Health 2.0 Europe 2012 konferencia – Berlin, 2012. november 6-7.

A Berlinben megrendezésre kerülő Health 2.0 Europe 2012 konferencia célja az egészségügy felépítésével, működésével kapcsolatos hagyományos elgondolások újrafogalmazása, a szakértők közötti diskurzus elmélyítése. A novemberi konferencia elsősorban az egészségügyi online közösségek, a betegek és orvosok közötti kommunikáció, a közösségi média megoldások témakörére és az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeire koncentrál.

A korábbi rendezvények sikerét az egészségügyi web 2.0 területének kiemelkedő alakjai, aktív formálói és szakértői biztosították. Az eddigi konferenciákon informatikai, illetve egészségügyi szakemberek, betegszervezetek és egészségügyi szervek képviselői, állami és magán biztosítók, gyógyszeripari cégek, telekommunikációs vállalatok munkatársai vettek részt. A rendezvényen évente több mint 50 előadó számol be a legújabb egészségügyi 2.0 megoldásokról. A 2012-es őszi konferencia olyan új programokkal is kiegészül, mint például a fejlesztőket megcélzó Code-A-Thon, illetve a nagy befektető cégeknek szóló MatchPoint.

Cégünk, a H2Online alapítója és tulajdonosa, Gyarmati Gábor ezévben is a konferencia szakértő tanácsadójaként segíti a sokszínű, szakmai újdonságokat felvonultató program kialakítását. Cégünk feladata a hazai egészségügyi 2.0 megoldások bemutatása a konferencián.

A konferencia programját megtekintheti itt. A konferenciával kapcsolatos hírekről értesülhet a rendezvény Facebook és Twitter oldalán is.

Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Közösségi média és a lemaradó gyógyszeripar

A közösségi alkalmazások lehetővé teszik a gyógyszeripari cégek számára, hogy kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn betegekkel, szakemberekkel és más egészségügyi szereplőkkel. Azon kívül, hogy a cégek hatással lehetnek a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire, a közösségi média segítségével kiemelkedhetnek versenytársaik köréből. Ehhez viszont az kell, hogy a gyógyszeripari cégek a páciensekkel együtt aktív résztvevői legyenek a közösségi diskurzusoknak.

A Cegedim felmérésének keretében 100 céget vizsgáltak meg promóciós kiadásaik, illetve közösségi aktivitásuk alapján. A vizsgálat során összesítették a cégek Facebook és Twitter bejegyzéseit, követőit, a közönség visszajelzéseit.

A gyógyszeripari cégek közül a Pfizer Facebook oldalainak száma alapján a 100-as lista hatodik helyét foglalja el olyan cégek után, mint a Merck, Danone, a Novartis és Bayer. A “Like”-ok számát tekintve a Pfizer harmadik helyen áll a Nestlé és a Johnson and Johnson után.

Meglepő, hogy a Lilly csupán a lista végén szerepel, hiszen promóciós kiadásait tekintve a hetedik helyen áll. Facebook oldalainak száma alapján azonban a 23., a “Like”-ok számát nézve pedig csak a 32. a cégek rangsorában.

 

 

Mi okozhatja a gyógyszeripar lemaradását a közösségi média adaptálását illetően?

  • A gyógyszeripari cégek elsősorban a kockázat elkerülésére törekednek, illetve az üzleti szervezeten belül nem alakult még ki a közösségi médiához kapcsolódó feladatok megosztása. Fontos lépés eldönteni, hogy egy cégen belül ki a felelős a közösségi stratégia és kampányok kialakításáért.
  • A gyógyszeripari cégek eddigi eljárása alapján minden marketing tevékenységhez a ROI részletes elemzése járult. Ez a közösségi média esetén nem ennyire egyértelmű, nem lehet pontosan előrejelezni a kampányokhoz tartozó ROI értékeket.
  • Hiányoznak az átfogó és általános irányelvek, egy globális közösségi média szabályzat.

A közönség és a páciensek a gyógyszeripari cégek nélkül is részt vesznek a közösségi oldalakon zajló diskurzusokban. Amíg a marketing szakemberek nem a vásárlók aktív bevonásával alakítják ki stratégiájukat, addig fennáll annak a veszélye, hogy a cégek mindinkább irrelevánssá válnak a fogyasztók szemében.

(Forrás: World of DTC marketing)

Gyógyszeripar és közösségi média 2012-ben

Ahogy a 2011-es év vége felé közeledünk, egyre több visszatekintő cikk jelenik meg az elmúlt évről, és ugyanígy számos írás igyekszik megjósolni 2012 legfontosabb trendjeit. Így van ez a gyógyszeripari kommunikáció terén is. Az elmúlt hónapokban a szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a digitális megoldásokra és a közösségi média felületeire. Így hát nem nagy meglepetés, hogy 2012-őt már most az aktív gyógyszeripari online kommunikáció évének nevezték. A legújabb eredményeket és közösségi média kampányokat látva úgy tűnik, valóban bízhatunk az online közösségi eszközök hatékony integrálásában.

A közösségi kezdeményezésekre számos példát hozhatunk a 2011-es évből a Sanofi “Miért inzulin?” elnevezésű Youtube kampányától kezdve a Pfizer gyógyszerhamisítás veszélyeire figyelmeztető Twitter üzenetein át a gyógyszeripari Google+ oldalak létrehozásáig. Bár a Facebook a hozzászólásokkal kapcsolatos új előírásaival sok cégnek fejtörést okozott, sokan előnyükre fordították a felhasználókkal való “kötelező” kommunikációt.

Sokáig az online kommunikációval kapcsolatos diskurzus a közösségi csatornák fontosságának bizonyítása köré épült. 2011 végére azonban talán túljutottunk a számokon és nincs többé szükség száraz statisztikai adatokra ahhoz, hogy tisztán lássuk, mekkora tömegek fordulnak az internethez és közösségi médiához egészségügyi információért. A gyógyszeripar túllépett a “Miért?” kérdésén, és végre a “Hogyan?” kérdésre koncentrál.

Az új közösségi profilok létrehozásával és kezdeményezésekkel 2011 az alapok lerakásának éve volt. 2012-ben ezek hatékony alkalmazására, a közösségi média nyújtotta kommunikációs lehetőségek kiaknázására kell hangsúlyt fektetni. Ez az egyirányú üzenetközvetítés helyett kommunikációt, közvetlen kapcsolatteremtést és közösségépítést jelent. Remélhetőleg 2012 ezen kulcsszavak jegyében telik majd.

(Forrás: H2Onlinehu)

Közösségi média – egészségügyi kutatások új forrása

Egy 2009-es kutatás során Marcel Salathé, a Pennsylvania Állami Egyetem asszisztens professzora és kutató kollégái többet szerettek volna megtudni a lakosság H1N1 oltással kapcsolatos véleményéről. Felmérésükhöz a Twitter-t hívták segítségül. A kutatók mitegy 300,000 Twitter bejegyzést vizsgáltak meg, amelyek valamilyen formában megemlítették a H1N1-et, és ezek alapján elemezték, milyen arányban kapnak védőoltást a lakosok az influenza ellen.

Eredményeik összhangban voltak a Betegség Ellenőrzés és Megelőzés Központjának hagyományos, telefonos lekérdezéssel szerzett adataival. Ez a tény alátámasztja, miszerint a közösségi média hiteles eszköze lehet az egészségügyi kutatásoknak.

Marcel Salathé tanulmánya egy új trendre hívja fel a figyelmet: a kutatók és egészségügyi szakemberek egyre gyakrabban fordulnak a közösségi oldalakhoz, hogy az általános, sokakat érintő orvosi, illetve egészségügyi kérdésekről tájékozódjanak és ezekre megfelelő megoldásokat találjanak.

A Science folyóiratban szeptember 30-án megjelent egyik tanulmány például tweetek alapján mutatta ki az emberek közérzetének általános ingadozását. Egy októberben publikált online felmérés pedig Facebook üzenetek alapján világított rá egyetemista hallgatók alkohol problémájára.

Számos egészségügyi szakember szerint a közösségi oldalak valós idejű, hatalmas tömegekre kiterjedő információt tesznek elérhetővé a kutatások során. A közösségi alkalmazások emellett segítik az orvosokat a páciensek számára fontos egészségügyi üzenetek egyszerű és gyors közvetítésében.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a közösségi kutatásokban rejlő buktatókról sem. Így például a felmérésekben résztvevő felhasználók demográfiai adatai sokszor hiányosak, illetve az internet felhasználók közössége nem reprezentatív mintája egy-egy populációnak. Az eredményeket ennek megfelelően kell kezelni.

A szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy a közösségi média bevonásának az egészségügyi kutatások és tájékoztatás eszközeként sokkal nagyobb az előnye, mint a hátránya.

Salathé erről így nyilatkozott: “A közösségi média segít abban, hogy megismerjük az emberek véleményét, gondolatait egy-egy egészségügyi problémával kapcsolatban, sőt, ezt helyhez is tudjuk kötni. Megtudhatjuk, hol van szükség hatékonyabb kommunikációs eszközökre, illetve hogy hol terjednek megtévesztő, helytelen információk. Ezekhez az adatokhoz korábban nem férhettünk hozzá.”

(Forrás: American Medical News)

Mobil a mindennapokban

Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a mobil technológia átalakította mindennapjainkat. De valójában mennyire befolyásolják szokásainkat az újabb és újabb mobil megoldások? És mit jelent mindez a marketing szakemberek számára, főként az egészségügy területén? Az alábbi infografika kiemeli, mennyire szerves részét képezik életünknek a mobil készülékek.

  • A világon használt 4 milliárd mobil készülékből 1.08 milliárd okostelefon, 3.05 milliárd pedig képes szöveges üzenetek fogadására.
  • Előrejelzések alapján 2014-re a mobil internet átveszi az asztali gépek szerepét.
  • A helyi keresések fele már mobil eszközökön történik.
  • A mobilon internetezők 86 százaléka televíziózás közben is használja készülékét.
  • Az amerikai felhasználók már átlagosan 2.7 órát töltenek naponta közösségi oldalakon mobil készülékeiken keresztül. Ez több, mint kétszerese az étkezésekre szánt, és körülbelül egyharmada az alvással töltött időnek.
  • A mobil internetezők tevékenységének 91 százaléka közösségi oldalakhoz kapcsolható, míg ez az arány asztali számítógépeknél 79 százalék.
  • A mobil internetezők legnépszerűbb tevékenységei közé sorolhatók a különböző online játékok (61%), az időjárásról való tájékozódás (55%), térképek letöltése és már keresések folytatása (50%), illetve közösségi tevékenységek (49%).
  • A Facebook felhasználók egyharmada, míg a Twitterezők fele használja a szolgáltatást mobil készüléken keresztül. Naponta több mint 200 millió Youtube videót tekintenek meg mobilon.

(Forrás: Visibli.com)

Egyre több orvos a közösségi oldalakon

A közösségi oldalakat használó orvosok száma olyan ütemben növekedett az elmúlt időszakban, hogy bármely, a közösségi média és egészségügyi szakemberek kapcsolatát vizsgáló kutató hamar ráébredhet: tanulmánya már megjelenésének pillanatában idejétmúlt volt.

Így történt ez Dr. Gabriel Bosslet esetében is, akinek tanulmánya 2011. február és május között gyűjtött adatokra épült, és mintegy évvel később jelent meg a Journal of General Internal Medicine oldalán. A kutatás szerint az amerikai orvosok 41.6 százaléka használ közösségi oldalakat.

A Frost & Sullivan tanácsadó cég nemsokkal később, 2011 májusában mutatta ki, hogy az orvosok mintegy 84 százaléka használja személyes célból a közösségi média különböző alkalmazásait. A legfrissebb felmérést a QuantiaMD online orvosi továbbképző szervezet készítette, amelynek adatai alapján az orvosok közel 90 százaléka használ legalább egy közösségi oldalt személyes célból.

Az adatok alapján az orvosok jelentős mértékben megelőzik a felnőtt lakosságot – a Pew Internet & American Life Project adatai alapján a lakosság “csupán” 65 százaléka aktív közösségi média felhasználó.

A QuantiaMD eredményei arra utalnak, hogy az orvosok közösségi média használata inkább személyes, és nem szakmai jellegű: 87 százalékuk ugyan közösségi oldalak felhasználója, de ennél kevesebb, mintegy 67 százalékuk használja ki a közösségi média adta professzionális lehetőségeket. A felmérés szerint az amerikai orvosok 33 százalékát jelölte be már betege Facebook-on, 75 százalékuk azonban nem fogadta el a páciensektől érkező felkérést. Ez azt bizonyítja, hogy míg az egészségügyi szakemberek között folyamatosan növekedett a felhasználók száma, a közösségi média jellemzően nem a beteg-orvos kommunikáció tere.

Amerikai orvosok és közösségi oldalak

Oldal Szakmai használat Személyes használat
Facebook 15% 61%
YouTube 8% 31%
Orvosi közösségek 28% 18%
LinkedIn 17% 19%
Google+ 8% 15%
Blogok 8% 14%
Twitter 3% 9%
Egyéb 3% 4%
Beteg közösségek 3% 2%
Egyik sem 33% 13%

(Forrás: American Medical News)

Hogyan tartsuk meg weboldalunk látogatóit?

Látogatókat szerezni egy weboldalnak egy dolog, lekötni és megtartani őket egy teljesen más kérdés. A nagymértékű leépítések idején a gyógyszeripari cégeknek stratégiailag kell átgondolniuk, hogyan építik fel digitális megjelenésük legfontosabb elemét: weboldalukat.

Egy sikeres portál létrehozásakor az első lépés az oldal céljának meghatározása, illetve ennek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása. A megfogalmazott célkitűzések nem lehetnek túl általánosak, részletesebb terv kell annál, mint “a látogatók interaktivitásának ösztönzése”. Mi a célunk: oktatás, tájékoztatás, termék eladása, esetleg egy bizonyos közösség támogatása? Amint meghatározzuk pontosan, mit szeretnénk elérni, a megfelelő folyamatok és feladatok is könyebben megfogalmazhatóak.

Az internetezők legnagyobb része valószínűleg már rátalált kedvenc egészségügyi weboldalára, ahol orvosi kérdésekkel kapcsolatban tájékozódhat. A sikeres portálok ezért tájékoztatáson túl többet kell, hogy nyújtsanak – lehet ez több lehetőség az interakcióra, vagy egyedi érték közvetítése a közönség felé.

Mi tartja vissza a gyógyszeripari cégeket?

A közönség hiányos ismerete: Ha a weboldalon a látogatók nem találják meg az általuk keresett információt könnyen és rövid idő alatt, nem fognak hosszabb időt eltölteni az oldalon. Sőt, a későbbiekben sem térnek vissza a portálra.

A friss tartalom hiánya: Ma már nem elég csupán jelen lenni online. Az értékes, naprakész tartalom elengedhetetlen. Egy orvosi rendelő honlapján például érdemes közzétenni a szabad időpontokat, illetve lehetőséget teremteni az online bejelentkezésre. A recept nélkül kapható gyógyszerkészítményeket forgalmazó cégek például kedvezményes kuponokat tehetnek elérhetővé weboldaluk olvasói számára, pollen előrejelzést közölhetnek, illetve bármilyen tartalmat, amelyet máshol nem ér el közönségük.

A figyelemfelkeltés, reklám hiánya: Ha azt akarjuk, hogy a látogatók visszatérjenek oldalunkra, időnként érdemes emlékeztetnünk őket, hogy portálunk elérhető, aktívan működik és frissül. Erre kiválóan megfelel egy hírlevél, amelyben tájékoztatjuk feliratkozott olvasóinkat a legújabb fejleményekről, hírekről, akciókról. Figyeljünk azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba az üzenetek küldését, hiszen a túl gyakori hírlevél zavaróvá is válhat.

Túl bonyolult oldalfelépítés: Tegyük a keresést és visszajelzést egyszerűvé. Ha az oldal használata nehéz, kényelmetlen, a látogatók nem fognak visszatérni portálunkra. A betegek és orvosok más okból jutnak el oldalunkra, tegyük egyértelművé, hogy a számukra fontos információt hol találják meg. Érdemes jól látható helyen feltültetni az oldalt működtető cég elérhetőségét is, hiszen ez megkönnyíti a látogatók számára a visszajelzést, kapcsolatfelvételt. Fektessünk különösen nagy hangsúlyt cégünk Facebook, Twitter, Youtube oldalának megjelenítésére, hiszen ezek a közösségi oldalak is megkönnyítik a közönséggel való kommunikációt.

A weboldalak a mai napig fontos elemei a marketing mixnek. A tartalom kialakítása a látogatók, orvosok igényeit figyelembe véve, illetve a hatékonyság mérése elengedhetetlen.

(Forrás: Pixels&Pills)

Cégek és a közösségi média – 3 meggyőző ok

A közösségi média sikeresnek bizonyult a nagyobb, kereskedelmi profillal dolgozó, fogyasztóknak termelő piacon. Mit jelent ez a cége számára? Érdemes-e egyáltalán időt és pénzt szánni a közösségi marketingre? Ha úgy döntünk, belevágunk, hogyan irányítsuk a közösségi projektünket, hogyan érjük el a legjobb eredményt? A közösségi média többé már nem számít új technológiának, az elhanyagolt online tevékenység rossz fényt vet cégére. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a közösségi média csak egy a marketing eszközök között, nem pedig az egyetlen eszköz.

Miért hasznos a közösségi média cégek számára?

  1. A megosztás, üzenetközlés módja változik. Úgy tűnik, végleg elköszönhetünk az emailtől. A nagyszámú közönség tájékoztatásának nem praktikus eszköze az email. Az email esetében egy feladótól egy címzetthez jut el a tartalom, míg a közösségi média esetében az egy ember által megosztott üzenet nagy tömegekhez juthat el rövid idő alatt. Így nem meglepő, hogy sokan az email eltűnését jósolják, főként nagyobb csoportok tájékoztatása esetén. Emellett a közösségi média csatornái lehetőséget adnak arra, hogy a megosztott tartalom dinamikus legyen, szemben a statikus email-lel.
  2. A közösségi média költséghatékony és egyszerűen kezelhető. Könnyebben megszólíthatunk olyan fogyasztókat, akik eddig nehezen voltak csak elérhetők. Emellett az online forgalom építésének is hatékony eszköze. A kisebb cégek is jelentős eredményeket érhetnek el jól átgondolt, kreatív stratégiával. Bizonyos információkat könnyebben megoszthatunk a közösségi csatornákon, és többeknek felhívhatjuk a figyelmét.
  3. Hatás: a közösségi oldalak használata eddig nem látott ütemben növekszik. Öt éve még nem osztottunk meg tweeteket. A Facebook mérete még nem lehetett volna a harmadik legnagyobb ország a világon. Az emberi interakció növekvő fontossága hatalmas lehetőséget rejt magában. A közösségi média használata által közönségünk jobban megismerheti cégünket.

(Forrás: Social Media Today)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)