6 tipp a sikeres közösségi tartalom marketinghez

A minőségi, releváns és friss tartalom elengedhetetlen a közösségi jelenlét hatékony felépítéséhez, a közönség megnyeréséhez. A hatásos tartalom marketing fontos eleme a brandépítésnek. Az alábbi cikk tanácsait követve elkötelezett, visszatérő látogatókat, követőket szerezhetünk közösségi oldalainkon.

1. Válasszuk ki a megfelelő közösségi csatornákat

Nem érdemes minden esetben minden létező közösségi oldalon profilt létrehozni. Ha ez csupán sok kezeletlen, elhanyagolt felületet jelent, ez többet árt mint használ. A megfelelő közösségi oldal kiválasztásakor kulcsfontosságú kérdés, hogy közönségünk hol érhető el leginkább. Ha erre tudjuk a választ, egyértelművé válik, melyik közösségi platform a leghatékonyabb cégünk számára.

2. Kerüljük a közvetlen önreklámot

Ellentétes hatást válthat ki, ha közösségi profilunkat kizárólag cégünk promóciójára használjuk és hirdetésekkel, reklámokkal tűzdeljük tele oldalunkat. Koncentráljunk ehelyett az interakcióra, a közönségünk által megosztott tartalmakra, és próbáljuk meg a promóciós anyagokat új, kreatív és kevésbé erőszakos módon eljuttatni követőinkhez.

3. Aktuális témák

A friss, változatos és érdekes tartalom megosztása vonzza a közönséget, ezzel növelhetjük követőink számát. Tegyünk közre releváns híreket cégünkről, az iparág jellegzetes, aktuális trendjeiről. A közösségi oldalak remek lehetőséget kínálnak emellett az üzleti blogon, illetve honlapon megjelent cikkek közlésére.

4. Rendszeres megosztás

A hatékony tartalom marketing részét képezi a folyamatos frissítés elvárása is. Érdemes a közösségi oldalakon hetente többször új tartalmat megosztani. Fontos az is, hogy folyamatosan figyeljük a közönség reakcióit. Ha követőink inkább hétvégén aktívak a közösségi oldalon, igazítsuk ehhez a megosztások időzítését, gyakoriságát.

5. Monitorozás, ellenőrzés

A közösségi alkalmazások elsőszámú célja az interakció ösztönzése. Fontos tehát, hogy folyamatosan figyeljük közönségünk reakcióját, visszajelzéseit. Ennek megfelelően a követők érdeklődéséhez tudjuk igazítani a megosztott tartalmakat. A követők véleménye irányadó lehet az interakciók alakításában, illetve a közösségi felület használatának számos egyéb aspektusában is.

6. Hosszú távú elkötelezettség

A közösségi profilok fenntartása, eredményes működtetése hosszú távú feladatot jelent. A befektetett idő és energia nem feltétlenül térül meg azonnal, az eredményekhez több időre van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kezdetben megtett – látszólag eredménytelen – lépések nem fontosak. Az értékes tartalom igénye már a közösségi profil kialakításának kezdetén fontos szempont. Hosszú távon pedig az egyenletes, kreatív tartalomszolgáltatás a cél.

(Forrás: Social Media Today)

Reklámok

Egyre több orvos a közösségi oldalakon

A közösségi oldalakat használó orvosok száma olyan ütemben növekedett az elmúlt időszakban, hogy bármely, a közösségi média és egészségügyi szakemberek kapcsolatát vizsgáló kutató hamar ráébredhet: tanulmánya már megjelenésének pillanatában idejétmúlt volt.

Így történt ez Dr. Gabriel Bosslet esetében is, akinek tanulmánya 2011. február és május között gyűjtött adatokra épült, és mintegy évvel később jelent meg a Journal of General Internal Medicine oldalán. A kutatás szerint az amerikai orvosok 41.6 százaléka használ közösségi oldalakat.

A Frost & Sullivan tanácsadó cég nemsokkal később, 2011 májusában mutatta ki, hogy az orvosok mintegy 84 százaléka használja személyes célból a közösségi média különböző alkalmazásait. A legfrissebb felmérést a QuantiaMD online orvosi továbbképző szervezet készítette, amelynek adatai alapján az orvosok közel 90 százaléka használ legalább egy közösségi oldalt személyes célból.

Az adatok alapján az orvosok jelentős mértékben megelőzik a felnőtt lakosságot – a Pew Internet & American Life Project adatai alapján a lakosság “csupán” 65 százaléka aktív közösségi média felhasználó.

A QuantiaMD eredményei arra utalnak, hogy az orvosok közösségi média használata inkább személyes, és nem szakmai jellegű: 87 százalékuk ugyan közösségi oldalak felhasználója, de ennél kevesebb, mintegy 67 százalékuk használja ki a közösségi média adta professzionális lehetőségeket. A felmérés szerint az amerikai orvosok 33 százalékát jelölte be már betege Facebook-on, 75 százalékuk azonban nem fogadta el a páciensektől érkező felkérést. Ez azt bizonyítja, hogy míg az egészségügyi szakemberek között folyamatosan növekedett a felhasználók száma, a közösségi média jellemzően nem a beteg-orvos kommunikáció tere.

Amerikai orvosok és közösségi oldalak

Oldal Szakmai használat Személyes használat
Facebook 15% 61%
YouTube 8% 31%
Orvosi közösségek 28% 18%
LinkedIn 17% 19%
Google+ 8% 15%
Blogok 8% 14%
Twitter 3% 9%
Egyéb 3% 4%
Beteg közösségek 3% 2%
Egyik sem 33% 13%

(Forrás: American Medical News)

Orvosok online – jó hírnév öt lépésben

A közösségi média idejében az internetes tartalmak rengeteg emberhez eljuthatnak és jelentős kart okozhatnak az orvosok karrierjében, hacsak nem tartják ezeket folyamatos ellenőrzés alatt. Még akkor is, ha egyes orvosok nem aktívak online, a nevük, a munkájukra vonatkozó kritika, a betegek panaszai és pozitív visszajelzései megjelennek különböző weboldalakon.

A legtöbb orvos öt egyszerű lépésben ellenőrzése alatt tarthatja a vele kapcsolatos online tartalmakat, illetve megőrizheti jó hírnevét.

Google keresés

Sok orvos ott követi el a hibát, hogy úgy véli, mivel nincsen saját portálja és a közösségi oldalakat sem használja, egyáltalán nincs jelen online. De ez csupán azt jelenti, hogy nem vesz részt a vele kapcsolatos internetes diskurzusban.

Az ellenőrzés első lépése, hogy megtudjuk, mit is kell ellenőrizni, mi szerepel rólunk a különböző internetes oldalakon. Ennek legegyszerűbb módja a Google keresés. Szakemberek véleménye szerint minden orvosnak legalább havonta érdemes rákeresnie a nevére. Az online tartalmak gyorsan terjednek, így ezek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen egy esetleges krízis elhárításához. Emellett ez arra is lehetőséget ad, hogy az orvosok a pozitív visszajelzésekre építhessenek.

Hibák, hibás információk javítása

A legegyszerűbb, ha ezt a Google keresési listában első néhány helyen megjelent oldalakon kezdjük. Ezek a portálok általában orvos keresők, illetve értékelő oldalak, amelyeken gyakran régi, már nem aktuális elérhetőség és hiányos életrajz szerepel.

Az oldalak legtöbbje lehetőséget ad az orvosoknak, hogy saját profiljukat szerkesszék. Ez remek alkalom a hiányos adatok kiegészítésére és a pozitív eredmények kiemelésére.

Saját tartalom létrehozása

A legjobb módja a párbeszéd irányításának, illetve a nem kívánatos párbeszéd elkerülésének, ha az orvos maga kezdeményez. Erre számos online felületen van lehetőség: személyes blogok, közösségi profilok, weboldalak, amelyek mind igen magasan jelennek meg a Google keresési eredmények listájában.

Az építő kritika értékelése

Tanulmányok szerint az orvosokról írt online értékelések jelentős többsége kedvező. Azonban akkor sincs nagy baj, ha egy orvosról éppen nem születik annyi pozitív értékelés. A cél: előnyös, de kiegyensúlyozott hozzászólások. Mindig less olyan beteg, aki éppen negatív, vagy nem elégedett. A lényeg inkább az, hogy a megbízható orvos-értékelő oldalakon kedvező visszajelzések jelenjenek meg.

Kritikából előny, fejlődés

Számos dolgon, amelyet a betegek kifogásolnak az internetes oldalakon, az orvosok rövid idő alatt változtathatnak. Fontos, hogy a változásokról online is hírt adjunk!

Érdemes ismerni a betegek leggyakoribb panaszait, kritikai megjegyzéseit: hosszú várakozási idő, a visszajelzés hiánya, illetve lassúsága, nehéz elérhetőség. Ezen területek fejlesztése a rendelés alatt és az interneten egyaránt nagyban hozzájárulhatnak az orvos jóhíréhez. Az online népszerűség jelentős részben attól függ, hogy hogyan kommunikál az orvos a betegek számára legfontosabb problémákról. Amennyiben változások történnek a betegek visszajelzései alapján, úgy ezekről minél előbb tájékoztatni kell a pácienseket online.

Nem bízhatunk csupán abban, hogy a negatív értékelések, az elégedetlen betegek online tartalmai egyszer majd feledésbe merülnek. A rossz hírnevet figyelmen kívül és kezeletlenülhagyni nem célravezető és nem megoldás.

(Forrás: American Medical News)

Közösségi média tippek leendő orvostanhallgatóknak

Jennifer Adaeze Anyaegbunam, a JenniferAdaeze.com szerkesztője 2009 decemberében indította első blogját. Egyetemi jelentkezésekor már több mint féléves online tapasztalat állt mögötte. A közösségi média és orvostudomány kapcsolata iránti érdeklődését jelentkezésében is kiemelte, amely kiemelte őt a leendő hallgatók tömegéből. Íme, néhány tanács jelenlegi és majdani orvostanhallgatóknak Anyaegbunam tollából.

Légy szakszerű és hivatalos. Ha megemlíted a közösségi médiát, mint hobbit, amely megerősítette érdeklődésedet az orvostudomány iránt, bizonyosodj meg róla, hogy a lehető legjobb fényben tünteted fel magad. Bármilyen saját online tartalmat osztasz meg a felvételi bizottsággal, emlékezz, hogy legtöbbjük még a felvételi előtt meg fogja azt nézni, és az alapján szerzi első benyomását. Olyan tartalmat közölj csak profilodon, illetve weboldaladon, amelyre később is büszke lehetsz.

Ne feledkezz meg a szkeptikusokról sem. Számos orvos igen konzervatív a szakmai online tevékenységgel kapcsolatban. Próbáld megérteni álláspontjukat, és légy felkészülve kételkedésükre. Én csupán egyszer találkoztam ilyen szakemberrel a jelentkezés időszakában. Szerencsére korábban olvastam Dr. Brian Vartabedian cikkét a közösségi médiáról és egyetemi jelentkezésről, így fel voltam készülve egy ilyen típusú reakcióra is. Minden esetben biztosítanunk kell a felvételiztetőt, hogy megértjük felelősségünk súlyát más szakemberek és betegek irányába is, és kellő óvatossággal használjuk a közösségi csatornákat.

Csak olyan tartalmat ossz meg, amiben Te is hiszel. Említettem már, hogy a felvételiztetők általában megnéznek minden olyan weboldalt, amely szerepel a jelentkezésedben? Készülj fel, hogy a weboldaladon szereplő bármely tartalomról intelligensen tudj beszélni. A felvételi során például az egyik orvossal beszélgettem az oldalamon publikált egyik cikkemről. Annak ellenére, hogy az említett írás hónapokkal a felvételi előtt született, alá kellett támasztanom a cikkben szereplő érveimet, illetve hogy miért tartottam fontosnak az adott témát. Ehhez az kell, hogy pontosan ismerjük az általunk közölt tartalmakat.

Emeld ki a közösségi média gyakorlati hasznát. A felvételi alatt többször tapasztaltam, hogy a felvételiztető orvosok inkább arra voltak kíváncsiak, hogy miért blogolok, nem pedig arra, hogy miről. Ha egészségügyi témákról írsz, miért éppen arról? Mit szeretnél elérni cikkeiddel? Hogyan segít a közösségi média mindezt elérni? Ezeket a kérdéseket mindig szem előtt kell tartani. Minden olyan tevékenység, amely szerepel jelentkezésünkben képességeinket, felkészültségünket hivatott kiemelni.

Jennifer Adaeze Anyaegbunam, orvostanhallgató, aki a JenniferAdaeze.com oldal szerkesztője.

 (Forrás: KevinMD.com)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Gyógyszeripar és a Facebook hozzászólások

A Facebook döntése, miszerint kötelezővé teszi az oldalakon a hozzászólások engedélyezését igen komoly indulatokat váltott ki gyógyszeripari körökben. A következményektől való félelem már-már túlságosan nagy méreteket öltött. Tisztában vagyok azzal, hogy mint minden újítást, ezt is sokan vonakodva fogadják először, és sok mindenki eltérően vélekedik a változtatásokról. De úgy vélem, ebben az esetben a változás és a körülötte kialakult vita mérete nincs összhangban. A negatív jóslatokat a Facebook és a gyógyszeripar kapcsolatáról túlzónak tartom.

Íme ennek egyszerű okai:

  • Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy válasszon: vagy létrehoz egy oldalt a Facebook-on, vagy nem. A hozzászólások engedélyezését elő tudja írni a Facebook, a részvételt azonban nem.
  • Vannak olyan alkalmazások, amelyek segítségével még a megosztás előtt moderálhatók a hozzászólások. Így az oldal létrehozója ellenőrizhet minden tartalmat, mielőtt az megjelenik a felületen.
  • Eddig még nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a gyógyszeripari cégek nagy számban fogják elhagyni a Facebook-ot. Így tehát nincs ok a negatív találgatásokra.

A hangsúly általában a Facebook kérlelhetetlen hozzáállására esik a különböző bloggerek és gyógyszeripari szakemberek írásaiban. A Facebook fejlesztői úgy jelennek meg, mint a gonosz vezetők – mintha bármi rosszat tennének azzal, hogy követik az alapvető, eredeti kommunikációs modelljük megvalósításának lépéseit. A Facebook célja, hogy valódi kommunikáció színtere legyen, ehhez pedig, mint tudjuk, legalább két szereplő szükséges.

Egy nemrégiben megjelent cikk kiemelte, mi is váltotta ki a nagy felhajtást a hozzászólásokkal kapcsolatos változtatás kapcsán:

“ … ez azt jelenti, hogy találniuk kell valakit, aki valóban elkötelezett a közösségi média marketing mellett, és vállalja, hogy felügyeli, eldogadja, illetve törli az adott hozzászólásokat. Ez pedig igen nehéz egy olyan időszakban, amikor az embereket sorra bocsátják el.”

Egyetértek azzal, hogy ez valóban nem könnyű feladat, de nem gondolom, hogy egy jobb gazdasági helyzetben könnyebb lenne a közösségi csatornák ellenőrzése, vagy kevésbé kellene azt komolyan venni. A probléma szerintem abban áll, hogy sokan még mindig úgy tekintenek a közösségi felületekre, mint könnyen automatizálható hírfolyamokra, amelyek nem igényelnek jelentősebb odafigyelést. Amint kiderül, hogy megfelelő használatuk több munkával jár, azonnal vonakodni kezdenek tőlük.

Sajnálatos módon valóban egyre több gyógyszeriparban dolgozó szakember veszíti el állásást. De a megoldás erre nem a közösségi marketing források elvonása. Miért csökkentené bárki is a legjobb megtérüléssel működő eszközök használatát pont akkor, amikor a költségvetés amúgy is szűkös? Nem lenne ésszerű olyan területekre kevesebbet költeni, amelyek már hosszú ideje nem olyan hatékonyak? A gyógyszeripari cégek “még mindig a TV hirdetésekre, illetve hagyományos weboldalakra költenek a legtöbbet, annak ellenére, hogy ezek sokkal kevésbé hatékonyak, és egyre drágábbak is.”

Egyértelmű tehát, hogy a Facebook hozzászólások szabályozásánál sokkal nagyobb problémákkal kell szembenéznie a gyógyszeriparnak.

(Forrás: World of DTC Marketing)

5 tanács kórházi blogokhoz

Az igazat megvallva, ritka az olyan kórházi blog, amelyet több millióan látogatnak. De ha egy kicsit óvatosabban tűzzük ki céljainkat, egy jól működő és megvalósítható tervet állíthatunk össze a kórházi weboldalak forgalmának növelésére. A jó hír pedig, hogy mindez idővel könnyebb lesz, olajozottabban működik majd.

De mi a legjobb módja annak, hogy kiderítsük, mi érdekli leginkább közönségünket? Hogyan kezdjünk hozzá? Íme néhány tipp és követendő példa a Medcitynews.com oldalról:

  • Építsük fel a keretet: Magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes szót ejteni róla – ha nincs kiépítve egy közösségi infrastruktúra, nem növelhetjük blogunk népszerűségét megfelelő ütemben, nem tudjuk eljuttatni egy-egy témáról szóló bejegyzésünket potenciális közönségünkhöz, nem tudjuk megosztani azokat a történeteket sem, amelyek jó fényt vetnének kórházunkra. A Mayo Clinic eddigi legsikeresebb online tartalma egy Youtube videó volt, amelyet kevesebb mint 2 hónap alatt 2 millióan néztek meg. “Ha nem vagyunk jelen a Facebook-on, ha nincs a blogunk és Twitter profilunk, akkor nem érünk el ilyen eredményt, ennyire rövid idő alatt” – mondta Lee Aase, a Mayo Clinic Közösségi Média Központjának igazgatója.
  • Kössük helyhez a híreket: Bevett szokás az országos, illetve nemzetközi hírekhez helyi vonatkozásokat kötni. Ez a módszer a kórházi blogok esetében is alkalmazható. Legyen szó bármilyen témáról az E.coli baktériumtól a politikai döntések és egészségügy kapcsolatáig, orvosaink plusz szakmai tartalmakkal egészíthetik ki az adott cikkeket.
  • A közönség eddig elhanyagolt igényeire koncentráljunk: Keressünk olyan témákat, amelyekben orvosaink különösen jártasak, amelyekkel kapcsolatosan egyéni tartalmat tudunk szolgáltatni. Olyan orvosi kérdéseket járjunk körül, amelyek nem népszerűek, vagy nem elég hangsúlyosan más weboldalakon.
  • Emeljük ki az emberi szálakat: Sokan érdeklődnek a helyi emberekről szóló történetek iránt, főleg ha azok gyógyulásáról, addig valószínűtlennek tartott felépüléséről olvashatnak. A kórházaknak mindenképpen kellő hangsúlyt kell fektetniük ezekre a történetekre. Az amerikai St Louis-ban például sokan nyomon követték egy 23 éves szívátültetésen átesett páciens felépülését, amelyről a kórház többször is hírt adott a több, mint egy éves lábadozási idő alatt.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül a nem orvosi érdekességeket: Csak azért, mert egy sztori nem illik bele az “orvos megmenti a beteget” sémába, nem jelenti azt, hogy nem illik a blogunkra sem. Figyeljünk oda, mi történik körülöttünk, és tudósítsunk arról. Ami olvasóinkat érdekelheti. Ez talán a legfontosabb tanács.

(Forrás: Medcitynews.com)

“I had cancer” – rákos betegek online közössége

Egy páciens számára nincs rémisztőbb diagnózis a ráknál. Tanulmány bizonyítja, hogy a betegek nagy része a biztos halállal azonosítja a rákot. Egy új közösségi oldal létrehozói “Rákos voltam” elnevezéssel egy olyan internetes felületet alkottak meg, ahol páciensek oszthatják meg betegségük és gyógyulásuk történetét egymással.

Az oldal a New York-i Squeaky Wheel Media cég kezdeményezése, amely Mailet Lopez blogján alapult. Lopez, mellrákból felépült betegként olyan online naplót kívánt létrehozni, ahol sorstársaival megoszthatja tapasztalatait. Az egyszerű blog egy teljeskörű közösségi oldallá nőtte ki magát, amelynek célja, hogy a közösség támogatásával segítse a daganatos betegeket és családjukat, illetve hogy alkalmat adjon a pácienseknek saját történetük megosztására.

A betegek saját profilt hozhatnak létre az oldalon, ahol leírhatják tapasztalataikat, és hogy milyen típusú rákos betegségben szenvedtek. A felhasználók hely, betegség típusa, a diagnózis éve, kor és nem szerint is megtalálhatják egymást a portál adatbázisában. Emellett tematikus kérdés-válasz menüpontok is segítik a tájékozódást. Ez utóbbiak képezik az oldal publikus részét. A betegek emellett felvehetik egymással közvetlenül is a kapcsolatot. Más közösségi oldalakhoz hasonlóan a felhasználók itt is hozzáadhatnak saját “Körükhöz” más felhasználókat, ha azok elfogadják a meghívást. Ezután a páciensek egymással személyes üzeneteket is válthatnak. Az oldalon a Facebookhoz hasonlóan a feleknek kölcsönösen bele kell egyezniük, hogy a másik láthassa személyes információikat. A felhasználói “Körök” koncepciója pedig a Google+ megoldásához hasonló.

Az oldal a közösség segítségével igyekszik a betegeket és gondozóikat támogatni. A létrehozók reményei szerint az oldal híre sokakhoz eljut, hogy a közösség minél több rákkal küzdő betegeknek segítséget nyújthasson.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Mikortól túl sok a közösségi média?

A 33charts.com, orvosi közösségi médiával foglalkozó oldalon nemrég megjelent blogbejegyzésben Dr. Bryan Vartabedian egy igen érdekes kérdést vet fel: hány közösségi oldalt és alkalmazást vagyunk képesek hatékonyan használni? Manapság elég nagy a valószínűsége, hogy online tevékenységünk legnagyobb része közösségi oldalakon történik. Naponta többször megnyitjuk Facebook oldalunkta, rákattintunk a barátaink, ismerőseink által megosztott Youtube videókra, és miután a videót viccesnek/érdekesnek/inspirálónak tartjuk, úgy döntünk, megosztjuk Twitter-en.

Tegyük fel, hogy mindemellett még blogot is vezetünk, és igyekszünk lépést tartan az olvasók hozzászólásaival. Ezenkívül olyan sokat hallottunk és olvastunk már a Google+ alkalmazásról, hogy úgy döntünk, itt az idő csatlakozni, és kideríteni, mi is kavart ekkora port az elmúlt hetekben. Így mielőtt észrevennénk, hosszú órákat töltünk el számítógépünk előtt, és próbáljuk kihalászni a fontos adatokat az információk tengeréből. És miután bátorságot véve magunkon elszakadunk a géptől, kilépve a házból az első dolgunk elővenni okostelefonunkat. És újra kezdődik minden előről.

De valóban ezt hivatott elérni a közösségi média? Függőséget okozni embereknek, akik egy idő után már egész nap a monitor előtt ülnek? Nem hinném. A közösségi oldalak használata napi szinten meg kellene, hogy könnyítse a tájékozódást és kapcsolattartást. A cél nem a digitális káosz. A leghasznosabb képesség ebben a korban a szelektivitás. Annak a képessége, hogy eldöntsük, melyik információ fontos, és melyiket érdemes hanyagolni. Ennek segítségével rennet teremthetünk az online információ-rengetegben, amely nap mint nap körülvesz bennünket. A közösségi média és egyre inkább a mobil alkalmazások segítségünkre lehetnek, hogy kiszűrjük a felesleges tartalmakat, és felismerjük a releváns, új információt, amely figyelmet érdemel.

Ennyi közösségi oldal mellett döntéseket kell hozni. Nem feltétlenül kell az összes közösségi alkalmazást és internetes oldalt használnunk. Jobb eredménnyel jár, ha kiválasztunk néhányat, és azokat hatékonyan használjuk, mintha elveszünk a online közösségi oldalak tengerében. Főleg akkor érdemes ezt megfontolni, ha a közösségi oldalak megfelelő használatán sok múlik. Például, ha orvosként vagyunk aktív felhasználói a közösségi alkalmazásoknak. Egy egészségügyi szakember számára a közösségi média sokkal több csupán kellemes időtöltésnél. A közösségi oldalak ugyanis számos lehetőséget biztosítanak az orvosoknak, hogy kapcsolatokat építsenek és tratsanak fenn kollégáikkal, hogy tájékozódjanak, illetve naprakészek, relevánsak maradjanak a rohamosan változó orvosi szakmában. Azonban a közösségi média vessel forrása is lehet – a személyes adatok védelme és a jó hírnév megtartása szempontjából.

A közösségi média adta lehetőségek túl ígéretesek ahhoz, hogy nemet mondjunk rájuk. De ettől még az akadályok nem tűnnek el. Ezért kell mindenkinek átgondolnia: milyen mértékben tudja a közösségi média alkalmazásait biztonsággal használni. Jó kiindulópont lehet a következő elv: ha már nem tudjuk teljes mértékben ellenőrizni, monitorozni online tevékenységünket, valószínű, hogy túllőttünk a célon. Nem tarthatjuk folyamatosan rajta a szemünket egyszerre a Facebook-on, Twitter-en, blogokon és hozzászólásokon, Youtube csatornánkon, Google+ profilunkon és különböző online közösségeken is. Ha hatékonyan akarjuk használni a közösségi médiát, a számunkra fontos emberekkel szeretnénk kapcsolatot tartani, ha a számunkra érdekes információhoz szeretnénk hozzájutni, és mindemellett követni, ellenőrizni is szeretnénk online jelenlétünket, akkor szelektálnunk kell. És el kell döntenünk, mikortól túl sok a közösségi média.

(Forrás: 33charts.com)

Közösségi média – betegek online tevékenysége

A páciensek legtöbbször lelki támaszt keresnek az interneten, közösségi oldalakon. Ezektől az alkalmazásoktól azonban sok orvos még mindig tart – bizonyította egy kutatás.

A betegek egyre többször osztanak meg információt egészségügyi problémáikról közösségi oldalakon keresztül. Ezt mutatta ki a Russell Herder marketing cég új kutatása Minneapolis-ban. Az egészségügyben dolgozóknak ez hatalmas lehetőséget jelent – mondja a tanulmány – hiszen a közösségi média új eszközöket teremt a páciensek támogatására, a velük való kapcsolattartásra.

A kutatók közel 63 ezer felhasználó Facebook, Twitter, különböző fórum, illetve blog bejegyzéseit és hozzászólásait vették alapul tanulmányuk írásakor. A cég közösségi felületet monitorozó szoftvert használt fel az egészségügyi témájú, betegséghez kapcsolódó tartalmak kiszűrésére.

A kutatóknak módjában állt az előbb említett bejegyzéseket megfigyelni a közösségi felületeken is, mivel sok Facebook felhasználó nem titkosítja oldalát, illetve a Twitter-en minden bejegyzés eleve publikus. Azonban sok esetben a Facebook oldalakat erős személyes beállítások védik, így a kutatás eredményei emiatt részben torzultak. Míg a bejegyzések 51 százalékát blogokon, 30 százalékát fórumokon tették közre a felhasználók, addig azok csupán 7-7 százaléka jelent meg Facebook-on, illetve Twitter-en.

A megosztott tartalmak 40 százaléka valamilyen rákos megbetegedéshez fűződött. Jelentős számban fordultak elő bejegyzések cukorbetegségről (16%), krónikus fáradtságról (10%), ízületi gyulladásról (7%), asztmáról, nemi betegségekről és AIDS-ről (mind 5%). A tanulmány szerzői arra is utaltak, hogy a nők nagyobb számban használják a közösségi oldalakat egészségügyi bejegyzések megosztására, illetve hogy a mellrákkal kapcsolatos internetes források sokkal nagyobb arányban érhetők el, mint a más daganatos betegségekről szóló online tartalmak.

A kutatás szerint a páciensek az interneten érzelmi támogatást keresnek családjuktól, barátoktól, illetve hozzájuk hasonló betegektől, akik ugyanazzal a betegséggel küzdenek. A tanulmány készítői a Pew által publikált kutatásra hivatkoznak, amely kimutatta, hogy az amerikai internetezők 18 százaléka használt már webes felületet, hogy felvegye a kapcsolatot a hozzá hasonló egészségügyi problémával élő betegekkel.

Emellett a kutatók azt is hangsúlyozták, hogy az a tény, miszerint az újonnan diagnosztizált betegek megosztják agodalmaikat, hatalmas lehetőséget jelent az egészségügyi intézményeknek. “Látva a növekvő igényt az internetes egészségügyi információra és támogatásra, a kórházaknak és egyéb intézményeknek mindent meg kell tenniük, hogy biztosítsák azokat a közösségi felületeket és webes tartalmakat, amelyekre a betegeknek szüksége lenne.”

Az Information Week Healthcare online egészségügyi oldalnak adott interjúban Brian Herder, a kutatást végző Russel Herder vezető kreatív igazgatója így nyilatkozott: “Az online segítő csoportok száma nem nő olyan mértékben, mint ahogy a daganatos betegséget megállapító diagnózisoké. Egy egészségügyi szervezet számára ez jelenti a feladatot, a segítő eszközök kifejlesztése.”

(Forrás: Information Week Healthcare)