Lista weboldalak keresőforgalmának gyors elemzéséhez

A lenti tanácsok kipróbált és alkalmazott módon alkalmasak arra, hogy megtaláljuk a kulcsot a keresőoptimalizálási lépések meghatározásához. Alkalmazásukkal a 200 000 oldalból álló és több mint 60 millió linket tartalmazó WEBBeteg.hu portál is 2-4 óra alatt áttekinthető, ráadásul ingyenes és könnyen hozzáférhető eszközök felhasználásával. Természetesen a keresőoptimalizálás finomhangolása, illetve a weboldal tartalmi fejlesztése folyamatos időráfordítással járó, stratégiai alapokon nyugvó folyamat, ugyanakkor a legfontosabb hibák gyors megtalálása nem halogatható.

1. Keresőforgalom változása oldalcsoportok szerint

Mit vizsgálunk? A weboldalak rendszerint logikusan strukturált rendszerbe szerveződnek, azaz könnyen meghatározhatóak azonos felépítésű, azonos template-et használó oldalcsoportok (pl. cikkek, tesztek). A legfontosabb lépés a keresőforgalom ilyen szempont szerinti elemzése, azaz hogy mennyiben tér el az egyes oldalcsoportokra érkező keresőforgalom tendenciája. Egy template jellemzően azonos típusú tartalmakat takar, részben azonos tartalommal, gyakran azonos hibákkal. A Google képes arra, hogy portálunkat ne homogén egységként, hanem oldalanként, rovatonként, oldalcsoportonként értelmezze. A H2Online portfoliójába tartozó portálok esetében volt olyan oldaltípus, amit azonnal pozitívan érintett a Pingvin, és volt olyan, ahol átmenetileg 80%-os visszaesés volt mérhető.

Mivel mérhető? Google Analytics

Milyen eredményt figyeljünk? Amennyiben nem figyelhető meg különbség (ez a ritkább eset), akkor a site-ot globálisan érintő hibát kell keresnünk, jellemzően a weboldal közös szerkezeti elemeiben, vagy a site elhibázott online marketingje sújtja a teljes domaint. Amennyiben jelentős különbséget tapasztalunk, a különböző oldalak összehasonlításával juthatunk közelebb a megoldáshoz.

Milyen kérdéseket tegyünk fel? Mi a különbség – már látogatói szemmel is – a két oldal között? Miben tér el a két oldal linkstruktúrája, a szöveg mennyisége és jellege?

2. A legnagyobb forgalmat eredményező kulcsszavak elemzése

Mit vizsgálunk? Előfordulhat, hogy a forgalom visszaesése néhány kiemelt kulcsszóhoz tartozó oldal hátrasorolásának számlájára írható, és felesleges globális hibát keresni. A leghatékonyabb módszer az, ha ezt az oldalt találjuk meg, az itt szerzett tapasztalatok alapján pedig később az azonos hibákat más oldalaknál is korrigáljuk. A korábban is kevés látogatót hozó kulcsszavak ingadozásából nem lehet megbízható következtetéseket levonni, az oldalunk méretétől függően 3-20 keresőszó megfigyelése viszont elég.

Mivel mérhető? Google Webmestereszközök

Milyen eredményt figyeljünk? A legbiztosabb módszer, ha nem a keresőforgalmat figyeljük, hanem a találati listán elfoglalt pozíciónak változását. Amennyiben egy-egy szó az átlagtól eltérően viselkedik, akkor sok esetben meg is van az a kulcs oldal, aminek az összehasonlító elemzésével megtudható, mi vezetett a forgalomváltozáshoz.

Milyen kérdéseket tegyünk fel? Szerepe volt konkrétan ennek az oldalnak valamilyen marketing kampányban? Eltér a szöveg felépítése, hossza a többi hasonló oldalétól? Mennyi link található az oldalon és hova mutatnak?

3. Az oldalon eltöltött idő elemzése a Google-ből érkező látogatóknál

Mit vizsgáljunk? Fontos információ, hogy hogyan változtak meg más mutatók a forgalomváltozással egy időben. Elsősorban az oldalon eltöltött időt érdemes megvizsgálni.

Mivel mérhető? Google Analytics

Milyen eredményt figyeljünk? Amennyiben a forgalom visszaesésével párhuzamosan szignifikánsan nőtt az oldalon eltöltött idő, akkor a visszaesést a Google által értéktelennek tartott oldalak kiesése okozta. Ez azt jelentheti, hogy csak másodlagos feladatunk a rossz megoldás kiküszöbölése, alapvetőbb probléma az oldalak minőségével és relevanciájával van.

Milyen kérdéseket tegyünk fel? Valóban értékes az oldal a látogatók számára? Hogyan növelhető az oldalon eltöltött idő, azaz mivel növelhető a látogatói élmény, milyen információ hiányzik az oldalról?

4. Állapotfelmérés: link- és kulcsszóprofil

Mit vizsgáljunk? A Google legegyszerűbben és legmegbízhatóbban annak szofisztikált elemzésével tudja megítélni oldalunkat, hogy jellemzően milyen kulcsszavakat tartalmaz, továbbá hogy milyen oldalak hivatkoznak ránk, illetve mi milyen oldalakra hivatkozunk. Ennek áttekintése nagyobb portálok esetében technikai eszközök nélkül nem egyszerű feladat, ugyanakkor az erre szolgáló megoldások segítségével gyorsan áttekinthető.

Mivel mérhető? Google Webmestereszközök

Milyen eredményt figyeljünk? Melyek a legnagyobb számban előforduló kulcsszavak? Milyen oldalak linkelnek ránk legtöbbször és mi milyen oldalakra linkelünk?

Milyen kérdéseket tegyünk fel? Biztosan ezek a hivatkozások jellemzik legjobban a site-unkat? Elégedettek vagyunk a hivatkozó oldalak számával? A linkek többsége megbízásból vagy megállapodás alapján került ki vagy természetes folyamat eredményeként?

5. Állapotfelmérés: site egészség

Mit vizsgáljunk? Egy nagy és folyamatosan frissülő portál esetén természetes folyamat a hibás linkek, lekérések szinte észrevétlen szaporodása, a hivatkozások elavulása. Ezek halmozódása hátrányosan érinti a weboldalt.

Mivel mérhető? A leginkább ajánlható szoftver a Xenu, amely képes áttekinteni a portálon található valamennyi hivatkozást, köztük a külső linkeket, az átirányítások módját, valamint a css és javascript hivatkozásokat is. A hibák többi típusára (tartalom duplikációk) esetében a Google Webmesterszközök nyújt azonnali rálátást.

A technikai hibák magas száma korábban is negatív tényező volt a besorolásban, ám a Pingvin miatt elvégzett keresőoptimalizálás most remek alkalom arra, hogy ne halogassuk tovább a karbantartási munkákat. Az eredmény látszódni fog a portál sebességén és a látogatók elégedettségében is, amit méltányol majd a Google is.

(Szerző: Sztankó Péter)

Reklámok

Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Miért közösségi média? – Interjú Andrew Spong-gal, a HCSMEU alapítójával (1. Rész)

A HCSMHU interjú-sorozatának célja, hogy jobb betekintést nyerhessünk a gyógyszeripari online kommunikáció világába a szakma tapasztalt és befolyásos szakértőinek segítségével. Rovatunkban elsőként Andrew Spong-gal, az európai HCSMEU (Healthcare Social Media Europe) alapítójával a legújabb gyógyszeripari online trendekről, a hatékony digitális stratégia fontosságáról beszélgettünk.

Az egészségügyi közösségi diskurzus résztvevői leginkább a HCSMEU egyik alapítójaként ismernek. Mi adta az ötletet ennek a közösségnek a felépítéséhez, illetve a heti Twitter beszélgetések megszervezéséhez?

2009 nyarán kezdtem el kutakodni a közösségi felületeken egészséggel kapcsolatos beszélgetéseket, diskurzusokat keresve. Akkoriban még nem találtam túl sok ilyen jellegű kezdeményezést. Akire viszont így rátaláltam, az Silja Chouquet (@whydotpharma) volt. Hamar kiderült, hogy ugyanazokat a kulcsszavakat használva, ugyanazok után kutatunk. Egészséggel kapcsolatos közösségi kommunikáció jeleit kerestük, ehelyett rátaláltunk egymásra. Akkor még nem léteztek rendszeresen megrendezett, egészséggel kapcsolatos beszélgetések, dialógusok a közösségi felületeken. Vagyis nem találtunk kifejezetten ezzel a céllal működő, rendszeres beszélgetéseknek helyet adó közösségi kezdeményezéseket.

Éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk indítunk egy Twitter chat-sorozatot a #hcsmeu hashtag segítségével, amelyet Healthcare Social Media Europe-nak neveztünk, követve a hasonló célú amerikai Twitter chat példáját, amelyet Dana Lewis (@danamlewis) kezdeményezett az Egyesült Államokban. Az első beszélgetésünket követően 10 napon belül megtartottuk az első virtuális találkozót a Twitter-en, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy közel egy tucat felhasználó bekapcsolódott a #hcsmeu hashtag alatt folytatott eszmecserébe. 2009 augusztusa óta már tartottunk két #hcsmeu, illetve egy #hcsmglobal konferenciát is, ami lehetőséget adott arra, hogy személyesen is találkozhassunk a Twitter beszélgetések résztvevőivel. A nagyobb rendezvények mellett majdnem 120 Twitter “összejövetelt” tartottunk meg, amelyekre minden héten pénteken, európai idő szerint délután 1 órakor kerül sor.

Miért éppen a közösségi média? Milyen előnyei vannak ennek a felületnek az egészségügyi kommunikáció más csatornáival szemben?

A közösségi média eszközeinek számtalan előnye van, ha az emberek közötti kapcsolat megteremtésére gondolunk. Elsősorban a közösségi kommunikáció “azonnali” jellegét kell kiemelni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakon rögtön megtalálhatjuk, felfedezhetjük a világ minden táján, és közvetlen környezetünkben is mindazokat, akik hozzánk hasonlóan érdeklődnek az egészséggel kapcsolatos online és közösségi kommunikáció iránt.

Így a közösségépítés szempontjából véleményem szerint a közösségi média nélkülözhetetlen eszközzé vált az egészségügy megfelelő működésében érdekelt csoportok számára. Ezenkívül szintén érdekes, ahogyan a közösségi felületek lehetővé tették, hogy ezek a csoportok (betegek, szakemberek, a gyógyszeripar képviselői, stb.) hatékonyan kapcsolatot teremthessenek egymással, megosszák és kifejezzék az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, álláspontjaikat. Az egyes emberek közötti kapcsolatteremtés azonnali jellege, gyorsasága és a felhasználók könnyű elérhetősége mind a közösségi média sajátossága, hatékonyságának biztosítéka.

Miért kiemelten fontos a gyógyszeripari cégek szerepvállalása a közösségi médiában? Miért szükséges, hogy részt vegyenek a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban?

Az egészségügy egyes szereplői között számos hasonlóságot találhatunk, de emellett van néhány egyértelmű különbség is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A gyógyszeripar számára például a közösségi média lehetőséget teremt, hogy újra felépítse jó hírnevét, visszanyerje a vásárlók bizalmát és bebizonyítsa a betegeknek és egészségügyi dolgozóknak, hogy valóban az oly sokszor hangoztatott célért, ‘egy egészségesebb világért’ dolgoznak. Összefoglalva, sokkal könnyebb meggyőzni a vásárlókat egy törekvés komolyságáról, ha az nem csak szavakban és üres kijelentésekben, hanem valós cselekedetekben is megjelenik.

Azonban amellett, hogy a közösségi média lehetőséget nyújt a gyógyszeripar számára a közönség elérésére, illetve hiteles imázs kialakítására, a cél megvalósítása közel sem egyszerű feladat. Hiszen amikor a betegek ennyire bizalmatlanok a gyógyszeriparral szemben, egyik cégnek sem könnyű megtenni az első lépést a hatékony közösségi stratégia kialakítása felé. Esetenként nehéz azt a megfelelő kommunikációs környezetet megtalálni, amelyben maximálisan érvényesülhetnek az előbb említett előnyök és lehetőségek. Emellett a gyógyszeripar képviselőinek a szigorú kommunikációs szabályozást is folyamatosan szem előtt kell tartania. Érdemes kiemelni azonban, hogy eddig azok a cégek jártak sikerrel a közösségi média területén – így a Roche, Pfizer és Boehringer –, amelyek bátran belevetették magukat a sokszor ismeretlen helyzetekbe. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a cégek felelőtlenül jártak volna el, inkább azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a közösségi felületek használatának kísérleti jellegével, éppen ezért felkészültek a váratlan események kezelésére is.

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kommunikáció a Twitter-en mindössze öt éve indult, maga a felület is csupán ötéves. És bár a Twitter a valós idejű közösségi kommunikációs platformok első generációjának tagja, az általa generált interakciók legfőbb jellegzetessége, hogy lehetőséget adnak a dialógusokban való aktív és hatékony részvételre, nem pedig az egyoldalú információmegosztást támogatják. Ez egy olyan sajátosság, amit a gyógyszeripari cégeknek is figyelembe kell vennie, hogy az egyszerű üzenetközvetítés helyett a felület közösségi jellegű előnyeit ki tudják használni. Manapság erre még nem sok példát láthatunk.

Az európai egészségügyi online kommunikáción belül hogyan látod a kelet-európai gyógyszeripari cégek és ügynökségek helyzetét? A korábbi tapasztalataid alapján milyen tanácsot adnál nekik?

Nyugat-európai szemszögből nézve úgy gondolom, látható az egyre nagyobb érdeklődés a közösségi média iránt az egészségügy különböző csoportjaiban, így a gyógyszeripari cégek esetében is. Ennek ellenére nem láthattunk eddig számos konkrét példát arra, hogy a kelet-európai cégek testületileg és szisztematikusan folytattak volna közösségi kommunikációt. Legalábbis az angol nyelvű körökre igaz ez – természetesen a nyelvi akadályról sem szabad megfeledkeznünk. Tehát míg egyénileg egyre többen vesznek részt a közösségi folyamatokban, eddig nem sok testületi kezdeményezésről lehetett hallani. Visszatérve a nyelvi akadályok problémájára, érdemes kiemelni, hogy bár a diskurzusok jelentős része angol nyelven folyik, példaértékűnek tekinthető a Pfizer, Boehringer és a Roche stratégiai megoldása, amelynek keretében a cég helyi dolgozóit az adott ország nyelvén folytatott közösségi kommunikációra ösztönözik. Úgy gondolom, a Pfizer kifejezetten hatékony lépéseket tett ebben az irányban. A közösségi médiával kapcsolatos alapstratégiát az amerikai központi irodákban dolgozták ki, majd ez alapján alakították ki az európai piacnak megfelelő megoldásokat, hogy az adott országokban a gyógyszeripari kommunikátorok saját vásárlóik igényei szerint építhessék fel közösségi kampányaikat.

Mivel az internet egy határok nélküli világot hozott létre, gyakorlatilag a cégek által közzétett tartalmat bárhol bárki elérheti. Ha a helyi gyógyszeripari képviselők felismerik saját vásárlóik igényeit az anyanyelvi közösségi kommunikációt illetően, a haladó személetű nemzetközi cégek támogatják majd a helyi közösségi kezdeményezéseket. Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy bár eddig nem sok nyoma van a testületi megmozdulásoknak, a kelet-európai gyógyszeripari közösségi kommunikáció kialakulásához, fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtése fokozatosan megvalósul.

Hogyan értékelnéd a 2011-es évet az egészségügyi közösségi kommunikáció szempontjából? Milyen trendek várhatók 2012-ben?

Ebben a témában nemrégiben írtam egy összefoglaló blogbejegyzést. Meglátásom szerint a digitális trendeket három csoportba sorolhatjuk: az elmúlóban lévő, az uralkodó és az éppen megjelenő trendek kategóriáiba. Mindenesetre érdekes látni ezeket a természetesen alakuló folyamatokat. Magam is csupán három éve figyelem, illetve veszek részt a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban, múlt novemberben ünnepeltem a harmadik Twitter születésnapomat. Tehát személy szerint nem gondolom, hogy ismerem azt a tartalmi keretet, amelynek birtokában több szakértelemmel tudnék nyilatkozni erről a kérdésről, mint bárki más, aki hozzám hasonlóan használja a Twitter-t.

Ennek ellenére megfigyeléseim alapján vannak olyan témák, amelyek kezdetben alapvető fontosságúak voltak, amikor a cégek leginkább az új kommunikációs környezet jobb megismerésére koncentráltak. Így például a közönségre, többi felhasználóra való odafigyelés, illetve a beszélgetésekben, üzenetváltásokban való aktív részvétel elvárása egyre kevésbé van előtérben. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontosak, csupán arról van szó, hogy a kommunikáció, a hatékony közösségi jelenlét alapvető előfeltételeivé váltak, így nem érdemes tovább bizonygatni kiemelt szerepüket. Ha nem hallgatjuk meg a diskurzus többi résztvevőjét, illetve nem veszünk részt a közönséggel folytatott dialógusban, akkor mire használjuk a közösségi médiát? Tehát ezek a témák egyre kevesebb figyelmet kapnak.

Remélem, hogy a következő évben kevesebb szó esik majd a mobil egészségügyi trendekről, hiszen ez a diskurzus is kezd fölöslegessé válni. Minden online megoldásnak van mobil változata manapság, éppen ezért a különálló mobil stratégia kialakítása hiábavaló. A Google ebből a szempontból követendő példa, hiszen a cég elsősorban vásárlóinak mobil megoldásokhoz kapcsolódó igényeit igyekszik kielégíteni, minden más csak ezután következik. Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mobil eszközökre, de ezt nem minden mástól elválasztva érdemes tennünk, hiszen ez is szerves része a tartalomfogyasztásnak és (ideális esetben) a tartalomszolgáltatásnak. Remélhetőleg 2012-ben már adott tényként fogadjuk el, hogy tevékenységünk minden fázisában szerepelnek a mobil megoldások.

Szintén bízom abban, hogy a közösségi játékok kevésbé lesznek a figyelem középpontjában jövőre. Nemrégiben az Ideagoras konferencián tartott egy fantasztikus előadást Chia Hwu (@chiah) “Három Fő Trend az Egészségügyben: Közösségi, Mobil és Játékok” címmel. Számos nagyszerű meglátása volt a játékokkal kapcsolatban: “A >játékosítás< nem működik, a játékok igen” – állapította meg. Nem valószínű az eredményesség, ha a játékok különböző elemeit, tulajdonságait próbáljuk meg más megoldásokkal összekapcsolni, illetve más felületekbe beépíteni. A cél inkább az, hogy egy olyan játékot találjunk, amely az egészséggel kapcsolatos egyes üzenetek közvetítésének megfelelő eszköze lehet.

A keresés témaköre továbbra is fontos marad. Ennek oka, hogy folyamatosan változik, hogyan keresünk, milyen infromáció után kutatunk, illetve keresésünk eszközei, felületei is állandóan cserélődnek. Korábban láthattuk azt a statisztikát, miszerint a Facebook a világ legnagyobb keresője, hiszen több keresést indítanak a Facebook-ról, mint a Google oldaláról. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy bár a Facebook külső forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz, elsőként saját tartalmaira linkel. Az egészségügyi információkeresésnek szintén jelentős forrása a Facebook, annak ellenére, hogy pillanatnyilag az ott található egészséggel kapcsolatos tartalom igen pontatlan és szegényes. Ennek következtében, ha valóban úgy gondoljuk, hogy az egészégügy feladata a betegek minél hatákonyabb ellátása, gyógyítása, akkor a tartalomszolgáltatás ezen területének javítása is kiemelt figyelmet érdemel. Tehát a keresés egy központi téma, fontos feltárni, milyen forrásokból tájékozódnak a betegek, illetve az orvosok, milyen információk segítségével hozzák meg közös döntéseiket, teszik meg egészségügyi ellátással kapcsolatos lépéseiket.

2012 várható trendjei közé sorolhatjuk az online befolyás kérdéseit. A felhasználók befolyásának témája kifejezetten foglalkoztat. Nem arra gondolok, hogy melyik ennek a jobb mérőeszköze, a Klout, a PeerIndex vagy a Kred. Nem ez a fontos kérdés. Inkább abban látok fantáziát, ahogyan bizonyos, a közösségi medián kívüli szolgáltatók összegyűjtik és feldolgozzák a felhasználók által megosztott tartalmakat, a hatalmas mennyiségű adat elemzése alapján pedig közösségi tevékenységünk egészéről adnak képet, tehát az összegyűjtött adatokat fel is használják. Ezzel szemben a Klout az online befolyás jellemzésére egyetlen számot használ, ami ebben az esetben nem sokat mond. Amennyiben a Klout újra a befolyás megbízható mérőeszközévé tud válni – az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy ez ne így legyen –, fontos tényezővé válhat a gyógyszeripari kommunikátorok számára. A közönség véleményét egyre inkább meghatározza majd, hogy az adatelemzéseket végző, közösségi jelenlétet értékelő szolgáltatók milyen képet adnak egy-egy cégről.

Ezért még inkább fontossá válik, hogy a cégek online megjelenése következetességre épüljön, és ezt támassza alá az általuk közzétett tartalom is. Ez semmiképpen nem egy egyszerű feladat, de a globális szempontokat szem előtt tartó munkatársaknak, illetve vezetőknek be kell látniuk a kérdés súlyát. Bármilyen információ és tartalom megosztása a következetesség elvét kell, hogy kövesse. Például egy adott területen belül dolgozók között mindenkinek legyen konkrét feladata, ne tweeteljenek különböző emberek, különböző tartalmakat több profilról. Ez nem feltétlenül egy összetett probléma, de szükség van egy általánosan elfogadott közösségi média tervre, amit mindenki ismer és követ.

A nagy mennyiségű adat felhasználása a betegközösségeken keresztül szintén egy újonnan megjelenő trend. Olyan online közösségek, mint például a CureTogether vagy a PatientsLikeMe hatalmas tömegű, a betegek által megosztott információt tesznek elérhetővé, amely alapján érdekes következtetések vonhatók le egyes tünetekkel és potenciális kezelésekkel kapcsolatban.

Végül, a gyógyszeriparnak teljesen őszintének kell lennie azzal kapcsolatban, miért is használja a közösségi csatornákat. Ha csupán az üzenetek tartalmának, átadásának irányítására, teljes ellenőrzésére próbálja felhasználni a közösségi felületeket, arra hamar fény derül, és rossz fényben tünteti fel az iparágat. A gyógyszeripar számára fontos lenne, hogy egy teljesen újszerű módon alakítsa ki közösségi jelenlétét. A hitelesség 2012 másik nagy kérdésköre. A közösségi média nem az egyoldalú üzenetközlés helye, nem is az eladás eszköze. Remélem, hogy 2012-ben néhány alapvető, marketinggel kapcsolatos kérdés – amely nagyban befolyásolja a finanszírozás és pénzügyek tervezését, illetve a cégek növekedését – átgondolásra kerül, és végleg eltűnnek azok az elképzelések, miszerint a múlt század offline megoldásait fel lehet használni a közösségi médiában, mintha egyfajta általános értékkel, jelentősséggel bírnának, és megváltoztatnák a közösségi média alapvetően eltérő dinamikáját.

Meggyőződésem, hogy a régi marketing technikák nem működőképesek az új közösségi kommunikációs csatornákon, és nem oda valók. Éppen ezért támogatom a témával kapcsolatos diskurzus kialakítását a #postmarketing hashtag használatával. Véleményem szerint elérkezett a poszt-marketing korszaka – az emberek nem azért használják a közösségi médiát, hogy ott termékekkel bombázzák, megtévesszék, vagy hízelgéssel, rábeszéléssel próbálják meggyőzni őket. Az emberek beszélgetni, tájékozódni szeretnének a közösségi felületeken, és hallatni szeretnék saját hangjukat. A kommunikáció igazi közösségi fordulata az egyoldalú monológ felváltása és a többszereplős dialógus megjelenése, illetve ennek hatása a cégek jelenlétével kapcsolatos elvárásokra, a közönség szempontjainak érvényesítésére.

(Látogasson el Andrew Spong blogjára a STweM.com oldalon, vagy kövesse Twitter-en)

Egyre több orvos a közösségi oldalakon

A közösségi oldalakat használó orvosok száma olyan ütemben növekedett az elmúlt időszakban, hogy bármely, a közösségi média és egészségügyi szakemberek kapcsolatát vizsgáló kutató hamar ráébredhet: tanulmánya már megjelenésének pillanatában idejétmúlt volt.

Így történt ez Dr. Gabriel Bosslet esetében is, akinek tanulmánya 2011. február és május között gyűjtött adatokra épült, és mintegy évvel később jelent meg a Journal of General Internal Medicine oldalán. A kutatás szerint az amerikai orvosok 41.6 százaléka használ közösségi oldalakat.

A Frost & Sullivan tanácsadó cég nemsokkal később, 2011 májusában mutatta ki, hogy az orvosok mintegy 84 százaléka használja személyes célból a közösségi média különböző alkalmazásait. A legfrissebb felmérést a QuantiaMD online orvosi továbbképző szervezet készítette, amelynek adatai alapján az orvosok közel 90 százaléka használ legalább egy közösségi oldalt személyes célból.

Az adatok alapján az orvosok jelentős mértékben megelőzik a felnőtt lakosságot – a Pew Internet & American Life Project adatai alapján a lakosság “csupán” 65 százaléka aktív közösségi média felhasználó.

A QuantiaMD eredményei arra utalnak, hogy az orvosok közösségi média használata inkább személyes, és nem szakmai jellegű: 87 százalékuk ugyan közösségi oldalak felhasználója, de ennél kevesebb, mintegy 67 százalékuk használja ki a közösségi média adta professzionális lehetőségeket. A felmérés szerint az amerikai orvosok 33 százalékát jelölte be már betege Facebook-on, 75 százalékuk azonban nem fogadta el a páciensektől érkező felkérést. Ez azt bizonyítja, hogy míg az egészségügyi szakemberek között folyamatosan növekedett a felhasználók száma, a közösségi média jellemzően nem a beteg-orvos kommunikáció tere.

Amerikai orvosok és közösségi oldalak

Oldal Szakmai használat Személyes használat
Facebook 15% 61%
YouTube 8% 31%
Orvosi közösségek 28% 18%
LinkedIn 17% 19%
Google+ 8% 15%
Blogok 8% 14%
Twitter 3% 9%
Egyéb 3% 4%
Beteg közösségek 3% 2%
Egyik sem 33% 13%

(Forrás: American Medical News)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

A gyógyszeripari reklámok és az online média korlátai

Érdekes látni, hogy az online média vezető cégei hogyan állítják fel az oldalaikon megjelenő gyógyszeripari tartalomra vonatkozó szabályokat. Vannak cégek, amelyek saját kárukon tanulnak, mások már a kezdetektől fogva óvatosak a kérdéses hirdetéseket illetően.

A Google például hatalmas veszteség árán tapasztalta meg, hogy a szigorú szabályozás elengedhetetlen, ha receptre kapható gyógyszerkészítmények reklámozásáról van szó. Amerikai oldalakon megjelenő AdWords szolgáltatásában ugyanis kanadai gyógyszerek illegális hirdetései szerepeltek. Ezt a Google csak 500 millió dolláros peren kívüli megegyezéssel tudta eltussolni. A jelek arra utalnak, hogy a cég fel volt készülve egy ilyen jellegű jogi problémára, hiszen az összeg direkt ilyen típusú ügy megoldására lett félretéve. Ettől függetlenül a Google-t ért kár igen súlyos: az 500 millió dollár közelít az említett gyógyszerhirdetésekből befolyt profit és a kanadai gyógyszertári eladások összegéhez.

A Facebook láthatóan igyekszik megelőzni a hasonló hibákat. Néhány nappal ezelőtt frissítette a cég a már korábban is igen szigorú Hirdetési Szabályzatát. Az irányelvek külön kitérnek a gyógyszeripari és étrendkiegészítő termékekre. Az egyértelmű, pontosan megfogalmazott elvárások nagyban megkönnyíthetik a Facebook hirdetések létrehozását, szerkesztését. Íme, a Facebook Hirdetési Szabályzat gyógyszeriparra vonatkozó része:

A hirdetések nem reklámozhatnak receptre kapható gyógyszereket. Az online gyógyszertárak promóciója szintén tiltott, kivéve, ha azok külön engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben a Facebook speciális jóváhagyására van szükség a reklám megosztása előtt.

A diétás termékek és étrendkiegészítők hirdetése általában engedélyezett, amíg azok nem tartalmaznak szteroidokat, testtömegnövelő hormont, melatonint, (…) vagy bármilyen adalékanyagot, amely veszélyes, illetve kérdéses hatású a Facebook meglátása szerint.

A Google AdWords szolgáltatásának előfizetői nem határozhatják meg pontosan, mely hirdetések jelennek meg oldalán. A Facebook oldalakon szintén számos reklám tűnik fel az adott oldal témája, közönségének jellege alapján. Mégis biztonságosabbnak érzem a Facebook megközelítését, hiszen a cég egyértelmű szabályokkal korlátozza a törvénysértő vagy durva reklám tartalmakat, előírásai pedig minden hirdetőre egyformán vonatkoznak.

Egy Facebook hirdetés létrehozása nem bonyolult művelet, de tartalmazza az ellenőrzés és jóváhagyás elengedhetetlen lépését. Hasonló megszorításokkal talán a Google büntetése is elkerülhető lett volna.

Google AdWords vagy Facebook Hirdetés – Ön melyiket részesíti előnyben?

(Forrás: Reuters, Facebook)

Közösségi média – a számok bűvöletében

A különböző közösségi oldalakkal kapcsolatosan úgy tűnik, egyre többször csupán arra koncentrálunk, melyik szolgáltatást hányan használják, és a felhasználók száma milyen ütemben változik. Mivel a százalékok, számadatok folyamatosan változnak, ez állandó témát szolgáltat az elemzőknek.

Ennek megfelelően a Bloomberg piackutató vállalat közzétett egy felmérést, amelyben beszámol arról, hány internetező felnőtt használja a Facebook-ot, Twitter-t, illetve a Google+ alkalmazást az Egyesült Államokban. A hangsúly természetesen az utolsó szolgáltatáson volt, hiszen a Google+ az elmúlt hónap leginkább felkapott témája. A felhasználók számának gyors növekedését meglepetten nyugtázta a tanulmány, holott bárki, aki egy kis időt is tölt internetezéssel, az előző hetekben biztosan találkozott (nem is egyszer) a Google+ nevével. Érdekes volt azt is látni, hogy a Facebook (nyilván nem szándékosan) az egyik legnagyobb reklámot biztosította új vetélytársának. A felhasználók ugyanis egymás után adtak hírt új Google+ profiljukról a Facbook felületén, ezzel gerjesztve a már így is hatalmas hírverést.

Ez is hozzájárult ahhoz a hirtelen növekedéshez, amiről a kutatás beszámol. Ez alapján az amerikai internetező felnőttek 13 százaléka regisztrált a Google+ oldalán, míg a Facebook továbbra is a felnőtt lakosság 71 százalékát vonzza az Egyesült Államokban. A tanulmány arra következtet, hogy a Facebook az elkövetkezendő egy évben felhasználóinak 2 százalékát el fogja veszíteni, míg a Google+ regisztráltjainak aránya 22 százalékra növekszik majd. Először is kimondottan spekulatívnak tartom az ilyen hosszútávú előrejelzéseket, főként a közösségi média gyorsütemű világában. A különböző szolgáltatások hirtelen jelennek meg és tesznek szert nagy számú követőre, de éppen ilyen gyorsan a süllyesztőbe is kerülhetnek. Másrészt pedig nem gondolom, hogy a tény, miszerint a Google+ növekedése sokkal gyorsabb, mint a Facebook és Myspace felhasználóinak gyarapodása az első időszakban, bizonyíték a nagyobb népszerűségre. A Google+ előtt ott volt egy minta, ismert alkalmazások egész tárháza. Mennyivel könyebb azt mondani, hogy “A Google+ olyasmi, mint a Facebook, csak jobb megoldásokkal”, mint elmagyarázni, mi is az a Facebook olyan felhasználóknak, akik addig még nem ismertek hasonló online szolgáltatást.

Ahogy korábban már említettem, mindig jobb óvatosan nyilatkozni az éppen aktuális “nagy dobásról” a közösségi média területén. A gyors ütemű növekedés és felhajtás később elülhet a szolgáltatás bemutatása és első időszak után. A számok csak azt mutatják, mennyien használják az oldalakat, és nem azt, hogy mindezt hogyan teszik. Ez az, ami a legtöbb felmérésből hiányzik. Nem sokat számít, ha valaki regisztrál egy közösségi oldalon, és utána soha többet nem használja az alkalmazást. Ami azt illeti, ez a jelenség már most kimutatható a Google+ esetében: a profillal rendelkezők 31 százaléka még nem tett közre semmilyen tartalmat és nem látogatja oldalát. Az ilyen adatokon kívül mély elemzésre van szükség, hogy megtudjuk, mit csinálnak a felhasználók a közösségi oldalakon, mi jellemzi tevékenységüket, milyen tartalmat osztanak meg, milyen gyakran, illetve hogyan kapcsolódnak be a közösségi diskurzusba. Az ilyen típusú kérdések megválaszolása nyilván sokkal bonyolultabb, de mindenképpen informatívabb lehet a folyamatosan változó számadatoknál.

(Forrás: Bloomberg.com)

A közösségi csata: Facebook vs. Twitter vs. Google+

A közösségi média világát egyelőre a Facebook uralja, de a Twitter szintén kulcsfontosságú szereplővé nőtte ki magát, a Google pedig mindkét vetélytársának sok fejtörést okoz Google+ alkalmazásával. Mindhárom nem lehet egyszerre győztes – a legtöbb embernek egyszerűen nincs annyi ideje, hogy mindhárom oldalt rendszeresen használja.

A közösségi médiáról tudósító egyik legnépszerűbb oldal, a Mashable.com jelenleg felmérést készít olvasói körében. A portálon rendszeresen tartanak szavazást két, vagy esetleg több, egymással versengő szolgáltatásról. Az aktuális kérdés a Facebook, Twitter és Google+ népszerűségét hivatott felmérni. Vajon melyik szolgáltatást kedvelik a legtöbben?

Mindenesetre érdekes megfigyelni a felhasználók eddigi reakcióit a közösségi oldalak viszonyát illetően. Sokan úgy vélik, a Google+ veszélyt jelent a Twitter-re, de a Facebook népszerűségét nem fogja befolyásolni. Megint mások úgy találják, hogy a Google+ soha nem lesz széles körben használt alkalmazás. Egy nemrégiben készült felmérés alapján a Mashable olvasóinak több mint fele nyilatkozott úgy, hogy készül feladni Facebook profilját az új Google+ szolgáltatásáért.

Facebook, Twitter vagy Google+? – A szavazás jelenlegi állása

Facebook

Twitter

Google+

Mindhárom

Egyik sem

Néhány

Százalék

23.09%

19.29%

38.76%

8.88%

2.79%

7.19%

Szavazat

1,706

1,425

2,863

656

206

531

Összes szavazat: 7,387

(Forrás: Mashable.com)

“I had cancer” – rákos betegek online közössége

Egy páciens számára nincs rémisztőbb diagnózis a ráknál. Tanulmány bizonyítja, hogy a betegek nagy része a biztos halállal azonosítja a rákot. Egy új közösségi oldal létrehozói “Rákos voltam” elnevezéssel egy olyan internetes felületet alkottak meg, ahol páciensek oszthatják meg betegségük és gyógyulásuk történetét egymással.

Az oldal a New York-i Squeaky Wheel Media cég kezdeményezése, amely Mailet Lopez blogján alapult. Lopez, mellrákból felépült betegként olyan online naplót kívánt létrehozni, ahol sorstársaival megoszthatja tapasztalatait. Az egyszerű blog egy teljeskörű közösségi oldallá nőtte ki magát, amelynek célja, hogy a közösség támogatásával segítse a daganatos betegeket és családjukat, illetve hogy alkalmat adjon a pácienseknek saját történetük megosztására.

A betegek saját profilt hozhatnak létre az oldalon, ahol leírhatják tapasztalataikat, és hogy milyen típusú rákos betegségben szenvedtek. A felhasználók hely, betegség típusa, a diagnózis éve, kor és nem szerint is megtalálhatják egymást a portál adatbázisában. Emellett tematikus kérdés-válasz menüpontok is segítik a tájékozódást. Ez utóbbiak képezik az oldal publikus részét. A betegek emellett felvehetik egymással közvetlenül is a kapcsolatot. Más közösségi oldalakhoz hasonlóan a felhasználók itt is hozzáadhatnak saját “Körükhöz” más felhasználókat, ha azok elfogadják a meghívást. Ezután a páciensek egymással személyes üzeneteket is válthatnak. Az oldalon a Facebookhoz hasonlóan a feleknek kölcsönösen bele kell egyezniük, hogy a másik láthassa személyes információikat. A felhasználói “Körök” koncepciója pedig a Google+ megoldásához hasonló.

Az oldal a közösség segítségével igyekszik a betegeket és gondozóikat támogatni. A létrehozók reményei szerint az oldal híre sokakhoz eljut, hogy a közösség minél több rákkal küzdő betegeknek segítséget nyújthasson.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Mikortól túl sok a közösségi média?

A 33charts.com, orvosi közösségi médiával foglalkozó oldalon nemrég megjelent blogbejegyzésben Dr. Bryan Vartabedian egy igen érdekes kérdést vet fel: hány közösségi oldalt és alkalmazást vagyunk képesek hatékonyan használni? Manapság elég nagy a valószínűsége, hogy online tevékenységünk legnagyobb része közösségi oldalakon történik. Naponta többször megnyitjuk Facebook oldalunkta, rákattintunk a barátaink, ismerőseink által megosztott Youtube videókra, és miután a videót viccesnek/érdekesnek/inspirálónak tartjuk, úgy döntünk, megosztjuk Twitter-en.

Tegyük fel, hogy mindemellett még blogot is vezetünk, és igyekszünk lépést tartan az olvasók hozzászólásaival. Ezenkívül olyan sokat hallottunk és olvastunk már a Google+ alkalmazásról, hogy úgy döntünk, itt az idő csatlakozni, és kideríteni, mi is kavart ekkora port az elmúlt hetekben. Így mielőtt észrevennénk, hosszú órákat töltünk el számítógépünk előtt, és próbáljuk kihalászni a fontos adatokat az információk tengeréből. És miután bátorságot véve magunkon elszakadunk a géptől, kilépve a házból az első dolgunk elővenni okostelefonunkat. És újra kezdődik minden előről.

De valóban ezt hivatott elérni a közösségi média? Függőséget okozni embereknek, akik egy idő után már egész nap a monitor előtt ülnek? Nem hinném. A közösségi oldalak használata napi szinten meg kellene, hogy könnyítse a tájékozódást és kapcsolattartást. A cél nem a digitális káosz. A leghasznosabb képesség ebben a korban a szelektivitás. Annak a képessége, hogy eldöntsük, melyik információ fontos, és melyiket érdemes hanyagolni. Ennek segítségével rennet teremthetünk az online információ-rengetegben, amely nap mint nap körülvesz bennünket. A közösségi média és egyre inkább a mobil alkalmazások segítségünkre lehetnek, hogy kiszűrjük a felesleges tartalmakat, és felismerjük a releváns, új információt, amely figyelmet érdemel.

Ennyi közösségi oldal mellett döntéseket kell hozni. Nem feltétlenül kell az összes közösségi alkalmazást és internetes oldalt használnunk. Jobb eredménnyel jár, ha kiválasztunk néhányat, és azokat hatékonyan használjuk, mintha elveszünk a online közösségi oldalak tengerében. Főleg akkor érdemes ezt megfontolni, ha a közösségi oldalak megfelelő használatán sok múlik. Például, ha orvosként vagyunk aktív felhasználói a közösségi alkalmazásoknak. Egy egészségügyi szakember számára a közösségi média sokkal több csupán kellemes időtöltésnél. A közösségi oldalak ugyanis számos lehetőséget biztosítanak az orvosoknak, hogy kapcsolatokat építsenek és tratsanak fenn kollégáikkal, hogy tájékozódjanak, illetve naprakészek, relevánsak maradjanak a rohamosan változó orvosi szakmában. Azonban a közösségi média vessel forrása is lehet – a személyes adatok védelme és a jó hírnév megtartása szempontjából.

A közösségi média adta lehetőségek túl ígéretesek ahhoz, hogy nemet mondjunk rájuk. De ettől még az akadályok nem tűnnek el. Ezért kell mindenkinek átgondolnia: milyen mértékben tudja a közösségi média alkalmazásait biztonsággal használni. Jó kiindulópont lehet a következő elv: ha már nem tudjuk teljes mértékben ellenőrizni, monitorozni online tevékenységünket, valószínű, hogy túllőttünk a célon. Nem tarthatjuk folyamatosan rajta a szemünket egyszerre a Facebook-on, Twitter-en, blogokon és hozzászólásokon, Youtube csatornánkon, Google+ profilunkon és különböző online közösségeken is. Ha hatékonyan akarjuk használni a közösségi médiát, a számunkra fontos emberekkel szeretnénk kapcsolatot tartani, ha a számunkra érdekes információhoz szeretnénk hozzájutni, és mindemellett követni, ellenőrizni is szeretnénk online jelenlétünket, akkor szelektálnunk kell. És el kell döntenünk, mikortól túl sok a közösségi média.

(Forrás: 33charts.com)