegportálokról

  1. A betegportálok nem egy múló trend termékei, sőt, a jövőben szakmai elvárás lehet ezeknek az internetes alkalmazásoknak fenntartása.
  2. Az oldalak kialakításakor a páciensek véleményét kellene elsősorban figyelembe venni – milyen szolgáltatásokra van szükségük, mit tartanának hasznosnak, hogyan érdemes ezeket reklámozni. A feltett kérdések azért is fontosak, hiszen egy betegközpontú portál kialakításáról van szó.
  3. A weboldalak igazi értékét a közvetlenül az orvosoktól származó, betegközpontú egészségügyi segítség adja, nem pedig különböző készítmények és szolgáltatások promóciója.
  4. Érdemes lenne az oldalak működtetését az orvosok mindennapi munkamenetébe beépíteni. Fontos, hogy ha a potálon betegek adatai szerepelnek, akkor azt az orvos fel is használja munkája során.

(Forrás: Mind The Gap)

Internet és egészségügyi információ – Magyarország és a szomszédos országok

A Nielsen nemzetközi piackutató cég kutatása alapján a leggyakrabban olyan egészségügyi problémákra keresünk rá az interneten mint a diabétesz, prosztata gondok és a koleszterin magas szintje.

A többi európai országhoz képest a magyarok kifejezetten nagy arányban fordulnak az internethez, hogy különböző egészségügyi témákról informálódjanak. Az ötvenöt országot vizsgáló kutatás eredményei alapján országunkban a koleszterin-, és prosztata gondok, illetve a diabétesz vezetett az internetes keresések között az elmúlt egy évben.

Magyarországon az internetzők jelentős része, 85 százaléka fordult valamilyen webes felülethez, hogy különböző egészségügyi problémával kapcsolatosan tájékozódjon. A felmérés alapján a keresések 19 betegséghez köthetők, de csupán néhány betegséghez kapcsolható a keresések legnagyobb része.

A legnagyobb arányban (69%) a prosztata megnagyobbodásáról informálódtak az internetezők, amelyet a túlságosan magas koleszterinszint (51%), az inkontinencia (44%), az asztma (43%) és az ízületi problémák (42%) követték. Ezenkívül gyakran kerestek rá az internetezők az allergiával (39%), hátfájással (34%), emésztési zavarokkal (29%) és fejfájással (23%) kapcsolatos információkra. Olyan általános témák, mint a torokfájás, megfázás, hasmenés, orrdugulás kevésbé voltak népszerűek, a kutatásban résztvevők nem egészen 20 százaléka keresett ezekkel kapcsolatosan az interneten az elmúlt év során.

Az európai országok válaszait figyelembe véve elmondható, hogy Európában szintén az internetezők jelentős része tájékozódik a prosztata megbetegedéseiről, a megkérdezettek 51 százaléka keresett a betegséggel kapcsolatban online információt. Ezt csupán a cukorbetegség előzi meg 55 százalékkal. Az európai adatok összhangban állnak a Magyar eredményekkel, közel ugyanolyan arányban szerepelnek az egyes betegségek a keresési listán. Az ízületi betegségekről a válaszolók 41 százaléka, a koleszterinszintről 39 százalékuk, a hátfájásról 30 százalékuk, míg az allergiáról 26 százalékuk tájékozódott az internet segítségével.

Térségünkben nem csupán mi, hanem Románia és Ukrajna internetező lakossága is igen aktív, ha egészségügyi online információk kereséséről van szó. A roman internetezők több mint kétharmada tájékozódott az interneten, főként a diabétesz, a koleszterinszint, az ízületi panaszok, allergia, illetve prosztata gondok témájában.

(Forrás: Mediapiac.com)

Az elégedett betegek szívesebben értékelik orvosukat online

Az orvosok népszerűsége és a róluk írt online értékelések közötti összefüggést mutatta ki egy nemrégiben készült felmérés. Amennyiben a betegek webes felületen értékelnek egy orvost, nagy a valószínűsége, hogy az adott szakember jó hírnévnek örvend páciensei körében.

A Maryland-i és Minnesota-i Egyetem kutatói két olyan háttértényezőt mutattak ki az orvosokról készült online értékelésekkel kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezhetik a betegek beszámolóinak elfogulatlanságát. Hiszen a kutatás eredményei szerint általában azokról az orvosokról készül ilyen értékelés, akiknek eleve jó hírneve van betegi körében, illetve legtöbb esetben azok a páciensek értékelik az interneten orvosukat, akiknek pozitív tapasztalatai voltak ellátásukkal kapcsolatban.

A kutatás során a szakemberek 1513 papír alapú, illetve 696 online értékelést elemeztek. Az online beszámolók a RateMDs.com elnevezésű, orvosok értékelését tartalmazó gyűjtőoldalról származtak. A kutatók szintén figyelembe vették a 2007-es népszámlálási adatokat, hogy teljesebb képük legyen az adott orvosok által kezelt lakosság jövedelméről, illetve gazdasági helyzetéről.

A tanulmány társszerzője, Jeffrey McCullough, PhD, a Minnesota-i Egyetem Közegészségügyi Karának asszisztens professzora szerint a legjelentősebb tényező, amelyet az orvosoknak ismernie érdemes, az a tény, miszerint az online értékelő oldalak “nem az elégedetlen betegek panaszkodásának színterei. Akikről ezeken a weboldalakon olvasni lehet, azok a betegeik körében igen népszerű orvosok.”

Ritu Agrawal, PhD, társszerző, a Maryland-i Egyetem munkatársának véleménye szerint azok a páciensek, akik az internetet használják orvosaik értékelésére, nem feltétlenül ismerik a szakemberek korábbi, offline megítélését. Ennek ellenére erős összefüggés mutatkozik a pozitív offline beszámolók és az online értékelések száma között.

Az értékelések azonban nem teljesek, a beszámolók nem tartalmaznak adatot az orvosok klinikai felkészültségéről. Az orvostudomány szakembereinek éppen ezért érdemes lenne olyan, értékelésre alkalmas eszközöket kifejlesztenie, amelyek a klinikai képességekre koncentrálnak, szemben a páciensek beszámolóival, amelyek középpontjában legtöbbször a személyes élmények szerepelnek.

(Forrás: American Medical News)

Közösségi média – betegek online tevékenysége

A páciensek legtöbbször lelki támaszt keresnek az interneten, közösségi oldalakon. Ezektől az alkalmazásoktól azonban sok orvos még mindig tart – bizonyította egy kutatás.

A betegek egyre többször osztanak meg információt egészségügyi problémáikról közösségi oldalakon keresztül. Ezt mutatta ki a Russell Herder marketing cég új kutatása Minneapolis-ban. Az egészségügyben dolgozóknak ez hatalmas lehetőséget jelent – mondja a tanulmány – hiszen a közösségi média új eszközöket teremt a páciensek támogatására, a velük való kapcsolattartásra.

A kutatók közel 63 ezer felhasználó Facebook, Twitter, különböző fórum, illetve blog bejegyzéseit és hozzászólásait vették alapul tanulmányuk írásakor. A cég közösségi felületet monitorozó szoftvert használt fel az egészségügyi témájú, betegséghez kapcsolódó tartalmak kiszűrésére.

A kutatóknak módjában állt az előbb említett bejegyzéseket megfigyelni a közösségi felületeken is, mivel sok Facebook felhasználó nem titkosítja oldalát, illetve a Twitter-en minden bejegyzés eleve publikus. Azonban sok esetben a Facebook oldalakat erős személyes beállítások védik, így a kutatás eredményei emiatt részben torzultak. Míg a bejegyzések 51 százalékát blogokon, 30 százalékát fórumokon tették közre a felhasználók, addig azok csupán 7-7 százaléka jelent meg Facebook-on, illetve Twitter-en.

A megosztott tartalmak 40 százaléka valamilyen rákos megbetegedéshez fűződött. Jelentős számban fordultak elő bejegyzések cukorbetegségről (16%), krónikus fáradtságról (10%), ízületi gyulladásról (7%), asztmáról, nemi betegségekről és AIDS-ről (mind 5%). A tanulmány szerzői arra is utaltak, hogy a nők nagyobb számban használják a közösségi oldalakat egészségügyi bejegyzések megosztására, illetve hogy a mellrákkal kapcsolatos internetes források sokkal nagyobb arányban érhetők el, mint a más daganatos betegségekről szóló online tartalmak.

A kutatás szerint a páciensek az interneten érzelmi támogatást keresnek családjuktól, barátoktól, illetve hozzájuk hasonló betegektől, akik ugyanazzal a betegséggel küzdenek. A tanulmány készítői a Pew által publikált kutatásra hivatkoznak, amely kimutatta, hogy az amerikai internetezők 18 százaléka használt már webes felületet, hogy felvegye a kapcsolatot a hozzá hasonló egészségügyi problémával élő betegekkel.

Emellett a kutatók azt is hangsúlyozták, hogy az a tény, miszerint az újonnan diagnosztizált betegek megosztják agodalmaikat, hatalmas lehetőséget jelent az egészségügyi intézményeknek. “Látva a növekvő igényt az internetes egészségügyi információra és támogatásra, a kórházaknak és egyéb intézményeknek mindent meg kell tenniük, hogy biztosítsák azokat a közösségi felületeket és webes tartalmakat, amelyekre a betegeknek szüksége lenne.”

Az Information Week Healthcare online egészségügyi oldalnak adott interjúban Brian Herder, a kutatást végző Russel Herder vezető kreatív igazgatója így nyilatkozott: “Az online segítő csoportok száma nem nő olyan mértékben, mint ahogy a daganatos betegséget megállapító diagnózisoké. Egy egészségügyi szervezet számára ez jelenti a feladatot, a segítő eszközök kifejlesztése.”

(Forrás: Information Week Healthcare)

OrganizedWisdom – megbízható online könyvtár orvosok és betegek részére

Az internetes keresések alkalmával sok esetben túl sok információ jelenik meg a keresési eredmények között – ennek nagy része pedig ok nélkül szerepel a találatok listájában, vagy éppenséggel pontatlan adatokat tartalmaz. Amikor egészségről van szó, a túl nagy mennyiségű információ veszélyes is lehet. OrganizedWisdom, egy új New York-i online kezdeményezés ezt a problémát igyekszik orvosolni.

A négy éve működő internetes könyvtár több mint 5000 orvost alkalmazott, hogy kiszűrjék a nem megbízható tartalmakat, így olyan online adatbázist alkotva, amely mind a betegeknek, mind az orvosoknak megfelelő tájékoztatást nyújt. “Egy szakértők által összeállított oldalt működtetünk egészség és welness témakörben” – mondta Unity Stoakes, a cég társalapítója és elnöke.

Más keresők “legtöbbször ugyanazokat az orvosi szakkönyveket használják fel adattáraikban” – mondja Stoakes. “Kevés olyan kapaszkodó van az interneten, amelynek segítségével el lehetne dönteni, melyik információ helyes és megbízható. Szolgáltatásunkkal át szeretnénk hidalni azt az akadályt, ami a pontos egészségügyi információ elérését jelentősen megnehezíti. A betegeknek szüksége van plusz információra az orvosi vizsgálatokat követően is” – tette hozzá.

“Csupán néhány ezer olyan orvos van az Egyesült Államok területén, akik aktívak online és részt vesznek a betegekkel való párbeszédben” – folytatta Stoakes. “Az orvosoknak nincs idejük órákig az interneten keresgélni. Az ő helyzetüket is igyekszünk megkönnyíteni azzal, hogy személyre szabott online egészségügyi könyvtárat alakítunk ki számukra.”

Vajon milyen különbségeket találnánk az amerikai és a magyar online egészségügyi tartalmakat vizsgálva? A gondot Magyarországon is a túlzott információmennyiség jelentené? Vagy esetleg az adatok és egyéb tartalmak hiányossága? És vajon hány orvos élne az egyénre szabott online könyvtár lehetőségével?

(Forrás: HealthcareITNews)

5 online tipp kórházak számára

“A kórházak elszalasztják a lehetőséget”, hogy elérjék a betegeket az interneten, állítja egy szakértő, aki szerint egy sikeres webes pojekt a marketing szakértelem és technológia segítségével lehet sikeres.

Richard Brown egészségügyi megoldásokkal foglalkozó tanácsadó a Nashua elnevezésű cégnél, amely online megoldásokat szolgáltat megbízóinak. Íme 5 tippje, hogy az egészségügyi szervezetek megnyerjék a betegeket és párbeszédet alakítsanak ki velük online.

Ötletes megjelenés és dizájn – Richard Brown szerint ez az első lépés a legfontosabb. A kórházaknak szem előtt kell tartaniuk, hogy kik látogatják majd weboldalukat – orvosok és betegek. Fontos tudni, hogy pontosan milyen közönséget szólít meg az oldal, és hogy a látogatókat milyen szokások jellemzik. Nem szabad, hogy a felhasználók azt érezzék, hogy reklámokkal bombázzák őket. Az olvasó információt keresve érkezik az oldalra, a dizájnnak pedig lehetővé kell tennie, hogy ezt a lehető legegyszerűbb módon megtehesse. “Mi hiszünk a minimalizmusban” – mondja – “A dizájn és a tartalom esetében is az egyszerűségre kell törekedni.”

A legnépszerűbb szolgáltatások kiemelése – Brown szerint a kórházak által nyújtott szolgáltatások közül körülbelül 5-7 olyan eljárás van, amelyekből profitál az intézmény. Ezeket a leggyakrabban végzett szolgáltatásokat érdemes kiemelni a weboldalon, és részletesen bemutatni azokat. Ha a beteg már online jobban megismeri a beavatkozást, és látja, hogy a kórház valóban pontosan, percízen leírja azokat, joggal gondolhatja, hogy magát az eljárást is nagy odafigyeléssel végzik majd. A beavatkozásokról a részletes ismertető mellett videó is feltölthető, amely mégjobb betekintést adhat a betegeknek. Ezután érdemes azt megfigyelni, mérni, hogy hány páciens érkezik a kórházba egy-egy videó megtekintése után.

Közösségi média használata – A közösségi oldalak közül Brown a LinkedIn, a Facebook és a Foursquare használatát javasolja. Véleménye szerint ezek az alkalmazások segítenek a weboldal népszerűsítésében, forgalmat generálnak a kórház oldalának.

A beteg véleménye – A kórházaknak két választása van: “Irányíthatják a párbeszédet vagy figyelmen kívül hagyhatják azt” – mondja Brown. A dialógus monitorozásával és kézbevételével a kórház első osztályú “ügyfélszolgálatot” üzemeltethet. Az olyan oldalak, mint a PatientsLikeMe vagy a CaringBridge lehetővé teszi a betegek számára, hogy megosszák tapasztalataikat betegségükről és betegközösségeket hozzanak létre. A kórházak ezenkívül a véleménynyilvánítás egyszerű módját tehetik lehetővé a betegek számára blogok indításával. Brown véleménye szerint ezek a blogok az egyes betegségekkel kapcsolatos szakszerű információátadásnak is kiváló színterei lehetnek.

Mérés és ismétlés – “A kórházaknak fel kell mutatniuk a befektetések eredményét, az internet pedig erre kiváló lehetőséget ad” – mondja Brown. Ha egy kórház a “bevétel növekedését, a működés hatékonyságát, a betegek lojalitását és elégedettségét” tapasztalja, ez a weboldal hatásos működését is jelzi. Ha a kórház két vagy három szolgáltatása kapcsán a befektetések megtérülését fel tudja mutatni, a weboldal működtetése hatékonynak tekinthető. Brown véleménye szerint, ha egy kórház nem méri eredményeit, akkor a fentebb említett lépések megtétele is hiábavaló.

(Forrás: HealthcareITNews)

A Google Health vége

„A lehető legtöbb ember legfontosabb igényeit szeretnénk kielégíteni” – közölte a Google egy blog bejegyzésben. A Google Health esetében „a várt eredmények hiánya miatt úgy döntöttünk, hogy más tervekre fordítjuk energiáinkat.”

A Google Health 2008-ban indult azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára orvosi adataik, leleteik feltöltését, elektronikus tárolását, és bizonyos információk megosztását. A páciensek így könnyen hozzáférhettek kórlapjukhoz, egyszerűvé vált az orvosokkal és kórházakkal kapcsolatos információk megszerzése. Emellett ellenőrzés alatt tarthatták napi aktivitásukat, edzésterveket állíthattak fel. A tervek szerint az oldal 2012. január 1-jén szűnik meg, a felhasználók azonban még az ezt követő egy évben letölthetik egészségügyi adataikat.

A Google a következőképpen indokolta döntését:

Az elmúlt néhány év tapasztalata alapján azt állapítottuk meg, hogy a Google Health nem ért el olyan nagy hatást, mint amilyet mi reméltünk. Bizonyos felhasználói körökben igen népszerűvé vált, így például a technológiai kérdésekben jártas betegek és ápolóik körében, illetve később a testedzés és a wellness iránt érdeklődők között. De ezt a korlátozott népszerűséget nem tudtuk tovább növelni, hogy a Google Health milliók mindennapjainak részévé váljon.

(Forrás: Huffington Post)

A betegek nem az orvosi szakkifejezésekre keresnek rá az interneten

Amikor online egészségügyi tájékoztatásról esik szó, egyre többször merül fel a SEO problémája. Nemrégiben olvastam egy cikket arról, a fiatalok hogyan használják az internetes keresőket, hogy többet tudjanak meg a szexuális életről és kapcsolatokról. A cikk érdekes kérdéskeet vetett fel a tudományos, orvosi kifejezések használatáról, illetve az egészség-gyi tartalom keresőoptimalizálásáról.

Míg egyre több orvos érzi kötelességének, hogy pontos online informáciűval lássa el a betegeket, illetve eligazítsa a pácienseket az internetes orvosi tartalom hatalmas útvesztőjében, emellett szem érdemes szem előtt tartani az egyszerűség elvét is. Hiszen például a tinédzserek kifejezései nagyban eltérhetnek az orvosi terminalógiától, így az interneten sem a szakkifejezések alapján keresnek. Hasonlóan, bármilyen kényelmesen használja az internetet az idősebb korosztály, nem a “tremor” szóra fog rákeresni, hanem a kézremegés tünetére.

Tehát míg az orvosok által létrehozott online egészségügyi cikkekre igen nagy igény van, arra is emlékezniük kell a szakembereknek, hogy tanácsaikat nem kollégáik olvassák, hanem páciensek, akik nem jártak orvosi egyetemre, akik nem ismerik részletesen a neurológiai tünetcsoportot. Néhány fogalmat tisztázni kell ahhoz, hogy egy-egy cikk hasznos és érthető legyen a betegek számára. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy szakkifejezés mennyire ismert, pontosítsunk és példákkal írjuk körül az adott fogalmat. Így nemcsak világos és érthető tartalmat szolgáltatunk, de gazdagítjuk az olvasók tudását.

Az egyszerűbb kifejezések használatának más előnye is van: a betegek könnyebben megtalálják cikkeinket az interneten, hiszen a hétköznapi elnevezésre keresnek rá. Ezért nem azt írják a keresőbe, hogy “tremor”, hanem azt hogy “kézremegés”.

(Forrás: HuffingtonPost.com)