Az eHealth népszerűsége Európában és a fogyasztói bizalom a gyógyszeripari információval kapcsolatosan

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európaiak nyitottak az online megoldásokra, így az internetes információforrások és mobil alkalmazások használatára egészségi állapotuk javítása érdekében.

A kutatásban 14,000 európai lakos vett rész az Európai Unió 14 országából. A felmérést az Európai Bizottság intézete, az Institute for Prospective and Technological Studies készítette. A válaszadók 54 százaléka egyetértett azzal, miszerint a különböző információs és kommunikációs technológiák segíthetik a jobb egészségi állapot elérését. A kutatásban résztvevők 29 százaléka nem értett egyet, de nem is cáfolta a fenti kijelentést.

Az online kérdőív eredményei szerint csupán a válaszolók kis hányadához jutottak el közvetlen, promóciós célú egészségügyi üzenetek. Emellett az is kiderült, hogy a gyógyszeripari cégek a többség számára nem jelentenek megbízható egészségügyi információforrást. A gyógyszeripari tájékoztatást, információkat a válaszolók 8 százaléka tartja teljesen megbízhatónak, míg 37 százalékuk kissé, 18 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik a gyógyszeripari cégektől származó tájékoztató üzenetek helyességében.

Emellett a kutatás azt is kimutatta, miszerint az emberek 41 százaléka havonta többször fordul online forrásokhoz egészségügyi információért, további 40 százalék pedig havonta kevesebb, mint egyszer használ digitális kommunikációra, illetve tájékoztatásra szolgáló eszközöket egészségügyi okokból. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzá eddig nem jutottak el egészségtudatosságot, betegségmegelőzést szorgalmazó egészségügyi üzenetek.

További eredmények:

  • A fiatalok gyakran használnak web 2.0 technológiákat, kommunikációs eszközöket, leginkább a wellness témakörével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékozódás céljából.
  • A középkorú válaszadók is aktív felhasználói az új technológiáknak, eszközöknek. Leginkább, mint a családjukhoz eljutó egészségügyi információ ellenőrzői, szűrői tájékozódnak. Így meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az idősebb és fiatalabb családtagokhoz milyen egészséggel kapcsolatos üzenetek jutnak el.
  • Az idős generáció képviselői körében is jellemző az online források és technológiák használata kommunikáció és tájékozódás céljából. Az idősebbek között azonban – szemben a fiatalabb korcsoportokkal – azok alkalmazzák leginkább ezeket az eszközöket, akik egészségtudatosan élnek, illetve alapvetően jó az egészségi állapotuk.

A kutatás az eredményeket összegezve kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a saját egészség feletti ellenőrzés biztosításában, az aktív és egészségtudatos életmód kialakításában.

(Forrás: PMLiVE)

Tájékoztatás vényköteles gyógyszerekről – Az Európai Bizottság új szabályzata

Az Európai Bizottság kedden új indítványt fogadott el a vényköteles gyógyszerekről való tájékoztatással kapcsolatban, amely meghatározza, milyen információt tehetnek közzé készítményeikről a gyógyszergyártó cégek. John Dalli, egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos nyilatkozata szerint az új szabályozás “a betegek jogait, érdekeit és biztonságát helyezi előtérbe” és “tovább erősíti az engedélyezett gyógyszerkészítmények ellenőrzésének lehetőségét.”

Dalli azt is kiemelte, hogy “a páciensek egyre többet szeretnének tudni a gyógyszereikről”, de arra is figyelmeztetett, hogy “az internet egyre szélesebb körben való használata méginkább szükségessé teszi az informálás világos szabályozását.” Az új rendelkezés kiegészíti a 2008-ban született előírásokat, és továbbra is tiltja a vényköteles gyógyszerkészítmények reklámozását.

Az új előírások csupán bizonyos információk közzétételét teszik lehetővé: így a használati utasítás adatai, az árakkal, klinikai kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók elérhetők a betegek számára. Azonban az indítvány alapján ezek csak “korlátozott számú kommunikációs csatornán” juttathatók el a páciensekhez, többek között hivatalosan regisztrált internetes oldalakon keresztül.

(Forrás: FirstWord)

Európai Unió – hol a legnépszerűbb a közösségi média?

Melyik európai országban kedvelik a közösségi oldalakat, és hol tartanak leginkább ezek veszélyeitől?

A német internetezők látogatják legkisebb számban a közösségi oldalakat Európában, derül ki az Európai Bizottság internetezési szokásokról szóló tanulmányából. A német netezők csupán 37 százaléka használ közösségi alkalmazásokat, míg Magyarországon ez az arány jóval nagyobb, 80 százalék. Hazánkhoz hasonlóan az Európai Unió többi keleti országában is igen népszerűek a közösségi média különböző oldalai. Így közel ugyanolyan nagy arányban regisztrálnak ezeken Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson.

Egy hasonló kutatás 2010-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak egyre inkább nyugtalanok az interneten megosztott adataik biztonsága miatt. Az egész Európai Uniót tekintve a felhasználók véleménye megoszlik arról, hogy vajon tényleg van-e okunk tartani a személyes adatok védelmének sérülésétől a közösségi oldalakon. A Bizottság arra is rámutatott, hogy azokban az országokban, ahol magas a közösségi portálokon regisztráltak aránya, ott ezzel szemben alacsonyabb arányban vásárolnak a felhasználók webáruházakban. Az összefüggés fordítva is kimutatható volt. Az a megállapítás, miszerint az online közösségi tevékenységek és az internetes vásárlás egymást gyengítő online szokások, rávilágíthat arra, miért nem tudnak igazán nagy bevételre szert tenni a közösségi oldalak közvetlenül a hatalmas számú felhasználók által.

(Forrás: The Economist)