Health 2.0 közösség épül Magyarországon

Beszámoló az első hazai közösségi rendezvényről

A Health 2.0 nemzetközi szervezet magyar tagozata első találkozóját június 11-én tartotta, melynek helyszínét a Richter Gedeon Nyrt. biztosította. Ahogy a Health 2.0 külföldi közösségeinek, úgy a magyar tagozatnak is célja, hogy a helyi, iparági képviselők közösen, együtt gondolkodva fejlesszék tudásukat, új trendeket, technológiákat, megoldásokat megismerve.

A nagyfokú érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint félszáz egészségügyi és gyógyszeripari kommunikációs döntéshozó vett részt az eseményen. Ezen hagyományteremtő rendezvényen nemcsak a szakmai kapcsolatok és a közösség építésére, de új nézőpontok és a piaci környezet mélyrehatóbb megismerésére is lehetőség nyílt. A négy órás találkozón az orvos, a beteg és a gyógyszeripari résztvevők szempontjaiba is bepillantást nyertünk.

A rendezvény nyitóelőadásában Dr. Németh György, a Richter Gedeon Nyrt orvostudományi igazgatója a gyógyszercég rövid bemutatása után a gyógyszeriparban megjelenő diszruptív technológiákról beszélt. Németh doktor előadásában rámutatott, hogy a megjelenő, előre mutató technológiák hosszú távon nemcsak költséghatékonyabbak, de egyszerűbbek és kisebbek is. Az igazgató úr kiemelte, hogy a betegközpontúságnak, mint új szemléletmódnak és az új mobiltechnológiáknak fontos szerepe van a gyógyítás fejlődésében. A megjelenő multidiszciplináris megoldások eredményeképp új gyógyszerek, terápiák alakulhatnak ki.

Gyarmati Gábor, a Health 2.0 magyar közösségének alapítója és vezetője bemutatta a nemzetközi szervezet kialakulását, vezérelveit és azokat a témákat, melyekkel a társaság konferenciáin és lokális rendezvényein egyaránt foglalkozik. Az előadásból kiderült, a szervezet célja az, hogy mind a nemzetközi, mind a helyi szerveződések szintjén teret adjon az együtt gondolkodó résztvevőknek tudásuk, tapasztalataik megosztására. Így a Health 2.0 magyar közössége a jövőben is örömmel fogadja azokat az előadókat és témáikat, akik szívesen előadnának a negyedéves hazai rendezvényeken vagy akár az éves Health 2.0 Europe konferencián.

Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója az orvosok digitális affinitását mutatta be két kutatás eredményeit alapul véve. A piackutató vállalat nemzetközi MedNetTrack tanulmányából kiemelt adatok alapján nemcsak ország, de régiós szinten is láthattuk a trendeket az orvosok internet és mobil eszköz használatára vonatkozóan. Emellett az előadásban szó esett a cég, látogatók körében évente elvégzett kutatása alapján, az okos/digitális eszközök látogatásra gyakorolt hatásáról, illetve arról, hogy igény van személyre szabott termékre, technológiára és tartalomra az érintettek részéről. A MedNetTrack tanulmány ingyenes összefoglalóját ezen a linken letöltheti.

Dr. Pénzes János, a Richter Gedeon Nyrt. nemzetközi e-marketing menedzsere a Health 2.0 mozgalmon belül a gyógyszeripar szerepéről beszélt. Előadásából kiderült, hogy a mostani fogyasztóknak/betegeknek nem csak a gyógyszerre, hanem hozzáadott értékre is szüksége van. A szakember kiemelte, hogy a gyógyszeripari vállalatoknak a „Beyond the pill” és a „Patients want care, not just a pill” gondolatokat szükséges szem előtt tartani mindamellett, hogy figyelembe veszik a technikai fejlődést. Rámutatott arra is, hogy a digitális megoldások nem jelentenek többé újdonságot, inkább normaként a mindennapok szerves részét képezik. Az előadás végén bemutatott néhány új technológiai megoldást a gyógyszeriparból: REMOTE – a Pfizer online klinikai vizsgálati rendszere; Care4Today – appcsalád; BlueStar – az első FDA által elfogadott digitális diabétesz terápia.

Balogh Judit, a Pharmapromo Kft. portfólió menedzsere egy sikeres egészségügyi alkalmazást, a Hölgynaptárt mutatta be a résztvevőknek, amely megjelenése óta a hazai top5 ingyenes orvosi alkalmazás között van. A résztvevők megtudhatták, milyen alkalmazás az, mely jelentős mértékben segíti az orvos-beteg kommunikációt és az együttműködést. Az előadás végén érdekes eszmecsere bontakozott ki az mHealth megoldások kapcsán.

Dr. Bálint Botond, a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület alapítója, az egészségügy és az orvos nézőpontját képviselte a találkozón. Hangsúlyozta, hogy az új diagnosztikai technológiák, melyek már egy egyszerű háztartásban is helyet kaphatnak, költséghatékonyabbá, olcsóbbá tehetik az egészségügyet oly módon, hogy elősegítik a táv orvoslást és csak azok kapnak kórházi ellátást, akiknek ténylegesen szüksége van rá. Az előadás végén számos létező platformot és megoldást érintett, amely az új digitális, illetve mobil technológiákat alkalmazza.

Sztankó Péter, a Webbeteg.hu egészségportál főszerkesztője előadásában a magyarországi betegközösségek létezését kérdőjelezte meg, illetve a meglévő „közösségek” tulajdonságainak számba vételével igazolta, miért is nem tekinthetők azok valódi betegközösségnek. A vitaindító előadás eredményeként diskurzus indult a külföldi és hazai betegközösségekről, és a külföldön működő jó gyakorlatokról.

Az esemény zárásaként Gyarmati Gábor elmondta, hogy a jövőben is hasonlóan izgalmas, és aktuális területeket érintenek majd a találkozók. A magyarországi szervezet célja, hogy a helyi szerveződés internetes felületein folyamatos eszmecserét, akár vitát folytassanak a részvevők annak érdekében, hogy a hazai Health 2.0 is valódi, jól működő szakmai közösséget alkosson. A szervezet várja az iparági érintettek fenti célokkal kapcsolatos gondolatait, esetleges kritikai megjegyzéseit, és az előadói jelentkezéseket a health20.hu@szinapszis.hu e-mail címre.

A Health 2.0 magyar közösség hivatalos online felületei: Twitter | LinkedIn | SlideShare

Reklámok

Twitter tippek gyógyszeripari szakembereknek

A szigorú iparági elvárásoknak megfelelő és hatékony Twitter kampányok kialakításakor fontos, hogy világos, kézzel fogható célokat fogalmazzunk meg, illetve pontosan tudjuk már a megvalósítás előtt, hogyan fogjuk mérni az egyes közösségi kampányok sikerességét. Érdemes emellett szem előtt tartani, hogy a Twitter elsősorban nem az egyirányú üzenetközlés, hanem a kommunikáció, online interakciók eszköze.

Íme, néhány irányelv a Twitter hatékony, eredményes használatához:

  1. A megfelelő felhasználók követése: Fontos, hogy az adott témában szakértő, befolyásos, sok követővel rendelkező Twitter profilokat kövessük és folyamatosan monitorozzuk. Ez nem csupán a példaértékű account és bejegyzések tanulmányozása miatt hasznos, hanem a saját követőink számának bővítése, új követendő felhasználók felkutatása érdekében is.
  2. Követők számának növelése: Twitter profilunk követőinek számát több módon is növelhetjük. A minőségi tartalom megosztása mindig elsődleges szempont. Emellett érdemes az általunk érdekesnek tartott felhasználók, accountok bejegyzéseit retweetelni, hiszen ezzel a gesztussal nem csupán bejegyzéseket osztunk meg követőinkkel, de megnöveljük annak az esélyét is, hogy az adott felhasználó visszakövet bennünket.
  3. Kérdezzünk: Az interakciók ösztönzésének egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköze, ha bejegyzéseinket kérdés formájában tesszük közzé lehetséges diskurzust indítva el ezzel.
  4. Válaszoljunk: Fontos, hogy a profilunkhoz kapcsolódó interakciókat (kérdéseket, említéseket, retweeteket) folyamatosan ellenőrizzük és szükség esetén reagáljunk követőink kérdéseire, megjegyzéseire. Érdemes szem előtt tartani, hogy a Twitter elsődleges célja a kétoldalú online kommunikáció és nem az egyszerű, egyoldalú üzenetközlés.
  5. Kulcsszavak: Ha egy adott témakörben osztunk meg bejegyzéseket a Twitter-en, érdemes az ezzel kapcsolatos, mások által közzétett tartalmakat folyamatosan figyelni. Kulcsszavakra, hashtag-ekre keresve saját érdeklődésünknek megfelelően szerkeszthetjük az általunk monitorozott hírfolyamokat.
  6. Hashtag-ek használata: A hashtag-ek remek eszközei a diskurzusok, Twitter csoportok, beszélgetések, illetve az egy adott témakörben megosztott tartalmak összegyűjtésének. Ahhoz, hogy bejegyzéseink részei legyenek az általunk monitorozott diskurzusoknak, a mi tweet-jeinknek is tartalmazniuk kell az adott hashtag-eket.
  7. Bejegyzések optimalizálása: A Twitter bejegyzések, tweetek megfelelő szerkesztése elsődleges. A kolátozott karakterszám kreativitást, leleményességet, illetve említések, rövidítések, retweetek alkalmazását ösztönzi. A Twitter lényege a gyors kommunikáció, tömör tartalom, információ megosztása.

Az alábbi képen néhány rossz példát láthatunk – bejegyzéseket, amelyek nem felelnek meg a Twitter céljának, jellegzetességeinek.

 

Az első bejegyzés nem használja ki a Twitter adta lehetőségeket, hiszen nem tartalmaz sem hashtag-et, nem említ meg más felhasználókat, illetve nem szerepel benne további tartalomra mutató link sem. A második tweet amellett, hogy az első bejegyzéshez hasonlóan nem a Twitter-re optimalizált, rossz linket tartalmaz. A harmadik tweet-ben kontextus, bevezető szöveg nélkül szerepel a link, hashtag és említés, amelyek így nem sok információt közvetítenek. Az utolsó bejegyzés a Twitter által megszabott 140 karakteres keretet nem veszi figyelembe, így a benne szereplő információ nem értelmezhető teljesen.

(Forrás: Best Practices for Twitter for Healthcare and Pharma Professionals)

Közösségi média és a lemaradó gyógyszeripar

A közösségi alkalmazások lehetővé teszik a gyógyszeripari cégek számára, hogy kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn betegekkel, szakemberekkel és más egészségügyi szereplőkkel. Azon kívül, hogy a cégek hatással lehetnek a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire, a közösségi média segítségével kiemelkedhetnek versenytársaik köréből. Ehhez viszont az kell, hogy a gyógyszeripari cégek a páciensekkel együtt aktív résztvevői legyenek a közösségi diskurzusoknak.

A Cegedim felmérésének keretében 100 céget vizsgáltak meg promóciós kiadásaik, illetve közösségi aktivitásuk alapján. A vizsgálat során összesítették a cégek Facebook és Twitter bejegyzéseit, követőit, a közönség visszajelzéseit.

A gyógyszeripari cégek közül a Pfizer Facebook oldalainak száma alapján a 100-as lista hatodik helyét foglalja el olyan cégek után, mint a Merck, Danone, a Novartis és Bayer. A “Like”-ok számát tekintve a Pfizer harmadik helyen áll a Nestlé és a Johnson and Johnson után.

Meglepő, hogy a Lilly csupán a lista végén szerepel, hiszen promóciós kiadásait tekintve a hetedik helyen áll. Facebook oldalainak száma alapján azonban a 23., a “Like”-ok számát nézve pedig csak a 32. a cégek rangsorában.

 

 

Mi okozhatja a gyógyszeripar lemaradását a közösségi média adaptálását illetően?

  • A gyógyszeripari cégek elsősorban a kockázat elkerülésére törekednek, illetve az üzleti szervezeten belül nem alakult még ki a közösségi médiához kapcsolódó feladatok megosztása. Fontos lépés eldönteni, hogy egy cégen belül ki a felelős a közösségi stratégia és kampányok kialakításáért.
  • A gyógyszeripari cégek eddigi eljárása alapján minden marketing tevékenységhez a ROI részletes elemzése járult. Ez a közösségi média esetén nem ennyire egyértelmű, nem lehet pontosan előrejelezni a kampányokhoz tartozó ROI értékeket.
  • Hiányoznak az átfogó és általános irányelvek, egy globális közösségi média szabályzat.

A közönség és a páciensek a gyógyszeripari cégek nélkül is részt vesznek a közösségi oldalakon zajló diskurzusokban. Amíg a marketing szakemberek nem a vásárlók aktív bevonásával alakítják ki stratégiájukat, addig fennáll annak a veszélye, hogy a cégek mindinkább irrelevánssá válnak a fogyasztók szemében.

(Forrás: World of DTC marketing)

A sikeres gyógyszeripari közösségi stratégia titka – Interjú Andrew Spong-gal (2. rész)

Interjúnk második részében a sikeres közösségi média jelenlét kialakításának lépéseiről kérdeztük Andrew Spong-ot, az egészségügyi online kommunikáció egyik kiemelkedő szakértőjét. Cikkünk körüljárja azokat a problémákat, felvetődő kérdéseket, amelyekkel a gyógyszeripari marketing szakemberek szembesülhetnek az új, digitális megoldások alkalmazása során.

Interjúnk előző részében említettél néhány nehézséget, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük, például a közösségi felületek újszerűségével, a hosszútávú tapasztalatok hiányával. Meglátásod szerint hogyan vágjon bele mégis egy gyógyszeripari cég az egészségügyi közösségi média használatába, melyek a legfontosabb kezdő lépések?

A dolog nehézségét éppen az adja, hogy egyszerre kell nagyon sok mindenre figyelni, több lépést kell egyszerre megtenni. Ez sohasem egyszerű feladat. A legfontosabb talán a cég különböző területein dolgozó döntéshozó kollégák meggyőzése. Szükség van mind a jogi osztály, az orvosi kapcsolatokkal foglalkozó, illetve a kommunikációs és marketing osztályok bevonására. A különböző területek döntéshozói kezdettől fogva részt kell, hogy vegyenek a közösségi stratégia kialakításának folyamatában. Ebben a körben kell megválaszolni a legfontosabb alapkérdéseket, a „Hogyan? Mit? Hol? Ki? Mikor? Miért?” kérdéseit. Miért fontos számunkra a közösségi média? A marketing stratégiánk szerves, integrált részét képezi a közösségi jelenlét, vagy csak azért foglalkozunk közösségi médiával, mert foglalkoznunk kell vele? Minden ilyen, és ehhez hasonló problémás, de rendkívül fontos kérdést még a tervezés elején érdemes feltenni. Ennek a csoportnak a feladata, hogy a cég számára olyan válaszokat dolgozzon ki, amelyek egyértelműen rámutatnak, miért is elengedhetetlen a közösségi csatornák használata. Ezeket az okokat korábban már megneveztük, de a közösségi média előnyeit minden cég saját, konkrét igényeihez igazítva tudja igazán hasznosítani.

A következő lépés (amely ideális esetben az elsővel egyidejűleg véghezvihető) annak viizsgálata, hogy a rendelkezésre álló céges előírások felhasználhatóak-e a közösségi felületeken való kommunikáció szabályozására. A legtöbb esetben ezek nem alkalmazhatók a közösségi média használata során. Így rendkívül fontos az üzleti irányelvek kibővítése, hogy a cég munkatársai számára elérhető legyen egy közösségi kommunikációra vonatkozó szabályzat, ami segíti őket abban, hogy magabiztosan eligazodjanak a közösségi felületeken. Minden munkatárs számára világos kell, hogy legyen, hogy a cég nevében a kommunikációs osztály nyilatkozik, de ugyanakkor nekik is van lehetőségük a célközönséggel való hatékony, előírásoknak megfelelő kommunikációra.

Mindezek nehéz, időigényes és problematikus kérdések az iparág számára. Az utolsó lépés pedig, amelyről korábban már esett szó, az annak a biztosítása, hogy a közösségi kommunikációhoz köthető üzleti céljaink, törekvéseink a céges stratégiánk szerves részét képezik, és a közösségi média használatára nem különálló projektként tekintünk, hanem kommunikációs és marketing tevékenységünk részeként. Csak így érhetünk el valós eredményeket a közösségi csatornák használatával, csak így lehet működőképes cégünk közösségi médiához kapcsolódó stratégiája.

Említetted, hogy a gyógyszeripari cégek közösségi stratégiájának kialakításához fontos a jogi döntéshozók részvétele, útmutatása. Ez pótolhatja az általános érvényű közösségi média szabályzat hiányát?

Nem arról van szó, hogy a cégen belül meglévő szabályzatok alapján fognak iránymutatást kapni a jogi döntéshozóktól. Elsősorban azért van szükség a folyamat elején minden vezető pozícióban lévő munkatársra, mert ők azok, akik végül igent vagy nemet mondhatnak a közösségi média céges szintű használatára. Nincs értelme munkát és energiát fektetni a tervek kidolgozásába, ha a végén a döntéshozók nem egyeznek bele a megvalósításba. Nem érdemes egy hosszú idő alatt módszeresen felépített, kidolgozott tervezetet prezentálni, ha végül a vezetőség elutasítja azt. A döntéshozó pozícióban lévő kollégák kérdéseit kell elsőként megválaszolni, aggodalmaikat eloszlatni, őket kell elsősorban meggyőzni a közösségi média használatának hatékonyságáról. A velük való tárgyalásokat, megbeszéléseket mindaddig folytatni kell, amíg minden félelmük el nem oszlott, minden kérdésükre választ nem kaptak.

Visszatérve a szabályzatok kérdésére, lehet, hogy nem létezik egy egységes, megfelelő hatóságoktól származó leírás, „A Közösségi Média Használatának Nagy Könyve”, de ez nem jelenti azt, hogy a meglévő kommunikációs szabályok nem alkalmazhatóak, nem elégségesek a közösségi média használatához. A meglévő előírások – és ezt számos közösségi csatornákon jelenlévő gyógyszeripari cég alátámasztotta – megfelelőek a közösségi kommunikáció szabályozásához. Az üzleti kommunikáció eredeti irányelveit az összes média csatornán való tájékoztatásra, üzenetközlésre alakították ki. Tehát tulajdonképpen ezek változatlanul követendő előírások a közösségi felületeken is. Biztosítani kell tehát, hogy a céges közösségi kommunikáció során nem teszünk olyat, amit egy másik médium használatakor sem tennénk.

Tapasztalatod szerint mi okozza leginkább a gyógyszeripari cégek közösségi médiával kapcsolatos aggodalmait, félelmeit?

Elsősorban az előbb említett szabályozási kérdésekkel kapcsolatosak az aggodalmak. De úgy érzem, erre vonatkozóan megfogalmaztunk bizonyos megoldási módokat. Nem arról van szó, hogy a szabályozás kérdése ezzel le van zárva, hiszen az gyógyszeripari cégeknek mindig tisztában kell lenniük, és meg kell felelniük a megfelelő hatóságok előírásainak. A szabályozáshoz kötődő aggodalmak másik példája a mellékhatások bejelentéséhez kapcsolódik. Sokszor elhangzik: „Amint részt veszünk a közösségi felületeken zajló diskurzusban, rögtön egy halom olyan új mellékhatásról fogunk értesülni, amit be kell jelentenünk.” Erre a megállapításra többféle módon reagálhatunk. Egyrészt, ha egyes mellékhatások felmerülnek a páciensek közösségi kommunikációja során, akkor ez abban az esetben is így van, ha nem veszünk róla tudomást. A gyógyszeripari cég döntése és felelőssége, hogy fel akarja-e ezeket ismerni, illetve reagálni akar-e rájuk. Ha egy adott cég úgy gondolja, hogy feladata a mellékhatásokról való diskurzus követése, illetve a megfelelő intézkedések megtétele, onnantól kezdve a közösségi kommunikációba való bekapcsolódás a hatékony időbeosztás kérdése, és nem etikai dilemma. A céges Facebook oldalon elhelyezett mellékhatás bejelentésére szolgáló link például remek módja a népszerű közösségi felületek adta lehetőségek kihasználásának. Ezt ismerte fel a Pfizer, amely így a legsikeresebb, a betegek körében legnépszerűbb közösségi oldalt használja fel a visszajelzések egyszerűbb befogadására, a páciensek innen érkező bejelentéseit pedig szakértők cégen belül csoportja kezeli.

Mára számos, a betegek által megosztott információt feldolgozó elemzés készült. Meggyőző mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatos tartalmak megosztása, egyes mellékhatások jelentése a közösségi csatornákon igen ritka. Ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek nincs szüksége egy működő és hatékony stratégiára abban az esetben, ha mégis mellékhatás bejelentésére kerül sor. Az viszont a kutatások által bizonyított, hogy nincs ok több tízezer, eddig nem ismert mellékhatás bejelentésétől tartani a közösségi oldalakon. Az adatok legalábbis erre utalnak. Ha viszont előfordulnak ilyen esetek, a cégeknek kötelessége megtenni a megfelelő lépéseket. Senkinek nem érdeke, hogy az iparágról bebizonyosodjon, csak azért marad távol a közösségi médiától, nehogy olyan problémákba ütközzön, amelyeket kötelessége megoldani. A tények viszont azt támasztják alá, hogy a gyógyszeripari cégek ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok.

A harmadik dolog, amit általában megemlítenek a gyógyszeripari cégek munkatársai, az idő és a pénz hiánya. Ez sokszor úgy hangzik el: „hogyan térül meg mindaz a pénz, amit a közösségi médiára fordítunk? Miért előnyösebb anyagilag a közösségi kommunikáció?” Először is, maga a kérdés is rossz, hiszen a közösségi média használatának elsősorban nem a bevétel közvetlen növelése a célja. A közösségi kommunikációnak a közönség bizalmának felépítésében, a cégről kialakult kép formálásában van elengedhetetlen szerepe. Emellett számos kutatás mutatta ki, hogy a páciensek által közölt, megosztott információ a későbbiekben központi szerepet fog játszani, és hosszú távon megváltoztatja majd a klinikai kísérletek és gyógyszerkészítmények kifejlesztésének folyamatát. Amennyiben hiszünk ebben a jövőképben, a közösségi média fontossága megkérdőjelezhetetlen. De visszatérve a ROI kérdésére, kétféle módon közelíthetjük meg a problémát. Elsőként, meg kell kérdeznünk mit szeretnének, mit mérjünk pontosan, hiszen az online felületek számos statisztikai adatot szolgáltatnak, így tulajdonképpen bárminek a mérése lehetséges. Ezenkívül érdemes rákérdezni, hogy mit terveznek azzal az adathalmazzal, amit összegyűjtünk, átalakítják-e az eredmények fényében stratégiájukat. Erre általában „nem” a válasz, így maga a kérdés is felesleges.

Másrészt fontos annak a felderítése, miért is ennyire központi kérdés a cégek számára, hogy mennyibe kerül egy Twitter profil létrehozása, illetve fenntartása. Azt tudjuk, hogy a regisztráció ingyenes, és bár a működtetés igényel némi időt és munkát, egy progresszív szemléletű gyógyszeripari cég számára ez a napi munkafolyamat fontos, szerves részét kellene, hogy képezze a szélesebb kommunikációs stratégia részeként, nem pedig elszigetelt tevékenységként. De a költség kérdésére visszatérve – bármilyen minimális legyen is a ráfordítás – a közösségi csatornák működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat sosem mérik ahhoz a ötvenezer, százezer dollárhoz, fonthoz, amelyet például weboldalak fejlesztésére fordítanak a cégek. Nem beszélve arról, hogy ezek eredményességét közel sem vizsgálják olyan közelről, mint a közösségi kampányok hatékonyságát. Olyan, már meglévő módszereket, amelyek igen gyenge megtérülést mutatnak fel – ilyen például a közvetlen levelek kiküldése, amelyek inkább poháralátétként funkcionálnak, mielőtt a szemetesbe kerülnének –,csak nagyon ritkán vizsgálnak felül a cégek. A közösségi marketing szakemberei a költségek megtérülése kapcsán a következőképp érvelhetnek:  „Mutassa meg a megvásárolt iPad-ekhez, a gyógyszeripari cégek által használt okostelefonokhoz és az orvoslátogatók által alkalmazott eDetailing kampányokhoz kapcsolódó ROI mutatókat, illetve bizonyítsa az üzenetátadás hatékonyságát, cserébe megmutatom mennyibe kerül az általam javasolt közösségi kampány lebonyolítása.” A költségekből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a virtuális megoldás eredményesebb lesz.

Miért közösségi média? – Interjú Andrew Spong-gal, a HCSMEU alapítójával (1. Rész)

A HCSMHU interjú-sorozatának célja, hogy jobb betekintést nyerhessünk a gyógyszeripari online kommunikáció világába a szakma tapasztalt és befolyásos szakértőinek segítségével. Rovatunkban elsőként Andrew Spong-gal, az európai HCSMEU (Healthcare Social Media Europe) alapítójával a legújabb gyógyszeripari online trendekről, a hatékony digitális stratégia fontosságáról beszélgettünk.

Az egészségügyi közösségi diskurzus résztvevői leginkább a HCSMEU egyik alapítójaként ismernek. Mi adta az ötletet ennek a közösségnek a felépítéséhez, illetve a heti Twitter beszélgetések megszervezéséhez?

2009 nyarán kezdtem el kutakodni a közösségi felületeken egészséggel kapcsolatos beszélgetéseket, diskurzusokat keresve. Akkoriban még nem találtam túl sok ilyen jellegű kezdeményezést. Akire viszont így rátaláltam, az Silja Chouquet (@whydotpharma) volt. Hamar kiderült, hogy ugyanazokat a kulcsszavakat használva, ugyanazok után kutatunk. Egészséggel kapcsolatos közösségi kommunikáció jeleit kerestük, ehelyett rátaláltunk egymásra. Akkor még nem léteztek rendszeresen megrendezett, egészséggel kapcsolatos beszélgetések, dialógusok a közösségi felületeken. Vagyis nem találtunk kifejezetten ezzel a céllal működő, rendszeres beszélgetéseknek helyet adó közösségi kezdeményezéseket.

Éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk indítunk egy Twitter chat-sorozatot a #hcsmeu hashtag segítségével, amelyet Healthcare Social Media Europe-nak neveztünk, követve a hasonló célú amerikai Twitter chat példáját, amelyet Dana Lewis (@danamlewis) kezdeményezett az Egyesült Államokban. Az első beszélgetésünket követően 10 napon belül megtartottuk az első virtuális találkozót a Twitter-en, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy közel egy tucat felhasználó bekapcsolódott a #hcsmeu hashtag alatt folytatott eszmecserébe. 2009 augusztusa óta már tartottunk két #hcsmeu, illetve egy #hcsmglobal konferenciát is, ami lehetőséget adott arra, hogy személyesen is találkozhassunk a Twitter beszélgetések résztvevőivel. A nagyobb rendezvények mellett majdnem 120 Twitter “összejövetelt” tartottunk meg, amelyekre minden héten pénteken, európai idő szerint délután 1 órakor kerül sor.

Miért éppen a közösségi média? Milyen előnyei vannak ennek a felületnek az egészségügyi kommunikáció más csatornáival szemben?

A közösségi média eszközeinek számtalan előnye van, ha az emberek közötti kapcsolat megteremtésére gondolunk. Elsősorban a közösségi kommunikáció “azonnali” jellegét kell kiemelni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakon rögtön megtalálhatjuk, felfedezhetjük a világ minden táján, és közvetlen környezetünkben is mindazokat, akik hozzánk hasonlóan érdeklődnek az egészséggel kapcsolatos online és közösségi kommunikáció iránt.

Így a közösségépítés szempontjából véleményem szerint a közösségi média nélkülözhetetlen eszközzé vált az egészségügy megfelelő működésében érdekelt csoportok számára. Ezenkívül szintén érdekes, ahogyan a közösségi felületek lehetővé tették, hogy ezek a csoportok (betegek, szakemberek, a gyógyszeripar képviselői, stb.) hatékonyan kapcsolatot teremthessenek egymással, megosszák és kifejezzék az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, álláspontjaikat. Az egyes emberek közötti kapcsolatteremtés azonnali jellege, gyorsasága és a felhasználók könnyű elérhetősége mind a közösségi média sajátossága, hatékonyságának biztosítéka.

Miért kiemelten fontos a gyógyszeripari cégek szerepvállalása a közösségi médiában? Miért szükséges, hogy részt vegyenek a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban?

Az egészségügy egyes szereplői között számos hasonlóságot találhatunk, de emellett van néhány egyértelmű különbség is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A gyógyszeripar számára például a közösségi média lehetőséget teremt, hogy újra felépítse jó hírnevét, visszanyerje a vásárlók bizalmát és bebizonyítsa a betegeknek és egészségügyi dolgozóknak, hogy valóban az oly sokszor hangoztatott célért, ‘egy egészségesebb világért’ dolgoznak. Összefoglalva, sokkal könnyebb meggyőzni a vásárlókat egy törekvés komolyságáról, ha az nem csak szavakban és üres kijelentésekben, hanem valós cselekedetekben is megjelenik.

Azonban amellett, hogy a közösségi média lehetőséget nyújt a gyógyszeripar számára a közönség elérésére, illetve hiteles imázs kialakítására, a cél megvalósítása közel sem egyszerű feladat. Hiszen amikor a betegek ennyire bizalmatlanok a gyógyszeriparral szemben, egyik cégnek sem könnyű megtenni az első lépést a hatékony közösségi stratégia kialakítása felé. Esetenként nehéz azt a megfelelő kommunikációs környezetet megtalálni, amelyben maximálisan érvényesülhetnek az előbb említett előnyök és lehetőségek. Emellett a gyógyszeripar képviselőinek a szigorú kommunikációs szabályozást is folyamatosan szem előtt kell tartania. Érdemes kiemelni azonban, hogy eddig azok a cégek jártak sikerrel a közösségi média területén – így a Roche, Pfizer és Boehringer –, amelyek bátran belevetették magukat a sokszor ismeretlen helyzetekbe. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a cégek felelőtlenül jártak volna el, inkább azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a közösségi felületek használatának kísérleti jellegével, éppen ezért felkészültek a váratlan események kezelésére is.

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kommunikáció a Twitter-en mindössze öt éve indult, maga a felület is csupán ötéves. És bár a Twitter a valós idejű közösségi kommunikációs platformok első generációjának tagja, az általa generált interakciók legfőbb jellegzetessége, hogy lehetőséget adnak a dialógusokban való aktív és hatékony részvételre, nem pedig az egyoldalú információmegosztást támogatják. Ez egy olyan sajátosság, amit a gyógyszeripari cégeknek is figyelembe kell vennie, hogy az egyszerű üzenetközvetítés helyett a felület közösségi jellegű előnyeit ki tudják használni. Manapság erre még nem sok példát láthatunk.

Az európai egészségügyi online kommunikáción belül hogyan látod a kelet-európai gyógyszeripari cégek és ügynökségek helyzetét? A korábbi tapasztalataid alapján milyen tanácsot adnál nekik?

Nyugat-európai szemszögből nézve úgy gondolom, látható az egyre nagyobb érdeklődés a közösségi média iránt az egészségügy különböző csoportjaiban, így a gyógyszeripari cégek esetében is. Ennek ellenére nem láthattunk eddig számos konkrét példát arra, hogy a kelet-európai cégek testületileg és szisztematikusan folytattak volna közösségi kommunikációt. Legalábbis az angol nyelvű körökre igaz ez – természetesen a nyelvi akadályról sem szabad megfeledkeznünk. Tehát míg egyénileg egyre többen vesznek részt a közösségi folyamatokban, eddig nem sok testületi kezdeményezésről lehetett hallani. Visszatérve a nyelvi akadályok problémájára, érdemes kiemelni, hogy bár a diskurzusok jelentős része angol nyelven folyik, példaértékűnek tekinthető a Pfizer, Boehringer és a Roche stratégiai megoldása, amelynek keretében a cég helyi dolgozóit az adott ország nyelvén folytatott közösségi kommunikációra ösztönözik. Úgy gondolom, a Pfizer kifejezetten hatékony lépéseket tett ebben az irányban. A közösségi médiával kapcsolatos alapstratégiát az amerikai központi irodákban dolgozták ki, majd ez alapján alakították ki az európai piacnak megfelelő megoldásokat, hogy az adott országokban a gyógyszeripari kommunikátorok saját vásárlóik igényei szerint építhessék fel közösségi kampányaikat.

Mivel az internet egy határok nélküli világot hozott létre, gyakorlatilag a cégek által közzétett tartalmat bárhol bárki elérheti. Ha a helyi gyógyszeripari képviselők felismerik saját vásárlóik igényeit az anyanyelvi közösségi kommunikációt illetően, a haladó személetű nemzetközi cégek támogatják majd a helyi közösségi kezdeményezéseket. Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy bár eddig nem sok nyoma van a testületi megmozdulásoknak, a kelet-európai gyógyszeripari közösségi kommunikáció kialakulásához, fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtése fokozatosan megvalósul.

Hogyan értékelnéd a 2011-es évet az egészségügyi közösségi kommunikáció szempontjából? Milyen trendek várhatók 2012-ben?

Ebben a témában nemrégiben írtam egy összefoglaló blogbejegyzést. Meglátásom szerint a digitális trendeket három csoportba sorolhatjuk: az elmúlóban lévő, az uralkodó és az éppen megjelenő trendek kategóriáiba. Mindenesetre érdekes látni ezeket a természetesen alakuló folyamatokat. Magam is csupán három éve figyelem, illetve veszek részt a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban, múlt novemberben ünnepeltem a harmadik Twitter születésnapomat. Tehát személy szerint nem gondolom, hogy ismerem azt a tartalmi keretet, amelynek birtokában több szakértelemmel tudnék nyilatkozni erről a kérdésről, mint bárki más, aki hozzám hasonlóan használja a Twitter-t.

Ennek ellenére megfigyeléseim alapján vannak olyan témák, amelyek kezdetben alapvető fontosságúak voltak, amikor a cégek leginkább az új kommunikációs környezet jobb megismerésére koncentráltak. Így például a közönségre, többi felhasználóra való odafigyelés, illetve a beszélgetésekben, üzenetváltásokban való aktív részvétel elvárása egyre kevésbé van előtérben. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontosak, csupán arról van szó, hogy a kommunikáció, a hatékony közösségi jelenlét alapvető előfeltételeivé váltak, így nem érdemes tovább bizonygatni kiemelt szerepüket. Ha nem hallgatjuk meg a diskurzus többi résztvevőjét, illetve nem veszünk részt a közönséggel folytatott dialógusban, akkor mire használjuk a közösségi médiát? Tehát ezek a témák egyre kevesebb figyelmet kapnak.

Remélem, hogy a következő évben kevesebb szó esik majd a mobil egészségügyi trendekről, hiszen ez a diskurzus is kezd fölöslegessé válni. Minden online megoldásnak van mobil változata manapság, éppen ezért a különálló mobil stratégia kialakítása hiábavaló. A Google ebből a szempontból követendő példa, hiszen a cég elsősorban vásárlóinak mobil megoldásokhoz kapcsolódó igényeit igyekszik kielégíteni, minden más csak ezután következik. Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mobil eszközökre, de ezt nem minden mástól elválasztva érdemes tennünk, hiszen ez is szerves része a tartalomfogyasztásnak és (ideális esetben) a tartalomszolgáltatásnak. Remélhetőleg 2012-ben már adott tényként fogadjuk el, hogy tevékenységünk minden fázisában szerepelnek a mobil megoldások.

Szintén bízom abban, hogy a közösségi játékok kevésbé lesznek a figyelem középpontjában jövőre. Nemrégiben az Ideagoras konferencián tartott egy fantasztikus előadást Chia Hwu (@chiah) “Három Fő Trend az Egészségügyben: Közösségi, Mobil és Játékok” címmel. Számos nagyszerű meglátása volt a játékokkal kapcsolatban: “A >játékosítás< nem működik, a játékok igen” – állapította meg. Nem valószínű az eredményesség, ha a játékok különböző elemeit, tulajdonságait próbáljuk meg más megoldásokkal összekapcsolni, illetve más felületekbe beépíteni. A cél inkább az, hogy egy olyan játékot találjunk, amely az egészséggel kapcsolatos egyes üzenetek közvetítésének megfelelő eszköze lehet.

A keresés témaköre továbbra is fontos marad. Ennek oka, hogy folyamatosan változik, hogyan keresünk, milyen infromáció után kutatunk, illetve keresésünk eszközei, felületei is állandóan cserélődnek. Korábban láthattuk azt a statisztikát, miszerint a Facebook a világ legnagyobb keresője, hiszen több keresést indítanak a Facebook-ról, mint a Google oldaláról. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy bár a Facebook külső forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz, elsőként saját tartalmaira linkel. Az egészségügyi információkeresésnek szintén jelentős forrása a Facebook, annak ellenére, hogy pillanatnyilag az ott található egészséggel kapcsolatos tartalom igen pontatlan és szegényes. Ennek következtében, ha valóban úgy gondoljuk, hogy az egészégügy feladata a betegek minél hatákonyabb ellátása, gyógyítása, akkor a tartalomszolgáltatás ezen területének javítása is kiemelt figyelmet érdemel. Tehát a keresés egy központi téma, fontos feltárni, milyen forrásokból tájékozódnak a betegek, illetve az orvosok, milyen információk segítségével hozzák meg közös döntéseiket, teszik meg egészségügyi ellátással kapcsolatos lépéseiket.

2012 várható trendjei közé sorolhatjuk az online befolyás kérdéseit. A felhasználók befolyásának témája kifejezetten foglalkoztat. Nem arra gondolok, hogy melyik ennek a jobb mérőeszköze, a Klout, a PeerIndex vagy a Kred. Nem ez a fontos kérdés. Inkább abban látok fantáziát, ahogyan bizonyos, a közösségi medián kívüli szolgáltatók összegyűjtik és feldolgozzák a felhasználók által megosztott tartalmakat, a hatalmas mennyiségű adat elemzése alapján pedig közösségi tevékenységünk egészéről adnak képet, tehát az összegyűjtött adatokat fel is használják. Ezzel szemben a Klout az online befolyás jellemzésére egyetlen számot használ, ami ebben az esetben nem sokat mond. Amennyiben a Klout újra a befolyás megbízható mérőeszközévé tud válni – az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy ez ne így legyen –, fontos tényezővé válhat a gyógyszeripari kommunikátorok számára. A közönség véleményét egyre inkább meghatározza majd, hogy az adatelemzéseket végző, közösségi jelenlétet értékelő szolgáltatók milyen képet adnak egy-egy cégről.

Ezért még inkább fontossá válik, hogy a cégek online megjelenése következetességre épüljön, és ezt támassza alá az általuk közzétett tartalom is. Ez semmiképpen nem egy egyszerű feladat, de a globális szempontokat szem előtt tartó munkatársaknak, illetve vezetőknek be kell látniuk a kérdés súlyát. Bármilyen információ és tartalom megosztása a következetesség elvét kell, hogy kövesse. Például egy adott területen belül dolgozók között mindenkinek legyen konkrét feladata, ne tweeteljenek különböző emberek, különböző tartalmakat több profilról. Ez nem feltétlenül egy összetett probléma, de szükség van egy általánosan elfogadott közösségi média tervre, amit mindenki ismer és követ.

A nagy mennyiségű adat felhasználása a betegközösségeken keresztül szintén egy újonnan megjelenő trend. Olyan online közösségek, mint például a CureTogether vagy a PatientsLikeMe hatalmas tömegű, a betegek által megosztott információt tesznek elérhetővé, amely alapján érdekes következtetések vonhatók le egyes tünetekkel és potenciális kezelésekkel kapcsolatban.

Végül, a gyógyszeriparnak teljesen őszintének kell lennie azzal kapcsolatban, miért is használja a közösségi csatornákat. Ha csupán az üzenetek tartalmának, átadásának irányítására, teljes ellenőrzésére próbálja felhasználni a közösségi felületeket, arra hamar fény derül, és rossz fényben tünteti fel az iparágat. A gyógyszeripar számára fontos lenne, hogy egy teljesen újszerű módon alakítsa ki közösségi jelenlétét. A hitelesség 2012 másik nagy kérdésköre. A közösségi média nem az egyoldalú üzenetközlés helye, nem is az eladás eszköze. Remélem, hogy 2012-ben néhány alapvető, marketinggel kapcsolatos kérdés – amely nagyban befolyásolja a finanszírozás és pénzügyek tervezését, illetve a cégek növekedését – átgondolásra kerül, és végleg eltűnnek azok az elképzelések, miszerint a múlt század offline megoldásait fel lehet használni a közösségi médiában, mintha egyfajta általános értékkel, jelentősséggel bírnának, és megváltoztatnák a közösségi média alapvetően eltérő dinamikáját.

Meggyőződésem, hogy a régi marketing technikák nem működőképesek az új közösségi kommunikációs csatornákon, és nem oda valók. Éppen ezért támogatom a témával kapcsolatos diskurzus kialakítását a #postmarketing hashtag használatával. Véleményem szerint elérkezett a poszt-marketing korszaka – az emberek nem azért használják a közösségi médiát, hogy ott termékekkel bombázzák, megtévesszék, vagy hízelgéssel, rábeszéléssel próbálják meggyőzni őket. Az emberek beszélgetni, tájékozódni szeretnének a közösségi felületeken, és hallatni szeretnék saját hangjukat. A kommunikáció igazi közösségi fordulata az egyoldalú monológ felváltása és a többszereplős dialógus megjelenése, illetve ennek hatása a cégek jelenlétével kapcsolatos elvárásokra, a közönség szempontjainak érvényesítésére.

(Látogasson el Andrew Spong blogjára a STweM.com oldalon, vagy kövesse Twitter-en)

Gyógyszeripar és közösségi média 2012-ben

Ahogy a 2011-es év vége felé közeledünk, egyre több visszatekintő cikk jelenik meg az elmúlt évről, és ugyanígy számos írás igyekszik megjósolni 2012 legfontosabb trendjeit. Így van ez a gyógyszeripari kommunikáció terén is. Az elmúlt hónapokban a szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a digitális megoldásokra és a közösségi média felületeire. Így hát nem nagy meglepetés, hogy 2012-őt már most az aktív gyógyszeripari online kommunikáció évének nevezték. A legújabb eredményeket és közösségi média kampányokat látva úgy tűnik, valóban bízhatunk az online közösségi eszközök hatékony integrálásában.

A közösségi kezdeményezésekre számos példát hozhatunk a 2011-es évből a Sanofi “Miért inzulin?” elnevezésű Youtube kampányától kezdve a Pfizer gyógyszerhamisítás veszélyeire figyelmeztető Twitter üzenetein át a gyógyszeripari Google+ oldalak létrehozásáig. Bár a Facebook a hozzászólásokkal kapcsolatos új előírásaival sok cégnek fejtörést okozott, sokan előnyükre fordították a felhasználókkal való “kötelező” kommunikációt.

Sokáig az online kommunikációval kapcsolatos diskurzus a közösségi csatornák fontosságának bizonyítása köré épült. 2011 végére azonban talán túljutottunk a számokon és nincs többé szükség száraz statisztikai adatokra ahhoz, hogy tisztán lássuk, mekkora tömegek fordulnak az internethez és közösségi médiához egészségügyi információért. A gyógyszeripar túllépett a “Miért?” kérdésén, és végre a “Hogyan?” kérdésre koncentrál.

Az új közösségi profilok létrehozásával és kezdeményezésekkel 2011 az alapok lerakásának éve volt. 2012-ben ezek hatékony alkalmazására, a közösségi média nyújtotta kommunikációs lehetőségek kiaknázására kell hangsúlyt fektetni. Ez az egyirányú üzenetközvetítés helyett kommunikációt, közvetlen kapcsolatteremtést és közösségépítést jelent. Remélhetőleg 2012 ezen kulcsszavak jegyében telik majd.

(Forrás: H2Onlinehu)

Miért fontos a gyógyszeripari cégek számára az aktív Twitter jelenlét?

A tény, miszerint a gyógyszeripari Twitter profiloknak többezer követőjük van, kiemelt figyelmet érdemel. Ez azt jelenti, hogy vannak, akik igenis érdeklődnek a gyógyszeripari cégek tevékenysége, mondanivalója iránt. A média képviselői számára a legújabb sajtóközlemények lehetnek érdekesek, a befektetők a készítmények tesztelésének részleteit tarthatják fontosnak, míg a betegek a kezelésekről szeretnének többet megtudni, az egészségügyi szakemberek számára pedig az egyes termékekkel kapcsolatos tudományos információ lehet hasznos. A különböző csoportok tájékoztatása gyorsan és hatékonyan lehetséges a közösségi csatorna segítségével.

A Twitter új eszköze lehet a betegek megszólításának, bizalmuk elnyerésének. Az ingyenes online profil létrehozásával a célközönség többezer tagja érhető el.

A gyógyszeripari cégeknek mára több mint 53 ezer követője van a Twitter-en. Az ő követőik száma pedig összesen körülbelül 55.6 millióra tehető. És mégis, a gyógyszeriparban sokan még mindig nem ismerik fel ennek jelentőségét, a közösségi csatornákban rejlő hatalmas lehetőséget. Ha léteznek is céges közösségi profilok, ezek még mindig nem képezik a marketing-mix, illetve az üzleti stratégia szerves részét.

Az igazi közösségi média tevékenység az emberi kapcsolatokhoz hasonlóan folyamatos odafigyelést és munkát igényel. A Twitter-en való regisztrálás csak a kezdet. Ugyanígy az egyoldalú üzenetközlés sem nevezhető valójában közösségi tevékenységnek.

A közösségi média nyújtotta lehetőségek kihasználásának számos előnye lehet a gyógyszeripari cégek számára: közvetlenebb megjelenés a sokszor személytelen üzleti környezetben, jó hírnév kialakítása, betegek és szakemberek tájékoztatása, támogatása, a versenytársakkal szembeni előny megszerzése.

A közösségi csatornák hatékony használata azonban nem feltétlenül követők számában mérhető. A valódi kommunikáció minősége, az aktív és befolyásos felhasználók elérése sokkal fontosabb hatékonyságmutató. Amint az az ábrán is látható, így lehetséges, hogy a Pfizer és Novartis Twitter követőinek nagyobb száma ellenére a Johnson & Johnson és Boehringer bejegyzései több felhasználóhoz jutottak el aktív közönségük révén.

(Forrás: Whydotpharma.com)

Közösségi média – egészségügyi kutatások új forrása

Egy 2009-es kutatás során Marcel Salathé, a Pennsylvania Állami Egyetem asszisztens professzora és kutató kollégái többet szerettek volna megtudni a lakosság H1N1 oltással kapcsolatos véleményéről. Felmérésükhöz a Twitter-t hívták segítségül. A kutatók mitegy 300,000 Twitter bejegyzést vizsgáltak meg, amelyek valamilyen formában megemlítették a H1N1-et, és ezek alapján elemezték, milyen arányban kapnak védőoltást a lakosok az influenza ellen.

Eredményeik összhangban voltak a Betegség Ellenőrzés és Megelőzés Központjának hagyományos, telefonos lekérdezéssel szerzett adataival. Ez a tény alátámasztja, miszerint a közösségi média hiteles eszköze lehet az egészségügyi kutatásoknak.

Marcel Salathé tanulmánya egy új trendre hívja fel a figyelmet: a kutatók és egészségügyi szakemberek egyre gyakrabban fordulnak a közösségi oldalakhoz, hogy az általános, sokakat érintő orvosi, illetve egészségügyi kérdésekről tájékozódjanak és ezekre megfelelő megoldásokat találjanak.

A Science folyóiratban szeptember 30-án megjelent egyik tanulmány például tweetek alapján mutatta ki az emberek közérzetének általános ingadozását. Egy októberben publikált online felmérés pedig Facebook üzenetek alapján világított rá egyetemista hallgatók alkohol problémájára.

Számos egészségügyi szakember szerint a közösségi oldalak valós idejű, hatalmas tömegekre kiterjedő információt tesznek elérhetővé a kutatások során. A közösségi alkalmazások emellett segítik az orvosokat a páciensek számára fontos egészségügyi üzenetek egyszerű és gyors közvetítésében.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a közösségi kutatásokban rejlő buktatókról sem. Így például a felmérésekben résztvevő felhasználók demográfiai adatai sokszor hiányosak, illetve az internet felhasználók közössége nem reprezentatív mintája egy-egy populációnak. Az eredményeket ennek megfelelően kell kezelni.

A szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a közösségi média bevonásának az egészségügyi kutatások és tájékoztatás eszközeként sokkal nagyobb az előnye, mint a hátránya.

Salathé erről így nyilatkozott: “A közösségi média segít abban, hogy megismerjük az emberek véleményét, gondolatait egy-egy egészségügyi problémával kapcsolatban, sőt, ezt helyhez is tudjuk kötni. Megtudhatjuk, hol van szükség hatékonyabb kommunikációs eszközökre, illetve hogy hol terjednek megtévesztő, helytelen információk. Ezekhez az adatokhoz korábban nem férhettünk hozzá.”

(Forrás: American Medical News)

Egyre több orvos a közösségi oldalakon

A közösségi oldalakat használó orvosok száma olyan ütemben növekedett az elmúlt időszakban, hogy bármely, a közösségi média és egészségügyi szakemberek kapcsolatát vizsgáló kutató hamar ráébredhet: tanulmánya már megjelenésének pillanatában idejétmúlt volt.

Így történt ez Dr. Gabriel Bosslet esetében is, akinek tanulmánya 2011. február és május között gyűjtött adatokra épült, és mintegy évvel később jelent meg a Journal of General Internal Medicine oldalán. A kutatás szerint az amerikai orvosok 41.6 százaléka használ közösségi oldalakat.

A Frost & Sullivan tanácsadó cég nemsokkal később, 2011 májusában mutatta ki, hogy az orvosok mintegy 84 százaléka használja személyes célból a közösségi média különböző alkalmazásait. A legfrissebb felmérést a QuantiaMD online orvosi továbbképző szervezet készítette, amelynek adatai alapján az orvosok közel 90 százaléka használ legalább egy közösségi oldalt személyes célból.

Az adatok alapján az orvosok jelentős mértékben megelőzik a felnőtt lakosságot – a Pew Internet & American Life Project adatai alapján a lakosság “csupán” 65 százaléka aktív közösségi média felhasználó.

A QuantiaMD eredményei arra utalnak, hogy az orvosok közösségi média használata inkább személyes, és nem szakmai jellegű: 87 százalékuk ugyan közösségi oldalak felhasználója, de ennél kevesebb, mintegy 67 százalékuk használja ki a közösségi média adta professzionális lehetőségeket. A felmérés szerint az amerikai orvosok 33 százalékát jelölte be már betege Facebook-on, 75 százalékuk azonban nem fogadta el a páciensektől érkező felkérést. Ez azt bizonyítja, hogy míg az egészségügyi szakemberek között folyamatosan növekedett a felhasználók száma, a közösségi média jellemzően nem a beteg-orvos kommunikáció tere.

Amerikai orvosok és közösségi oldalak

Oldal Szakmai használat Személyes használat
Facebook 15% 61%
YouTube 8% 31%
Orvosi közösségek 28% 18%
LinkedIn 17% 19%
Google+ 8% 15%
Blogok 8% 14%
Twitter 3% 9%
Egyéb 3% 4%
Beteg közösségek 3% 2%
Egyik sem 33% 13%

(Forrás: American Medical News)

Orvosok a közösségi médiáról

Orvosok és kórházak egyre gyakrabban fordulnak a közösségi médiához, akár professzionális, akár személyes céllal – mutatta ki egy 2011 szeptemberében készült amerikai kutatás.

Az Orvosok, Betegek és Közösségi Média című tanulmány adatai alapján az egészségügyi szakemberek egyre nagyobb arányban látogatják az internetes közösségi oldalakat. Kétharmaduk szakmai célból is használja az említett portálokat, és a beteg-orvos kommunikáció lehetséges színtereinek tekinti ezeket. Az orvosok több mint 20 százaléka használ két, vagy annál több közösségi oldalt.

A betegközösségek terén azonban nem ilyen bíztató a helyzet. Tízből csupán egy orvos ismer legalább egy ilyen oldalt. Akik azonban jártasak az online betegközösségek terén, azoknak jelentős része hisz abban, hogy ezek a közösségi portálok pozitív hatással lehetnek a betegekre. Ez a szemlélet számos különböző betegséget illetően igaz. Az orvosok véleménye alapján főként a ritka betegségekben, rákban, krónikus betegségben szenvedők esetén hatékonyak a betegközösségek. Ahogy egy megkérdezett említette: “A betegek megoszthatják történetüket, tanulhatnak egymástól, átadhatják a tudást, reményt adhatnak egymásnak.”

Az orvosok 38 százaléka bíztatta páciensét, hogy használja ki a betegségével kapcsolatos online közösségek nyújtotta lehetőségeket, és csupán 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem ajánlaná betegének az internetes közösségeket. Emellett a megkérdezett szakemberek kétharmada szívesen regisztrálna egy adott betegközösség tagjaként, hogy megfigyelje az oldal működését és az internetes közegben zajló diskurzust. Az orvosok több mint fele tanácsokat is adna, illetve információt szolgáltatna a betegek számára online.

Az egymás közötti online kommunikációt illetően is pozitívan nyilatkoztak a megkérdezett orvosok. Többségük szívesen csatlakozna zárt szakmai közösségekhez az interneten, hogy szakértőktől tanuljon (92%), eseteket vitasson meg (90%), praxis működtetéséről cseréljen információt (87%), saját szaktudását adja át (84%). Tízből nyolcan szívesen konzultálnának betegeikről egy zárt orvosi online közösség oldalán.

Az orvosok a betegekkel való online kommunikáció bizonyos formáira is nyitottak, mindaddig, amíg az biztonságos felületen zajlik. 75 százalékuk szívesen küldene egészségügyi oktató anyagokat betegeinek, míg 72 százalékuk a páciensek állapotát kísérné figyelemmel az internet segítségével. 70 százalékuk szerint egy zárt beteg-orvos közösség keretén belül elő lehetne segíteni a gyógyszeres kezelések pontosabb követését. A megkérdezett orvosok 68 százaléka nagyobb betegcsoportokkal való kapcsolattartásra, tanácsadásra használná a páciensek és szakemberek online közösségét. Az orvosok 40 százaléka azonban nem állapítana meg diagnózist, illetve nem kezelne beteget online, főként a páciens adatainak biztonsága érdekében, illetve a saját felelősségét szem előtt tartva.

(Forrás: Health Populi)