Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Reklámok

Közösségi média és a lemaradó gyógyszeripar

A közösségi alkalmazások lehetővé teszik a gyógyszeripari cégek számára, hogy kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn betegekkel, szakemberekkel és más egészségügyi szereplőkkel. Azon kívül, hogy a cégek hatással lehetnek a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire, a közösségi média segítségével kiemelkedhetnek versenytársaik köréből. Ehhez viszont az kell, hogy a gyógyszeripari cégek a páciensekkel együtt aktív résztvevői legyenek a közösségi diskurzusoknak.

A Cegedim felmérésének keretében 100 céget vizsgáltak meg promóciós kiadásaik, illetve közösségi aktivitásuk alapján. A vizsgálat során összesítették a cégek Facebook és Twitter bejegyzéseit, követőit, a közönség visszajelzéseit.

A gyógyszeripari cégek közül a Pfizer Facebook oldalainak száma alapján a 100-as lista hatodik helyét foglalja el olyan cégek után, mint a Merck, Danone, a Novartis és Bayer. A “Like”-ok számát tekintve a Pfizer harmadik helyen áll a Nestlé és a Johnson and Johnson után.

Meglepő, hogy a Lilly csupán a lista végén szerepel, hiszen promóciós kiadásait tekintve a hetedik helyen áll. Facebook oldalainak száma alapján azonban a 23., a “Like”-ok számát nézve pedig csak a 32. a cégek rangsorában.

 

 

Mi okozhatja a gyógyszeripar lemaradását a közösségi média adaptálását illetően?

  • A gyógyszeripari cégek elsősorban a kockázat elkerülésére törekednek, illetve az üzleti szervezeten belül nem alakult még ki a közösségi médiához kapcsolódó feladatok megosztása. Fontos lépés eldönteni, hogy egy cégen belül ki a felelős a közösségi stratégia és kampányok kialakításáért.
  • A gyógyszeripari cégek eddigi eljárása alapján minden marketing tevékenységhez a ROI részletes elemzése járult. Ez a közösségi média esetén nem ennyire egyértelmű, nem lehet pontosan előrejelezni a kampányokhoz tartozó ROI értékeket.
  • Hiányoznak az átfogó és általános irányelvek, egy globális közösségi média szabályzat.

A közönség és a páciensek a gyógyszeripari cégek nélkül is részt vesznek a közösségi oldalakon zajló diskurzusokban. Amíg a marketing szakemberek nem a vásárlók aktív bevonásával alakítják ki stratégiájukat, addig fennáll annak a veszélye, hogy a cégek mindinkább irrelevánssá válnak a fogyasztók szemében.

(Forrás: World of DTC marketing)

Gyógyszeripari online tartalmak – a betegek döntéseinek “motorja”

A gyógyszeripari cégek által szponzorált betegedukációs weboldalak és mobil alkalmazások jelentős hatással vannak a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire – mutatta ki a Manhattan Research tanulmánya.

A nemrégiben készült tengerentúli felmérés szerint a felnőtt internetezők 51 százaléka rendszeresen a gyógyszeripar cégek által támogatott weboldalakon keres választ egészségügyi kérdéseire. Az eHealth kutatásának eredménye alapján 43 százalékuk az itt talált, gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos információt orvosával is megvitatja. A szponzorált források között találunk betegségekkel és kezelési lehetőségekkel kapcsolatos információt, alkalmazásokat, az orvosi konzultációkat segítő kérdéssorokat, mobil alkalmazásokat.

“Számos páciens tájékozódik gyógyszeripari cégek által közzétett online információ, illetve digitális eszközök segítségével és ez jelentősen befolyásolja az orvosukkal való interakciót is,” mondta Maureen Malloy, a Manhattan Research vezető egészségügyi kutatója. “Emellett a betegek egyértelműen igényelnek olyan forrásokat, amelyek segítségével fel tudjanak készülni az orvosi vizsgálatokra. Össze tudják gyűjteni a fontosabb kérdéseket, válaszokat. Ez jelentős lehetőségeket hordoz a gyógyszeripari cégek számára, hogy elérjék célközönségüket.”

Az említett online forrásokat különösen gyakran használták egyes krónikus betegségekben szenvedő betegek, így a koszorúér betegségben szenvedő páciensek 75 százaléka, az ízületi gyulladásos betegek 68 százaléka fordul rendszeresen a gyógyszeripari cégek által támogatott digitális forrásokhoz.

(Forrás: PMLive)

A sikeres gyógyszeripari közösségi stratégia titka – Interjú Andrew Spong-gal (2. rész)

Interjúnk második részében a sikeres közösségi média jelenlét kialakításának lépéseiről kérdeztük Andrew Spong-ot, az egészségügyi online kommunikáció egyik kiemelkedő szakértőjét. Cikkünk körüljárja azokat a problémákat, felvetődő kérdéseket, amelyekkel a gyógyszeripari marketing szakemberek szembesülhetnek az új, digitális megoldások alkalmazása során.

Interjúnk előző részében említettél néhány nehézséget, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük, például a közösségi felületek újszerűségével, a hosszútávú tapasztalatok hiányával. Meglátásod szerint hogyan vágjon bele mégis egy gyógyszeripari cég az egészségügyi közösségi média használatába, melyek a legfontosabb kezdő lépések?

A dolog nehézségét éppen az adja, hogy egyszerre kell nagyon sok mindenre figyelni, több lépést kell egyszerre megtenni. Ez sohasem egyszerű feladat. A legfontosabb talán a cég különböző területein dolgozó döntéshozó kollégák meggyőzése. Szükség van mind a jogi osztály, az orvosi kapcsolatokkal foglalkozó, illetve a kommunikációs és marketing osztályok bevonására. A különböző területek döntéshozói kezdettől fogva részt kell, hogy vegyenek a közösségi stratégia kialakításának folyamatában. Ebben a körben kell megválaszolni a legfontosabb alapkérdéseket, a „Hogyan? Mit? Hol? Ki? Mikor? Miért?” kérdéseit. Miért fontos számunkra a közösségi média? A marketing stratégiánk szerves, integrált részét képezi a közösségi jelenlét, vagy csak azért foglalkozunk közösségi médiával, mert foglalkoznunk kell vele? Minden ilyen, és ehhez hasonló problémás, de rendkívül fontos kérdést még a tervezés elején érdemes feltenni. Ennek a csoportnak a feladata, hogy a cég számára olyan válaszokat dolgozzon ki, amelyek egyértelműen rámutatnak, miért is elengedhetetlen a közösségi csatornák használata. Ezeket az okokat korábban már megneveztük, de a közösségi média előnyeit minden cég saját, konkrét igényeihez igazítva tudja igazán hasznosítani.

A következő lépés (amely ideális esetben az elsővel egyidejűleg véghezvihető) annak viizsgálata, hogy a rendelkezésre álló céges előírások felhasználhatóak-e a közösségi felületeken való kommunikáció szabályozására. A legtöbb esetben ezek nem alkalmazhatók a közösségi média használata során. Így rendkívül fontos az üzleti irányelvek kibővítése, hogy a cég munkatársai számára elérhető legyen egy közösségi kommunikációra vonatkozó szabályzat, ami segíti őket abban, hogy magabiztosan eligazodjanak a közösségi felületeken. Minden munkatárs számára világos kell, hogy legyen, hogy a cég nevében a kommunikációs osztály nyilatkozik, de ugyanakkor nekik is van lehetőségük a célközönséggel való hatékony, előírásoknak megfelelő kommunikációra.

Mindezek nehéz, időigényes és problematikus kérdések az iparág számára. Az utolsó lépés pedig, amelyről korábban már esett szó, az annak a biztosítása, hogy a közösségi kommunikációhoz köthető üzleti céljaink, törekvéseink a céges stratégiánk szerves részét képezik, és a közösségi média használatára nem különálló projektként tekintünk, hanem kommunikációs és marketing tevékenységünk részeként. Csak így érhetünk el valós eredményeket a közösségi csatornák használatával, csak így lehet működőképes cégünk közösségi médiához kapcsolódó stratégiája.

Említetted, hogy a gyógyszeripari cégek közösségi stratégiájának kialakításához fontos a jogi döntéshozók részvétele, útmutatása. Ez pótolhatja az általános érvényű közösségi média szabályzat hiányát?

Nem arról van szó, hogy a cégen belül meglévő szabályzatok alapján fognak iránymutatást kapni a jogi döntéshozóktól. Elsősorban azért van szükség a folyamat elején minden vezető pozícióban lévő munkatársra, mert ők azok, akik végül igent vagy nemet mondhatnak a közösségi média céges szintű használatára. Nincs értelme munkát és energiát fektetni a tervek kidolgozásába, ha a végén a döntéshozók nem egyeznek bele a megvalósításba. Nem érdemes egy hosszú idő alatt módszeresen felépített, kidolgozott tervezetet prezentálni, ha végül a vezetőség elutasítja azt. A döntéshozó pozícióban lévő kollégák kérdéseit kell elsőként megválaszolni, aggodalmaikat eloszlatni, őket kell elsősorban meggyőzni a közösségi média használatának hatékonyságáról. A velük való tárgyalásokat, megbeszéléseket mindaddig folytatni kell, amíg minden félelmük el nem oszlott, minden kérdésükre választ nem kaptak.

Visszatérve a szabályzatok kérdésére, lehet, hogy nem létezik egy egységes, megfelelő hatóságoktól származó leírás, „A Közösségi Média Használatának Nagy Könyve”, de ez nem jelenti azt, hogy a meglévő kommunikációs szabályok nem alkalmazhatóak, nem elégségesek a közösségi média használatához. A meglévő előírások – és ezt számos közösségi csatornákon jelenlévő gyógyszeripari cég alátámasztotta – megfelelőek a közösségi kommunikáció szabályozásához. Az üzleti kommunikáció eredeti irányelveit az összes média csatornán való tájékoztatásra, üzenetközlésre alakították ki. Tehát tulajdonképpen ezek változatlanul követendő előírások a közösségi felületeken is. Biztosítani kell tehát, hogy a céges közösségi kommunikáció során nem teszünk olyat, amit egy másik médium használatakor sem tennénk.

Tapasztalatod szerint mi okozza leginkább a gyógyszeripari cégek közösségi médiával kapcsolatos aggodalmait, félelmeit?

Elsősorban az előbb említett szabályozási kérdésekkel kapcsolatosak az aggodalmak. De úgy érzem, erre vonatkozóan megfogalmaztunk bizonyos megoldási módokat. Nem arról van szó, hogy a szabályozás kérdése ezzel le van zárva, hiszen az gyógyszeripari cégeknek mindig tisztában kell lenniük, és meg kell felelniük a megfelelő hatóságok előírásainak. A szabályozáshoz kötődő aggodalmak másik példája a mellékhatások bejelentéséhez kapcsolódik. Sokszor elhangzik: „Amint részt veszünk a közösségi felületeken zajló diskurzusban, rögtön egy halom olyan új mellékhatásról fogunk értesülni, amit be kell jelentenünk.” Erre a megállapításra többféle módon reagálhatunk. Egyrészt, ha egyes mellékhatások felmerülnek a páciensek közösségi kommunikációja során, akkor ez abban az esetben is így van, ha nem veszünk róla tudomást. A gyógyszeripari cég döntése és felelőssége, hogy fel akarja-e ezeket ismerni, illetve reagálni akar-e rájuk. Ha egy adott cég úgy gondolja, hogy feladata a mellékhatásokról való diskurzus követése, illetve a megfelelő intézkedések megtétele, onnantól kezdve a közösségi kommunikációba való bekapcsolódás a hatékony időbeosztás kérdése, és nem etikai dilemma. A céges Facebook oldalon elhelyezett mellékhatás bejelentésére szolgáló link például remek módja a népszerű közösségi felületek adta lehetőségek kihasználásának. Ezt ismerte fel a Pfizer, amely így a legsikeresebb, a betegek körében legnépszerűbb közösségi oldalt használja fel a visszajelzések egyszerűbb befogadására, a páciensek innen érkező bejelentéseit pedig szakértők cégen belül csoportja kezeli.

Mára számos, a betegek által megosztott információt feldolgozó elemzés készült. Meggyőző mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatos tartalmak megosztása, egyes mellékhatások jelentése a közösségi csatornákon igen ritka. Ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek nincs szüksége egy működő és hatékony stratégiára abban az esetben, ha mégis mellékhatás bejelentésére kerül sor. Az viszont a kutatások által bizonyított, hogy nincs ok több tízezer, eddig nem ismert mellékhatás bejelentésétől tartani a közösségi oldalakon. Az adatok legalábbis erre utalnak. Ha viszont előfordulnak ilyen esetek, a cégeknek kötelessége megtenni a megfelelő lépéseket. Senkinek nem érdeke, hogy az iparágról bebizonyosodjon, csak azért marad távol a közösségi médiától, nehogy olyan problémákba ütközzön, amelyeket kötelessége megoldani. A tények viszont azt támasztják alá, hogy a gyógyszeripari cégek ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok.

A harmadik dolog, amit általában megemlítenek a gyógyszeripari cégek munkatársai, az idő és a pénz hiánya. Ez sokszor úgy hangzik el: „hogyan térül meg mindaz a pénz, amit a közösségi médiára fordítunk? Miért előnyösebb anyagilag a közösségi kommunikáció?” Először is, maga a kérdés is rossz, hiszen a közösségi média használatának elsősorban nem a bevétel közvetlen növelése a célja. A közösségi kommunikációnak a közönség bizalmának felépítésében, a cégről kialakult kép formálásában van elengedhetetlen szerepe. Emellett számos kutatás mutatta ki, hogy a páciensek által közölt, megosztott információ a későbbiekben központi szerepet fog játszani, és hosszú távon megváltoztatja majd a klinikai kísérletek és gyógyszerkészítmények kifejlesztésének folyamatát. Amennyiben hiszünk ebben a jövőképben, a közösségi média fontossága megkérdőjelezhetetlen. De visszatérve a ROI kérdésére, kétféle módon közelíthetjük meg a problémát. Elsőként, meg kell kérdeznünk mit szeretnének, mit mérjünk pontosan, hiszen az online felületek számos statisztikai adatot szolgáltatnak, így tulajdonképpen bárminek a mérése lehetséges. Ezenkívül érdemes rákérdezni, hogy mit terveznek azzal az adathalmazzal, amit összegyűjtünk, átalakítják-e az eredmények fényében stratégiájukat. Erre általában „nem” a válasz, így maga a kérdés is felesleges.

Másrészt fontos annak a felderítése, miért is ennyire központi kérdés a cégek számára, hogy mennyibe kerül egy Twitter profil létrehozása, illetve fenntartása. Azt tudjuk, hogy a regisztráció ingyenes, és bár a működtetés igényel némi időt és munkát, egy progresszív szemléletű gyógyszeripari cég számára ez a napi munkafolyamat fontos, szerves részét kellene, hogy képezze a szélesebb kommunikációs stratégia részeként, nem pedig elszigetelt tevékenységként. De a költség kérdésére visszatérve – bármilyen minimális legyen is a ráfordítás – a közösségi csatornák működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat sosem mérik ahhoz a ötvenezer, százezer dollárhoz, fonthoz, amelyet például weboldalak fejlesztésére fordítanak a cégek. Nem beszélve arról, hogy ezek eredményességét közel sem vizsgálják olyan közelről, mint a közösségi kampányok hatékonyságát. Olyan, már meglévő módszereket, amelyek igen gyenge megtérülést mutatnak fel – ilyen például a közvetlen levelek kiküldése, amelyek inkább poháralátétként funkcionálnak, mielőtt a szemetesbe kerülnének –,csak nagyon ritkán vizsgálnak felül a cégek. A közösségi marketing szakemberei a költségek megtérülése kapcsán a következőképp érvelhetnek:  „Mutassa meg a megvásárolt iPad-ekhez, a gyógyszeripari cégek által használt okostelefonokhoz és az orvoslátogatók által alkalmazott eDetailing kampányokhoz kapcsolódó ROI mutatókat, illetve bizonyítsa az üzenetátadás hatékonyságát, cserébe megmutatom mennyibe kerül az általam javasolt közösségi kampány lebonyolítása.” A költségekből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a virtuális megoldás eredményesebb lesz.

Új trendek a magyar gyógyszeriparban

Mint azt korábbi blogbejegyzésünkben kifejtettük, 2012 számos változást tartogat a magyar gyógyszeripar számára. A Semmelweis és Széll Kálmán tervekben megfogalmazott egészségügyi reform következtében alapvető átalakulás várható az iparág működésében.

Orvoslátogatói rendszerek változása – felértékelődő HR

Az intézkedések legnagyobb vesztesei egyértelműen az orvoslátogatók, hiszen a személyes orvos-találkozásokba fektetett források megtérülését itthon jelentősen csökkentik az iparágat érintő „különadók”. A 2011 közepétől hatályba lépett rendelkezések szerint a gyógyszerforgalom utáni befizetési kötelezettség 12 százalékról 20 százalékos mértékre emelkedett és évi 10 millió forintra nőtt az orvos- és patikalátogató gyógyszerismertető személyek után fizetendő díj. (A GYEMSZI adatai alapján, Magyarországon 2011 elején mintegy 2600 orvoslátogató dolgozott, míg év végére megközelítőleg 2100 főre csökkent ez a szám.)

2012-ben kiemelt fontosságú lesz a megmaradt orvoslátogatók HR támogatása. A Szinapszis Kft. orvoslátogatók körében végzett mélyinterjús kutatásának tanúságai alapján kijelenthetjük: a jövőben prioritást kell élvezzen a látogatók sales stratégiába történő, mélyebb szintű involválása, annak érdekében, hogy a dolgozók megértsék a folyamatok alakulását. A személyes orvoslátogatások és alternetív sales eszközök párhuzamos alkalmazása esetén kritikus az emberek megfelelő beavatása, képzése, hogy az új eszközökre ne ellenségként, hanem „értékesítési partnerként” tekintsenek – támogatva ezzel a gyógyszergyári menedzsment céljait is.

Megjelent az ÚJ beteg

Az internet jelentős szerepet tölt be a lakosság és a betegek egészségügyi tájékozódásában. A neten folyamatosan informálódó beteg, mint (többé-kevésbé) tudatos fogyasztó jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, és az „új típusú” páciens igényli a kommunikációt az orvos részéről is – új kihívást jelentve ezzel a szakember számára, hiszen a korábbi egyoldalú orvosi „párbeszédet” fel kell váltsa a kétszereplős konzultáció.

A felvilágosultabb betegek esetében megfigyelhető, hogy magasabb elvárásokat támasztanak az egészségügyi ellátás színvonalát illetően, így trendként figyelhető meg ezen pácienseknek magánorvosi rendszerben történő megjelenése.

A gyógyszergyártók részéről ez a betegcsoport új targetet jelent, azáltal, hogy lehetségessé válik az irányított laikus kommunikáció – nem csak OTC terápiás területeken!

Beteg-együttműködés javítás – törvényi eszközökkel

A gyógyszerpiac 2012-es megszorításait tartalmazó javaslatcsomag része az ún. beteg-együttműködési program is, amelyet először a keringési problémákkal küzdők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében vezetnek be. Az intézkedés értelmében annak, aki továbbra is ugyanannyit szeretne fizetni gyógyszereiért, vállalnia kell, hogy mozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javít egészségi paraméterein – tehát leadja a felesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Mindezek következtében 2012-ben várhatóan jelentősen felértékelődik a beteg-compliance programok szerepe is.

A concordance, vagyis a terápiás egyetértés lehetséges javulása tekintetében ugyanakkor pesszimisták az orvosok: közel háromnegyedük nem gondolja, hogy a – fenti, és egyéb, az együttműködés javítását célzó – egészségpolitikai intézkedések következtében jelentősen javulna majd az orvos-beteg együttműködés a következő 2 évben.

Fokozódó szerepben a patikusok

Többek között a generikusok térnyerésének, valamint a hatóanyag-alapú felírás bevezetésének köszönhetően a patikusok szerepe tovább erősödik a jövőben, még inkább jelentős szerepet töltenek majd be az értékesítés során. Kritikus kérdés lesz a patikai sales megfelelő hatékonysága, így az ilyen irányú méréseket szolgáló vizsgálatok (pl. mystery shopping) jelentősége megnő 2012-ben.

(Kiss Katalin)

Miért közösségi média? – Interjú Andrew Spong-gal, a HCSMEU alapítójával (1. Rész)

A HCSMHU interjú-sorozatának célja, hogy jobb betekintést nyerhessünk a gyógyszeripari online kommunikáció világába a szakma tapasztalt és befolyásos szakértőinek segítségével. Rovatunkban elsőként Andrew Spong-gal, az európai HCSMEU (Healthcare Social Media Europe) alapítójával a legújabb gyógyszeripari online trendekről, a hatékony digitális stratégia fontosságáról beszélgettünk.

Az egészségügyi közösségi diskurzus résztvevői leginkább a HCSMEU egyik alapítójaként ismernek. Mi adta az ötletet ennek a közösségnek a felépítéséhez, illetve a heti Twitter beszélgetések megszervezéséhez?

2009 nyarán kezdtem el kutakodni a közösségi felületeken egészséggel kapcsolatos beszélgetéseket, diskurzusokat keresve. Akkoriban még nem találtam túl sok ilyen jellegű kezdeményezést. Akire viszont így rátaláltam, az Silja Chouquet (@whydotpharma) volt. Hamar kiderült, hogy ugyanazokat a kulcsszavakat használva, ugyanazok után kutatunk. Egészséggel kapcsolatos közösségi kommunikáció jeleit kerestük, ehelyett rátaláltunk egymásra. Akkor még nem léteztek rendszeresen megrendezett, egészséggel kapcsolatos beszélgetések, dialógusok a közösségi felületeken. Vagyis nem találtunk kifejezetten ezzel a céllal működő, rendszeres beszélgetéseknek helyet adó közösségi kezdeményezéseket.

Éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk indítunk egy Twitter chat-sorozatot a #hcsmeu hashtag segítségével, amelyet Healthcare Social Media Europe-nak neveztünk, követve a hasonló célú amerikai Twitter chat példáját, amelyet Dana Lewis (@danamlewis) kezdeményezett az Egyesült Államokban. Az első beszélgetésünket követően 10 napon belül megtartottuk az első virtuális találkozót a Twitter-en, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy közel egy tucat felhasználó bekapcsolódott a #hcsmeu hashtag alatt folytatott eszmecserébe. 2009 augusztusa óta már tartottunk két #hcsmeu, illetve egy #hcsmglobal konferenciát is, ami lehetőséget adott arra, hogy személyesen is találkozhassunk a Twitter beszélgetések résztvevőivel. A nagyobb rendezvények mellett majdnem 120 Twitter “összejövetelt” tartottunk meg, amelyekre minden héten pénteken, európai idő szerint délután 1 órakor kerül sor.

Miért éppen a közösségi média? Milyen előnyei vannak ennek a felületnek az egészségügyi kommunikáció más csatornáival szemben?

A közösségi média eszközeinek számtalan előnye van, ha az emberek közötti kapcsolat megteremtésére gondolunk. Elsősorban a közösségi kommunikáció “azonnali” jellegét kell kiemelni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakon rögtön megtalálhatjuk, felfedezhetjük a világ minden táján, és közvetlen környezetünkben is mindazokat, akik hozzánk hasonlóan érdeklődnek az egészséggel kapcsolatos online és közösségi kommunikáció iránt.

Így a közösségépítés szempontjából véleményem szerint a közösségi média nélkülözhetetlen eszközzé vált az egészségügy megfelelő működésében érdekelt csoportok számára. Ezenkívül szintén érdekes, ahogyan a közösségi felületek lehetővé tették, hogy ezek a csoportok (betegek, szakemberek, a gyógyszeripar képviselői, stb.) hatékonyan kapcsolatot teremthessenek egymással, megosszák és kifejezzék az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, álláspontjaikat. Az egyes emberek közötti kapcsolatteremtés azonnali jellege, gyorsasága és a felhasználók könnyű elérhetősége mind a közösségi média sajátossága, hatékonyságának biztosítéka.

Miért kiemelten fontos a gyógyszeripari cégek szerepvállalása a közösségi médiában? Miért szükséges, hogy részt vegyenek a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban?

Az egészségügy egyes szereplői között számos hasonlóságot találhatunk, de emellett van néhány egyértelmű különbség is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A gyógyszeripar számára például a közösségi média lehetőséget teremt, hogy újra felépítse jó hírnevét, visszanyerje a vásárlók bizalmát és bebizonyítsa a betegeknek és egészségügyi dolgozóknak, hogy valóban az oly sokszor hangoztatott célért, ‘egy egészségesebb világért’ dolgoznak. Összefoglalva, sokkal könnyebb meggyőzni a vásárlókat egy törekvés komolyságáról, ha az nem csak szavakban és üres kijelentésekben, hanem valós cselekedetekben is megjelenik.

Azonban amellett, hogy a közösségi média lehetőséget nyújt a gyógyszeripar számára a közönség elérésére, illetve hiteles imázs kialakítására, a cél megvalósítása közel sem egyszerű feladat. Hiszen amikor a betegek ennyire bizalmatlanok a gyógyszeriparral szemben, egyik cégnek sem könnyű megtenni az első lépést a hatékony közösségi stratégia kialakítása felé. Esetenként nehéz azt a megfelelő kommunikációs környezetet megtalálni, amelyben maximálisan érvényesülhetnek az előbb említett előnyök és lehetőségek. Emellett a gyógyszeripar képviselőinek a szigorú kommunikációs szabályozást is folyamatosan szem előtt kell tartania. Érdemes kiemelni azonban, hogy eddig azok a cégek jártak sikerrel a közösségi média területén – így a Roche, Pfizer és Boehringer –, amelyek bátran belevetették magukat a sokszor ismeretlen helyzetekbe. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a cégek felelőtlenül jártak volna el, inkább azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a közösségi felületek használatának kísérleti jellegével, éppen ezért felkészültek a váratlan események kezelésére is.

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kommunikáció a Twitter-en mindössze öt éve indult, maga a felület is csupán ötéves. És bár a Twitter a valós idejű közösségi kommunikációs platformok első generációjának tagja, az általa generált interakciók legfőbb jellegzetessége, hogy lehetőséget adnak a dialógusokban való aktív és hatékony részvételre, nem pedig az egyoldalú információmegosztást támogatják. Ez egy olyan sajátosság, amit a gyógyszeripari cégeknek is figyelembe kell vennie, hogy az egyszerű üzenetközvetítés helyett a felület közösségi jellegű előnyeit ki tudják használni. Manapság erre még nem sok példát láthatunk.

Az európai egészségügyi online kommunikáción belül hogyan látod a kelet-európai gyógyszeripari cégek és ügynökségek helyzetét? A korábbi tapasztalataid alapján milyen tanácsot adnál nekik?

Nyugat-európai szemszögből nézve úgy gondolom, látható az egyre nagyobb érdeklődés a közösségi média iránt az egészségügy különböző csoportjaiban, így a gyógyszeripari cégek esetében is. Ennek ellenére nem láthattunk eddig számos konkrét példát arra, hogy a kelet-európai cégek testületileg és szisztematikusan folytattak volna közösségi kommunikációt. Legalábbis az angol nyelvű körökre igaz ez – természetesen a nyelvi akadályról sem szabad megfeledkeznünk. Tehát míg egyénileg egyre többen vesznek részt a közösségi folyamatokban, eddig nem sok testületi kezdeményezésről lehetett hallani. Visszatérve a nyelvi akadályok problémájára, érdemes kiemelni, hogy bár a diskurzusok jelentős része angol nyelven folyik, példaértékűnek tekinthető a Pfizer, Boehringer és a Roche stratégiai megoldása, amelynek keretében a cég helyi dolgozóit az adott ország nyelvén folytatott közösségi kommunikációra ösztönözik. Úgy gondolom, a Pfizer kifejezetten hatékony lépéseket tett ebben az irányban. A közösségi médiával kapcsolatos alapstratégiát az amerikai központi irodákban dolgozták ki, majd ez alapján alakították ki az európai piacnak megfelelő megoldásokat, hogy az adott országokban a gyógyszeripari kommunikátorok saját vásárlóik igényei szerint építhessék fel közösségi kampányaikat.

Mivel az internet egy határok nélküli világot hozott létre, gyakorlatilag a cégek által közzétett tartalmat bárhol bárki elérheti. Ha a helyi gyógyszeripari képviselők felismerik saját vásárlóik igényeit az anyanyelvi közösségi kommunikációt illetően, a haladó személetű nemzetközi cégek támogatják majd a helyi közösségi kezdeményezéseket. Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy bár eddig nem sok nyoma van a testületi megmozdulásoknak, a kelet-európai gyógyszeripari közösségi kommunikáció kialakulásához, fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtése fokozatosan megvalósul.

Hogyan értékelnéd a 2011-es évet az egészségügyi közösségi kommunikáció szempontjából? Milyen trendek várhatók 2012-ben?

Ebben a témában nemrégiben írtam egy összefoglaló blogbejegyzést. Meglátásom szerint a digitális trendeket három csoportba sorolhatjuk: az elmúlóban lévő, az uralkodó és az éppen megjelenő trendek kategóriáiba. Mindenesetre érdekes látni ezeket a természetesen alakuló folyamatokat. Magam is csupán három éve figyelem, illetve veszek részt a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban, múlt novemberben ünnepeltem a harmadik Twitter születésnapomat. Tehát személy szerint nem gondolom, hogy ismerem azt a tartalmi keretet, amelynek birtokában több szakértelemmel tudnék nyilatkozni erről a kérdésről, mint bárki más, aki hozzám hasonlóan használja a Twitter-t.

Ennek ellenére megfigyeléseim alapján vannak olyan témák, amelyek kezdetben alapvető fontosságúak voltak, amikor a cégek leginkább az új kommunikációs környezet jobb megismerésére koncentráltak. Így például a közönségre, többi felhasználóra való odafigyelés, illetve a beszélgetésekben, üzenetváltásokban való aktív részvétel elvárása egyre kevésbé van előtérben. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontosak, csupán arról van szó, hogy a kommunikáció, a hatékony közösségi jelenlét alapvető előfeltételeivé váltak, így nem érdemes tovább bizonygatni kiemelt szerepüket. Ha nem hallgatjuk meg a diskurzus többi résztvevőjét, illetve nem veszünk részt a közönséggel folytatott dialógusban, akkor mire használjuk a közösségi médiát? Tehát ezek a témák egyre kevesebb figyelmet kapnak.

Remélem, hogy a következő évben kevesebb szó esik majd a mobil egészségügyi trendekről, hiszen ez a diskurzus is kezd fölöslegessé válni. Minden online megoldásnak van mobil változata manapság, éppen ezért a különálló mobil stratégia kialakítása hiábavaló. A Google ebből a szempontból követendő példa, hiszen a cég elsősorban vásárlóinak mobil megoldásokhoz kapcsolódó igényeit igyekszik kielégíteni, minden más csak ezután következik. Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mobil eszközökre, de ezt nem minden mástól elválasztva érdemes tennünk, hiszen ez is szerves része a tartalomfogyasztásnak és (ideális esetben) a tartalomszolgáltatásnak. Remélhetőleg 2012-ben már adott tényként fogadjuk el, hogy tevékenységünk minden fázisában szerepelnek a mobil megoldások.

Szintén bízom abban, hogy a közösségi játékok kevésbé lesznek a figyelem középpontjában jövőre. Nemrégiben az Ideagoras konferencián tartott egy fantasztikus előadást Chia Hwu (@chiah) “Három Fő Trend az Egészségügyben: Közösségi, Mobil és Játékok” címmel. Számos nagyszerű meglátása volt a játékokkal kapcsolatban: “A >játékosítás< nem működik, a játékok igen” – állapította meg. Nem valószínű az eredményesség, ha a játékok különböző elemeit, tulajdonságait próbáljuk meg más megoldásokkal összekapcsolni, illetve más felületekbe beépíteni. A cél inkább az, hogy egy olyan játékot találjunk, amely az egészséggel kapcsolatos egyes üzenetek közvetítésének megfelelő eszköze lehet.

A keresés témaköre továbbra is fontos marad. Ennek oka, hogy folyamatosan változik, hogyan keresünk, milyen infromáció után kutatunk, illetve keresésünk eszközei, felületei is állandóan cserélődnek. Korábban láthattuk azt a statisztikát, miszerint a Facebook a világ legnagyobb keresője, hiszen több keresést indítanak a Facebook-ról, mint a Google oldaláról. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy bár a Facebook külső forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz, elsőként saját tartalmaira linkel. Az egészségügyi információkeresésnek szintén jelentős forrása a Facebook, annak ellenére, hogy pillanatnyilag az ott található egészséggel kapcsolatos tartalom igen pontatlan és szegényes. Ennek következtében, ha valóban úgy gondoljuk, hogy az egészégügy feladata a betegek minél hatákonyabb ellátása, gyógyítása, akkor a tartalomszolgáltatás ezen területének javítása is kiemelt figyelmet érdemel. Tehát a keresés egy központi téma, fontos feltárni, milyen forrásokból tájékozódnak a betegek, illetve az orvosok, milyen információk segítségével hozzák meg közös döntéseiket, teszik meg egészségügyi ellátással kapcsolatos lépéseiket.

2012 várható trendjei közé sorolhatjuk az online befolyás kérdéseit. A felhasználók befolyásának témája kifejezetten foglalkoztat. Nem arra gondolok, hogy melyik ennek a jobb mérőeszköze, a Klout, a PeerIndex vagy a Kred. Nem ez a fontos kérdés. Inkább abban látok fantáziát, ahogyan bizonyos, a közösségi medián kívüli szolgáltatók összegyűjtik és feldolgozzák a felhasználók által megosztott tartalmakat, a hatalmas mennyiségű adat elemzése alapján pedig közösségi tevékenységünk egészéről adnak képet, tehát az összegyűjtött adatokat fel is használják. Ezzel szemben a Klout az online befolyás jellemzésére egyetlen számot használ, ami ebben az esetben nem sokat mond. Amennyiben a Klout újra a befolyás megbízható mérőeszközévé tud válni – az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy ez ne így legyen –, fontos tényezővé válhat a gyógyszeripari kommunikátorok számára. A közönség véleményét egyre inkább meghatározza majd, hogy az adatelemzéseket végző, közösségi jelenlétet értékelő szolgáltatók milyen képet adnak egy-egy cégről.

Ezért még inkább fontossá válik, hogy a cégek online megjelenése következetességre épüljön, és ezt támassza alá az általuk közzétett tartalom is. Ez semmiképpen nem egy egyszerű feladat, de a globális szempontokat szem előtt tartó munkatársaknak, illetve vezetőknek be kell látniuk a kérdés súlyát. Bármilyen információ és tartalom megosztása a következetesség elvét kell, hogy kövesse. Például egy adott területen belül dolgozók között mindenkinek legyen konkrét feladata, ne tweeteljenek különböző emberek, különböző tartalmakat több profilról. Ez nem feltétlenül egy összetett probléma, de szükség van egy általánosan elfogadott közösségi média tervre, amit mindenki ismer és követ.

A nagy mennyiségű adat felhasználása a betegközösségeken keresztül szintén egy újonnan megjelenő trend. Olyan online közösségek, mint például a CureTogether vagy a PatientsLikeMe hatalmas tömegű, a betegek által megosztott információt tesznek elérhetővé, amely alapján érdekes következtetések vonhatók le egyes tünetekkel és potenciális kezelésekkel kapcsolatban.

Végül, a gyógyszeriparnak teljesen őszintének kell lennie azzal kapcsolatban, miért is használja a közösségi csatornákat. Ha csupán az üzenetek tartalmának, átadásának irányítására, teljes ellenőrzésére próbálja felhasználni a közösségi felületeket, arra hamar fény derül, és rossz fényben tünteti fel az iparágat. A gyógyszeripar számára fontos lenne, hogy egy teljesen újszerű módon alakítsa ki közösségi jelenlétét. A hitelesség 2012 másik nagy kérdésköre. A közösségi média nem az egyoldalú üzenetközlés helye, nem is az eladás eszköze. Remélem, hogy 2012-ben néhány alapvető, marketinggel kapcsolatos kérdés – amely nagyban befolyásolja a finanszírozás és pénzügyek tervezését, illetve a cégek növekedését – átgondolásra kerül, és végleg eltűnnek azok az elképzelések, miszerint a múlt század offline megoldásait fel lehet használni a közösségi médiában, mintha egyfajta általános értékkel, jelentősséggel bírnának, és megváltoztatnák a közösségi média alapvetően eltérő dinamikáját.

Meggyőződésem, hogy a régi marketing technikák nem működőképesek az új közösségi kommunikációs csatornákon, és nem oda valók. Éppen ezért támogatom a témával kapcsolatos diskurzus kialakítását a #postmarketing hashtag használatával. Véleményem szerint elérkezett a poszt-marketing korszaka – az emberek nem azért használják a közösségi médiát, hogy ott termékekkel bombázzák, megtévesszék, vagy hízelgéssel, rábeszéléssel próbálják meggyőzni őket. Az emberek beszélgetni, tájékozódni szeretnének a közösségi felületeken, és hallatni szeretnék saját hangjukat. A kommunikáció igazi közösségi fordulata az egyoldalú monológ felváltása és a többszereplős dialógus megjelenése, illetve ennek hatása a cégek jelenlétével kapcsolatos elvárásokra, a közönség szempontjainak érvényesítésére.

(Látogasson el Andrew Spong blogjára a STweM.com oldalon, vagy kövesse Twitter-en)

Gyógyszeripar és közösségi média 2012-ben

Ahogy a 2011-es év vége felé közeledünk, egyre több visszatekintő cikk jelenik meg az elmúlt évről, és ugyanígy számos írás igyekszik megjósolni 2012 legfontosabb trendjeit. Így van ez a gyógyszeripari kommunikáció terén is. Az elmúlt hónapokban a szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a digitális megoldásokra és a közösségi média felületeire. Így hát nem nagy meglepetés, hogy 2012-őt már most az aktív gyógyszeripari online kommunikáció évének nevezték. A legújabb eredményeket és közösségi média kampányokat látva úgy tűnik, valóban bízhatunk az online közösségi eszközök hatékony integrálásában.

A közösségi kezdeményezésekre számos példát hozhatunk a 2011-es évből a Sanofi “Miért inzulin?” elnevezésű Youtube kampányától kezdve a Pfizer gyógyszerhamisítás veszélyeire figyelmeztető Twitter üzenetein át a gyógyszeripari Google+ oldalak létrehozásáig. Bár a Facebook a hozzászólásokkal kapcsolatos új előírásaival sok cégnek fejtörést okozott, sokan előnyükre fordították a felhasználókkal való “kötelező” kommunikációt.

Sokáig az online kommunikációval kapcsolatos diskurzus a közösségi csatornák fontosságának bizonyítása köré épült. 2011 végére azonban talán túljutottunk a számokon és nincs többé szükség száraz statisztikai adatokra ahhoz, hogy tisztán lássuk, mekkora tömegek fordulnak az internethez és közösségi médiához egészségügyi információért. A gyógyszeripar túllépett a “Miért?” kérdésén, és végre a “Hogyan?” kérdésre koncentrál.

Az új közösségi profilok létrehozásával és kezdeményezésekkel 2011 az alapok lerakásának éve volt. 2012-ben ezek hatékony alkalmazására, a közösségi média nyújtotta kommunikációs lehetőségek kiaknázására kell hangsúlyt fektetni. Ez az egyirányú üzenetközvetítés helyett kommunikációt, közvetlen kapcsolatteremtést és közösségépítést jelent. Remélhetőleg 2012 ezen kulcsszavak jegyében telik majd.

(Forrás: H2Onlinehu)

Miért fontos a gyógyszeripari cégek számára az aktív Twitter jelenlét?

A tény, miszerint a gyógyszeripari Twitter profiloknak többezer követőjük van, kiemelt figyelmet érdemel. Ez azt jelenti, hogy vannak, akik igenis érdeklődnek a gyógyszeripari cégek tevékenysége, mondanivalója iránt. A média képviselői számára a legújabb sajtóközlemények lehetnek érdekesek, a befektetők a készítmények tesztelésének részleteit tarthatják fontosnak, míg a betegek a kezelésekről szeretnének többet megtudni, az egészségügyi szakemberek számára pedig az egyes termékekkel kapcsolatos tudományos információ lehet hasznos. A különböző csoportok tájékoztatása gyorsan és hatékonyan lehetséges a közösségi csatorna segítségével.

A Twitter új eszköze lehet a betegek megszólításának, bizalmuk elnyerésének. Az ingyenes online profil létrehozásával a célközönség többezer tagja érhető el.

A gyógyszeripari cégeknek mára több mint 53 ezer követője van a Twitter-en. Az ő követőik száma pedig összesen körülbelül 55.6 millióra tehető. És mégis, a gyógyszeriparban sokan még mindig nem ismerik fel ennek jelentőségét, a közösségi csatornákban rejlő hatalmas lehetőséget. Ha léteznek is céges közösségi profilok, ezek még mindig nem képezik a marketing-mix, illetve az üzleti stratégia szerves részét.

Az igazi közösségi média tevékenység az emberi kapcsolatokhoz hasonlóan folyamatos odafigyelést és munkát igényel. A Twitter-en való regisztrálás csak a kezdet. Ugyanígy az egyoldalú üzenetközlés sem nevezhető valójában közösségi tevékenységnek.

A közösségi média nyújtotta lehetőségek kihasználásának számos előnye lehet a gyógyszeripari cégek számára: közvetlenebb megjelenés a sokszor személytelen üzleti környezetben, jó hírnév kialakítása, betegek és szakemberek tájékoztatása, támogatása, a versenytársakkal szembeni előny megszerzése.

A közösségi csatornák hatékony használata azonban nem feltétlenül követők számában mérhető. A valódi kommunikáció minősége, az aktív és befolyásos felhasználók elérése sokkal fontosabb hatékonyságmutató. Amint az az ábrán is látható, így lehetséges, hogy a Pfizer és Novartis Twitter követőinek nagyobb száma ellenére a Johnson & Johnson és Boehringer bejegyzései több felhasználóhoz jutottak el aktív közönségük révén.

(Forrás: Whydotpharma.com)

Tájékoztatás vényköteles gyógyszerekről – Az Európai Bizottság új szabályzata

Az Európai Bizottság kedden új indítványt fogadott el a vényköteles gyógyszerekről való tájékoztatással kapcsolatban, amely meghatározza, milyen információt tehetnek közzé készítményeikről a gyógyszergyártó cégek. John Dalli, egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos nyilatkozata szerint az új szabályozás “a betegek jogait, érdekeit és biztonságát helyezi előtérbe” és “tovább erősíti az engedélyezett gyógyszerkészítmények ellenőrzésének lehetőségét.”

Dalli azt is kiemelte, hogy “a páciensek egyre többet szeretnének tudni a gyógyszereikről”, de arra is figyelmeztetett, hogy “az internet egyre szélesebb körben való használata méginkább szükségessé teszi az informálás világos szabályozását.” Az új rendelkezés kiegészíti a 2008-ban született előírásokat, és továbbra is tiltja a vényköteles gyógyszerkészítmények reklámozását.

Az új előírások csupán bizonyos információk közzétételét teszik lehetővé: így a használati utasítás adatai, az árakkal, klinikai kísérletekkel kapcsolatos tudnivalók elérhetők a betegek számára. Azonban az indítvány alapján ezek csak “korlátozott számú kommunikációs csatornán” juttathatók el a páciensekhez, többek között hivatalosan regisztrált internetes oldalakon keresztül.

(Forrás: FirstWord)

Hogyan tartsuk meg weboldalunk látogatóit?

Látogatókat szerezni egy weboldalnak egy dolog, lekötni és megtartani őket egy teljesen más kérdés. A nagymértékű leépítések idején a gyógyszeripari cégeknek stratégiailag kell átgondolniuk, hogyan építik fel digitális megjelenésük legfontosabb elemét: weboldalukat.

Egy sikeres portál létrehozásakor az első lépés az oldal céljának meghatározása, illetve ennek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása. A megfogalmazott célkitűzések nem lehetnek túl általánosak, részletesebb terv kell annál, mint “a látogatók interaktivitásának ösztönzése”. Mi a célunk: oktatás, tájékoztatás, termék eladása, esetleg egy bizonyos közösség támogatása? Amint meghatározzuk pontosan, mit szeretnénk elérni, a megfelelő folyamatok és feladatok is könyebben megfogalmazhatóak.

Az internetezők legnagyobb része valószínűleg már rátalált kedvenc egészségügyi weboldalára, ahol orvosi kérdésekkel kapcsolatban tájékozódhat. A sikeres portálok ezért tájékoztatáson túl többet kell, hogy nyújtsanak – lehet ez több lehetőség az interakcióra, vagy egyedi érték közvetítése a közönség felé.

Mi tartja vissza a gyógyszeripari cégeket?

A közönség hiányos ismerete: Ha a weboldalon a látogatók nem találják meg az általuk keresett információt könnyen és rövid idő alatt, nem fognak hosszabb időt eltölteni az oldalon. Sőt, a későbbiekben sem térnek vissza a portálra.

A friss tartalom hiánya: Ma már nem elég csupán jelen lenni online. Az értékes, naprakész tartalom elengedhetetlen. Egy orvosi rendelő honlapján például érdemes közzétenni a szabad időpontokat, illetve lehetőséget teremteni az online bejelentkezésre. A recept nélkül kapható gyógyszerkészítményeket forgalmazó cégek például kedvezményes kuponokat tehetnek elérhetővé weboldaluk olvasói számára, pollen előrejelzést közölhetnek, illetve bármilyen tartalmat, amelyet máshol nem ér el közönségük.

A figyelemfelkeltés, reklám hiánya: Ha azt akarjuk, hogy a látogatók visszatérjenek oldalunkra, időnként érdemes emlékeztetnünk őket, hogy portálunk elérhető, aktívan működik és frissül. Erre kiválóan megfelel egy hírlevél, amelyben tájékoztatjuk feliratkozott olvasóinkat a legújabb fejleményekről, hírekről, akciókról. Figyeljünk azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba az üzenetek küldését, hiszen a túl gyakori hírlevél zavaróvá is válhat.

Túl bonyolult oldalfelépítés: Tegyük a keresést és visszajelzést egyszerűvé. Ha az oldal használata nehéz, kényelmetlen, a látogatók nem fognak visszatérni portálunkra. A betegek és orvosok más okból jutnak el oldalunkra, tegyük egyértelművé, hogy a számukra fontos információt hol találják meg. Érdemes jól látható helyen feltültetni az oldalt működtető cég elérhetőségét is, hiszen ez megkönnyíti a látogatók számára a visszajelzést, kapcsolatfelvételt. Fektessünk különösen nagy hangsúlyt cégünk Facebook, Twitter, Youtube oldalának megjelenítésére, hiszen ezek a közösségi oldalak is megkönnyítik a közönséggel való kommunikációt.

A weboldalak a mai napig fontos elemei a marketing mixnek. A tartalom kialakítása a látogatók, orvosok igényeit figyelembe véve, illetve a hatékonyság mérése elengedhetetlen.

(Forrás: Pixels&Pills)