Üzleti stratégiaváltás, innováció és Drimpy.com – Interjú Rob Halkes-szal (1. rész)

Rob Halkes több mint 20 éve egészségügyi és gyógyszeripari tanácsadóként dolgozik. Meglátása szerint a gyógyszeripari cégek sikeres működésének kulcsa a rugalmas stratégia kialakítása, illetve az innovatív megoldások alkalmazása. Interjúnkban online projektjéről, a Drimpy.com weboldalon működő betegközösségről és a gyógyszeripar aktuális trendjeiről kérdeztük.

Az elmúlt évek során egyre többször hangsúlyoztad a stratégiaváltás szükségességét a gyógyszeripar területén. Miért fontos ez és milyen konkrét változtatásokra lenne szükség a cégek belső működésében?

A jelenlegi gazdasági helyzet miatt az egészségügy legújabb trendje a “több szolgáltatás, ellátás – kevesebb pénzért”. Az európai illetékes egészségügyi hatóságok és szervezetek egyre gyakrabban korlátozzák a gyógyszeripari termékekre fordítható kiadásokat. Emiatt hatalmas nyomást érzékelünk az iparágon belül, nemcsak a nyugati, de a keleti országokban is. Ez azt jelenti, hogy a hangsúly a kiadások, a termékárak csökkentésén van, illetve egyre inkább generikumok, generikus termékek helyettesítik a prémium termékeket a piacon. A szektoron belül működő cégek az árcsapda árnyékában igyekeznek értékesíteni termékeiket. Az árcsapda egy közgazdasági kifejezés, amely arra utal, hogy a prémium termékek ára inflálódik az újonnan megjelenő generikumok és olcsóbb termékek hatására. Ha a cégek követik a trendet, és olcsóbb készítményeket állítanak elő, illetve alacsonyabb áron adják el azokat, akkor egy jelentős és gyors hanyatlás következik be. A gyógyszeriparban nincs hagyománya az újító marketing stratégiáknak, a jelenlegi modell az új termékek előállítására, azok piacon való bemutatására, magasabb áron való értékesítésére korlátozódik. Azonban ma már egyre több prémium termék helyébe generikumok lép, még akkor is, ha a cég minőségi, innovatív prémium készítményeket állít elő. Így a prémium készítmények piaca összeolvad a generikumok, illetve a vény nélkül kapható termékek piacával. Az árcsapda elkerülésének egyetlen módja a marketing stratégia átalakítása.

Ez az átalakulás akkor érhető el, ha a cégek nyitottak a stratégiaváltásra, és készek segítséget nyújtani az orvosoknak egy jobb ellátás biztosítása érdekében. Az itt említett segítségnyújtás két lépésből áll: nem csupán gyógyszerkészítmények ajánlásáról van szó, a gyógyszercégek képviselői a készítményekkel való jobb ellátás kialakításában is segíthetik az orvosokat. Ha mindkét lépés helyet kap a cég stratégiájában, akkor meggyőzhetjük az orvosokat, hogy nem csupán egy terméket kínálunk nekik, hanem egy munkájukat segítő, innovatív, ellátás minőségét javító szolgáltatást is. Ez a hozzáadott érték lehetővé teszi a magasabb ár elérését, és így az árcsapda is elkerülhető. Ez a váltás azonban nehézkes a gyógyszeriparban, hiszen ebben a szektorban 20 éve ugyanazt a stratégiát, az “új termék magasabb áron” üzleti modelljét alkalmazzák, mely többé nem tartható fenn. Ez azonban csak egy a számos kihívás közül, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük.

További szigorúbb szabályozások, a készítményeket felíró orvosok nehezebb elérhetősége, új generikumok megjelenése és új piaci szereplők – ezek azok a további fejlemények, akadályok, amelyekkel a cégeknek szintén számolniuk kell. A különböző közigazgatási szervezetek, egészségügyi biztosítók, fogyasztók és betegek mind új szereplőként jelennek meg a gyógyszeripari piacon, hangot adva a jobb minőségű termékek, illetve jobb minőségű ellátás iránti igényüknek. Így mind a változó piaci körülmények, mind a különböző országokban megfigyelt egészségügyi változások az üzleti stratégia átalakítását igényelik. A különböző piacok ország-specifikus jellemzői egyre nagyobb szerepet játszanak a megfelelő marketing tervek kialakításában. A cégek európai képviselői országonként más és más stratégia szerint kell, hogy eljárjanak.

Milyen újításokat jelent az általad kialakított “érték innováció” elnevezésű új üzleti modell a gyógyszeripari cégek számára?

Az “érték innováció” megközelítést Hollandiában dolgoztam ki, a modell igen pozitív eredményeket mutat, amit számos statisztikai adat bizonyít. Az “érték innováció” két elven alapul:

Az első elv szerint egy gyógyszeripari cég feladatai közé tartozik az egészségügyi szakemberek – orvosok, szakorvosok, gyógyszerészek – támogatása, hogy azok jobb ellátásban tudják részesíteni betegeiket. Az ilyenfajta minőségi ellátás két koncepcióban jelenik meg: az integrált ellátás, illetve a betegek részvételével zajló ellátás elképzelésében. Az első elv tehát olyan fejlesztéseket, innovációkat foglal magában, amelyek segítségével a cégek támogatni tudják a szakembereket egy eredményesebb integrált, illetve betegek részvételével zajló ellátás kialakításában. Sokan attól tartanak, hogy a szakemberek ezt kéretlen beavatkozásnak tekintik. Tapasztalataink szerint azonban az egészségügyben dolgozó szakembereknek legtöbbször nincs idejük saját munkájuk, az ellátás és a visszajelzések értékelésére. Ha szakértelemmel, képzéssel és különböző szolgáltatásokkal segítjük őket, a gyógyszeripari cég képviselőire igazi segítségként tekintenek, akik munkájukban támogatást nyújtva, az ő érdekeiket szem előtt tartva járnak el. Ha mindezt becsületesen visszük véghez, akkor egy újfajta piaci pozícióra teszünk szert, az egészségügyi szakemberek bizalmát nyerhetjük el. Ez a termékekre fordított figyelemben is megtérül, hiszen az orvosok, gyógyszerészek, mint üzleti társra és partnerre tekintenek ránk. Ez a megközelítés sok cég számára jelentős újításokat hoz az eladási folyamatokat illetően, hiszen fontos megtanulni, hogy ezeket a szolgáltatásokat hogyan érdemes elővezetni, ismertetni. Ez merőben más hozzáállást kíván meg az egyszerű detailing tájékoztatásokhoz képest.

A második elv a megcélzott orvos közönség szegmentálásának szükségességén alapul: lesznek olyanok, akik nyitottak a segítségre és különböző gyógyszeripari szolgáltatásokra, és lesznek olyanok is, akik nem. A legtöbb cég eddig is kiemelt figyelemben részesítette azokat az orvosokat, illetve szakembereket, akik nagyobb valószínűséggel váltak partnerükké, illetve akikkel szorosabban dolgoztak együtt. Véleményem szerint érdemes ezt tovább fejleszteni, és azokkal az orvosokkal is közeli kapcsolatot kialakítani, akik nyitottak az innovatív egészségügyi fejlesztésekre. Az egészségügy változása nyomán azok, akik szeretnének továbbra is minőségi ellátást nyújtani betegeiknek, legtöbbször nyitottak a közös munkára és innovatív megoldásokra.

Erre kiváló példák a Hollandiában, Nagy-Britanniában és Németországban működő központi orvosi ellátó központok és társaságok. Munkatársaimmal kialakítottunk egy kiválasztási modellt, amelyek segítenek a cégeknek a legbefolyásosabb központok kiválasztásában, ahol az együttműködésre leginkább nyitott szakembereket kereshetik fel képviselőik. A betegek és egyéb egészségügyi szereplők számára hamar egyértelművé válik, hogy a gyógyszeripari cégekkel együttműködő orvosok és szakemberek eredményesebb és költséghatékonyabb ellátást tudnak biztosítani pácienseik számára. A betegek körében ez magasabb elégedettséget jelent, illetve az egy páciensre jutó kiadások csökkenését is elősegíti, főként a krónikus betegségekben szenvedők körében. Ha a gyógyszeripari cég tudja bizonyítani, hogy az egészségügyet ebbe a pozitív irányba mozdítja el és segíti, a piac és a fogyasztók kiemelt figyelmét nyerheti el és jobb üzleti pozícióba kerülhet.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a változás egy tisztán termékközpontú megközelítéstől egy beteg-, illetve egészségügyközpontú szemlélet kialakítása felé való elmozdulást jelent. És ez az új beállítódás az, amelyet az orvosok és szakemberek is változásként látnak majd, hiszen az eladás helyett a segítségnyújtásra kerül a hangsúly.

Múlt év októberében a Health 2.0 Europe konferencián tartott előadásodban mutattad be a Drimpy.com elnevezésű online betegközösséget. Tudnál egy kicsit mesélni erről a projektről, illetve a portál céljairól?

Ez a projektünk két éve fut, a Drimpy alapítójával és tulajdonosával, Arnold Breukhoven-nel indítottuk el Hollandiában. Egy olyan egészségügyi platformot, online közösséget szerettünk volna létrehozni, amelyen keresztül integrált ellátás valósulhat meg, vagyis a betegek könnyebben kommunikálhatnak, egyszerűbben tarthatják a kapcsolatot orvosaikkal. Ezt nem csupán a páciensek, hanem az egészségügyi szakemberek szempontjából is fontosnak véltük. A különböző, betegekkel kapcsolatos információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy az orvosok megfelelő ellátást tudjanak nyújtani. Sokszor olyan adatokra is szükség lenne, amelyekkel a beteg nem rendelkezik. Például nem naplózta betegségeit, egészségi állapotát a vizsgálat előtt, nem emlékszik, hogy bizonyos tünetek mikor, illetve hányszor jelentkeztek, és nem tudja, pontosan milyen gyógyszereket szed, stb. A Drimpy segítségével a beteg követni és monitorozni tudja az egészségével kapcsolatos különböző adatait, például vérnyomását, vércukorszintjét, panaszait, fájdalmának súlyosságát, stb. Ezenkívül a felületen rendszerezni tud különböző egészségügyi információkat, így a gyógyszereivel, betegségeivel, allergiájával kapcsolatos adatokat. Az oldalon a betegek el tudják menteni leleteiket, illetve egyéb orvosi papírjaikat (pl. laboreredményeket, kórházi papírokat, röntgenfelvételeket.) Így tehát számos olyan információ rögzíthető és követhető az oldalon, amelyek segítenek az orvosoknak a diagnózis felállításában, a megfelelő kezelés kiválasztásában és a hatékony betegellátásban. A felület nem csupán a beteg elektronikus kórlapjaként működik, hanem kommunikációs eszközként is, hiszen a páciensek és orvosok, egészségügyi szakemberek bizalmas információk megosztására, kapcsolattartásra is használhatják a weboldalt. Természetesen szerepelnek a portálon olyan funkciók is, amelyek segítik a betegeket, hogy az egészségükkel kapcsolatos információkat hozzátartozóikkal is megosszák, akik így segíteni tudnak a felépülés időszakában. Az alkalmazás támogatja a gyógyszeres kezelések előírásainak pontos betartását is. Így a Drimpy.com biztonságos, megbízható eHealth felületként segíti a különböző kezelések sikerességét.

Az oldal elsősorban az integrált ellátás alapelvét tartja szem előtt: az orvosok, gyógyszerészek és kórházak részvételével a Drimpy a betegeknek nyújtott minőségi ellátást igyekszik támogatni. Emellett a felület kifejezetten betegközpontú, az oldal felépítése a páciensek aktív részvételét feltételezi. Ezenkívül, és talán ez a portál legérdekesebb funkciója, a betegek kialakíthatják saját, privát online közösségüket, így különböző szakembereket vonhatnak be kezelésük folyamatába, illetve megoszthatják velük eredményeiket, egészségügyi adataikat. A portál úgy épül fel, mint egy bizalmas Facebook oldal, ahol a páciensek kiválaszthatják, kivel szeretnék megosztani az adott információkat, és felvehetik azokkal a kapcsolatot, akik segíteni tudják felépülésüket. A Drimpy.com tehát egy olyan integrált egészségügyi felület, amelyet teljes egészében a beteg működtet, hiszen ő választja ki, hogy milyen adatokat követ és visz fel az oldalra, illetve hogy a felvitt információkat mely szakemberekkel osztja meg. A páciens aktív részvételével alakítja ki saját egészségügyi körét.

 (Rob Halkes-t Twitter-en és Facebook-on is követheti.)

Az eHealth népszerűsége Európában és a fogyasztói bizalom a gyógyszeripari információval kapcsolatosan

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európaiak nyitottak az online megoldásokra, így az internetes információforrások és mobil alkalmazások használatára egészségi állapotuk javítása érdekében.

A kutatásban 14,000 európai lakos vett rész az Európai Unió 14 országából. A felmérést az Európai Bizottság intézete, az Institute for Prospective and Technological Studies készítette. A válaszadók 54 százaléka egyetértett azzal, miszerint a különböző információs és kommunikációs technológiák segíthetik a jobb egészségi állapot elérését. A kutatásban résztvevők 29 százaléka nem értett egyet, de nem is cáfolta a fenti kijelentést.

Az online kérdőív eredményei szerint csupán a válaszolók kis hányadához jutottak el közvetlen, promóciós célú egészségügyi üzenetek. Emellett az is kiderült, hogy a gyógyszeripari cégek a többség számára nem jelentenek megbízható egészségügyi információforrást. A gyógyszeripari tájékoztatást, információkat a válaszolók 8 százaléka tartja teljesen megbízhatónak, míg 37 százalékuk kissé, 18 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik a gyógyszeripari cégektől származó tájékoztató üzenetek helyességében.

Emellett a kutatás azt is kimutatta, miszerint az emberek 41 százaléka havonta többször fordul online forrásokhoz egészségügyi információért, további 40 százalék pedig havonta kevesebb, mint egyszer használ digitális kommunikációra, illetve tájékoztatásra szolgáló eszközöket egészségügyi okokból. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzá eddig nem jutottak el egészségtudatosságot, betegségmegelőzést szorgalmazó egészségügyi üzenetek.

További eredmények:

  • A fiatalok gyakran használnak web 2.0 technológiákat, kommunikációs eszközöket, leginkább a wellness témakörével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékozódás céljából.
  • A középkorú válaszadók is aktív felhasználói az új technológiáknak, eszközöknek. Leginkább, mint a családjukhoz eljutó egészségügyi információ ellenőrzői, szűrői tájékozódnak. Így meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az idősebb és fiatalabb családtagokhoz milyen egészséggel kapcsolatos üzenetek jutnak el.
  • Az idős generáció képviselői körében is jellemző az online források és technológiák használata kommunikáció és tájékozódás céljából. Az idősebbek között azonban – szemben a fiatalabb korcsoportokkal – azok alkalmazzák leginkább ezeket az eszközöket, akik egészségtudatosan élnek, illetve alapvetően jó az egészségi állapotuk.

A kutatás az eredményeket összegezve kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a saját egészség feletti ellenőrzés biztosításában, az aktív és egészségtudatos életmód kialakításában.

(Forrás: PMLiVE)

5 marketing trend, amit érdemes szem előtt tartani

A digitális marketing folyamatosan mozgásban lévő terület. Gyakran jelennek meg új technológiák, felületek, amelyek mindent átható változásokat ígérnek. Nap mint nap olvashatunk cikkeket forradalmian új eszközökről, alkalmazásokról, közösségi oldalakról. Bár ezek sokszor tűnékenynek bizonyulnak, nem árt lépést tartani a digitális marketing újdonságaival, fő trendjeivel.

1. Helyfüggő szolgáltatások

A különböző cégek közönsége mára már könnyebben elérhető, és nyitott is arra, hogy az adott cégek helyfüggő szolgáltatások segítségével megtalálják őket. A közösségi alkalmazások helyfüggő funkciói fontos eszközei lehetnek a fogyasztókkal kapcsolatos adatok, paraméterek összegyűjtésének. Míg a helyfüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatbiztonsági kérdések megoldásra várnak, a felhasználók egyre inkább igénylik a személyre szabott, könnyen használható alkalmazásokat, amelyben jelentős szerepet játszanak a helyhez köthető szolgáltatások.

2. Új reklám formátumok

Bár az újabb online videó és mobil felületek nem meglepő módon nagy népszerűségnek örvendenek, az ezekhez kapcsolódó promóciós kiadások még mindig aránytalanul nagyok, ha a felhasználók által itt eltöltött időt vesszük alapul. Ahelyett, hogy pontos stratégiai terv, illetve célkitűzés nélkül szórnánk a pénzt, érdemes olyan reklám-megoldásokat találni, amelyek nem “kényszerítik” a felhasználót az üzenet befogadására, hanem tiszteletben tartva érdeklődését és az online felületen eltöltött idejét, felhasználó-központú lehetőségeket biztosítanak az adott oldalon releváns termékpromóció közvetítésére.

3. Felhasználók által összeállított tartalom

A legújabb trendek alapján a különböző felületek egyre inkább a befogadókra, mint potenciális online szerkesztőkre támaszkodnak. Ennek egyik formája, amikor a tartalomszolgáltatók csupán a hírfolyamokat állítják össze, és ezekből válogatva a felhasználók maguk állítják össze a számukra legérdekesebb tartalmat. Ezt a modellt követve a cégek könnyebben megtalálhatják célközönségüket, illetve biztosíthatják a mindig releváns üzenetek továbbítását. A Pinterest például mind a felhasználók, mind a marketing szakemberek tetszését rekordidő alatt elnyerte, bizonyítva a közönség alapú tartalomszolgáltatás népszerűségét, hatékonyságát.

4. Adott felületnek megfelelő marketing

A mobil eszközök és a táblagépek használata, elterjedése alapvetően meghatározza a marketing kampányok kialakítását, a közönség megszólításának, elérésének módját. Ezek az új lehetőségek azonban jó esetben nem csupán újabb és újabb alkalmazások létrehozására korlátozódnak, hiszen egy cégnek arra vonatkozóan is pontos stratégiát érdemes kialakítania, hogy a mobil eszközön elért közönséggel mik a hosszútávú tervei jóval azután, hogy a felhasználók letöltötték az adott applikációt. A mobil felület lehetőségeinek teljeskörű kihasználása nem minden esetben valósul meg, ma még sokszor az online alkalmazott reklámok, kampányok pontos másolatát ültetik át a cégek mobil eszközökre.

5. Integrált marketing

Az egymás után megjelenő kommunikációs csatornák, újabb és újabb üzenetközvetítésre alkalmas felületek világában könnyű megfeledkezni a marketing tevékenység legfontosabb szereplőjéről, magáról a fogyasztóról. A különböző eszközöktől és alkalmazásoktól függetlenül mindig a fogyasztó igényeit érdemes szem előtt tartani. Felmérések szerint a fogyasztók 72 százaléka az integrált marketing kampányokat részesíti előnyben, de csupán 39 százalékuk kap ilyen módon kialakított promóciós üzenetet. Az egymás után megjelenő legújabb technológiák befolyásolják, hogyan kommunikálunk környezetünkkel, illetve hogyan szűrjük ki az általunk fontosnak tartott információkat. A sikeres marketing szakemberek éppen ezért a fogyasztó igényeire koncentrálva választják ki azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a legtöbb hasznos információt tudják eljutattni közönségükhöz.

(Forrás: Mashable.com)

Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Közösségi média és a lemaradó gyógyszeripar

A közösségi alkalmazások lehetővé teszik a gyógyszeripari cégek számára, hogy kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn betegekkel, szakemberekkel és más egészségügyi szereplőkkel. Azon kívül, hogy a cégek hatással lehetnek a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire, a közösségi média segítségével kiemelkedhetnek versenytársaik köréből. Ehhez viszont az kell, hogy a gyógyszeripari cégek a páciensekkel együtt aktív résztvevői legyenek a közösségi diskurzusoknak.

A Cegedim felmérésének keretében 100 céget vizsgáltak meg promóciós kiadásaik, illetve közösségi aktivitásuk alapján. A vizsgálat során összesítették a cégek Facebook és Twitter bejegyzéseit, követőit, a közönség visszajelzéseit.

A gyógyszeripari cégek közül a Pfizer Facebook oldalainak száma alapján a 100-as lista hatodik helyét foglalja el olyan cégek után, mint a Merck, Danone, a Novartis és Bayer. A “Like”-ok számát tekintve a Pfizer harmadik helyen áll a Nestlé és a Johnson and Johnson után.

Meglepő, hogy a Lilly csupán a lista végén szerepel, hiszen promóciós kiadásait tekintve a hetedik helyen áll. Facebook oldalainak száma alapján azonban a 23., a “Like”-ok számát nézve pedig csak a 32. a cégek rangsorában.

 

 

Mi okozhatja a gyógyszeripar lemaradását a közösségi média adaptálását illetően?

  • A gyógyszeripari cégek elsősorban a kockázat elkerülésére törekednek, illetve az üzleti szervezeten belül nem alakult még ki a közösségi médiához kapcsolódó feladatok megosztása. Fontos lépés eldönteni, hogy egy cégen belül ki a felelős a közösségi stratégia és kampányok kialakításáért.
  • A gyógyszeripari cégek eddigi eljárása alapján minden marketing tevékenységhez a ROI részletes elemzése járult. Ez a közösségi média esetén nem ennyire egyértelmű, nem lehet pontosan előrejelezni a kampányokhoz tartozó ROI értékeket.
  • Hiányoznak az átfogó és általános irányelvek, egy globális közösségi média szabályzat.

A közönség és a páciensek a gyógyszeripari cégek nélkül is részt vesznek a közösségi oldalakon zajló diskurzusokban. Amíg a marketing szakemberek nem a vásárlók aktív bevonásával alakítják ki stratégiájukat, addig fennáll annak a veszélye, hogy a cégek mindinkább irrelevánssá válnak a fogyasztók szemében.

(Forrás: World of DTC marketing)

Gyógyszeripari online tartalmak – a betegek döntéseinek “motorja”

A gyógyszeripari cégek által szponzorált betegedukációs weboldalak és mobil alkalmazások jelentős hatással vannak a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire – mutatta ki a Manhattan Research tanulmánya.

A nemrégiben készült tengerentúli felmérés szerint a felnőtt internetezők 51 százaléka rendszeresen a gyógyszeripar cégek által támogatott weboldalakon keres választ egészségügyi kérdéseire. Az eHealth kutatásának eredménye alapján 43 százalékuk az itt talált, gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos információt orvosával is megvitatja. A szponzorált források között találunk betegségekkel és kezelési lehetőségekkel kapcsolatos információt, alkalmazásokat, az orvosi konzultációkat segítő kérdéssorokat, mobil alkalmazásokat.

“Számos páciens tájékozódik gyógyszeripari cégek által közzétett online információ, illetve digitális eszközök segítségével és ez jelentősen befolyásolja az orvosukkal való interakciót is,” mondta Maureen Malloy, a Manhattan Research vezető egészségügyi kutatója. “Emellett a betegek egyértelműen igényelnek olyan forrásokat, amelyek segítségével fel tudjanak készülni az orvosi vizsgálatokra. Össze tudják gyűjteni a fontosabb kérdéseket, válaszokat. Ez jelentős lehetőségeket hordoz a gyógyszeripari cégek számára, hogy elérjék célközönségüket.”

Az említett online forrásokat különösen gyakran használták egyes krónikus betegségekben szenvedő betegek, így a koszorúér betegségben szenvedő páciensek 75 százaléka, az ízületi gyulladásos betegek 68 százaléka fordul rendszeresen a gyógyszeripari cégek által támogatott digitális forrásokhoz.

(Forrás: PMLive)

Internet-penetráció a laikusok körében

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogyan alakul az orvosok online elérése és internetezési szokásai. Az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan a laikusok körében dinamikusan bővül az internet penetráció világszerte. Az eléréssel rendelkezők aránya az USA-ban a legmagasabb, jelenleg 78 százalék, míg Európában átlagosan 58 százalék. (Globális szinten egyébként jelenleg 30 százalék körül alakul ez a mutató.)

Európai viszonylatokat tekintve Hollandiában, Angliában, Németországban kiemelkedőn magas a penetrációs szám, míg például Romániában vagy Ukrajnában meglehetősen alacsony. A bővülés üteme folyamatos, csak az Európai Unióban az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a felhasználók aránya.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan alakul ez a szám, átlagosan a lakosság 62 százaléka rendelkezik online eléréssel, de arányuk életkor szerint változó. Az NRC mérései alapján a 15-24 év közöttiek körében 84, a 25-34 év közöttiek esetében 72, míg a 35-49 éveseknél már csak 60 százalékos arányuk. Még az ennél is idősebbek (50+) esetében jelentősen csökken a penetráció, mindössze 29 százalék.

Internetezők a magyar lakosság körében

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=1005)

A többé-kevésbé aktívan netezők aránya 80 százalékra becsülhető a magyar lakosság körében. Átlagosan minden második felnőtt legalább napi gyakorisággal ül a gép elé ilyen céllal, és többségük (42%) kevesebb, mint 4 órát tölt webes tevékenységgel. A netezés mértéke a penetrációhoz hasonlóan életkor szerint jelentős különbségeket mutat.

Az internetezők netezési szokásait illetően árnyaltabb képet kapunk az NRC 2010/I. félév VMR jelentése alapján. A kutatás eredményei szerint a 20-59 éves internetezők hétköznapi és hétvégi netezési szokásai nagyon hasonlóan alakulnak: 45 százalékuk hétköznaponként legalább 3 órát netezik, míg hétvégén arányuk 50 százalék körül alakul.

Az internetező felnőtt lakosság 75 százaléka asztali számítógépen szokott internetezni, 10-ből 4-en pedig notebook-on. Nem meglepő, hogy ez előbbi használata az idősebbek esetében jellemzőbb (~80%), míg a fiatalabbaknál a laptop használati-arány magas (~50%).

Az internetezés eszköze Magyarországon

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=795, internetező lakosság)

Az okostelefonok alkalmazása a netezők körében közel 10 százalékos, és az eszköz a fiatal (36 év alatti), aktívan internetezők csoportjában a legmagasabb (20-23%). A mobileszközök egyértelműen a vezető beosztásban dolgozók és a diákok körében elterjedtek: az okostelefon alkalmazása 21-23% körül alakul ezekben a körökben, míg a vezető beosztásban dolgozók 5, a diákok pedig 8 százaléka iPad-en netezik.

(Kiss Katalin)

A sikeres gyógyszeripari közösségi stratégia titka – Interjú Andrew Spong-gal (2. rész)

Interjúnk második részében a sikeres közösségi média jelenlét kialakításának lépéseiről kérdeztük Andrew Spong-ot, az egészségügyi online kommunikáció egyik kiemelkedő szakértőjét. Cikkünk körüljárja azokat a problémákat, felvetődő kérdéseket, amelyekkel a gyógyszeripari marketing szakemberek szembesülhetnek az új, digitális megoldások alkalmazása során.

Interjúnk előző részében említettél néhány nehézséget, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük, például a közösségi felületek újszerűségével, a hosszútávú tapasztalatok hiányával. Meglátásod szerint hogyan vágjon bele mégis egy gyógyszeripari cég az egészségügyi közösségi média használatába, melyek a legfontosabb kezdő lépések?

A dolog nehézségét éppen az adja, hogy egyszerre kell nagyon sok mindenre figyelni, több lépést kell egyszerre megtenni. Ez sohasem egyszerű feladat. A legfontosabb talán a cég különböző területein dolgozó döntéshozó kollégák meggyőzése. Szükség van mind a jogi osztály, az orvosi kapcsolatokkal foglalkozó, illetve a kommunikációs és marketing osztályok bevonására. A különböző területek döntéshozói kezdettől fogva részt kell, hogy vegyenek a közösségi stratégia kialakításának folyamatában. Ebben a körben kell megválaszolni a legfontosabb alapkérdéseket, a „Hogyan? Mit? Hol? Ki? Mikor? Miért?” kérdéseit. Miért fontos számunkra a közösségi média? A marketing stratégiánk szerves, integrált részét képezi a közösségi jelenlét, vagy csak azért foglalkozunk közösségi médiával, mert foglalkoznunk kell vele? Minden ilyen, és ehhez hasonló problémás, de rendkívül fontos kérdést még a tervezés elején érdemes feltenni. Ennek a csoportnak a feladata, hogy a cég számára olyan válaszokat dolgozzon ki, amelyek egyértelműen rámutatnak, miért is elengedhetetlen a közösségi csatornák használata. Ezeket az okokat korábban már megneveztük, de a közösségi média előnyeit minden cég saját, konkrét igényeihez igazítva tudja igazán hasznosítani.

A következő lépés (amely ideális esetben az elsővel egyidejűleg véghezvihető) annak viizsgálata, hogy a rendelkezésre álló céges előírások felhasználhatóak-e a közösségi felületeken való kommunikáció szabályozására. A legtöbb esetben ezek nem alkalmazhatók a közösségi média használata során. Így rendkívül fontos az üzleti irányelvek kibővítése, hogy a cég munkatársai számára elérhető legyen egy közösségi kommunikációra vonatkozó szabályzat, ami segíti őket abban, hogy magabiztosan eligazodjanak a közösségi felületeken. Minden munkatárs számára világos kell, hogy legyen, hogy a cég nevében a kommunikációs osztály nyilatkozik, de ugyanakkor nekik is van lehetőségük a célközönséggel való hatékony, előírásoknak megfelelő kommunikációra.

Mindezek nehéz, időigényes és problematikus kérdések az iparág számára. Az utolsó lépés pedig, amelyről korábban már esett szó, az annak a biztosítása, hogy a közösségi kommunikációhoz köthető üzleti céljaink, törekvéseink a céges stratégiánk szerves részét képezik, és a közösségi média használatára nem különálló projektként tekintünk, hanem kommunikációs és marketing tevékenységünk részeként. Csak így érhetünk el valós eredményeket a közösségi csatornák használatával, csak így lehet működőképes cégünk közösségi médiához kapcsolódó stratégiája.

Említetted, hogy a gyógyszeripari cégek közösségi stratégiájának kialakításához fontos a jogi döntéshozók részvétele, útmutatása. Ez pótolhatja az általános érvényű közösségi média szabályzat hiányát?

Nem arról van szó, hogy a cégen belül meglévő szabályzatok alapján fognak iránymutatást kapni a jogi döntéshozóktól. Elsősorban azért van szükség a folyamat elején minden vezető pozícióban lévő munkatársra, mert ők azok, akik végül igent vagy nemet mondhatnak a közösségi média céges szintű használatára. Nincs értelme munkát és energiát fektetni a tervek kidolgozásába, ha a végén a döntéshozók nem egyeznek bele a megvalósításba. Nem érdemes egy hosszú idő alatt módszeresen felépített, kidolgozott tervezetet prezentálni, ha végül a vezetőség elutasítja azt. A döntéshozó pozícióban lévő kollégák kérdéseit kell elsőként megválaszolni, aggodalmaikat eloszlatni, őket kell elsősorban meggyőzni a közösségi média használatának hatékonyságáról. A velük való tárgyalásokat, megbeszéléseket mindaddig folytatni kell, amíg minden félelmük el nem oszlott, minden kérdésükre választ nem kaptak.

Visszatérve a szabályzatok kérdésére, lehet, hogy nem létezik egy egységes, megfelelő hatóságoktól származó leírás, „A Közösségi Média Használatának Nagy Könyve”, de ez nem jelenti azt, hogy a meglévő kommunikációs szabályok nem alkalmazhatóak, nem elégségesek a közösségi média használatához. A meglévő előírások – és ezt számos közösségi csatornákon jelenlévő gyógyszeripari cég alátámasztotta – megfelelőek a közösségi kommunikáció szabályozásához. Az üzleti kommunikáció eredeti irányelveit az összes média csatornán való tájékoztatásra, üzenetközlésre alakították ki. Tehát tulajdonképpen ezek változatlanul követendő előírások a közösségi felületeken is. Biztosítani kell tehát, hogy a céges közösségi kommunikáció során nem teszünk olyat, amit egy másik médium használatakor sem tennénk.

Tapasztalatod szerint mi okozza leginkább a gyógyszeripari cégek közösségi médiával kapcsolatos aggodalmait, félelmeit?

Elsősorban az előbb említett szabályozási kérdésekkel kapcsolatosak az aggodalmak. De úgy érzem, erre vonatkozóan megfogalmaztunk bizonyos megoldási módokat. Nem arról van szó, hogy a szabályozás kérdése ezzel le van zárva, hiszen az gyógyszeripari cégeknek mindig tisztában kell lenniük, és meg kell felelniük a megfelelő hatóságok előírásainak. A szabályozáshoz kötődő aggodalmak másik példája a mellékhatások bejelentéséhez kapcsolódik. Sokszor elhangzik: „Amint részt veszünk a közösségi felületeken zajló diskurzusban, rögtön egy halom olyan új mellékhatásról fogunk értesülni, amit be kell jelentenünk.” Erre a megállapításra többféle módon reagálhatunk. Egyrészt, ha egyes mellékhatások felmerülnek a páciensek közösségi kommunikációja során, akkor ez abban az esetben is így van, ha nem veszünk róla tudomást. A gyógyszeripari cég döntése és felelőssége, hogy fel akarja-e ezeket ismerni, illetve reagálni akar-e rájuk. Ha egy adott cég úgy gondolja, hogy feladata a mellékhatásokról való diskurzus követése, illetve a megfelelő intézkedések megtétele, onnantól kezdve a közösségi kommunikációba való bekapcsolódás a hatékony időbeosztás kérdése, és nem etikai dilemma. A céges Facebook oldalon elhelyezett mellékhatás bejelentésére szolgáló link például remek módja a népszerű közösségi felületek adta lehetőségek kihasználásának. Ezt ismerte fel a Pfizer, amely így a legsikeresebb, a betegek körében legnépszerűbb közösségi oldalt használja fel a visszajelzések egyszerűbb befogadására, a páciensek innen érkező bejelentéseit pedig szakértők cégen belül csoportja kezeli.

Mára számos, a betegek által megosztott információt feldolgozó elemzés készült. Meggyőző mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatos tartalmak megosztása, egyes mellékhatások jelentése a közösségi csatornákon igen ritka. Ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek nincs szüksége egy működő és hatékony stratégiára abban az esetben, ha mégis mellékhatás bejelentésére kerül sor. Az viszont a kutatások által bizonyított, hogy nincs ok több tízezer, eddig nem ismert mellékhatás bejelentésétől tartani a közösségi oldalakon. Az adatok legalábbis erre utalnak. Ha viszont előfordulnak ilyen esetek, a cégeknek kötelessége megtenni a megfelelő lépéseket. Senkinek nem érdeke, hogy az iparágról bebizonyosodjon, csak azért marad távol a közösségi médiától, nehogy olyan problémákba ütközzön, amelyeket kötelessége megoldani. A tények viszont azt támasztják alá, hogy a gyógyszeripari cégek ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok.

A harmadik dolog, amit általában megemlítenek a gyógyszeripari cégek munkatársai, az idő és a pénz hiánya. Ez sokszor úgy hangzik el: „hogyan térül meg mindaz a pénz, amit a közösségi médiára fordítunk? Miért előnyösebb anyagilag a közösségi kommunikáció?” Először is, maga a kérdés is rossz, hiszen a közösségi média használatának elsősorban nem a bevétel közvetlen növelése a célja. A közösségi kommunikációnak a közönség bizalmának felépítésében, a cégről kialakult kép formálásában van elengedhetetlen szerepe. Emellett számos kutatás mutatta ki, hogy a páciensek által közölt, megosztott információ a későbbiekben központi szerepet fog játszani, és hosszú távon megváltoztatja majd a klinikai kísérletek és gyógyszerkészítmények kifejlesztésének folyamatát. Amennyiben hiszünk ebben a jövőképben, a közösségi média fontossága megkérdőjelezhetetlen. De visszatérve a ROI kérdésére, kétféle módon közelíthetjük meg a problémát. Elsőként, meg kell kérdeznünk mit szeretnének, mit mérjünk pontosan, hiszen az online felületek számos statisztikai adatot szolgáltatnak, így tulajdonképpen bárminek a mérése lehetséges. Ezenkívül érdemes rákérdezni, hogy mit terveznek azzal az adathalmazzal, amit összegyűjtünk, átalakítják-e az eredmények fényében stratégiájukat. Erre általában „nem” a válasz, így maga a kérdés is felesleges.

Másrészt fontos annak a felderítése, miért is ennyire központi kérdés a cégek számára, hogy mennyibe kerül egy Twitter profil létrehozása, illetve fenntartása. Azt tudjuk, hogy a regisztráció ingyenes, és bár a működtetés igényel némi időt és munkát, egy progresszív szemléletű gyógyszeripari cég számára ez a napi munkafolyamat fontos, szerves részét kellene, hogy képezze a szélesebb kommunikációs stratégia részeként, nem pedig elszigetelt tevékenységként. De a költség kérdésére visszatérve – bármilyen minimális legyen is a ráfordítás – a közösségi csatornák működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat sosem mérik ahhoz a ötvenezer, százezer dollárhoz, fonthoz, amelyet például weboldalak fejlesztésére fordítanak a cégek. Nem beszélve arról, hogy ezek eredményességét közel sem vizsgálják olyan közelről, mint a közösségi kampányok hatékonyságát. Olyan, már meglévő módszereket, amelyek igen gyenge megtérülést mutatnak fel – ilyen például a közvetlen levelek kiküldése, amelyek inkább poháralátétként funkcionálnak, mielőtt a szemetesbe kerülnének –,csak nagyon ritkán vizsgálnak felül a cégek. A közösségi marketing szakemberei a költségek megtérülése kapcsán a következőképp érvelhetnek:  „Mutassa meg a megvásárolt iPad-ekhez, a gyógyszeripari cégek által használt okostelefonokhoz és az orvoslátogatók által alkalmazott eDetailing kampányokhoz kapcsolódó ROI mutatókat, illetve bizonyítsa az üzenetátadás hatékonyságát, cserébe megmutatom mennyibe kerül az általam javasolt közösségi kampány lebonyolítása.” A költségekből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a virtuális megoldás eredményesebb lesz.

Új trendek a magyar gyógyszeriparban

Mint azt korábbi blogbejegyzésünkben kifejtettük, 2012 számos változást tartogat a magyar gyógyszeripar számára. A Semmelweis és Széll Kálmán tervekben megfogalmazott egészségügyi reform következtében alapvető átalakulás várható az iparág működésében.

Orvoslátogatói rendszerek változása – felértékelődő HR

Az intézkedések legnagyobb vesztesei egyértelműen az orvoslátogatók, hiszen a személyes orvos-találkozásokba fektetett források megtérülését itthon jelentősen csökkentik az iparágat érintő „különadók”. A 2011 közepétől hatályba lépett rendelkezések szerint a gyógyszerforgalom utáni befizetési kötelezettség 12 százalékról 20 százalékos mértékre emelkedett és évi 10 millió forintra nőtt az orvos- és patikalátogató gyógyszerismertető személyek után fizetendő díj. (A GYEMSZI adatai alapján, Magyarországon 2011 elején mintegy 2600 orvoslátogató dolgozott, míg év végére megközelítőleg 2100 főre csökkent ez a szám.)

2012-ben kiemelt fontosságú lesz a megmaradt orvoslátogatók HR támogatása. A Szinapszis Kft. orvoslátogatók körében végzett mélyinterjús kutatásának tanúságai alapján kijelenthetjük: a jövőben prioritást kell élvezzen a látogatók sales stratégiába történő, mélyebb szintű involválása, annak érdekében, hogy a dolgozók megértsék a folyamatok alakulását. A személyes orvoslátogatások és alternetív sales eszközök párhuzamos alkalmazása esetén kritikus az emberek megfelelő beavatása, képzése, hogy az új eszközökre ne ellenségként, hanem „értékesítési partnerként” tekintsenek – támogatva ezzel a gyógyszergyári menedzsment céljait is.

Megjelent az ÚJ beteg

Az internet jelentős szerepet tölt be a lakosság és a betegek egészségügyi tájékozódásában. A neten folyamatosan informálódó beteg, mint (többé-kevésbé) tudatos fogyasztó jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, és az „új típusú” páciens igényli a kommunikációt az orvos részéről is – új kihívást jelentve ezzel a szakember számára, hiszen a korábbi egyoldalú orvosi „párbeszédet” fel kell váltsa a kétszereplős konzultáció.

A felvilágosultabb betegek esetében megfigyelhető, hogy magasabb elvárásokat támasztanak az egészségügyi ellátás színvonalát illetően, így trendként figyelhető meg ezen pácienseknek magánorvosi rendszerben történő megjelenése.

A gyógyszergyártók részéről ez a betegcsoport új targetet jelent, azáltal, hogy lehetségessé válik az irányított laikus kommunikáció – nem csak OTC terápiás területeken!

Beteg-együttműködés javítás – törvényi eszközökkel

A gyógyszerpiac 2012-es megszorításait tartalmazó javaslatcsomag része az ún. beteg-együttműködési program is, amelyet először a keringési problémákkal küzdők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében vezetnek be. Az intézkedés értelmében annak, aki továbbra is ugyanannyit szeretne fizetni gyógyszereiért, vállalnia kell, hogy mozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javít egészségi paraméterein – tehát leadja a felesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Mindezek következtében 2012-ben várhatóan jelentősen felértékelődik a beteg-compliance programok szerepe is.

A concordance, vagyis a terápiás egyetértés lehetséges javulása tekintetében ugyanakkor pesszimisták az orvosok: közel háromnegyedük nem gondolja, hogy a – fenti, és egyéb, az együttműködés javítását célzó – egészségpolitikai intézkedések következtében jelentősen javulna majd az orvos-beteg együttműködés a következő 2 évben.

Fokozódó szerepben a patikusok

Többek között a generikusok térnyerésének, valamint a hatóanyag-alapú felírás bevezetésének köszönhetően a patikusok szerepe tovább erősödik a jövőben, még inkább jelentős szerepet töltenek majd be az értékesítés során. Kritikus kérdés lesz a patikai sales megfelelő hatékonysága, így az ilyen irányú méréseket szolgáló vizsgálatok (pl. mystery shopping) jelentősége megnő 2012-ben.

(Kiss Katalin)

Miért közösségi média? – Interjú Andrew Spong-gal, a HCSMEU alapítójával (1. Rész)

A HCSMHU interjú-sorozatának célja, hogy jobb betekintést nyerhessünk a gyógyszeripari online kommunikáció világába a szakma tapasztalt és befolyásos szakértőinek segítségével. Rovatunkban elsőként Andrew Spong-gal, az európai HCSMEU (Healthcare Social Media Europe) alapítójával a legújabb gyógyszeripari online trendekről, a hatékony digitális stratégia fontosságáról beszélgettünk.

Az egészségügyi közösségi diskurzus résztvevői leginkább a HCSMEU egyik alapítójaként ismernek. Mi adta az ötletet ennek a közösségnek a felépítéséhez, illetve a heti Twitter beszélgetések megszervezéséhez?

2009 nyarán kezdtem el kutakodni a közösségi felületeken egészséggel kapcsolatos beszélgetéseket, diskurzusokat keresve. Akkoriban még nem találtam túl sok ilyen jellegű kezdeményezést. Akire viszont így rátaláltam, az Silja Chouquet (@whydotpharma) volt. Hamar kiderült, hogy ugyanazokat a kulcsszavakat használva, ugyanazok után kutatunk. Egészséggel kapcsolatos közösségi kommunikáció jeleit kerestük, ehelyett rátaláltunk egymásra. Akkor még nem léteztek rendszeresen megrendezett, egészséggel kapcsolatos beszélgetések, dialógusok a közösségi felületeken. Vagyis nem találtunk kifejezetten ezzel a céllal működő, rendszeres beszélgetéseknek helyet adó közösségi kezdeményezéseket.

Éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk indítunk egy Twitter chat-sorozatot a #hcsmeu hashtag segítségével, amelyet Healthcare Social Media Europe-nak neveztünk, követve a hasonló célú amerikai Twitter chat példáját, amelyet Dana Lewis (@danamlewis) kezdeményezett az Egyesült Államokban. Az első beszélgetésünket követően 10 napon belül megtartottuk az első virtuális találkozót a Twitter-en, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy közel egy tucat felhasználó bekapcsolódott a #hcsmeu hashtag alatt folytatott eszmecserébe. 2009 augusztusa óta már tartottunk két #hcsmeu, illetve egy #hcsmglobal konferenciát is, ami lehetőséget adott arra, hogy személyesen is találkozhassunk a Twitter beszélgetések résztvevőivel. A nagyobb rendezvények mellett majdnem 120 Twitter “összejövetelt” tartottunk meg, amelyekre minden héten pénteken, európai idő szerint délután 1 órakor kerül sor.

Miért éppen a közösségi média? Milyen előnyei vannak ennek a felületnek az egészségügyi kommunikáció más csatornáival szemben?

A közösségi média eszközeinek számtalan előnye van, ha az emberek közötti kapcsolat megteremtésére gondolunk. Elsősorban a közösségi kommunikáció “azonnali” jellegét kell kiemelni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakon rögtön megtalálhatjuk, felfedezhetjük a világ minden táján, és közvetlen környezetünkben is mindazokat, akik hozzánk hasonlóan érdeklődnek az egészséggel kapcsolatos online és közösségi kommunikáció iránt.

Így a közösségépítés szempontjából véleményem szerint a közösségi média nélkülözhetetlen eszközzé vált az egészségügy megfelelő működésében érdekelt csoportok számára. Ezenkívül szintén érdekes, ahogyan a közösségi felületek lehetővé tették, hogy ezek a csoportok (betegek, szakemberek, a gyógyszeripar képviselői, stb.) hatékonyan kapcsolatot teremthessenek egymással, megosszák és kifejezzék az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, álláspontjaikat. Az egyes emberek közötti kapcsolatteremtés azonnali jellege, gyorsasága és a felhasználók könnyű elérhetősége mind a közösségi média sajátossága, hatékonyságának biztosítéka.

Miért kiemelten fontos a gyógyszeripari cégek szerepvállalása a közösségi médiában? Miért szükséges, hogy részt vegyenek a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban?

Az egészségügy egyes szereplői között számos hasonlóságot találhatunk, de emellett van néhány egyértelmű különbség is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A gyógyszeripar számára például a közösségi média lehetőséget teremt, hogy újra felépítse jó hírnevét, visszanyerje a vásárlók bizalmát és bebizonyítsa a betegeknek és egészségügyi dolgozóknak, hogy valóban az oly sokszor hangoztatott célért, ‘egy egészségesebb világért’ dolgoznak. Összefoglalva, sokkal könnyebb meggyőzni a vásárlókat egy törekvés komolyságáról, ha az nem csak szavakban és üres kijelentésekben, hanem valós cselekedetekben is megjelenik.

Azonban amellett, hogy a közösségi média lehetőséget nyújt a gyógyszeripar számára a közönség elérésére, illetve hiteles imázs kialakítására, a cél megvalósítása közel sem egyszerű feladat. Hiszen amikor a betegek ennyire bizalmatlanok a gyógyszeriparral szemben, egyik cégnek sem könnyű megtenni az első lépést a hatékony közösségi stratégia kialakítása felé. Esetenként nehéz azt a megfelelő kommunikációs környezetet megtalálni, amelyben maximálisan érvényesülhetnek az előbb említett előnyök és lehetőségek. Emellett a gyógyszeripar képviselőinek a szigorú kommunikációs szabályozást is folyamatosan szem előtt kell tartania. Érdemes kiemelni azonban, hogy eddig azok a cégek jártak sikerrel a közösségi média területén – így a Roche, Pfizer és Boehringer –, amelyek bátran belevetették magukat a sokszor ismeretlen helyzetekbe. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a cégek felelőtlenül jártak volna el, inkább azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a közösségi felületek használatának kísérleti jellegével, éppen ezért felkészültek a váratlan események kezelésére is.

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kommunikáció a Twitter-en mindössze öt éve indult, maga a felület is csupán ötéves. És bár a Twitter a valós idejű közösségi kommunikációs platformok első generációjának tagja, az általa generált interakciók legfőbb jellegzetessége, hogy lehetőséget adnak a dialógusokban való aktív és hatékony részvételre, nem pedig az egyoldalú információmegosztást támogatják. Ez egy olyan sajátosság, amit a gyógyszeripari cégeknek is figyelembe kell vennie, hogy az egyszerű üzenetközvetítés helyett a felület közösségi jellegű előnyeit ki tudják használni. Manapság erre még nem sok példát láthatunk.

Az európai egészségügyi online kommunikáción belül hogyan látod a kelet-európai gyógyszeripari cégek és ügynökségek helyzetét? A korábbi tapasztalataid alapján milyen tanácsot adnál nekik?

Nyugat-európai szemszögből nézve úgy gondolom, látható az egyre nagyobb érdeklődés a közösségi média iránt az egészségügy különböző csoportjaiban, így a gyógyszeripari cégek esetében is. Ennek ellenére nem láthattunk eddig számos konkrét példát arra, hogy a kelet-európai cégek testületileg és szisztematikusan folytattak volna közösségi kommunikációt. Legalábbis az angol nyelvű körökre igaz ez – természetesen a nyelvi akadályról sem szabad megfeledkeznünk. Tehát míg egyénileg egyre többen vesznek részt a közösségi folyamatokban, eddig nem sok testületi kezdeményezésről lehetett hallani. Visszatérve a nyelvi akadályok problémájára, érdemes kiemelni, hogy bár a diskurzusok jelentős része angol nyelven folyik, példaértékűnek tekinthető a Pfizer, Boehringer és a Roche stratégiai megoldása, amelynek keretében a cég helyi dolgozóit az adott ország nyelvén folytatott közösségi kommunikációra ösztönözik. Úgy gondolom, a Pfizer kifejezetten hatékony lépéseket tett ebben az irányban. A közösségi médiával kapcsolatos alapstratégiát az amerikai központi irodákban dolgozták ki, majd ez alapján alakították ki az európai piacnak megfelelő megoldásokat, hogy az adott országokban a gyógyszeripari kommunikátorok saját vásárlóik igényei szerint építhessék fel közösségi kampányaikat.

Mivel az internet egy határok nélküli világot hozott létre, gyakorlatilag a cégek által közzétett tartalmat bárhol bárki elérheti. Ha a helyi gyógyszeripari képviselők felismerik saját vásárlóik igényeit az anyanyelvi közösségi kommunikációt illetően, a haladó személetű nemzetközi cégek támogatják majd a helyi közösségi kezdeményezéseket. Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy bár eddig nem sok nyoma van a testületi megmozdulásoknak, a kelet-európai gyógyszeripari közösségi kommunikáció kialakulásához, fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtése fokozatosan megvalósul.

Hogyan értékelnéd a 2011-es évet az egészségügyi közösségi kommunikáció szempontjából? Milyen trendek várhatók 2012-ben?

Ebben a témában nemrégiben írtam egy összefoglaló blogbejegyzést. Meglátásom szerint a digitális trendeket három csoportba sorolhatjuk: az elmúlóban lévő, az uralkodó és az éppen megjelenő trendek kategóriáiba. Mindenesetre érdekes látni ezeket a természetesen alakuló folyamatokat. Magam is csupán három éve figyelem, illetve veszek részt a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban, múlt novemberben ünnepeltem a harmadik Twitter születésnapomat. Tehát személy szerint nem gondolom, hogy ismerem azt a tartalmi keretet, amelynek birtokában több szakértelemmel tudnék nyilatkozni erről a kérdésről, mint bárki más, aki hozzám hasonlóan használja a Twitter-t.

Ennek ellenére megfigyeléseim alapján vannak olyan témák, amelyek kezdetben alapvető fontosságúak voltak, amikor a cégek leginkább az új kommunikációs környezet jobb megismerésére koncentráltak. Így például a közönségre, többi felhasználóra való odafigyelés, illetve a beszélgetésekben, üzenetváltásokban való aktív részvétel elvárása egyre kevésbé van előtérben. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontosak, csupán arról van szó, hogy a kommunikáció, a hatékony közösségi jelenlét alapvető előfeltételeivé váltak, így nem érdemes tovább bizonygatni kiemelt szerepüket. Ha nem hallgatjuk meg a diskurzus többi résztvevőjét, illetve nem veszünk részt a közönséggel folytatott dialógusban, akkor mire használjuk a közösségi médiát? Tehát ezek a témák egyre kevesebb figyelmet kapnak.

Remélem, hogy a következő évben kevesebb szó esik majd a mobil egészségügyi trendekről, hiszen ez a diskurzus is kezd fölöslegessé válni. Minden online megoldásnak van mobil változata manapság, éppen ezért a különálló mobil stratégia kialakítása hiábavaló. A Google ebből a szempontból követendő példa, hiszen a cég elsősorban vásárlóinak mobil megoldásokhoz kapcsolódó igényeit igyekszik kielégíteni, minden más csak ezután következik. Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mobil eszközökre, de ezt nem minden mástól elválasztva érdemes tennünk, hiszen ez is szerves része a tartalomfogyasztásnak és (ideális esetben) a tartalomszolgáltatásnak. Remélhetőleg 2012-ben már adott tényként fogadjuk el, hogy tevékenységünk minden fázisában szerepelnek a mobil megoldások.

Szintén bízom abban, hogy a közösségi játékok kevésbé lesznek a figyelem középpontjában jövőre. Nemrégiben az Ideagoras konferencián tartott egy fantasztikus előadást Chia Hwu (@chiah) “Három Fő Trend az Egészségügyben: Közösségi, Mobil és Játékok” címmel. Számos nagyszerű meglátása volt a játékokkal kapcsolatban: “A >játékosítás< nem működik, a játékok igen” – állapította meg. Nem valószínű az eredményesség, ha a játékok különböző elemeit, tulajdonságait próbáljuk meg más megoldásokkal összekapcsolni, illetve más felületekbe beépíteni. A cél inkább az, hogy egy olyan játékot találjunk, amely az egészséggel kapcsolatos egyes üzenetek közvetítésének megfelelő eszköze lehet.

A keresés témaköre továbbra is fontos marad. Ennek oka, hogy folyamatosan változik, hogyan keresünk, milyen infromáció után kutatunk, illetve keresésünk eszközei, felületei is állandóan cserélődnek. Korábban láthattuk azt a statisztikát, miszerint a Facebook a világ legnagyobb keresője, hiszen több keresést indítanak a Facebook-ról, mint a Google oldaláról. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy bár a Facebook külső forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz, elsőként saját tartalmaira linkel. Az egészségügyi információkeresésnek szintén jelentős forrása a Facebook, annak ellenére, hogy pillanatnyilag az ott található egészséggel kapcsolatos tartalom igen pontatlan és szegényes. Ennek következtében, ha valóban úgy gondoljuk, hogy az egészégügy feladata a betegek minél hatákonyabb ellátása, gyógyítása, akkor a tartalomszolgáltatás ezen területének javítása is kiemelt figyelmet érdemel. Tehát a keresés egy központi téma, fontos feltárni, milyen forrásokból tájékozódnak a betegek, illetve az orvosok, milyen információk segítségével hozzák meg közös döntéseiket, teszik meg egészségügyi ellátással kapcsolatos lépéseiket.

2012 várható trendjei közé sorolhatjuk az online befolyás kérdéseit. A felhasználók befolyásának témája kifejezetten foglalkoztat. Nem arra gondolok, hogy melyik ennek a jobb mérőeszköze, a Klout, a PeerIndex vagy a Kred. Nem ez a fontos kérdés. Inkább abban látok fantáziát, ahogyan bizonyos, a közösségi medián kívüli szolgáltatók összegyűjtik és feldolgozzák a felhasználók által megosztott tartalmakat, a hatalmas mennyiségű adat elemzése alapján pedig közösségi tevékenységünk egészéről adnak képet, tehát az összegyűjtött adatokat fel is használják. Ezzel szemben a Klout az online befolyás jellemzésére egyetlen számot használ, ami ebben az esetben nem sokat mond. Amennyiben a Klout újra a befolyás megbízható mérőeszközévé tud válni – az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy ez ne így legyen –, fontos tényezővé válhat a gyógyszeripari kommunikátorok számára. A közönség véleményét egyre inkább meghatározza majd, hogy az adatelemzéseket végző, közösségi jelenlétet értékelő szolgáltatók milyen képet adnak egy-egy cégről.

Ezért még inkább fontossá válik, hogy a cégek online megjelenése következetességre épüljön, és ezt támassza alá az általuk közzétett tartalom is. Ez semmiképpen nem egy egyszerű feladat, de a globális szempontokat szem előtt tartó munkatársaknak, illetve vezetőknek be kell látniuk a kérdés súlyát. Bármilyen információ és tartalom megosztása a következetesség elvét kell, hogy kövesse. Például egy adott területen belül dolgozók között mindenkinek legyen konkrét feladata, ne tweeteljenek különböző emberek, különböző tartalmakat több profilról. Ez nem feltétlenül egy összetett probléma, de szükség van egy általánosan elfogadott közösségi média tervre, amit mindenki ismer és követ.

A nagy mennyiségű adat felhasználása a betegközösségeken keresztül szintén egy újonnan megjelenő trend. Olyan online közösségek, mint például a CureTogether vagy a PatientsLikeMe hatalmas tömegű, a betegek által megosztott információt tesznek elérhetővé, amely alapján érdekes következtetések vonhatók le egyes tünetekkel és potenciális kezelésekkel kapcsolatban.

Végül, a gyógyszeriparnak teljesen őszintének kell lennie azzal kapcsolatban, miért is használja a közösségi csatornákat. Ha csupán az üzenetek tartalmának, átadásának irányítására, teljes ellenőrzésére próbálja felhasználni a közösségi felületeket, arra hamar fény derül, és rossz fényben tünteti fel az iparágat. A gyógyszeripar számára fontos lenne, hogy egy teljesen újszerű módon alakítsa ki közösségi jelenlétét. A hitelesség 2012 másik nagy kérdésköre. A közösségi média nem az egyoldalú üzenetközlés helye, nem is az eladás eszköze. Remélem, hogy 2012-ben néhány alapvető, marketinggel kapcsolatos kérdés – amely nagyban befolyásolja a finanszírozás és pénzügyek tervezését, illetve a cégek növekedését – átgondolásra kerül, és végleg eltűnnek azok az elképzelések, miszerint a múlt század offline megoldásait fel lehet használni a közösségi médiában, mintha egyfajta általános értékkel, jelentősséggel bírnának, és megváltoztatnák a közösségi média alapvetően eltérő dinamikáját.

Meggyőződésem, hogy a régi marketing technikák nem működőképesek az új közösségi kommunikációs csatornákon, és nem oda valók. Éppen ezért támogatom a témával kapcsolatos diskurzus kialakítását a #postmarketing hashtag használatával. Véleményem szerint elérkezett a poszt-marketing korszaka – az emberek nem azért használják a közösségi médiát, hogy ott termékekkel bombázzák, megtévesszék, vagy hízelgéssel, rábeszéléssel próbálják meggyőzni őket. Az emberek beszélgetni, tájékozódni szeretnének a közösségi felületeken, és hallatni szeretnék saját hangjukat. A kommunikáció igazi közösségi fordulata az egyoldalú monológ felváltása és a többszereplős dialógus megjelenése, illetve ennek hatása a cégek jelenlétével kapcsolatos elvárásokra, a közönség szempontjainak érvényesítésére.

(Látogasson el Andrew Spong blogjára a STweM.com oldalon, vagy kövesse Twitter-en)