Az európai egészségügyi konferenciák hatása

A tavalyi év igazán nagy lépés volt az egészségügyi konferenciák életében. Ebben az évben kezdtek ezek a konferenciák igazán közösségivé és digitálissá válni.

Több, mint 1080 konferencia került bejegyzésre tavaly, ami közel a duplája a 2012-es adatoknak. Ez azt jelenti, hogy a klinikai és egyéb egészségügyi témákkal foglalkozó konferenciák is egyre inkább bevonják a hallgatóságot, és ez többé nem csak a health-tech megoldásokra koncentráló események sajátossága. Az összegyűjtött adatok alapján már nem csak az amerikai konferenciákat és hatásukat tudjuk nyomon követni, hanem az egyre jelentősebb európai események is elemezhetővé válnak.

Példaként említhetünk 4 sikeres európai konferenciát:

A cikk célja az, hogy elemezzük ezeknek a konferenciáknak a hatását. Mi történik egy ilyen eseményeket követően? Milyen hatással vannak a résztvevőkre, az előadókra és nem utolsó sorban a szervezőkre?

Post-conference-Tweet-Activity-660x317

A legtöbb konferencia aktivitása a közösségi platformokon az esemény után láthatóan lecsökken, illetve a legtöbb esetben teljesen le is áll. Látszólag mind a szervezők mind a résztvevők gyorsan feladják a konferencia alatt felépített online közösségbeli aktivitásukat, ami egy hatalmas lehetőség elvesztése a szervezőknek, szponzoroknak és résztvevőknek. A fenti grafikon a konferencia utáni 30 napban ábrázolja a tweetek mennyiségét. A korábban említett 4 európai konferencia kiemelkedően jól teljesített ezen a téren, felmérve a közösségi platformokon való aktivitásnak a fontosságát.

Milyen következményei lehetnek egy közösségi csatornákon aktív konferenciának?

Vegyük a #doctors20-t példaként. A konferencia 1079 tweetje közel  5 millió ember Twitter feedjén volt látható. Ezek a felhasználók potenciális részvevőkké válnak mind az online párbeszédben, mind pedig a jövőbeli konferenciákon. A TEDxNijmegen egy napos rendezvénye során egy hasonlóan erős párbeszéd alakult ki közvetlenül a konferencia után 1389 tweet-tel és 683 résztvevővel. Ezen párbeszédek tartalmát elemezve kiválaszthatjuk a 10 legtöbbet használt szót, amiből egy sémát állapíthatunk meg a konferenciák tematikáját illetően. Lehetséges, hogy a jobban teljesítő konferenciáknál bizonyos minták figyelhetők meg?

Proportion-of-tweets-containing-the-word-patient-during-the-conference-660x407

Az elemzés alapján a konferenciák utáni párbeszédet jelentősen befolyásolja a konferencia közbeni kommunikáció. A fenti grafikon a “beteg” szót tartalmazó tweetek arányát mutatja a különböző konferenciákon. Vajon mennyire tölt be központi szerepet a betegekről való párbeszéd? A négy konferencia adatai alapján nem vonhatunk le teljeskörű következtetést. Viszont az megfigyelhető, hogy a páciensekre szabott témák mennyisége erősen befolyásolja a konferencia közbeni és utáni beszélgetéseket. A beteg-orientált témákat felsorakoztató konferenciák eredményesebben fenn tudják tartani a párbeszédet a szervezők és a resztvevők között az online közösségi platformokon. Úgy tűnik, hogy azok a konferenciák, amelyek a betegeket nem csak témának, hanem a konferencia mozgatórugóinak tekintik, sokkal erősebb online közösséget tudnak létrehozni az esemény után.

(Forrás: Symplur.com)

Reklámok

Health 2.0 Europe 2012 konferencia – Berlin, 2012. november 6-7.

A Berlinben megrendezésre kerülő Health 2.0 Europe 2012 konferencia célja az egészségügy felépítésével, működésével kapcsolatos hagyományos elgondolások újrafogalmazása, a szakértők közötti diskurzus elmélyítése. A novemberi konferencia elsősorban az egészségügyi online közösségek, a betegek és orvosok közötti kommunikáció, a közösségi média megoldások témakörére és az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeire koncentrál.

A korábbi rendezvények sikerét az egészségügyi web 2.0 területének kiemelkedő alakjai, aktív formálói és szakértői biztosították. Az eddigi konferenciákon informatikai, illetve egészségügyi szakemberek, betegszervezetek és egészségügyi szervek képviselői, állami és magán biztosítók, gyógyszeripari cégek, telekommunikációs vállalatok munkatársai vettek részt. A rendezvényen évente több mint 50 előadó számol be a legújabb egészségügyi 2.0 megoldásokról. A 2012-es őszi konferencia olyan új programokkal is kiegészül, mint például a fejlesztőket megcélzó Code-A-Thon, illetve a nagy befektető cégeknek szóló MatchPoint.

Cégünk, a H2Online alapítója és tulajdonosa, Gyarmati Gábor ezévben is a konferencia szakértő tanácsadójaként segíti a sokszínű, szakmai újdonságokat felvonultató program kialakítását. Cégünk feladata a hazai egészségügyi 2.0 megoldások bemutatása a konferencián.

A konferencia programját megtekintheti itt. A konferenciával kapcsolatos hírekről értesülhet a rendezvény Facebook és Twitter oldalán is.

Az eHealth népszerűsége Európában és a fogyasztói bizalom a gyógyszeripari információval kapcsolatosan

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európaiak nyitottak az online megoldásokra, így az internetes információforrások és mobil alkalmazások használatára egészségi állapotuk javítása érdekében.

A kutatásban 14,000 európai lakos vett rész az Európai Unió 14 országából. A felmérést az Európai Bizottság intézete, az Institute for Prospective and Technological Studies készítette. A válaszadók 54 százaléka egyetértett azzal, miszerint a különböző információs és kommunikációs technológiák segíthetik a jobb egészségi állapot elérését. A kutatásban résztvevők 29 százaléka nem értett egyet, de nem is cáfolta a fenti kijelentést.

Az online kérdőív eredményei szerint csupán a válaszolók kis hányadához jutottak el közvetlen, promóciós célú egészségügyi üzenetek. Emellett az is kiderült, hogy a gyógyszeripari cégek a többség számára nem jelentenek megbízható egészségügyi információforrást. A gyógyszeripari tájékoztatást, információkat a válaszolók 8 százaléka tartja teljesen megbízhatónak, míg 37 százalékuk kissé, 18 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik a gyógyszeripari cégektől származó tájékoztató üzenetek helyességében.

Emellett a kutatás azt is kimutatta, miszerint az emberek 41 százaléka havonta többször fordul online forrásokhoz egészségügyi információért, további 40 százalék pedig havonta kevesebb, mint egyszer használ digitális kommunikációra, illetve tájékoztatásra szolgáló eszközöket egészségügyi okokból. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzá eddig nem jutottak el egészségtudatosságot, betegségmegelőzést szorgalmazó egészségügyi üzenetek.

További eredmények:

  • A fiatalok gyakran használnak web 2.0 technológiákat, kommunikációs eszközöket, leginkább a wellness témakörével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékozódás céljából.
  • A középkorú válaszadók is aktív felhasználói az új technológiáknak, eszközöknek. Leginkább, mint a családjukhoz eljutó egészségügyi információ ellenőrzői, szűrői tájékozódnak. Így meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az idősebb és fiatalabb családtagokhoz milyen egészséggel kapcsolatos üzenetek jutnak el.
  • Az idős generáció képviselői körében is jellemző az online források és technológiák használata kommunikáció és tájékozódás céljából. Az idősebbek között azonban – szemben a fiatalabb korcsoportokkal – azok alkalmazzák leginkább ezeket az eszközöket, akik egészségtudatosan élnek, illetve alapvetően jó az egészségi állapotuk.

A kutatás az eredményeket összegezve kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a saját egészség feletti ellenőrzés biztosításában, az aktív és egészségtudatos életmód kialakításában.

(Forrás: PMLiVE)

eMarketing Europe & Mobile 2012, Barcelona – Konferencia ajánló

2012. március 27-28. között kerül megrendezésre az eMarketing Europe & Mobile 2012 konferencia. A rendezvény fő célja a marketing és az e-marketing stratégiák közötti határvonal felszámolása, a különböző marketing törekvések együttes fejlesztése.

A konferencia előadói innovatív digitális stratégiák kialakításához adnak támpontokat esettanulmányok bemutatásával. A résztvevők ezenívül az iparágra vonatkozó várható jogi szabályozások tervezeteit is megismerhetik. Az előadások során vezető gyógyszeripari szakemberek átfogó képet adnak a többcsatornás, formabontó marketing stratégiák lehetőségeiről, előnyeiről.

Az eMarketing Europe & Mobile konferencia Európa legnagyobb gyógyszeripari találkozója, amelyen egészségügyi és gyógyszeripari szakemberek, páciensek és a jogalkotó szervek képviselői egyaránt részt vesznek. A rendezvény több mint 40 előadót sorakoztat fel, a közönség 5 workshop és párhuzamosan futó programok közül választhat.

A konferencia részletes programja itt elérhető.

Digital Pharma Europe konferencia – Berlin, 2012. március 5-7.

A berlini Digital Pharma Europe konferencia a nemzetközi Digital Pharma rendezvénysorozat részeként az európai gyógyszeripar digitális marketing megoldásaira fókuszál. A konferencia a mobil alkalmazások, iPad, közösségi média és többcsatornás marketing megoldások témáit járja körül. A Digital Pharma Europe előadásai minden évben a leginkább aktuális digitális gyógyszeripari trendekre koncentráltak. Ez most sem lesz másképp.

A konferencia elnöke Ian Talmage, a Bayer vezető alelnöke, illetve Len Starnes, a Len Starnes Digital Healthcare Research & Consulting alapítója, a Bayer egykori digitális kommunikációs vezetője. Íme, egy kis ízelítő a programból:

  • A digitális média tanulságai: a Pfizer tapasztalatai
  • Digitális marketing egyszerűen
  • Esettanulmány: Közösségi média krízis menedzsment
  • Hogyan kommunikálnak az orvosok a ma?
  • A gyógyszeripar és az iPad

A konferencia 2012. március 5-7-ig, Berlinben kerül megrendezésre. A részletes programot itt megtekintheti.

Internet-penetráció a laikusok körében

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogyan alakul az orvosok online elérése és internetezési szokásai. Az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan a laikusok körében dinamikusan bővül az internet penetráció világszerte. Az eléréssel rendelkezők aránya az USA-ban a legmagasabb, jelenleg 78 százalék, míg Európában átlagosan 58 százalék. (Globális szinten egyébként jelenleg 30 százalék körül alakul ez a mutató.)

Európai viszonylatokat tekintve Hollandiában, Angliában, Németországban kiemelkedőn magas a penetrációs szám, míg például Romániában vagy Ukrajnában meglehetősen alacsony. A bővülés üteme folyamatos, csak az Európai Unióban az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a felhasználók aránya.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan alakul ez a szám, átlagosan a lakosság 62 százaléka rendelkezik online eléréssel, de arányuk életkor szerint változó. Az NRC mérései alapján a 15-24 év közöttiek körében 84, a 25-34 év közöttiek esetében 72, míg a 35-49 éveseknél már csak 60 százalékos arányuk. Még az ennél is idősebbek (50+) esetében jelentősen csökken a penetráció, mindössze 29 százalék.

Internetezők a magyar lakosság körében

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=1005)

A többé-kevésbé aktívan netezők aránya 80 százalékra becsülhető a magyar lakosság körében. Átlagosan minden második felnőtt legalább napi gyakorisággal ül a gép elé ilyen céllal, és többségük (42%) kevesebb, mint 4 órát tölt webes tevékenységgel. A netezés mértéke a penetrációhoz hasonlóan életkor szerint jelentős különbségeket mutat.

Az internetezők netezési szokásait illetően árnyaltabb képet kapunk az NRC 2010/I. félév VMR jelentése alapján. A kutatás eredményei szerint a 20-59 éves internetezők hétköznapi és hétvégi netezési szokásai nagyon hasonlóan alakulnak: 45 százalékuk hétköznaponként legalább 3 órát netezik, míg hétvégén arányuk 50 százalék körül alakul.

Az internetező felnőtt lakosság 75 százaléka asztali számítógépen szokott internetezni, 10-ből 4-en pedig notebook-on. Nem meglepő, hogy ez előbbi használata az idősebbek esetében jellemzőbb (~80%), míg a fiatalabbaknál a laptop használati-arány magas (~50%).

Az internetezés eszköze Magyarországon

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=795, internetező lakosság)

Az okostelefonok alkalmazása a netezők körében közel 10 százalékos, és az eszköz a fiatal (36 év alatti), aktívan internetezők csoportjában a legmagasabb (20-23%). A mobileszközök egyértelműen a vezető beosztásban dolgozók és a diákok körében elterjedtek: az okostelefon alkalmazása 21-23% körül alakul ezekben a körökben, míg a vezető beosztásban dolgozók 5, a diákok pedig 8 százaléka iPad-en netezik.

(Kiss Katalin)

Miért közösségi média? – Interjú Andrew Spong-gal, a HCSMEU alapítójával (1. Rész)

A HCSMHU interjú-sorozatának célja, hogy jobb betekintést nyerhessünk a gyógyszeripari online kommunikáció világába a szakma tapasztalt és befolyásos szakértőinek segítségével. Rovatunkban elsőként Andrew Spong-gal, az európai HCSMEU (Healthcare Social Media Europe) alapítójával a legújabb gyógyszeripari online trendekről, a hatékony digitális stratégia fontosságáról beszélgettünk.

Az egészségügyi közösségi diskurzus résztvevői leginkább a HCSMEU egyik alapítójaként ismernek. Mi adta az ötletet ennek a közösségnek a felépítéséhez, illetve a heti Twitter beszélgetések megszervezéséhez?

2009 nyarán kezdtem el kutakodni a közösségi felületeken egészséggel kapcsolatos beszélgetéseket, diskurzusokat keresve. Akkoriban még nem találtam túl sok ilyen jellegű kezdeményezést. Akire viszont így rátaláltam, az Silja Chouquet (@whydotpharma) volt. Hamar kiderült, hogy ugyanazokat a kulcsszavakat használva, ugyanazok után kutatunk. Egészséggel kapcsolatos közösségi kommunikáció jeleit kerestük, ehelyett rátaláltunk egymásra. Akkor még nem léteztek rendszeresen megrendezett, egészséggel kapcsolatos beszélgetések, dialógusok a közösségi felületeken. Vagyis nem találtunk kifejezetten ezzel a céllal működő, rendszeres beszélgetéseknek helyet adó közösségi kezdeményezéseket.

Éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk indítunk egy Twitter chat-sorozatot a #hcsmeu hashtag segítségével, amelyet Healthcare Social Media Europe-nak neveztünk, követve a hasonló célú amerikai Twitter chat példáját, amelyet Dana Lewis (@danamlewis) kezdeményezett az Egyesült Államokban. Az első beszélgetésünket követően 10 napon belül megtartottuk az első virtuális találkozót a Twitter-en, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy közel egy tucat felhasználó bekapcsolódott a #hcsmeu hashtag alatt folytatott eszmecserébe. 2009 augusztusa óta már tartottunk két #hcsmeu, illetve egy #hcsmglobal konferenciát is, ami lehetőséget adott arra, hogy személyesen is találkozhassunk a Twitter beszélgetések résztvevőivel. A nagyobb rendezvények mellett majdnem 120 Twitter “összejövetelt” tartottunk meg, amelyekre minden héten pénteken, európai idő szerint délután 1 órakor kerül sor.

Miért éppen a közösségi média? Milyen előnyei vannak ennek a felületnek az egészségügyi kommunikáció más csatornáival szemben?

A közösségi média eszközeinek számtalan előnye van, ha az emberek közötti kapcsolat megteremtésére gondolunk. Elsősorban a közösségi kommunikáció “azonnali” jellegét kell kiemelni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakon rögtön megtalálhatjuk, felfedezhetjük a világ minden táján, és közvetlen környezetünkben is mindazokat, akik hozzánk hasonlóan érdeklődnek az egészséggel kapcsolatos online és közösségi kommunikáció iránt.

Így a közösségépítés szempontjából véleményem szerint a közösségi média nélkülözhetetlen eszközzé vált az egészségügy megfelelő működésében érdekelt csoportok számára. Ezenkívül szintén érdekes, ahogyan a közösségi felületek lehetővé tették, hogy ezek a csoportok (betegek, szakemberek, a gyógyszeripar képviselői, stb.) hatékonyan kapcsolatot teremthessenek egymással, megosszák és kifejezzék az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, álláspontjaikat. Az egyes emberek közötti kapcsolatteremtés azonnali jellege, gyorsasága és a felhasználók könnyű elérhetősége mind a közösségi média sajátossága, hatékonyságának biztosítéka.

Miért kiemelten fontos a gyógyszeripari cégek szerepvállalása a közösségi médiában? Miért szükséges, hogy részt vegyenek a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban?

Az egészségügy egyes szereplői között számos hasonlóságot találhatunk, de emellett van néhány egyértelmű különbség is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A gyógyszeripar számára például a közösségi média lehetőséget teremt, hogy újra felépítse jó hírnevét, visszanyerje a vásárlók bizalmát és bebizonyítsa a betegeknek és egészségügyi dolgozóknak, hogy valóban az oly sokszor hangoztatott célért, ‘egy egészségesebb világért’ dolgoznak. Összefoglalva, sokkal könnyebb meggyőzni a vásárlókat egy törekvés komolyságáról, ha az nem csak szavakban és üres kijelentésekben, hanem valós cselekedetekben is megjelenik.

Azonban amellett, hogy a közösségi média lehetőséget nyújt a gyógyszeripar számára a közönség elérésére, illetve hiteles imázs kialakítására, a cél megvalósítása közel sem egyszerű feladat. Hiszen amikor a betegek ennyire bizalmatlanok a gyógyszeriparral szemben, egyik cégnek sem könnyű megtenni az első lépést a hatékony közösségi stratégia kialakítása felé. Esetenként nehéz azt a megfelelő kommunikációs környezetet megtalálni, amelyben maximálisan érvényesülhetnek az előbb említett előnyök és lehetőségek. Emellett a gyógyszeripar képviselőinek a szigorú kommunikációs szabályozást is folyamatosan szem előtt kell tartania. Érdemes kiemelni azonban, hogy eddig azok a cégek jártak sikerrel a közösségi média területén – így a Roche, Pfizer és Boehringer –, amelyek bátran belevetették magukat a sokszor ismeretlen helyzetekbe. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a cégek felelőtlenül jártak volna el, inkább azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a közösségi felületek használatának kísérleti jellegével, éppen ezért felkészültek a váratlan események kezelésére is.

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kommunikáció a Twitter-en mindössze öt éve indult, maga a felület is csupán ötéves. És bár a Twitter a valós idejű közösségi kommunikációs platformok első generációjának tagja, az általa generált interakciók legfőbb jellegzetessége, hogy lehetőséget adnak a dialógusokban való aktív és hatékony részvételre, nem pedig az egyoldalú információmegosztást támogatják. Ez egy olyan sajátosság, amit a gyógyszeripari cégeknek is figyelembe kell vennie, hogy az egyszerű üzenetközvetítés helyett a felület közösségi jellegű előnyeit ki tudják használni. Manapság erre még nem sok példát láthatunk.

Az európai egészségügyi online kommunikáción belül hogyan látod a kelet-európai gyógyszeripari cégek és ügynökségek helyzetét? A korábbi tapasztalataid alapján milyen tanácsot adnál nekik?

Nyugat-európai szemszögből nézve úgy gondolom, látható az egyre nagyobb érdeklődés a közösségi média iránt az egészségügy különböző csoportjaiban, így a gyógyszeripari cégek esetében is. Ennek ellenére nem láthattunk eddig számos konkrét példát arra, hogy a kelet-európai cégek testületileg és szisztematikusan folytattak volna közösségi kommunikációt. Legalábbis az angol nyelvű körökre igaz ez – természetesen a nyelvi akadályról sem szabad megfeledkeznünk. Tehát míg egyénileg egyre többen vesznek részt a közösségi folyamatokban, eddig nem sok testületi kezdeményezésről lehetett hallani. Visszatérve a nyelvi akadályok problémájára, érdemes kiemelni, hogy bár a diskurzusok jelentős része angol nyelven folyik, példaértékűnek tekinthető a Pfizer, Boehringer és a Roche stratégiai megoldása, amelynek keretében a cég helyi dolgozóit az adott ország nyelvén folytatott közösségi kommunikációra ösztönözik. Úgy gondolom, a Pfizer kifejezetten hatékony lépéseket tett ebben az irányban. A közösségi médiával kapcsolatos alapstratégiát az amerikai központi irodákban dolgozták ki, majd ez alapján alakították ki az európai piacnak megfelelő megoldásokat, hogy az adott országokban a gyógyszeripari kommunikátorok saját vásárlóik igényei szerint építhessék fel közösségi kampányaikat.

Mivel az internet egy határok nélküli világot hozott létre, gyakorlatilag a cégek által közzétett tartalmat bárhol bárki elérheti. Ha a helyi gyógyszeripari képviselők felismerik saját vásárlóik igényeit az anyanyelvi közösségi kommunikációt illetően, a haladó személetű nemzetközi cégek támogatják majd a helyi közösségi kezdeményezéseket. Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy bár eddig nem sok nyoma van a testületi megmozdulásoknak, a kelet-európai gyógyszeripari közösségi kommunikáció kialakulásához, fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtése fokozatosan megvalósul.

Hogyan értékelnéd a 2011-es évet az egészségügyi közösségi kommunikáció szempontjából? Milyen trendek várhatók 2012-ben?

Ebben a témában nemrégiben írtam egy összefoglaló blogbejegyzést. Meglátásom szerint a digitális trendeket három csoportba sorolhatjuk: az elmúlóban lévő, az uralkodó és az éppen megjelenő trendek kategóriáiba. Mindenesetre érdekes látni ezeket a természetesen alakuló folyamatokat. Magam is csupán három éve figyelem, illetve veszek részt a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban, múlt novemberben ünnepeltem a harmadik Twitter születésnapomat. Tehát személy szerint nem gondolom, hogy ismerem azt a tartalmi keretet, amelynek birtokában több szakértelemmel tudnék nyilatkozni erről a kérdésről, mint bárki más, aki hozzám hasonlóan használja a Twitter-t.

Ennek ellenére megfigyeléseim alapján vannak olyan témák, amelyek kezdetben alapvető fontosságúak voltak, amikor a cégek leginkább az új kommunikációs környezet jobb megismerésére koncentráltak. Így például a közönségre, többi felhasználóra való odafigyelés, illetve a beszélgetésekben, üzenetváltásokban való aktív részvétel elvárása egyre kevésbé van előtérben. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontosak, csupán arról van szó, hogy a kommunikáció, a hatékony közösségi jelenlét alapvető előfeltételeivé váltak, így nem érdemes tovább bizonygatni kiemelt szerepüket. Ha nem hallgatjuk meg a diskurzus többi résztvevőjét, illetve nem veszünk részt a közönséggel folytatott dialógusban, akkor mire használjuk a közösségi médiát? Tehát ezek a témák egyre kevesebb figyelmet kapnak.

Remélem, hogy a következő évben kevesebb szó esik majd a mobil egészségügyi trendekről, hiszen ez a diskurzus is kezd fölöslegessé válni. Minden online megoldásnak van mobil változata manapság, éppen ezért a különálló mobil stratégia kialakítása hiábavaló. A Google ebből a szempontból követendő példa, hiszen a cég elsősorban vásárlóinak mobil megoldásokhoz kapcsolódó igényeit igyekszik kielégíteni, minden más csak ezután következik. Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mobil eszközökre, de ezt nem minden mástól elválasztva érdemes tennünk, hiszen ez is szerves része a tartalomfogyasztásnak és (ideális esetben) a tartalomszolgáltatásnak. Remélhetőleg 2012-ben már adott tényként fogadjuk el, hogy tevékenységünk minden fázisában szerepelnek a mobil megoldások.

Szintén bízom abban, hogy a közösségi játékok kevésbé lesznek a figyelem középpontjában jövőre. Nemrégiben az Ideagoras konferencián tartott egy fantasztikus előadást Chia Hwu (@chiah) “Három Fő Trend az Egészségügyben: Közösségi, Mobil és Játékok” címmel. Számos nagyszerű meglátása volt a játékokkal kapcsolatban: “A >játékosítás< nem működik, a játékok igen” – állapította meg. Nem valószínű az eredményesség, ha a játékok különböző elemeit, tulajdonságait próbáljuk meg más megoldásokkal összekapcsolni, illetve más felületekbe beépíteni. A cél inkább az, hogy egy olyan játékot találjunk, amely az egészséggel kapcsolatos egyes üzenetek közvetítésének megfelelő eszköze lehet.

A keresés témaköre továbbra is fontos marad. Ennek oka, hogy folyamatosan változik, hogyan keresünk, milyen infromáció után kutatunk, illetve keresésünk eszközei, felületei is állandóan cserélődnek. Korábban láthattuk azt a statisztikát, miszerint a Facebook a világ legnagyobb keresője, hiszen több keresést indítanak a Facebook-ról, mint a Google oldaláról. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy bár a Facebook külső forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz, elsőként saját tartalmaira linkel. Az egészségügyi információkeresésnek szintén jelentős forrása a Facebook, annak ellenére, hogy pillanatnyilag az ott található egészséggel kapcsolatos tartalom igen pontatlan és szegényes. Ennek következtében, ha valóban úgy gondoljuk, hogy az egészégügy feladata a betegek minél hatákonyabb ellátása, gyógyítása, akkor a tartalomszolgáltatás ezen területének javítása is kiemelt figyelmet érdemel. Tehát a keresés egy központi téma, fontos feltárni, milyen forrásokból tájékozódnak a betegek, illetve az orvosok, milyen információk segítségével hozzák meg közös döntéseiket, teszik meg egészségügyi ellátással kapcsolatos lépéseiket.

2012 várható trendjei közé sorolhatjuk az online befolyás kérdéseit. A felhasználók befolyásának témája kifejezetten foglalkoztat. Nem arra gondolok, hogy melyik ennek a jobb mérőeszköze, a Klout, a PeerIndex vagy a Kred. Nem ez a fontos kérdés. Inkább abban látok fantáziát, ahogyan bizonyos, a közösségi medián kívüli szolgáltatók összegyűjtik és feldolgozzák a felhasználók által megosztott tartalmakat, a hatalmas mennyiségű adat elemzése alapján pedig közösségi tevékenységünk egészéről adnak képet, tehát az összegyűjtött adatokat fel is használják. Ezzel szemben a Klout az online befolyás jellemzésére egyetlen számot használ, ami ebben az esetben nem sokat mond. Amennyiben a Klout újra a befolyás megbízható mérőeszközévé tud válni – az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy ez ne így legyen –, fontos tényezővé válhat a gyógyszeripari kommunikátorok számára. A közönség véleményét egyre inkább meghatározza majd, hogy az adatelemzéseket végző, közösségi jelenlétet értékelő szolgáltatók milyen képet adnak egy-egy cégről.

Ezért még inkább fontossá válik, hogy a cégek online megjelenése következetességre épüljön, és ezt támassza alá az általuk közzétett tartalom is. Ez semmiképpen nem egy egyszerű feladat, de a globális szempontokat szem előtt tartó munkatársaknak, illetve vezetőknek be kell látniuk a kérdés súlyát. Bármilyen információ és tartalom megosztása a következetesség elvét kell, hogy kövesse. Például egy adott területen belül dolgozók között mindenkinek legyen konkrét feladata, ne tweeteljenek különböző emberek, különböző tartalmakat több profilról. Ez nem feltétlenül egy összetett probléma, de szükség van egy általánosan elfogadott közösségi média tervre, amit mindenki ismer és követ.

A nagy mennyiségű adat felhasználása a betegközösségeken keresztül szintén egy újonnan megjelenő trend. Olyan online közösségek, mint például a CureTogether vagy a PatientsLikeMe hatalmas tömegű, a betegek által megosztott információt tesznek elérhetővé, amely alapján érdekes következtetések vonhatók le egyes tünetekkel és potenciális kezelésekkel kapcsolatban.

Végül, a gyógyszeriparnak teljesen őszintének kell lennie azzal kapcsolatban, miért is használja a közösségi csatornákat. Ha csupán az üzenetek tartalmának, átadásának irányítására, teljes ellenőrzésére próbálja felhasználni a közösségi felületeket, arra hamar fény derül, és rossz fényben tünteti fel az iparágat. A gyógyszeripar számára fontos lenne, hogy egy teljesen újszerű módon alakítsa ki közösségi jelenlétét. A hitelesség 2012 másik nagy kérdésköre. A közösségi média nem az egyoldalú üzenetközlés helye, nem is az eladás eszköze. Remélem, hogy 2012-ben néhány alapvető, marketinggel kapcsolatos kérdés – amely nagyban befolyásolja a finanszírozás és pénzügyek tervezését, illetve a cégek növekedését – átgondolásra kerül, és végleg eltűnnek azok az elképzelések, miszerint a múlt század offline megoldásait fel lehet használni a közösségi médiában, mintha egyfajta általános értékkel, jelentősséggel bírnának, és megváltoztatnák a közösségi média alapvetően eltérő dinamikáját.

Meggyőződésem, hogy a régi marketing technikák nem működőképesek az új közösségi kommunikációs csatornákon, és nem oda valók. Éppen ezért támogatom a témával kapcsolatos diskurzus kialakítását a #postmarketing hashtag használatával. Véleményem szerint elérkezett a poszt-marketing korszaka – az emberek nem azért használják a közösségi médiát, hogy ott termékekkel bombázzák, megtévesszék, vagy hízelgéssel, rábeszéléssel próbálják meggyőzni őket. Az emberek beszélgetni, tájékozódni szeretnének a közösségi felületeken, és hallatni szeretnék saját hangjukat. A kommunikáció igazi közösségi fordulata az egyoldalú monológ felváltása és a többszereplős dialógus megjelenése, illetve ennek hatása a cégek jelenlétével kapcsolatos elvárásokra, a közönség szempontjainak érvényesítésére.

(Látogasson el Andrew Spong blogjára a STweM.com oldalon, vagy kövesse Twitter-en)

Tájékoztatás vényköteles gyógyszerekről – Az Európai Bizottság új szabályzata

Az Európai Bizottság kedden új indítványt fogadott el a vényköteles gyógyszerekről való tájékoztatással kapcsolatban, amely meghatározza, milyen információt tehetnek közzé készítményeikről a gyógyszergyártó cégek. John Dalli, egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos nyilatkozata szerint az új szabályozás “a betegek jogait, érdekeit és biztonságát helyezi előtérbe” és “tovább erősíti az engedélyezett gyógyszerkészítmények ellenőrzésének lehetőségét.”

Dalli azt is kiemelte, hogy “a páciensek egyre többet szeretnének tudni a gyógyszereikről”, de arra is figyelmeztetett, hogy “az internet egyre szélesebb körben való használata méginkább szükségessé teszi az informálás világos szabályozását.” Az új rendelkezés kiegészíti a 2008-ban született előírásokat, és továbbra is tiltja a vényköteles gyógyszerkészítmények reklámozását.

Az új előírások csupán bizonyos információk közzétételét teszik lehetővé: így a használati utasítás adatai, az árakkal, klinikai kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók elérhetők a betegek számára. Azonban az indítvány alapján ezek csak “korlátozott számú kommunikációs csatornán” juttathatók el a páciensekhez, többek között hivatalosan regisztrált internetes oldalakon keresztül.

(Forrás: FirstWord)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Wikipédia és közösségi oldalak az orvosi rendelőben

Az európai orvosok egyre gyakrabban fordulnak munkájuk során a közösségi oldalakhoz és a Wikipédiához. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a felhasználók által közösen szerkesztett enciklopédia a praktizálók legnépszerűbb internetes forrása.

A Wikipédia, az internetezők által frissített online adattár immár tíz éves, és a világ ötödik leggyakrabban látogatott oldala, amely havonta több mint 400 millió felhasználót vonz. Pontosságát és naprakész információtartalmát számos kutatás hangsúlyozta.

Az Insight Research Group elnevezésű kutatócsoport 300 általános orvos körében végzett felméréseket. A kutatás Németországra, Olaszországra és az Egyesült Királyságra terjedt ki, minden országból azonos számú szakember részvételével. Az eredmények alapján az orvosok 69 százaléka használt valamilyen közösségi oldalt munkája során, a Wikipédiát pedig 60 százalékuk említette, mint szakmailag fontos forrást. A közösségi oldalak közül a válaszok alapján orvosi szempontból a Youtube volt a legnépszerűbb (18%), majd a Facebook (5.7%), a LinkedIn (4.7%) és a Twitter (1.3%).

A közösségi oldalak magáncélú használata jelentősen eltérő adatokat mutatott. Főként a Youtube és a Facebook esetében: a videómegosztó oldalt szabadidejében az orvosok közel 61 százaléka látogatta, míg a Facebook-ot több mint 38 százalékuk.

(Forrás: Digital Pharma blog)