A gyógyszeripari reklámok és az online média korlátai

Érdekes látni, hogy az online média vezető cégei hogyan állítják fel az oldalaikon megjelenő gyógyszeripari tartalomra vonatkozó szabályokat. Vannak cégek, amelyek saját kárukon tanulnak, mások már a kezdetektől fogva óvatosak a kérdéses hirdetéseket illetően.

A Google például hatalmas veszteség árán tapasztalta meg, hogy a szigorú szabályozás elengedhetetlen, ha receptre kapható gyógyszerkészítmények reklámozásáról van szó. Amerikai oldalakon megjelenő AdWords szolgáltatásában ugyanis kanadai gyógyszerek illegális hirdetései szerepeltek. Ezt a Google csak 500 millió dolláros peren kívüli megegyezéssel tudta eltussolni. A jelek arra utalnak, hogy a cég fel volt készülve egy ilyen jellegű jogi problémára, hiszen az összeg direkt ilyen típusú ügy megoldására lett félretéve. Ettől függetlenül a Google-t ért kár igen súlyos: az 500 millió dollár közelít az említett gyógyszerhirdetésekből befolyt profit és a kanadai gyógyszertári eladások összegéhez.

A Facebook láthatóan igyekszik megelőzni a hasonló hibákat. Néhány nappal ezelőtt frissítette a cég a már korábban is igen szigorú Hirdetési Szabályzatát. Az irányelvek külön kitérnek a gyógyszeripari és étrendkiegészítő termékekre. Az egyértelmű, pontosan megfogalmazott elvárások nagyban megkönnyíthetik a Facebook hirdetések létrehozását, szerkesztését. Íme, a Facebook Hirdetési Szabályzat gyógyszeriparra vonatkozó része:

A hirdetések nem reklámozhatnak receptre kapható gyógyszereket. Az online gyógyszertárak promóciója szintén tiltott, kivéve, ha azok külön engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben a Facebook speciális jóváhagyására van szükség a reklám megosztása előtt.

A diétás termékek és étrendkiegészítők hirdetése általában engedélyezett, amíg azok nem tartalmaznak szteroidokat, testtömegnövelő hormont, melatonint, (…) vagy bármilyen adalékanyagot, amely veszélyes, illetve kérdéses hatású a Facebook meglátása szerint.

A Google AdWords szolgáltatásának előfizetői nem határozhatják meg pontosan, mely hirdetések jelennek meg oldalán. A Facebook oldalakon szintén számos reklám tűnik fel az adott oldal témája, közönségének jellege alapján. Mégis biztonságosabbnak érzem a Facebook megközelítését, hiszen a cég egyértelmű szabályokkal korlátozza a törvénysértő vagy durva reklám tartalmakat, előírásai pedig minden hirdetőre egyformán vonatkoznak.

Egy Facebook hirdetés létrehozása nem bonyolult művelet, de tartalmazza az ellenőrzés és jóváhagyás elengedhetetlen lépését. Hasonló megszorításokkal talán a Google büntetése is elkerülhető lett volna.

Google AdWords vagy Facebook Hirdetés – Ön melyiket részesíti előnyben?

(Forrás: Reuters, Facebook)

Hozzászólások a Facebook-on – valóban nagy változást jelent?

A Facebook hozzászólások szabályainak változása nem hozott meglepő eredményt a gyógyszeripari cégek körében: akik eddig is a kapcsolatépítésre és párbeszéd kialakítására használták a közösségi oldalt, ezután sem bánják, ha követőik hozzájárulnak hozzászólásaikkal a tartalom alakításához. Mások, akik megijedve az új előírásoktól megszüntetik Facebook oldalukat nagy valószínűséggel eddig sem kommunikációs céllal használták azt. Egyértelműen kiderült: a változások nem érintik azokat, akik eddig is a Facebook rendeltetésének megfelelően kétoldalú kommunikációra bíztatták követőiket.

Ezt bizonyította be Silja Chouquet nemrégiben közzétett blogbejegyzésében a whydotpharma.com oldalon. Összefoglalójában öt gyógyszeripari cég Facebook aktivitását figyelte meg. Többek között összegezte a Boehringer és Johnson & Johnson közösségi tevékenységét: mindkét cég jóval a változtatások előtt is arra sarkallta közönségét, hogy aktívan vegyen részt az oldalon zajló beszélgetésekben, ossza meg véleményét hozzászólások formájában. Nem hiába, a cég saját bejegyzései is közvetlenül az oldal rajongóihoz szólnak. És ahogy azt az eredmények mutatják, követőik reagálnak kérdéseikre, hozzászólnak a megosztott tartalmakhoz. Mások, mint például a Novartis megszüntette oldalát nemet mondva a Facebook megváltozott szabályaira. Az alábbi táblázatból láthatjuk, hgy bejegyzést osztott meg az öt cég (a Pfizer, Johnson & Johnson, GSK, Boehringer és Novartis), illetve az egy hetes időszak alatt hány ‘like’ és hozzászólás érkezett ezekre. Az összefüggés egyértelmű:

A bejegyzések száma 2011.08.01-15.

‘Like’-ok és hozzászólások száma 2011.08.01-15.

Egy cég vagy fenntartja a kapcsolatot közönségével, vagy nem. Egy cégnek vagy szüksége van egy Facebook oldalra, vagy nem. Ha úgy döntünk, hogy bevonjuk a dialógusba a követőinket, a változtatások nem igen érintenek. Ha úgy döntünk, nem kívánunk párbeszédet folytatni közönségünkkel, nincs igazán szükségünk Facebook oldalra, tehár a változtatások szintén nem érintenek. Az új szabályok azok számára érdekesek, akiknek szüksége volt egy utolsó lökésre, hogy igazán elmerüljenek a közösségi média adta lehetőségekben, és megvalósítsák a kétoldalú kommunikációt Facbook oldalukon. Vagyis arra hasnálják a közösségi eszközöket, amire valók. Így például a Pfizer annak ellenére, hogy a legtöbb követővel büszkélkedhet az öt cég között, csak nemrégiben kezdett bejegyzéseket megosztani. Természetesen ezután a hozzászólások és visszajelzések sem várattak sokáig magukra.

 

(Forrás: Whydotpharma.com)

Közösségi média marketing számokban

Elérkezett egy újabb infografika ideje. Ebben a bejegyzésben körüljárjuk, mennyire hatékonyak az egyes közösségi csatornákon megvalósított reklámkampányok. Ha a statisztikai adatokat külön elemezzük, nehéz lehet eldönteni, hogy kampányunk mennyire volt eredményes, illetve hogy milyen mutatókat is érdemes figyelnünk. Az alábbi infografika az eddigi legsikeresebbnek tartott reklámkampányok közül válogat, és azt hasonlítja össze, hogy ezek a különböző közösségi csatornákon mekkora tömegeket értek el.

A számok szinte hihetetlennek tűnnek: az Evian egyik reklámját például 65.5 millióan nézték meg Youtube-on 2 év alatt. Ez azonban még mindig kevesebb emberhez jutott el, mint a Coca-Cola szponzorált Twitter hirdetése, amelyet egyetlen hónap alatt 86.5 millióan láttak. Míg a Facebook népszerű reklámfelületnek bizonyult a kisebb cégek körében – 70 százalékuk használja a közösségi oldalt marketing célból –, addig a hirdetések elhelyezése egyre drágább lesz. Csak 2011 első felében 70 százalékkal nőtt a reklámhelyek ára.

Még ha nem is hasonlítjuk össze saját reklámkampányainkat a “nagyokkal” – megőrizve legalább egy kis részét önbizalmunknak –, érdekes látni, mekkora közönséget lehet elérni a közösségi csatornák kreatív használatával.

(Forrás: Mashable)

Gyógyszeripar és a Facebook hozzászólások

A Facebook döntése, miszerint kötelezővé teszi az oldalakon a hozzászólások engedélyezését igen komoly indulatokat váltott ki gyógyszeripari körökben. A következményektől való félelem már-már túlságosan nagy méreteket öltött. Tisztában vagyok azzal, hogy mint minden újítást, ezt is sokan vonakodva fogadják először, és sok mindenki eltérően vélekedik a változtatásokról. De úgy vélem, ebben az esetben a változás és a körülötte kialakult vita mérete nincs összhangban. A negatív jóslatokat a Facebook és a gyógyszeripar kapcsolatáról túlzónak tartom.

Íme ennek egyszerű okai:

  • Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy válasszon: vagy létrehoz egy oldalt a Facebook-on, vagy nem. A hozzászólások engedélyezését elő tudja írni a Facebook, a részvételt azonban nem.
  • Vannak olyan alkalmazások, amelyek segítségével még a megosztás előtt moderálhatók a hozzászólások. Így az oldal létrehozója ellenőrizhet minden tartalmat, mielőtt az megjelenik a felületen.
  • Eddig még nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a gyógyszeripari cégek nagy számban fogják elhagyni a Facebook-ot. Így tehát nincs ok a negatív találgatásokra.

A hangsúly általában a Facebook kérlelhetetlen hozzáállására esik a különböző bloggerek és gyógyszeripari szakemberek írásaiban. A Facebook fejlesztői úgy jelennek meg, mint a gonosz vezetők – mintha bármi rosszat tennének azzal, hogy követik az alapvető, eredeti kommunikációs modelljük megvalósításának lépéseit. A Facebook célja, hogy valódi kommunikáció színtere legyen, ehhez pedig, mint tudjuk, legalább két szereplő szükséges.

Egy nemrégiben megjelent cikk kiemelte, mi is váltotta ki a nagy felhajtást a hozzászólásokkal kapcsolatos változtatás kapcsán:

“ … ez azt jelenti, hogy találniuk kell valakit, aki valóban elkötelezett a közösségi média marketing mellett, és vállalja, hogy felügyeli, eldogadja, illetve törli az adott hozzászólásokat. Ez pedig igen nehéz egy olyan időszakban, amikor az embereket sorra bocsátják el.”

Egyetértek azzal, hogy ez valóban nem könnyű feladat, de nem gondolom, hogy egy jobb gazdasági helyzetben könnyebb lenne a közösségi csatornák ellenőrzése, vagy kevésbé kellene azt komolyan venni. A probléma szerintem abban áll, hogy sokan még mindig úgy tekintenek a közösségi felületekre, mint könnyen automatizálható hírfolyamokra, amelyek nem igényelnek jelentősebb odafigyelést. Amint kiderül, hogy megfelelő használatuk több munkával jár, azonnal vonakodni kezdenek tőlük.

Sajnálatos módon valóban egyre több gyógyszeriparban dolgozó szakember veszíti el állásást. De a megoldás erre nem a közösségi marketing források elvonása. Miért csökkentené bárki is a legjobb megtérüléssel működő eszközök használatát pont akkor, amikor a költségvetés amúgy is szűkös? Nem lenne ésszerű olyan területekre kevesebbet költeni, amelyek már hosszú ideje nem olyan hatékonyak? A gyógyszeripari cégek “még mindig a TV hirdetésekre, illetve hagyományos weboldalakra költenek a legtöbbet, annak ellenére, hogy ezek sokkal kevésbé hatékonyak, és egyre drágábbak is.”

Egyértelmű tehát, hogy a Facebook hozzászólások szabályozásánál sokkal nagyobb problémákkal kell szembenéznie a gyógyszeriparnak.

(Forrás: World of DTC Marketing)

5 tanács kórházi blogokhoz

Az igazat megvallva, ritka az olyan kórházi blog, amelyet több millióan látogatnak. De ha egy kicsit óvatosabban tűzzük ki céljainkat, egy jól működő és megvalósítható tervet állíthatunk össze a kórházi weboldalak forgalmának növelésére. A jó hír pedig, hogy mindez idővel könnyebb lesz, olajozottabban működik majd.

De mi a legjobb módja annak, hogy kiderítsük, mi érdekli leginkább közönségünket? Hogyan kezdjünk hozzá? Íme néhány tipp és követendő példa a Medcitynews.com oldalról:

  • Építsük fel a keretet: Magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes szót ejteni róla – ha nincs kiépítve egy közösségi infrastruktúra, nem növelhetjük blogunk népszerűségét megfelelő ütemben, nem tudjuk eljuttatni egy-egy témáról szóló bejegyzésünket potenciális közönségünkhöz, nem tudjuk megosztani azokat a történeteket sem, amelyek jó fényt vetnének kórházunkra. A Mayo Clinic eddigi legsikeresebb online tartalma egy Youtube videó volt, amelyet kevesebb mint 2 hónap alatt 2 millióan néztek meg. “Ha nem vagyunk jelen a Facebook-on, ha nincs a blogunk és Twitter profilunk, akkor nem érünk el ilyen eredményt, ennyire rövid idő alatt” – mondta Lee Aase, a Mayo Clinic Közösségi Média Központjának igazgatója.
  • Kössük helyhez a híreket: Bevett szokás az országos, illetve nemzetközi hírekhez helyi vonatkozásokat kötni. Ez a módszer a kórházi blogok esetében is alkalmazható. Legyen szó bármilyen témáról az E.coli baktériumtól a politikai döntések és egészségügy kapcsolatáig, orvosaink plusz szakmai tartalmakkal egészíthetik ki az adott cikkeket.
  • A közönség eddig elhanyagolt igényeire koncentráljunk: Keressünk olyan témákat, amelyekben orvosaink különösen jártasak, amelyekkel kapcsolatosan egyéni tartalmat tudunk szolgáltatni. Olyan orvosi kérdéseket járjunk körül, amelyek nem népszerűek, vagy nem elég hangsúlyosan más weboldalakon.
  • Emeljük ki az emberi szálakat: Sokan érdeklődnek a helyi emberekről szóló történetek iránt, főleg ha azok gyógyulásáról, addig valószínűtlennek tartott felépüléséről olvashatnak. A kórházaknak mindenképpen kellő hangsúlyt kell fektetniük ezekre a történetekre. Az amerikai St Louis-ban például sokan nyomon követték egy 23 éves szívátültetésen átesett páciens felépülését, amelyről a kórház többször is hírt adott a több, mint egy éves lábadozási idő alatt.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül a nem orvosi érdekességeket: Csak azért, mert egy sztori nem illik bele az “orvos megmenti a beteget” sémába, nem jelenti azt, hogy nem illik a blogunkra sem. Figyeljünk oda, mi történik körülöttünk, és tudósítsunk arról. Ami olvasóinkat érdekelheti. Ez talán a legfontosabb tanács.

(Forrás: Medcitynews.com)

Kórházak a Twitteren

Miért van szüksége egy kórháznak Twitter profilra?

Ha nagyon őszinték akarunk lenni, talán nem is fontos, hogy egy kórház jelen legyen a Twitter-en. Akkor semmiképpen nem, ha nem egyezik a közösségi média használata az intézmény marketing stratégiájával, illetve ha a regisztráció után senki sem frissítené a felületet. Önmagáért nem érdemes létrehozni egy közösségi profilt sem.

Emellett azonban az is igaz, hogy számos olyan kórház van, amely igen hatékony eszközként használja a Twitter-t a közösségépítés, illetve a betegek informálása terén. Íme néhány kérdés, amelyet érdemes tisztázni, mielőtt kórházi Twitter profilt hozunk létre:

  • Ki a célközönsége az ilyen típusú marketing tevékenységnek?
  • A célközönséget milyen online tevékenység jellemzi?
  • Más marketing eszközökkel összevetve hatékony-e a Twitter használata költség és ráfordított idő szempontjából?
  • Ha úgy döntünk, hogy regisztrálunk, less-e arra elegendő munkaerő és idő, hogy megfelelően működtessük profilunkat?
  • Biztosít-e a Twitter sajátos lehetőségeket, hogy kapcsolatba lépjünk a célközönségünkkel?
  • Milyen információt osztanánk meg a Twitter-en keresztül, ami más közösségi csatornákon még nem elérhető a betegek számára?

A kérdések megválaszolása után érdemes egy rövid dokumentumot összeállítani a Twitter-rel kapcsolatos stratégiáról, hiszen a teendők így egyértelművé válnak, és könnyebben követhetők a megvalósítás során. A kérdések megválaszolása azért is fontos, hiszen többet árthat egy Twitter, vagy Facebook profil létrehozása, ha az néhány hónap után elhagyatottá válik, és nem tartalmaz aktuális információt. Ez csak azt jelzi közönségünk felé, hogy nem vesszük komolyan a közösségi média csatornáit, illetve a közösségépítést, betegek bevonását, informálását.

(Forrás: HIVE Strategies)

Közösségi média – a számok bűvöletében

A különböző közösségi oldalakkal kapcsolatosan úgy tűnik, egyre többször csupán arra koncentrálunk, melyik szolgáltatást hányan használják, és a felhasználók száma milyen ütemben változik. Mivel a százalékok, számadatok folyamatosan változnak, ez állandó témát szolgáltat az elemzőknek.

Ennek megfelelően a Bloomberg piackutató vállalat közzétett egy felmérést, amelyben beszámol arról, hány internetező felnőtt használja a Facebook-ot, Twitter-t, illetve a Google+ alkalmazást az Egyesült Államokban. A hangsúly természetesen az utolsó szolgáltatáson volt, hiszen a Google+ az elmúlt hónap leginkább felkapott témája. A felhasználók számának gyors növekedését meglepetten nyugtázta a tanulmány, holott bárki, aki egy kis időt is tölt internetezéssel, az előző hetekben biztosan találkozott (nem is egyszer) a Google+ nevével. Érdekes volt azt is látni, hogy a Facebook (nyilván nem szándékosan) az egyik legnagyobb reklámot biztosította új vetélytársának. A felhasználók ugyanis egymás után adtak hírt új Google+ profiljukról a Facbook felületén, ezzel gerjesztve a már így is hatalmas hírverést.

Ez is hozzájárult ahhoz a hirtelen növekedéshez, amiről a kutatás beszámol. Ez alapján az amerikai internetező felnőttek 13 százaléka regisztrált a Google+ oldalán, míg a Facebook továbbra is a felnőtt lakosság 71 százalékát vonzza az Egyesült Államokban. A tanulmány arra következtet, hogy a Facebook az elkövetkezendő egy évben felhasználóinak 2 százalékát el fogja veszíteni, míg a Google+ regisztráltjainak aránya 22 százalékra növekszik majd. Először is kimondottan spekulatívnak tartom az ilyen hosszútávú előrejelzéseket, főként a közösségi média gyorsütemű világában. A különböző szolgáltatások hirtelen jelennek meg és tesznek szert nagy számú követőre, de éppen ilyen gyorsan a süllyesztőbe is kerülhetnek. Másrészt pedig nem gondolom, hogy a tény, miszerint a Google+ növekedése sokkal gyorsabb, mint a Facebook és Myspace felhasználóinak gyarapodása az első időszakban, bizonyíték a nagyobb népszerűségre. A Google+ előtt ott volt egy minta, ismert alkalmazások egész tárháza. Mennyivel könyebb azt mondani, hogy “A Google+ olyasmi, mint a Facebook, csak jobb megoldásokkal”, mint elmagyarázni, mi is az a Facebook olyan felhasználóknak, akik addig még nem ismertek hasonló online szolgáltatást.

Ahogy korábban már említettem, mindig jobb óvatosan nyilatkozni az éppen aktuális “nagy dobásról” a közösségi média területén. A gyors ütemű növekedés és felhajtás később elülhet a szolgáltatás bemutatása és első időszak után. A számok csak azt mutatják, mennyien használják az oldalakat, és nem azt, hogy mindezt hogyan teszik. Ez az, ami a legtöbb felmérésből hiányzik. Nem sokat számít, ha valaki regisztrál egy közösségi oldalon, és utána soha többet nem használja az alkalmazást. Ami azt illeti, ez a jelenség már most kimutatható a Google+ esetében: a profillal rendelkezők 31 százaléka még nem tett közre semmilyen tartalmat és nem látogatja oldalát. Az ilyen adatokon kívül mély elemzésre van szükség, hogy megtudjuk, mit csinálnak a felhasználók a közösségi oldalakon, mi jellemzi tevékenységüket, milyen tartalmat osztanak meg, milyen gyakran, illetve hogyan kapcsolódnak be a közösségi diskurzusba. Az ilyen típusú kérdések megválaszolása nyilván sokkal bonyolultabb, de mindenképpen informatívabb lehet a folyamatosan változó számadatoknál.

(Forrás: Bloomberg.com)

A közösségi csata: Facebook vs. Twitter vs. Google+

A közösségi média világát egyelőre a Facebook uralja, de a Twitter szintén kulcsfontosságú szereplővé nőtte ki magát, a Google pedig mindkét vetélytársának sok fejtörést okoz Google+ alkalmazásával. Mindhárom nem lehet egyszerre győztes – a legtöbb embernek egyszerűen nincs annyi ideje, hogy mindhárom oldalt rendszeresen használja.

A közösségi médiáról tudósító egyik legnépszerűbb oldal, a Mashable.com jelenleg felmérést készít olvasói körében. A portálon rendszeresen tartanak szavazást két, vagy esetleg több, egymással versengő szolgáltatásról. Az aktuális kérdés a Facebook, Twitter és Google+ népszerűségét hivatott felmérni. Vajon melyik szolgáltatást kedvelik a legtöbben?

Mindenesetre érdekes megfigyelni a felhasználók eddigi reakcióit a közösségi oldalak viszonyát illetően. Sokan úgy vélik, a Google+ veszélyt jelent a Twitter-re, de a Facebook népszerűségét nem fogja befolyásolni. Megint mások úgy találják, hogy a Google+ soha nem lesz széles körben használt alkalmazás. Egy nemrégiben készült felmérés alapján a Mashable olvasóinak több mint fele nyilatkozott úgy, hogy készül feladni Facebook profilját az új Google+ szolgáltatásáért.

Facebook, Twitter vagy Google+? – A szavazás jelenlegi állása

Facebook

Twitter

Google+

Mindhárom

Egyik sem

Néhány

Százalék

23.09%

19.29%

38.76%

8.88%

2.79%

7.19%

Szavazat

1,706

1,425

2,863

656

206

531

Összes szavazat: 7,387

(Forrás: Mashable.com)

Wikipédia és közösségi oldalak az orvosi rendelőben

Az európai orvosok egyre gyakrabban fordulnak munkájuk során a közösségi oldalakhoz és a Wikipédiához. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a felhasználók által közösen szerkesztett enciklopédia a praktizálók legnépszerűbb internetes forrása.

A Wikipédia, az internetezők által frissített online adattár immár tíz éves, és a világ ötödik leggyakrabban látogatott oldala, amely havonta több mint 400 millió felhasználót vonz. Pontosságát és naprakész információtartalmát számos kutatás hangsúlyozta.

Az Insight Research Group elnevezésű kutatócsoport 300 általános orvos körében végzett felméréseket. A kutatás Németországra, Olaszországra és az Egyesült Királyságra terjedt ki, minden országból azonos számú szakember részvételével. Az eredmények alapján az orvosok 69 százaléka használt valamilyen közösségi oldalt munkája során, a Wikipédiát pedig 60 százalékuk említette, mint szakmailag fontos forrást. A közösségi oldalak közül a válaszok alapján orvosi szempontból a Youtube volt a legnépszerűbb (18%), majd a Facebook (5.7%), a LinkedIn (4.7%) és a Twitter (1.3%).

A közösségi oldalak magáncélú használata jelentősen eltérő adatokat mutatott. Főként a Youtube és a Facebook esetében: a videómegosztó oldalt szabadidejében az orvosok közel 61 százaléka látogatta, míg a Facebook-ot több mint 38 százalékuk.

(Forrás: Digital Pharma blog)

“I had cancer” – rákos betegek online közössége

Egy páciens számára nincs rémisztőbb diagnózis a ráknál. Tanulmány bizonyítja, hogy a betegek nagy része a biztos halállal azonosítja a rákot. Egy új közösségi oldal létrehozói “Rákos voltam” elnevezéssel egy olyan internetes felületet alkottak meg, ahol páciensek oszthatják meg betegségük és gyógyulásuk történetét egymással.

Az oldal a New York-i Squeaky Wheel Media cég kezdeményezése, amely Mailet Lopez blogján alapult. Lopez, mellrákból felépült betegként olyan online naplót kívánt létrehozni, ahol sorstársaival megoszthatja tapasztalatait. Az egyszerű blog egy teljeskörű közösségi oldallá nőtte ki magát, amelynek célja, hogy a közösség támogatásával segítse a daganatos betegeket és családjukat, illetve hogy alkalmat adjon a pácienseknek saját történetük megosztására.

A betegek saját profilt hozhatnak létre az oldalon, ahol leírhatják tapasztalataikat, és hogy milyen típusú rákos betegségben szenvedtek. A felhasználók hely, betegség típusa, a diagnózis éve, kor és nem szerint is megtalálhatják egymást a portál adatbázisában. Emellett tematikus kérdés-válasz menüpontok is segítik a tájékozódást. Ez utóbbiak képezik az oldal publikus részét. A betegek emellett felvehetik egymással közvetlenül is a kapcsolatot. Más közösségi oldalakhoz hasonlóan a felhasználók itt is hozzáadhatnak saját “Körükhöz” más felhasználókat, ha azok elfogadják a meghívást. Ezután a páciensek egymással személyes üzeneteket is válthatnak. Az oldalon a Facebookhoz hasonlóan a feleknek kölcsönösen bele kell egyezniük, hogy a másik láthassa személyes információikat. A felhasználói “Körök” koncepciója pedig a Google+ megoldásához hasonló.

Az oldal a közösség segítségével igyekszik a betegeket és gondozóikat támogatni. A létrehozók reményei szerint az oldal híre sokakhoz eljut, hogy a közösség minél több rákkal küzdő betegeknek segítséget nyújthasson.

(Forrás: World of DTC Marketing)