Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Új trendek a magyar gyógyszeriparban

Mint azt korábbi blogbejegyzésünkben kifejtettük, 2012 számos változást tartogat a magyar gyógyszeripar számára. A Semmelweis és Széll Kálmán tervekben megfogalmazott egészségügyi reform következtében alapvető átalakulás várható az iparág működésében.

Orvoslátogatói rendszerek változása – felértékelődő HR

Az intézkedések legnagyobb vesztesei egyértelműen az orvoslátogatók, hiszen a személyes orvos-találkozásokba fektetett források megtérülését itthon jelentősen csökkentik az iparágat érintő „különadók”. A 2011 közepétől hatályba lépett rendelkezések szerint a gyógyszerforgalom utáni befizetési kötelezettség 12 százalékról 20 százalékos mértékre emelkedett és évi 10 millió forintra nőtt az orvos- és patikalátogató gyógyszerismertető személyek után fizetendő díj. (A GYEMSZI adatai alapján, Magyarországon 2011 elején mintegy 2600 orvoslátogató dolgozott, míg év végére megközelítőleg 2100 főre csökkent ez a szám.)

2012-ben kiemelt fontosságú lesz a megmaradt orvoslátogatók HR támogatása. A Szinapszis Kft. orvoslátogatók körében végzett mélyinterjús kutatásának tanúságai alapján kijelenthetjük: a jövőben prioritást kell élvezzen a látogatók sales stratégiába történő, mélyebb szintű involválása, annak érdekében, hogy a dolgozók megértsék a folyamatok alakulását. A személyes orvoslátogatások és alternetív sales eszközök párhuzamos alkalmazása esetén kritikus az emberek megfelelő beavatása, képzése, hogy az új eszközökre ne ellenségként, hanem „értékesítési partnerként” tekintsenek – támogatva ezzel a gyógyszergyári menedzsment céljait is.

Megjelent az ÚJ beteg

Az internet jelentős szerepet tölt be a lakosság és a betegek egészségügyi tájékozódásában. A neten folyamatosan informálódó beteg, mint (többé-kevésbé) tudatos fogyasztó jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, és az „új típusú” páciens igényli a kommunikációt az orvos részéről is – új kihívást jelentve ezzel a szakember számára, hiszen a korábbi egyoldalú orvosi „párbeszédet” fel kell váltsa a kétszereplős konzultáció.

A felvilágosultabb betegek esetében megfigyelhető, hogy magasabb elvárásokat támasztanak az egészségügyi ellátás színvonalát illetően, így trendként figyelhető meg ezen pácienseknek magánorvosi rendszerben történő megjelenése.

A gyógyszergyártók részéről ez a betegcsoport új targetet jelent, azáltal, hogy lehetségessé válik az irányított laikus kommunikáció – nem csak OTC terápiás területeken!

Beteg-együttműködés javítás – törvényi eszközökkel

A gyógyszerpiac 2012-es megszorításait tartalmazó javaslatcsomag része az ún. beteg-együttműködési program is, amelyet először a keringési problémákkal küzdők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében vezetnek be. Az intézkedés értelmében annak, aki továbbra is ugyanannyit szeretne fizetni gyógyszereiért, vállalnia kell, hogy mozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javít egészségi paraméterein – tehát leadja a felesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Mindezek következtében 2012-ben várhatóan jelentősen felértékelődik a beteg-compliance programok szerepe is.

A concordance, vagyis a terápiás egyetértés lehetséges javulása tekintetében ugyanakkor pesszimisták az orvosok: közel háromnegyedük nem gondolja, hogy a – fenti, és egyéb, az együttműködés javítását célzó – egészségpolitikai intézkedések következtében jelentősen javulna majd az orvos-beteg együttműködés a következő 2 évben.

Fokozódó szerepben a patikusok

Többek között a generikusok térnyerésének, valamint a hatóanyag-alapú felírás bevezetésének köszönhetően a patikusok szerepe tovább erősödik a jövőben, még inkább jelentős szerepet töltenek majd be az értékesítés során. Kritikus kérdés lesz a patikai sales megfelelő hatékonysága, így az ilyen irányú méréseket szolgáló vizsgálatok (pl. mystery shopping) jelentősége megnő 2012-ben.

(Kiss Katalin)

Öt mítosz korunk tájékozott, aktív pácienseiről

Mára a betegek korlátlanul juhatnak hozzá a legfrissebb egészségügyi információkhoz, alkalmazások hosszú sora teszi egyszerűbbé a kezelésekkel kapcsolatos döntéshozatalt, a kórházakról, orvosokról és biztosításokról végtelen számú weboldal közvetít hiteles adatokat. A személyes elektronikus kórlapok pedig az összes egészségügyi adatunkat hordozhatóvá, könnyen elérhetővé teszik. Legalábbis ezt állítják az egészségügy szakértői. De mi a helyzet valójában? Íme az öt legelterjetebb mítosz korunk tájékozott, egészségügyi kérdésekben magabiztos betegéről.

1.      Minden beteg tájékozott és aktív alakítója saját egészségének

Az egészségre való törekvés és a tájékozottság között szoros összefüggés figyelhető meg. Azok a páciensek informálódnak elsősorban, akiknek fontos saját egészségük, és ezért tenni is hajlandóak. Azok a páciensek, akik kevésbé fektetnek hangsúlyt egészséges, aktív tevékenységekre, nem hiszik, hogy saját maguk nagy mértékben befolyásolhatják egészségüket.

2.      A legtöbb beteg saját maga dönt úgy, hogy informált páciens lesz

Vajon miért keresnek a betegek önállóan egészséggel kapcsolatos információkat? Mert önmaguk így akarják, vagy erre kényszerülnek? Az orvosok egyre több feladatot és felelősséget hárítanak betegeikre, elvárva a betegek aktív részvételét és tájékozottságát.

3.      Az egészségügyi információ keresése egyenlő a tájékozottsággal, egészséges életmóddal

A felnőttek majdnem 80 százaléka fordul az internethez egészségügyi kérdéseivel. A köztudatban él az az elképzelés, miszerint az információ keresése az informáltsággal azonos. Az egészséggel kapcsolatos adatok, részlet-információk azonban nem elegendőek, hogy egy beteg megváltoztassa szokásait és egy egészségesebb életmódot válasszon.

4.      A tájékozott betegek sokat kérdeznek orvosuktól

Az orvosi látogatások rövidsége, illetve az orvosközpontú kommunikáció még a legaktívabb és magabiztosabb beteget is hallgatásra késztetheti. Így a legfontosabb kérdéseket sokszor még az újtípusú betegek sem teszik fel a szakembereknek.

5.      A tájékozottabb betegek legtöbbször nem értenek egyet orvosukkal

A páciensek és orvosaik között általános jelenség a nézeteltérés, legyen szó akár a vizsgálatok szükségességéről, diagnózisról, kezelési lehetőségekről, a döntéshez szükséges információ mennyiségéről. Ezek az ellentétek nem csupán a betegek tájékozottságától függnek.

(Forrás: Mind The Gap)

Orvosok a közösségi médiáról

Orvosok és kórházak egyre gyakrabban fordulnak a közösségi médiához, akár professzionális, akár személyes céllal – mutatta ki egy 2011 szeptemberében készült amerikai kutatás.

Az Orvosok, Betegek és Közösségi Média című tanulmány adatai alapján az egészségügyi szakemberek egyre nagyobb arányban látogatják az internetes közösségi oldalakat. Kétharmaduk szakmai célból is használja az említett portálokat, és a beteg-orvos kommunikáció lehetséges színtereinek tekinti ezeket. Az orvosok több mint 20 százaléka használ két, vagy annál több közösségi oldalt.

A betegközösségek terén azonban nem ilyen bíztató a helyzet. Tízből csupán egy orvos ismer legalább egy ilyen oldalt. Akik azonban jártasak az online betegközösségek terén, azoknak jelentős része hisz abban, hogy ezek a közösségi portálok pozitív hatással lehetnek a betegekre. Ez a szemlélet számos különböző betegséget illetően igaz. Az orvosok véleménye alapján főként a ritka betegségekben, rákban, krónikus betegségben szenvedők esetén hatékonyak a betegközösségek. Ahogy egy megkérdezett említette: “A betegek megoszthatják történetüket, tanulhatnak egymástól, átadhatják a tudást, reményt adhatnak egymásnak.”

Az orvosok 38 százaléka bíztatta páciensét, hogy használja ki a betegségével kapcsolatos online közösségek nyújtotta lehetőségeket, és csupán 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem ajánlaná betegének az internetes közösségeket. Emellett a megkérdezett szakemberek kétharmada szívesen regisztrálna egy adott betegközösség tagjaként, hogy megfigyelje az oldal működését és az internetes közegben zajló diskurzust. Az orvosok több mint fele tanácsokat is adna, illetve információt szolgáltatna a betegek számára online.

Az egymás közötti online kommunikációt illetően is pozitívan nyilatkoztak a megkérdezett orvosok. Többségük szívesen csatlakozna zárt szakmai közösségekhez az interneten, hogy szakértőktől tanuljon (92%), eseteket vitasson meg (90%), praxis működtetéséről cseréljen információt (87%), saját szaktudását adja át (84%). Tízből nyolcan szívesen konzultálnának betegeikről egy zárt orvosi online közösség oldalán.

Az orvosok a betegekkel való online kommunikáció bizonyos formáira is nyitottak, mindaddig, amíg az biztonságos felületen zajlik. 75 százalékuk szívesen küldene egészségügyi oktató anyagokat betegeinek, míg 72 százalékuk a páciensek állapotát kísérné figyelemmel az internet segítségével. 70 százalékuk szerint egy zárt beteg-orvos közösség keretén belül elő lehetne segíteni a gyógyszeres kezelések pontosabb követését. A megkérdezett orvosok 68 százaléka nagyobb betegcsoportokkal való kapcsolattartásra, tanácsadásra használná a páciensek és szakemberek online közösségét. Az orvosok 40 százaléka azonban nem állapítana meg diagnózist, illetve nem kezelne beteget online, főként a páciens adatainak biztonsága érdekében, illetve a saját felelősségét szem előtt tartva.

(Forrás: Health Populi)

Betegportálok – a páciensek szemével

Először az elektronikus orvosi adatok, majd az internetes konzultáció, közösségi média, most pedig a betegportálok jelentik a legújabb digitális egészségügyi trendet. Az új eszközök hatékonyságában azonban addig nem lehetünk biztosak, amíg fel nem tesszük a kérdést: vajon hogyan látják őket a betek?

Vegyük például a betegeknek szánt portálokat, amelyekre az orvosi praxis “előszobájaként” is tekinthetünk. Az oldalon való regisztrációval a páciensek egy zárt, biztonságos felületen juthatnak hozzá kórlapjaikhoz, eredményeikhez, illetve felvehetik a kapcsolatot orvosukkal email-en keresztül, vagy akár időpontot is egyeztethetnek vele. Az oldal nyújtotta számos kényelmes megoldás ellenére amerikai kutatás bizonyította, hogy a betegportálokat országos szinten a páciensek mindössze 6 százaléka használja.

Egy belgyógyászati folyóirat eredményei alapján azok a betegek fordulnak leginkább ezekhez az oldalakhoz, akik:

  • nincsenek megelégedve jelenlegi orvosukkal,
  • nem tartják megfelelőnek az orvosukkal való kommunikációt,
  • úgy érzik, orvosuktól nem kapnak kielégítő egészségügyi információt.

A páciensek, akik legkevésbé érdeklődnek a betegportálok iránt:

  • meg vannak elégedve orvosukkal,
  • megfelelőnek tartják az orvosukkal való kommunikációt,
  • nehézségeik vannak az internetes oldal kezelésével kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy a kutatások rámutattak: azok a betegek, akiknek jó a kapcsolatuk az orvosukkal, tartanak attól, hogy a portálok esetleg átveszik a szemtől-szembe történő találkozások szerepét, ezzel gyengítve az orvosukkal való eddigi kapcsolatukat. Félnek tehát attól, hogy a weboldalak nem kiegészítő megoldást kínálnak, hanem a személyes vizsgálatokat igyekeznek helyettesíteni.

Míg a tanulmányok eredményei nem általánosíthatók teljes mértékben, rávilágítanak egy potenciális következményre, amely független az orvosi szándéktól, mégis befolyásolhatja a betegekkel kialakított kapcsolatot. A páciensek ugyanis úgy értékelhetik a változást, mintha orvosaik szándékosan csökkenteni kívánnák a rájuk fordított időt, a személyes konzultációk számát.

Összefoglalóan a betegportálokról

  1. A betegportálok nem egy múló trend termékei, sőt, a jövőben szakmai elvárás lehet ezeknek az internetes alkalmazásoknak fenntartása.
  2. Az oldalak kialakításakor a páciensek véleményét kellene elsősorban figyelembe venni – milyen szolgáltatásokra van szükségük, mit tartanának hasznosnak, hogyan érdemes ezeket reklámozni. A feltett kérdések azért is fontosak, hiszen egy betegközpontú portál kialakításáról van szó.
  3. A weboldalak igazi értékét a közvetlenül az orvosoktól származó, betegközpontú egészségügyi segítség adja, nem pedig különböző készítmények és szolgáltatások promóciója.
  4. Érdemes lenne az oldalak működtetését az orvosok mindennapi munkamenetébe beépíteni. Fontos, hogy ha a potálon betegek adatai szerepelnek, akkor azt az orvos fel is használja munkája során.

(Forrás: Mind The Gap)

“I had cancer” – rákos betegek online közössége

Egy páciens számára nincs rémisztőbb diagnózis a ráknál. Tanulmány bizonyítja, hogy a betegek nagy része a biztos halállal azonosítja a rákot. Egy új közösségi oldal létrehozói “Rákos voltam” elnevezéssel egy olyan internetes felületet alkottak meg, ahol páciensek oszthatják meg betegségük és gyógyulásuk történetét egymással.

Az oldal a New York-i Squeaky Wheel Media cég kezdeményezése, amely Mailet Lopez blogján alapult. Lopez, mellrákból felépült betegként olyan online naplót kívánt létrehozni, ahol sorstársaival megoszthatja tapasztalatait. Az egyszerű blog egy teljeskörű közösségi oldallá nőtte ki magát, amelynek célja, hogy a közösség támogatásával segítse a daganatos betegeket és családjukat, illetve hogy alkalmat adjon a pácienseknek saját történetük megosztására.

A betegek saját profilt hozhatnak létre az oldalon, ahol leírhatják tapasztalataikat, és hogy milyen típusú rákos betegségben szenvedtek. A felhasználók hely, betegség típusa, a diagnózis éve, kor és nem szerint is megtalálhatják egymást a portál adatbázisában. Emellett tematikus kérdés-válasz menüpontok is segítik a tájékozódást. Ez utóbbiak képezik az oldal publikus részét. A betegek emellett felvehetik egymással közvetlenül is a kapcsolatot. Más közösségi oldalakhoz hasonlóan a felhasználók itt is hozzáadhatnak saját “Körükhöz” más felhasználókat, ha azok elfogadják a meghívást. Ezután a páciensek egymással személyes üzeneteket is válthatnak. Az oldalon a Facebookhoz hasonlóan a feleknek kölcsönösen bele kell egyezniük, hogy a másik láthassa személyes információikat. A felhasználói “Körök” koncepciója pedig a Google+ megoldásához hasonló.

Az oldal a közösség segítségével igyekszik a betegeket és gondozóikat támogatni. A létrehozók reményei szerint az oldal híre sokakhoz eljut, hogy a közösség minél több rákkal küzdő betegeknek segítséget nyújthasson.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Internet és egészségügyi információ – Magyarország és a szomszédos országok

A Nielsen nemzetközi piackutató cég kutatása alapján a leggyakrabban olyan egészségügyi problémákra keresünk rá az interneten mint a diabétesz, prosztata gondok és a koleszterin magas szintje.

A többi európai országhoz képest a magyarok kifejezetten nagy arányban fordulnak az internethez, hogy különböző egészségügyi témákról informálódjanak. Az ötvenöt országot vizsgáló kutatás eredményei alapján országunkban a koleszterin-, és prosztata gondok, illetve a diabétesz vezetett az internetes keresések között az elmúlt egy évben.

Magyarországon az internetzők jelentős része, 85 százaléka fordult valamilyen webes felülethez, hogy különböző egészségügyi problémával kapcsolatosan tájékozódjon. A felmérés alapján a keresések 19 betegséghez köthetők, de csupán néhány betegséghez kapcsolható a keresések legnagyobb része.

A legnagyobb arányban (69%) a prosztata megnagyobbodásáról informálódtak az internetezők, amelyet a túlságosan magas koleszterinszint (51%), az inkontinencia (44%), az asztma (43%) és az ízületi problémák (42%) követték. Ezenkívül gyakran kerestek rá az internetezők az allergiával (39%), hátfájással (34%), emésztési zavarokkal (29%) és fejfájással (23%) kapcsolatos információkra. Olyan általános témák, mint a torokfájás, megfázás, hasmenés, orrdugulás kevésbé voltak népszerűek, a kutatásban résztvevők nem egészen 20 százaléka keresett ezekkel kapcsolatosan az interneten az elmúlt év során.

Az európai országok válaszait figyelembe véve elmondható, hogy Európában szintén az internetezők jelentős része tájékozódik a prosztata megbetegedéseiről, a megkérdezettek 51 százaléka keresett a betegséggel kapcsolatban online információt. Ezt csupán a cukorbetegség előzi meg 55 százalékkal. Az európai adatok összhangban állnak a Magyar eredményekkel, közel ugyanolyan arányban szerepelnek az egyes betegségek a keresési listán. Az ízületi betegségekről a válaszolók 41 százaléka, a koleszterinszintről 39 százalékuk, a hátfájásról 30 százalékuk, míg az allergiáról 26 százalékuk tájékozódott az internet segítségével.

Térségünkben nem csupán mi, hanem Románia és Ukrajna internetező lakossága is igen aktív, ha egészségügyi online információk kereséséről van szó. A roman internetezők több mint kétharmada tájékozódott az interneten, főként a diabétesz, a koleszterinszint, az ízületi panaszok, allergia, illetve prosztata gondok témájában.

(Forrás: Mediapiac.com)

Közösségi média – betegek online tevékenysége

A páciensek legtöbbször lelki támaszt keresnek az interneten, közösségi oldalakon. Ezektől az alkalmazásoktól azonban sok orvos még mindig tart – bizonyította egy kutatás.

A betegek egyre többször osztanak meg információt egészségügyi problémáikról közösségi oldalakon keresztül. Ezt mutatta ki a Russell Herder marketing cég új kutatása Minneapolis-ban. Az egészségügyben dolgozóknak ez hatalmas lehetőséget jelent – mondja a tanulmány – hiszen a közösségi média új eszközöket teremt a páciensek támogatására, a velük való kapcsolattartásra.

A kutatók közel 63 ezer felhasználó Facebook, Twitter, különböző fórum, illetve blog bejegyzéseit és hozzászólásait vették alapul tanulmányuk írásakor. A cég közösségi felületet monitorozó szoftvert használt fel az egészségügyi témájú, betegséghez kapcsolódó tartalmak kiszűrésére.

A kutatóknak módjában állt az előbb említett bejegyzéseket megfigyelni a közösségi felületeken is, mivel sok Facebook felhasználó nem titkosítja oldalát, illetve a Twitter-en minden bejegyzés eleve publikus. Azonban sok esetben a Facebook oldalakat erős személyes beállítások védik, így a kutatás eredményei emiatt részben torzultak. Míg a bejegyzések 51 százalékát blogokon, 30 százalékát fórumokon tették közre a felhasználók, addig azok csupán 7-7 százaléka jelent meg Facebook-on, illetve Twitter-en.

A megosztott tartalmak 40 százaléka valamilyen rákos megbetegedéshez fűződött. Jelentős számban fordultak elő bejegyzések cukorbetegségről (16%), krónikus fáradtságról (10%), ízületi gyulladásról (7%), asztmáról, nemi betegségekről és AIDS-ről (mind 5%). A tanulmány szerzői arra is utaltak, hogy a nők nagyobb számban használják a közösségi oldalakat egészségügyi bejegyzések megosztására, illetve hogy a mellrákkal kapcsolatos internetes források sokkal nagyobb arányban érhetők el, mint a más daganatos betegségekről szóló online tartalmak.

A kutatás szerint a páciensek az interneten érzelmi támogatást keresnek családjuktól, barátoktól, illetve hozzájuk hasonló betegektől, akik ugyanazzal a betegséggel küzdenek. A tanulmány készítői a Pew által publikált kutatásra hivatkoznak, amely kimutatta, hogy az amerikai internetezők 18 százaléka használt már webes felületet, hogy felvegye a kapcsolatot a hozzá hasonló egészségügyi problémával élő betegekkel.

Emellett a kutatók azt is hangsúlyozták, hogy az a tény, miszerint az újonnan diagnosztizált betegek megosztják agodalmaikat, hatalmas lehetőséget jelent az egészségügyi intézményeknek. “Látva a növekvő igényt az internetes egészségügyi információra és támogatásra, a kórházaknak és egyéb intézményeknek mindent meg kell tenniük, hogy biztosítsák azokat a közösségi felületeket és webes tartalmakat, amelyekre a betegeknek szüksége lenne.”

Az Information Week Healthcare online egészségügyi oldalnak adott interjúban Brian Herder, a kutatást végző Russel Herder vezető kreatív igazgatója így nyilatkozott: “Az online segítő csoportok száma nem nő olyan mértékben, mint ahogy a daganatos betegséget megállapító diagnózisoké. Egy egészségügyi szervezet számára ez jelenti a feladatot, a segítő eszközök kifejlesztése.”

(Forrás: Information Week Healthcare)

Google+ és egészségügy – várjuk ki a végét

Bár a Google+ két hete sem jelent meg, már most számos cikket és véleményt közöltek róla, főleg webes felületeken. Amíg a felhasználók még csak ismerkednek az új szolgáltatással, a marketing szakemberek (szokás szerint) azonnal jóslatokat tettek közre az új közösségi alkalmazás hirdetéssel kapcsolatos hatásairól.

Egy igencsak optimista hangvételű bejegyzés felkeltette az érdeklődésemet. A Communications Media Inc. elemzői szerint az új eszköz forradalmasítja majd a felhasználók keresési szokásait, illetve befolyással lesz az egészségügyi tartalomszolgáltatás minőségére is. Az elemzés készítői szerint a Goggle+ hasznos megoldásokat biztosít majd a marketing szakemberek számára:

A Google mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy segítse a hirdetőket vásárlóképes közönségük elérésében, a Google+ alkalmazással pedig pontosabban meg tudják majd határozni a felhasználók érdeklődési körét, így további előnyt biztosítva a marketing szakemberek számára. (…) Talán a Google abban bízik, hogy ha a felhasználók látják, hogy előttük már valaki rákattintott a +1 ikonra egy fizetett hirdetés mellett, akkor ők is hajlamosabbak ezt a találatot előnyben részesíteni.

Várakozásaink alapján az egészséggel kapcsolatos témák a fogyasztók és egészségügyi szakemberek körében is nagy érdeklődésre tartanak majd számot. Így a Google+ potenciálisan nagy változásokat hozhat az egészségügyi tartalomszolgáltatás területén. A legnagyobb lehetőséget a hirdetők számára nem a gyógyszerkészítményekről, hanem a betegségekről való tartalom létrehozása jelenti majd, amely megegyezik a közösségi média felületein való reklámozás hatékony formájával.

Az idézet első részével egyetértek, miszerint a Google+ tömeges használata mellett a hirdetők valóban jobban meg tudják majd határozni célközönségüket, és üzeneteiket kifejezetten feléjük közvetítik majd. De az egyértelmű összefüggést a Google+ és a fizetett hirdetések népszerűsége között nem látom. Az új alkalmazás megjelenése után is igaz, hogy az internetezők figyelmét először fel kell, hogy keltse az adott hirdetés. És az a tény sem változik, hogy sok esetben a felhasználók gyanakvóak a szponzorált, illetve fizetett tartalmakkal kapcsolatban. Véleményem szerint ezek veszélye, hogy az internetezők esetenként túlságosan agresszívnak, tolakodónak érzik azokat.

Emellett az egyoldalúan optimista jóslatot az egészségügyi tartalom változásáról túl pozitívnak tartom. Nem gondolom, hogy az internetezők keresései egy gyógyszerről vagy egy betegségről nagyban különböznének. A felhasználók gyógyszerekkel kapcsolatosan is keresnek információt online, tehát nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy a betegségekről szóló cikkek népszerűbbek a gyógyszerkeresőknél, illetve ismertetőknél. Emellett a receptre kapható készítményekről való tartalomközlés országonként változó szabályozás alá esik, így ebből a szempontból nem lehet általános következtetéseket levonni.

Ezenkívül, ahogy arra már mások is felhívták a figyelmet, vannak olyan egészségügyi problémák, amelyekre a felhasználók gyakran rákeresnek, de ezeket a kereséseket nem szívesen tennék publikussá. Egy teljesen egyszerű példánál maradva, ahogyan senki nem tesz közre bejegyzéseket a Facebook-on esetleges nemi betegségekről, nagyon alacsony annak az esélye, hogy az ezekkel kapcsolatos kereséseket bárki is publikussá tenné. Az orvosi problémák sok esetben nagyon személyesek, így meggyőződésem, hogy a felhasználók az ilyen típusú kereséseiket nem szívesen kürtölnék világgá.

De ahhoz, hogy valóban lássuk a Google+ keresésekre, illetve egészségügyi tartalomra tett hatását az kell, hogy az alkalmazás igen széles körben elterjedjen. Emellett a számos Facebook alkalmazásra hasonlító eszköz óvatosságra int, először meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a Google+ ténylegesen új élményt tud nyújtani használóinak. Az igazi kihívás nem az lesz, hogy az internetezők csatlakozzanak a Google+ szolgáltatásához, hanem hogy annak használatával jelentős időt eltöltseek. Az alkalmazás versenytársának, a Facebook-nak hét év előnye van. A felhasználók táborának felépítése időbe telik. Egyik napról a másikra nem lesz egy közösségi alkalmazásnak 750 milliós tábora.

Amikor egy új szolgáltatás jelenik meg az igencsak változékony online világban, veszélyes egyből hatalmas jóslatokkal dobálózni. A kivárás sokkal jobb politika.

(Forrás: Medical Marketing and Media, Communications Media Inc.)

Egészségügyi trendek Twitter-en

A Twitter fontos, egészségüggyel kapcsolatos történések, trendek nyomon követésére is alkalmas, bizonyították be a John Hopkins University informatikai szakemberei Baltimore-ban.

Mark Dredze és Michael J. Paul két milliárd, 2009 májusa és 2010 októbere között posztolt tweet-et használt fel, hogy azokból egy egyedi szoftver segítségével kinyerjék a másfél millió egészséggel kapcsolatos bejegyzést. A kutatók hangsúlyozták, hogy a felhaszálók identitása mindvégig titkos maradt, ilyen típusú adatokat nem gyűjtöttek munkájuk során.

“A célunk az volt, hogy kiderítsük, vajon a Twitter felhasználható-e forrásként a közösség számára hasznos egészségügyi információk közléséhez” – mondta Dredze. “Eredményeink szerint igenis feljhasználható. Egyes esetekben olyan dolgok is napvilágra kerültek, amelyekről a felhasználók orvosai sem tudtak. Például, hogy milyen recept nélkül kapható gyógyszerekkel kezelik a betegek tüneteiket otthon.”

Ahogy ezeket a bejegyzéseket elektronikus “halmazokba” rendezték, Dredze és Paul több témakörben – allergia, influenza, inszomnia, rák, túlsúly, depresszió, fájdalom – figyelt meg különböző trendeket. “Jelentek meg korábban rövidebb tanulmányok, amelyek a Twitter felhasználásával például az influenza terjedését követték” – mondta Dredze. “Azonban tudomásunk szerint senki nem figyelt meg eddig annyi egészségügyi problémát és témát tweetek segítségével, mint mi.”

Amellet, hogy a Twitter bejegyzésekben betegségek séles skáláját említették a felhasználók, a kutatók sok esetben azt is kimutatták, hogy a betegek milyen gyógyszerekkel kezelték problémájukat.

Amellet, hogy a Twitter bejegyzésekben betegségek séles skáláját említették a felhasználók, a kutatók sok esetben azt is kimutatták, hogy a betegek milyen gyógyszerekkel kezelték problémájukat. Más tweet-ek pedig a panaszok nem megfelelő kezelésére mutattak rá. “Megfigyeléseink alapján többen arról osztottak meg információt, miszerint influenzájukra antibiotikumot szednek” – mondta Paul. “Az antibiotikumok azonban nem hatásosak influenza esetén, amely egy vírus, így ez a kezelési mód csak az antibiotikum készítményekkel szembeni ellenállást erősíti. Rájöttünk tehát, hogy jelentős egészségügyi tévhitek élnek a felhasználók körében.”

A mintegy 200 000 egészséggel kapcsolatos tweet-et elemezve a kutatók azt is ki tudták mutatni, hogy földrajzilag milyen területekről érkeztek a bejegyzések. Ez pedig lehetővé tette, hogy az egyes egészségügyi trendeket helyhez és időhöz kössék, így például kimutatva, hogy az allergia-, illetve influenza-szezon mikor és hol érte el csúcspontját. “A bejegyzésekből egyértelműen láttuk, hogy az allergiaszezon hamarabb kezdődött a melegebb éghajlatú államokban, míg Közép-Nyugaton és Észak-Keleten csak később jelentkezett” – mondta Dredze.

(Forrás: HealthcareITNews)