Készen állunk a közösségi médiára? I.

Az egészségügyi intézmények és cégek egy részének különösebb gond nélkül sikerült a közösségi médiát beilleszteni marketing eszközei közé, hogy azt oktatási, tájékoztatási célból, illetve a cég növelésére használják. Másoknak ezzel szemben többszöri próbálkozás után sem sikerül a közösségi csatornákat előnyükre fordítani, ezért idegesítőnek, bonyolultnak, végül pedig hasztalannak könyvelik el azokat.

A blogbejegyzés első részében a közösségi média sikeres használatának öt jelét vesszük sorra, míg a következő rész a felkészületlenségre mutató jelekre koncentrál.

5 jel, hogy felkészültünk a közösségi média hatékony használatára

1. Egyértelműen meghatározott célok. A közösségi csatornák használatának csak akkor van értelme, ha azt egy konkrét cél érdekében tesszük. És a marketing nem lehet az egyetlen ilyen cél. A közösségi médiában sikeresek igazán akkor lehetünk, ha az online tevékenységünk részévé tesszük az oktatást, informálást és a betegek segítését.

2. Készen a kommunikációra. A közösségi média valóban közösségi kell, hogy legyen. Késznek és hajlandónak kell lennünk, hogy aktívan részt vegyünk a párbeszédben, válaszoljunk más felhasználók kérdéseire, megjegyzéseire, hogy megosszuk az érdekes információkat, betartsuk a közösségi média illemszabályait.

3. A félelem leküzdése. Az egészségügyben sokan tartanak a közösségi felületeken való kapcsolatteremtéstől. Arra nincsen bizonyíték, hogy a közösségi média használata során feltétlenül veszélyek sorozatába kell botlanunk. Ha a más területekre vonatkozó etikai szabályokat betartjuk, a közösségi média sem tartogathat csapdákat.

4. Készen mások véleményének befogadására. A közösségi média remek eszköz arra, hogy az egészségügyi szakemberek meghallgassák, mire is vágynak, mire van szükségük a betegeknek. Ha erre nyitottak vagyunk, cégünket, praxisunkat ennek megfelelően fejleszthetjük, alakíthatjuk.

5. A kritika elfogadása. A közösségi média a kommunikáció színtere. Előfordul, hogy más felhasználók kritikát fogalmaznak meg velünk szemben – ez lehet pozitív, negatív, építő kritika. A közösségi csatornák és online felületek lehetővé teszik, hogy minderre ne személyesen kelljen reagálnunk. Mindenesetre az őszinte kritikából sokat tanulhatunk.

(Forrás: KevinMD.com)

Gyógyszeripar és a Facebook hozzászólások

A Facebook döntése, miszerint kötelezővé teszi az oldalakon a hozzászólások engedélyezését igen komoly indulatokat váltott ki gyógyszeripari körökben. A következményektől való félelem már-már túlságosan nagy méreteket öltött. Tisztában vagyok azzal, hogy mint minden újítást, ezt is sokan vonakodva fogadják először, és sok mindenki eltérően vélekedik a változtatásokról. De úgy vélem, ebben az esetben a változás és a körülötte kialakult vita mérete nincs összhangban. A negatív jóslatokat a Facebook és a gyógyszeripar kapcsolatáról túlzónak tartom.

Íme ennek egyszerű okai:

  • Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy válasszon: vagy létrehoz egy oldalt a Facebook-on, vagy nem. A hozzászólások engedélyezését elő tudja írni a Facebook, a részvételt azonban nem.
  • Vannak olyan alkalmazások, amelyek segítségével még a megosztás előtt moderálhatók a hozzászólások. Így az oldal létrehozója ellenőrizhet minden tartalmat, mielőtt az megjelenik a felületen.
  • Eddig még nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a gyógyszeripari cégek nagy számban fogják elhagyni a Facebook-ot. Így tehát nincs ok a negatív találgatásokra.

A hangsúly általában a Facebook kérlelhetetlen hozzáállására esik a különböző bloggerek és gyógyszeripari szakemberek írásaiban. A Facebook fejlesztői úgy jelennek meg, mint a gonosz vezetők – mintha bármi rosszat tennének azzal, hogy követik az alapvető, eredeti kommunikációs modelljük megvalósításának lépéseit. A Facebook célja, hogy valódi kommunikáció színtere legyen, ehhez pedig, mint tudjuk, legalább két szereplő szükséges.

Egy nemrégiben megjelent cikk kiemelte, mi is váltotta ki a nagy felhajtást a hozzászólásokkal kapcsolatos változtatás kapcsán:

“ … ez azt jelenti, hogy találniuk kell valakit, aki valóban elkötelezett a közösségi média marketing mellett, és vállalja, hogy felügyeli, eldogadja, illetve törli az adott hozzászólásokat. Ez pedig igen nehéz egy olyan időszakban, amikor az embereket sorra bocsátják el.”

Egyetértek azzal, hogy ez valóban nem könnyű feladat, de nem gondolom, hogy egy jobb gazdasági helyzetben könnyebb lenne a közösségi csatornák ellenőrzése, vagy kevésbé kellene azt komolyan venni. A probléma szerintem abban áll, hogy sokan még mindig úgy tekintenek a közösségi felületekre, mint könnyen automatizálható hírfolyamokra, amelyek nem igényelnek jelentősebb odafigyelést. Amint kiderül, hogy megfelelő használatuk több munkával jár, azonnal vonakodni kezdenek tőlük.

Sajnálatos módon valóban egyre több gyógyszeriparban dolgozó szakember veszíti el állásást. De a megoldás erre nem a közösségi marketing források elvonása. Miért csökkentené bárki is a legjobb megtérüléssel működő eszközök használatát pont akkor, amikor a költségvetés amúgy is szűkös? Nem lenne ésszerű olyan területekre kevesebbet költeni, amelyek már hosszú ideje nem olyan hatékonyak? A gyógyszeripari cégek “még mindig a TV hirdetésekre, illetve hagyományos weboldalakra költenek a legtöbbet, annak ellenére, hogy ezek sokkal kevésbé hatékonyak, és egyre drágábbak is.”

Egyértelmű tehát, hogy a Facebook hozzászólások szabályozásánál sokkal nagyobb problémákkal kell szembenéznie a gyógyszeriparnak.

(Forrás: World of DTC Marketing)

A közösségi csata: Facebook vs. Twitter vs. Google+

A közösségi média világát egyelőre a Facebook uralja, de a Twitter szintén kulcsfontosságú szereplővé nőtte ki magát, a Google pedig mindkét vetélytársának sok fejtörést okoz Google+ alkalmazásával. Mindhárom nem lehet egyszerre győztes – a legtöbb embernek egyszerűen nincs annyi ideje, hogy mindhárom oldalt rendszeresen használja.

A közösségi médiáról tudósító egyik legnépszerűbb oldal, a Mashable.com jelenleg felmérést készít olvasói körében. A portálon rendszeresen tartanak szavazást két, vagy esetleg több, egymással versengő szolgáltatásról. Az aktuális kérdés a Facebook, Twitter és Google+ népszerűségét hivatott felmérni. Vajon melyik szolgáltatást kedvelik a legtöbben?

Mindenesetre érdekes megfigyelni a felhasználók eddigi reakcióit a közösségi oldalak viszonyát illetően. Sokan úgy vélik, a Google+ veszélyt jelent a Twitter-re, de a Facebook népszerűségét nem fogja befolyásolni. Megint mások úgy találják, hogy a Google+ soha nem lesz széles körben használt alkalmazás. Egy nemrégiben készült felmérés alapján a Mashable olvasóinak több mint fele nyilatkozott úgy, hogy készül feladni Facebook profilját az új Google+ szolgáltatásáért.

Facebook, Twitter vagy Google+? – A szavazás jelenlegi állása

Facebook

Twitter

Google+

Mindhárom

Egyik sem

Néhány

Százalék

23.09%

19.29%

38.76%

8.88%

2.79%

7.19%

Szavazat

1,706

1,425

2,863

656

206

531

Összes szavazat: 7,387

(Forrás: Mashable.com)

Egészségügyi mobil alkalmazások – szükséges a szabályozás?

Míg az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA sorra elhalasztja az egészségügyi közösségi média használatával kapcsolatos irányelvek összeállítását, addig úgy tűnik, a mobil alkalmazások szabályozásának ügyében sokkal gyorsabban jár el. Az egészségügyi technológia témájával foglalkozó HealthcareITNews.com oldal felmérést készített 50 olvasója körében, hogy vajon szükségesnek tartják-e az FDA ellenőrzését az alkalmazások fejlesztését és felhasználását illetően.

Ahogy az az alábbi ábrán is látható, a válaszolók 46 százaléka gondolta úgy, hogy a szabályozás szükségszerű biztonsági intézkedés. Az olvasók nagyobb része azonban, 54 százalékuk szerint a túlzottan szigorú ellenőrzés demotiváló lehet a fejlesztők számára. De felmerül a kérdés: vajon a két állítás kizárja egymást? Vagy egyetérthetünk mindkettővel? Véleményem szerint szükség lehet bizonyos szabályok felállítására, hogy az alkalmazások ne ragtapaszt ajánljanak egy törött végtagra (egy valószínűtlen példát hozva a lehetséges problémák érzékeltetésére). De ugyanakkor fontos az is, hogy a szabályozás ne befolyásolja a fejlesztők innovative, kreatív munkáját.

A cikk külön hangsúlyozza a hatóság törekvését, miszerint a szabályozás egyik célja, hogy az alkalmazásokat használó orvosok ne kizárólag azok segítségével dolgozzanak, ne váljanak kiszolgáltatottá az új technológiának. Először is, el kell dönteni, mit tartunk túlságosan kiszolgáltatottnak, mikortól probléma, ha egy orvos az alkalmazásokra támaszkodik? Egy nemrég közzétett felmérés szerint ötből kettő amerikai orvos használ mobil alkalmazásokat a rendelőben. Ez az arány vajon túl magasnak számít? Másodszor pedig, nem a betegek vannak nagyobb veszélyben, amikor az alkalmazások használatáról van szó? Az orvosok szakértelmüknél, végzettségüknél fogva el tudják dönteni, melyik mobil alkalmazást érdemes használni, és melyiket nem. De mi van azokkal a páciensekkel, akik vakon megbíznak egy alkalmazás utasításaiban anélkül, hogy orvosukat felkeresnék?

 

(Forrás: HealthcareITNews)