Infografika – Gyógyszeripari marketing

Az orvosok nagy része manapság gyakran fordul digitális eszközökhöz, online közösségekhez személyes és szakmai célból egyaránt, így egyre inkább érdekeltek a hatékony közösségi és digitális megoldások kialakításában. Ezek az új trendek jelentősen befolyásolhatják a gyógyszeripari marketing stratégiák felépítését.

  • Nemrégiben megjelent kutatások szerint az orvosok 72 százaléka használ közösségi oldalakat személyes, illetve szakmai célból, míg előrejelzések szerint 2012 végére 81 százalékuknak lesz okostelefonja.
  • Az egészségügyi szakemberek 73 százaléka használja okostelefonját webes keresésre, míg 55 százalékuk használ különböző mobil alkalmazásokat.
  • A felmérések során megkérdezett orvosok 35 százaléka szerint az orvoslátogatók számára hasznos a táblagépek használata. A válaszok alapján az orvosok a táblagéppel támogatott bemutatókat hatékonyabbnak találják.
  • Az online videók egyre népszerűbbek az orvosok körében – 82 százalékuk a WebMD oldalán, míg 50-50 százalékuk gyógyszeripari weboldalakon, illetve a YouTube-on is rendszeresen néz szakmai videókat.

(Forrás: publicishealthware.com)

Reklámok

A gyógyszeripari kommunikáció hatékony csatornái

A Doctors.net.uk online orvosi közösség munkatársai nemrégiben felmérést készítettek az oldalon regisztrált egészségügyi szakemberek körében. A 2334 megkérdezett orvos válaszai alapján csupán 42 százalékuk bízik valamelyest a gyógyszeripari cégekben.

A felmérés szerint a gyógyszeriparral kapcsolatos bizalom kiépítésének legfontosabb tényezői a termékekhez fűződő, illetve személyes pozitív tapasztalatok és a hozzáértő, hatékony orvoslátogatás. Érdekes módon a bizalmatlanság kialakulásának fő tényezői a céggel, termékekkel kapcsolatos hiteltelen információk és a média által közvetített negatív arculat. Így egyértelmű, hogy a hatékony, pontos információátadás szerepe alapvető fontosságú.

A felmérés alapján a megkérdezett orvosok csupán 10 százaléka részesíti előnyben a gyógyszeripari weboldalakat, mint információforrást. A válaszadók nagyobb része, 55 százaléka szerint az orvosi online közösségek hatékonyabb eszközei a gyógyszeripari információk megvitatásának. Az orvosok ezen kívül a személyes megbeszéléseket és orvoslátogatókkal való konzultációt emelték ki, mint a tájékoztatás hatásos módjait. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyógyszeripari információk közvetítése interaktív, kétoldalú kommunikáció kialakítását és fenntartását igényli.

 

 

A felmérés azt is kiemelte, miszerint az orvoslátogatókkal való kommunikációt felhasználóbarát mobil alkalmazások, illetve multimédia tartalommal kiegészített termékprezentációk tehetik hatékonyabbá. Ez alátámasztja a mobil eszközök, táblagépek használatának fontosságát, illetve a kreatív, új technológiákat alkalmazó látogatói prezentációk kialakításának szükségességét.

ahhoz, hogy a bizalom helyre álljon a gyógyszeripar képviselői és az egészségügyi szakemberek között, fontos olyan kommunikációs utakat, eszközöket választani, amelyek támogatják a hiteles, pontos információátadást és az interaktív, kétoldalú kommunikációt.

(Forrás: Jo Bell – Tim Ringrose: Doctors attitudes to Pharma & digital initiatives)

 

Mit várnak az orvosok a gyógyszeripartól 2012-ben?

A Publicis Touchpoint és a Sermo orvosi online közösség kétévente felmérést készít az egészségügyi szakemberek igényeiről. A nemrégiben megjelent eredmények szerint a válaszoló orvosok 82 százaléka szeretné a termékbemutatókat iPad-en megtekinteni, egyre többen szeretnék a látogatókat elektronikus úton elérni. A válaszadók 77 százaléka említette a termékközpontú, kifejezetten orvosoknak szánt weboldalak előnyeit.

Íme, a felmérés legfontosabb eredményei:

  1. Az egészségügyi szakemberek többségének felkészültebb orvoslátogatók segítségére lenne szüksége praxisa hatékonyabb működtetéséhez. Ez mindenekelőtt a képzések, tréningek fontosságára mutat rá.
  2. A válaszadók 82 százaléka részesíti előnyben az iPad-en bemutatott, interaktív termékbemutatókat, tájékoztató prezentációkat.
  3. Az orvosok többsége a termékinformációs anyagokat elektronikus formában is el szeretné érni, illetve az orvoslátogatókkal is szívesen tartaná a kapcsolatot online. A válaszolók kiemelték a betegség-, illetve termékközpontú weboldalak, az emailezés, a telefonos és videón keresztüli kommunikáció fontosságát.
  4. Míg a válaszolók kis hányada hasznosnak tartja a nyomtatott tájékoztatókat, az orvosok többsége kevesebb ilyen promóciós anyagot szeretne kapni a jövőben.
  5. A válaszolók nagy része ügyfélszolgálati kérdésekkel, klinikai továbbképzéssel foglalkozó orvoslátogatókkal is fel szeretné venni a kapcsolatot, hiszen az ilyen típusú segítség nagyban segítené a praxisok sikeres működését.
  6. Az orvosok többségének válasza alapján nagyobb igény lenne a gyógyszeripari cégek által szponzorált akkreditált orvosi továbbképzésekre.
  7. A válaszadók 86 százaléka emelte ki az orvosközpontú, különböző betegségeket bemutató weboldalak fontosságát, míg 77 százalékuk szívesen látna több, kifejezetten orvosoknak szóló termékinformációt tartalmazó gyógyszeripari portált.
  8. A digitális mobil egészségügyi szolgáltatások növekvő szerepét támasztja alá, hogy mára a tengerentúli orvosok 88 százaléka rendelkezik okostelefonnal, míg 54 százalékuk használ iPad-et, illetve más táblagépet.
  9. Az amerikai orvosok 70 százaléka telefonon, 66 százaléka email-en keresztül, míg 46 százalékuk postai úton tartja a kapcsolatot az orvoslátogatókkal. Az elektronikus kommunikáció előretörésével egyre fontosabbá válik az adatok védelme, a biztonságos kommunikációs szolgáltatások kialakítása.
  10. A válaszadó orvosok a betegedukáció, az adherencia programok területén emelték ki a fokozott gyógyszeripari támogatás fontosságát.

Fontos kiemelni, hogy a felmérés a Sermo orvosi online közösség oldalán regisztráltak körében zajlott, így az eredmények is a digitális megoldások iránti elkötelezettséget tükrözik. A válaszadók nagy része általános orvos, míg 38 százalékuk szakorvos volt.

(Forrás: Klick Health)

iPad vagy detail-Pad – hogyan használják a gyógyszeripari cégek az iPad készülékeket?

A mobil és táblagép technológia gyors változása, illetve a tény, miszerint az egészségügyi és gyógyszeripari szakemberek körében egyre népszerűbbek a különböző mobil eszközök, pozitívan befolyásolják a hatékony ellátás kialakítását, illetve a cégek működését. Mégis fontos megvizsgálni, vajon az orvosok hosszútávon is nyitottak-e a mobil eszközök használatára, illetve a gyógyszeripari cégek számára milyen előnyökkel jár a táblagépek alkalmazása.

A legtöbb egészségügyi és gyógyszeripari cég nagy számú táblagép vásárlását tervezi, vagy akár meg is tette már ezt az első lépést és a digitális eszközök használatának bevezetésén, hatékonyságának növelésén dolgozik. Nem kérdés, hogy a táblagépek könnyen használható és hordozható, elegáns kommunikációs eszközök számos hasznos digitális funkcióval. Az egészségügyi szakemberek, illetve gyógyszeripari döntéshozók egyértelműen látják a táblagépekben rejlő lehetőségeket. Erre utalnak a jelentős beruházások is.

De vajon csupán egy múlandó mobil trendről van szó, vagy a táblagépeknek hosszú távon is van jövője az egészségügy és gyógyszeripar tevékenységében? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a táblagépek számos előnyük miatt elengedhetetlenné válhatnak az orvosok és orvoslátogatók kommunikációja során, mint a detailing, illetve e-detailing eszközei.

Az interaktív ábrák, videók, figyelemfelkeltő animációk és az azonnal megjeleníthatő hivatkozások, magyarázatok csupán egy részét képezik azoknak a funkcióknak, amelyekkel bármely e-detailing prezentáció tartalmasabbá, sikeresebbé tehető. Egy tudatosan használt digitális e-detailing eszköz könnyen átveheti a nyomtatott tájékoztatók, bemutatók, orvosi leírások helyét.

Egy általános orvosok és szakorvosok között végzett globális felmérés is a fentieket támasztja alá. Íme a főbb eredmények:

  • Az iPad-en bemutatott terméktájékoztatót megtekintő orvosok 68 százaléka nagyon elégedett, illetve elégedett volt ezzel a formátummal.
  • Az iPad népszerűségével kapcsolatban az orvosok legtöbbször a prezentációk követhetőségét, érthetőségét, illetve a bemutatott információk könnyű visszahívását említették.
  • Nyolcból tíz orvos a korábbi módszerekhez képest hasonlóan hatékonynak, illetve hatékonyabbnak találta a digitális detailing – tehát iPad-en, iPhone-on, tableteken bemutatott – terméktájékoztatókat.
  • A szakemberek kritikai megjegyzései legtöbbször az eszközök meghibásodásával voltak összefüggésben.
  • Az orvosok legtöbbször a digitális detailing bemutatók megtekintésekor előnyben részesítették az orvoslátogatói jelenlétet, asszisztenciát.

(Forrás: Pharmaphorum.com)

Az iPad használat tízparancsolata

Az iPad-del kapcsolatos statisztikák magukért beszélnek: csupán két év alatt 55 millió iPad kelt el világszerte, egy amerikai fogyasztói elégedettséget vizsgáló felmérés szerint pedig az iPad az összes termékkategóriát tekintve az eddigi legjobb eredményt elérő termék.

Így tehát érthető, hogy a gyógyszeripari cégek, mint annyi más iparág képviselői, nagy reményeket fűznek az iPad üzleti célú alkalmazásához. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani néhány irányelvet, hogy a táblagépek valóban a hatékony kommunikációt segítsék elő az orvoslátogatók és egészségügyi szakemberek között.

Alex Brock, a Blue Latitude tanácsadó szakembere 10 szabályt fogalmazott meg, amelyeket érdemes betartani, hogy az iPad ne csupán egy mutatós eszköz legyen az orvoslátogatók kezében.

  1. Az újdonság ereje: A legtöbb új eszközt túlértékelik, hiszen az általa generált hatékonyság egy ideig igen magas. Ez azonban legtöbbször az újdonság erejének tudható be. A legelső banner átkattintási aránya például 78 százalékos volt a mai átlagos 0.07 százalékhoz képest.  Bár egyértelmű jelek utalnak arra, hogy az orvosok körében igen népszerűek az iPad-en bemutatott e-detailing tájékoztatók, érdemes az orvoslátogatás egyéb eszközeire is koncentrálni.
  2. Versenytársak szolgai másolása: Az iPad-es orvoslátogatás bevezetése nem azért fontos, mert “mindenki más is ezt csinálja.” Az előnyös piaci helyzet csak úgy tartható fenn hosszú távon, ha nem csupán a gyors ütemű újításra, hanem a szolgáltatások minőségére is kellő figyelem jut.
  3. Az üzleti célok megvalósítása: Fontos előre átgondolni, hogy a táblagépek alkalmazásával milyen céljaink vannak, és azokat milyen úton érhetjük el. Érdemes meghatározni azokat a mérési eszközöket, amelyekkel később egy-egy program vagy kampány sikerességét fogjuk megítélni.
  4. Felhasználóbarát kialakítás, a közönség igényei: Az iPad-ek alkalmazása során kiemelten fontos a befogadók igényeit szem előtt tartani. A különböző területen dolgozó egészségügyi szakemberek, orvoslátogatók, termékmenedzserek más és más funkciókat tarthatnak fontosnak.
  5. Digitális dizájn: A nyomtatott tájékoztatók, illetve hagyományos e-detailing tartalmak táblagépen való bemutatása csupán rövid távon működhet. A távolabbi célok elérése érdekében fontos, hogy az új eszközök nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, és ennek megfelelő dizájnt, illetve digitális tartalmakat hozzunk létre.
  6. Érintőképernyős prezentáció: A táblagépeken bemutatott tartalmak egyik legnagyobb előnye az érintőképernyő nyújtotta lehetőségeknek megfelelő kreatív kialakítás. A hatékonyabb üzenetátadásnak ez fontos eszköze lehet.
  7. A táblagépek nem helyettesítik a laptopokat: Bár az iPad és más táblagépek kiváló eszközei a tartalmak bemutatásának, a prezentációk, tájékoztatók szerkesztéséhez, kialakításához érdemesebb asztali számítógépet, illetve laptopot használni. Vannak olyan alkalmazások, amelyek egyelőre nem használhatók az iPad-en.
  8. A hatékonyság egyértelmű mutatói: Nagyon fontos meghatározni az orvoslátogatások előtt, hogy a hatékonyságnak milyen mutatóit figyeli a cég, milyen adatokat követ majd a látogatásokkal kapcsolatban. Sokszor felmerül az a feltételezés, hogy a táblagépek az orvoslátogatók munkájának szigorúbb ellenőrzését szolgálja. Érdemes biztosítani a látogató munkatársakat, hogy a cég a hatékonyság növelése érdekében alkalmazza a táblagépeket, nem pedig szankciók bevezetését tervezi.
  9. Visszajelzések fontossága: A táblagépek nem csupán a figyelemfelkeltés és kreatív tartalomszolgáltatás eszközei, de innovatív megoldásokat is biztosítanak az orvosok visszajelzéseinek elemzéséhez. A munkafolyamat így nem zárul le az orvoslátogatói bemutatók végeztével, a befogadói reakciók tanulmányozása fontos a későbbi tartalmak hatékony kialakításához.
  10. A tervezés fontossága: Az iPad üzleti alkalmazásának sikeres bevezetése átfogó szervezést és tervezési folyamatot igényel. Kiemelten fontos emellett a munkatársak, főként az orvoslátogatók képzésének biztosítása is, illetve a táblagépek használatával kapcsolatos céges irányelvek egyértelmű kommunikációja.

(Forrás: Eyeforpharma.com)

Digital Pharma Europe konferencia – Berlin, 2012. március 5-7.

A berlini Digital Pharma Europe konferencia a nemzetközi Digital Pharma rendezvénysorozat részeként az európai gyógyszeripar digitális marketing megoldásaira fókuszál. A konferencia a mobil alkalmazások, iPad, közösségi média és többcsatornás marketing megoldások témáit járja körül. A Digital Pharma Europe előadásai minden évben a leginkább aktuális digitális gyógyszeripari trendekre koncentráltak. Ez most sem lesz másképp.

A konferencia elnöke Ian Talmage, a Bayer vezető alelnöke, illetve Len Starnes, a Len Starnes Digital Healthcare Research & Consulting alapítója, a Bayer egykori digitális kommunikációs vezetője. Íme, egy kis ízelítő a programból:

  • A digitális média tanulságai: a Pfizer tapasztalatai
  • Digitális marketing egyszerűen
  • Esettanulmány: Közösségi média krízis menedzsment
  • Hogyan kommunikálnak az orvosok a ma?
  • A gyógyszeripar és az iPad

A konferencia 2012. március 5-7-ig, Berlinben kerül megrendezésre. A részletes programot itt megtekintheti.

Internet-penetráció a laikusok körében

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogyan alakul az orvosok online elérése és internetezési szokásai. Az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan a laikusok körében dinamikusan bővül az internet penetráció világszerte. Az eléréssel rendelkezők aránya az USA-ban a legmagasabb, jelenleg 78 százalék, míg Európában átlagosan 58 százalék. (Globális szinten egyébként jelenleg 30 százalék körül alakul ez a mutató.)

Európai viszonylatokat tekintve Hollandiában, Angliában, Németországban kiemelkedőn magas a penetrációs szám, míg például Romániában vagy Ukrajnában meglehetősen alacsony. A bővülés üteme folyamatos, csak az Európai Unióban az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a felhasználók aránya.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan alakul ez a szám, átlagosan a lakosság 62 százaléka rendelkezik online eléréssel, de arányuk életkor szerint változó. Az NRC mérései alapján a 15-24 év közöttiek körében 84, a 25-34 év közöttiek esetében 72, míg a 35-49 éveseknél már csak 60 százalékos arányuk. Még az ennél is idősebbek (50+) esetében jelentősen csökken a penetráció, mindössze 29 százalék.

Internetezők a magyar lakosság körében

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=1005)

A többé-kevésbé aktívan netezők aránya 80 százalékra becsülhető a magyar lakosság körében. Átlagosan minden második felnőtt legalább napi gyakorisággal ül a gép elé ilyen céllal, és többségük (42%) kevesebb, mint 4 órát tölt webes tevékenységgel. A netezés mértéke a penetrációhoz hasonlóan életkor szerint jelentős különbségeket mutat.

Az internetezők netezési szokásait illetően árnyaltabb képet kapunk az NRC 2010/I. félév VMR jelentése alapján. A kutatás eredményei szerint a 20-59 éves internetezők hétköznapi és hétvégi netezési szokásai nagyon hasonlóan alakulnak: 45 százalékuk hétköznaponként legalább 3 órát netezik, míg hétvégén arányuk 50 százalék körül alakul.

Az internetező felnőtt lakosság 75 százaléka asztali számítógépen szokott internetezni, 10-ből 4-en pedig notebook-on. Nem meglepő, hogy ez előbbi használata az idősebbek esetében jellemzőbb (~80%), míg a fiatalabbaknál a laptop használati-arány magas (~50%).

Az internetezés eszköze Magyarországon

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=795, internetező lakosság)

Az okostelefonok alkalmazása a netezők körében közel 10 százalékos, és az eszköz a fiatal (36 év alatti), aktívan internetezők csoportjában a legmagasabb (20-23%). A mobileszközök egyértelműen a vezető beosztásban dolgozók és a diákok körében elterjedtek: az okostelefon alkalmazása 21-23% körül alakul ezekben a körökben, míg a vezető beosztásban dolgozók 5, a diákok pedig 8 százaléka iPad-en netezik.

(Kiss Katalin)

A sikeres gyógyszeripari közösségi stratégia titka – Interjú Andrew Spong-gal (2. rész)

Interjúnk második részében a sikeres közösségi média jelenlét kialakításának lépéseiről kérdeztük Andrew Spong-ot, az egészségügyi online kommunikáció egyik kiemelkedő szakértőjét. Cikkünk körüljárja azokat a problémákat, felvetődő kérdéseket, amelyekkel a gyógyszeripari marketing szakemberek szembesülhetnek az új, digitális megoldások alkalmazása során.

Interjúnk előző részében említettél néhány nehézséget, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük, például a közösségi felületek újszerűségével, a hosszútávú tapasztalatok hiányával. Meglátásod szerint hogyan vágjon bele mégis egy gyógyszeripari cég az egészségügyi közösségi média használatába, melyek a legfontosabb kezdő lépések?

A dolog nehézségét éppen az adja, hogy egyszerre kell nagyon sok mindenre figyelni, több lépést kell egyszerre megtenni. Ez sohasem egyszerű feladat. A legfontosabb talán a cég különböző területein dolgozó döntéshozó kollégák meggyőzése. Szükség van mind a jogi osztály, az orvosi kapcsolatokkal foglalkozó, illetve a kommunikációs és marketing osztályok bevonására. A különböző területek döntéshozói kezdettől fogva részt kell, hogy vegyenek a közösségi stratégia kialakításának folyamatában. Ebben a körben kell megválaszolni a legfontosabb alapkérdéseket, a „Hogyan? Mit? Hol? Ki? Mikor? Miért?” kérdéseit. Miért fontos számunkra a közösségi média? A marketing stratégiánk szerves, integrált részét képezi a közösségi jelenlét, vagy csak azért foglalkozunk közösségi médiával, mert foglalkoznunk kell vele? Minden ilyen, és ehhez hasonló problémás, de rendkívül fontos kérdést még a tervezés elején érdemes feltenni. Ennek a csoportnak a feladata, hogy a cég számára olyan válaszokat dolgozzon ki, amelyek egyértelműen rámutatnak, miért is elengedhetetlen a közösségi csatornák használata. Ezeket az okokat korábban már megneveztük, de a közösségi média előnyeit minden cég saját, konkrét igényeihez igazítva tudja igazán hasznosítani.

A következő lépés (amely ideális esetben az elsővel egyidejűleg véghezvihető) annak viizsgálata, hogy a rendelkezésre álló céges előírások felhasználhatóak-e a közösségi felületeken való kommunikáció szabályozására. A legtöbb esetben ezek nem alkalmazhatók a közösségi média használata során. Így rendkívül fontos az üzleti irányelvek kibővítése, hogy a cég munkatársai számára elérhető legyen egy közösségi kommunikációra vonatkozó szabályzat, ami segíti őket abban, hogy magabiztosan eligazodjanak a közösségi felületeken. Minden munkatárs számára világos kell, hogy legyen, hogy a cég nevében a kommunikációs osztály nyilatkozik, de ugyanakkor nekik is van lehetőségük a célközönséggel való hatékony, előírásoknak megfelelő kommunikációra.

Mindezek nehéz, időigényes és problematikus kérdések az iparág számára. Az utolsó lépés pedig, amelyről korábban már esett szó, az annak a biztosítása, hogy a közösségi kommunikációhoz köthető üzleti céljaink, törekvéseink a céges stratégiánk szerves részét képezik, és a közösségi média használatára nem különálló projektként tekintünk, hanem kommunikációs és marketing tevékenységünk részeként. Csak így érhetünk el valós eredményeket a közösségi csatornák használatával, csak így lehet működőképes cégünk közösségi médiához kapcsolódó stratégiája.

Említetted, hogy a gyógyszeripari cégek közösségi stratégiájának kialakításához fontos a jogi döntéshozók részvétele, útmutatása. Ez pótolhatja az általános érvényű közösségi média szabályzat hiányát?

Nem arról van szó, hogy a cégen belül meglévő szabályzatok alapján fognak iránymutatást kapni a jogi döntéshozóktól. Elsősorban azért van szükség a folyamat elején minden vezető pozícióban lévő munkatársra, mert ők azok, akik végül igent vagy nemet mondhatnak a közösségi média céges szintű használatára. Nincs értelme munkát és energiát fektetni a tervek kidolgozásába, ha a végén a döntéshozók nem egyeznek bele a megvalósításba. Nem érdemes egy hosszú idő alatt módszeresen felépített, kidolgozott tervezetet prezentálni, ha végül a vezetőség elutasítja azt. A döntéshozó pozícióban lévő kollégák kérdéseit kell elsőként megválaszolni, aggodalmaikat eloszlatni, őket kell elsősorban meggyőzni a közösségi média használatának hatékonyságáról. A velük való tárgyalásokat, megbeszéléseket mindaddig folytatni kell, amíg minden félelmük el nem oszlott, minden kérdésükre választ nem kaptak.

Visszatérve a szabályzatok kérdésére, lehet, hogy nem létezik egy egységes, megfelelő hatóságoktól származó leírás, „A Közösségi Média Használatának Nagy Könyve”, de ez nem jelenti azt, hogy a meglévő kommunikációs szabályok nem alkalmazhatóak, nem elégségesek a közösségi média használatához. A meglévő előírások – és ezt számos közösségi csatornákon jelenlévő gyógyszeripari cég alátámasztotta – megfelelőek a közösségi kommunikáció szabályozásához. Az üzleti kommunikáció eredeti irányelveit az összes média csatornán való tájékoztatásra, üzenetközlésre alakították ki. Tehát tulajdonképpen ezek változatlanul követendő előírások a közösségi felületeken is. Biztosítani kell tehát, hogy a céges közösségi kommunikáció során nem teszünk olyat, amit egy másik médium használatakor sem tennénk.

Tapasztalatod szerint mi okozza leginkább a gyógyszeripari cégek közösségi médiával kapcsolatos aggodalmait, félelmeit?

Elsősorban az előbb említett szabályozási kérdésekkel kapcsolatosak az aggodalmak. De úgy érzem, erre vonatkozóan megfogalmaztunk bizonyos megoldási módokat. Nem arról van szó, hogy a szabályozás kérdése ezzel le van zárva, hiszen az gyógyszeripari cégeknek mindig tisztában kell lenniük, és meg kell felelniük a megfelelő hatóságok előírásainak. A szabályozáshoz kötődő aggodalmak másik példája a mellékhatások bejelentéséhez kapcsolódik. Sokszor elhangzik: „Amint részt veszünk a közösségi felületeken zajló diskurzusban, rögtön egy halom olyan új mellékhatásról fogunk értesülni, amit be kell jelentenünk.” Erre a megállapításra többféle módon reagálhatunk. Egyrészt, ha egyes mellékhatások felmerülnek a páciensek közösségi kommunikációja során, akkor ez abban az esetben is így van, ha nem veszünk róla tudomást. A gyógyszeripari cég döntése és felelőssége, hogy fel akarja-e ezeket ismerni, illetve reagálni akar-e rájuk. Ha egy adott cég úgy gondolja, hogy feladata a mellékhatásokról való diskurzus követése, illetve a megfelelő intézkedések megtétele, onnantól kezdve a közösségi kommunikációba való bekapcsolódás a hatékony időbeosztás kérdése, és nem etikai dilemma. A céges Facebook oldalon elhelyezett mellékhatás bejelentésére szolgáló link például remek módja a népszerű közösségi felületek adta lehetőségek kihasználásának. Ezt ismerte fel a Pfizer, amely így a legsikeresebb, a betegek körében legnépszerűbb közösségi oldalt használja fel a visszajelzések egyszerűbb befogadására, a páciensek innen érkező bejelentéseit pedig szakértők cégen belül csoportja kezeli.

Mára számos, a betegek által megosztott információt feldolgozó elemzés készült. Meggyőző mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatos tartalmak megosztása, egyes mellékhatások jelentése a közösségi csatornákon igen ritka. Ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek nincs szüksége egy működő és hatékony stratégiára abban az esetben, ha mégis mellékhatás bejelentésére kerül sor. Az viszont a kutatások által bizonyított, hogy nincs ok több tízezer, eddig nem ismert mellékhatás bejelentésétől tartani a közösségi oldalakon. Az adatok legalábbis erre utalnak. Ha viszont előfordulnak ilyen esetek, a cégeknek kötelessége megtenni a megfelelő lépéseket. Senkinek nem érdeke, hogy az iparágról bebizonyosodjon, csak azért marad távol a közösségi médiától, nehogy olyan problémákba ütközzön, amelyeket kötelessége megoldani. A tények viszont azt támasztják alá, hogy a gyógyszeripari cégek ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok.

A harmadik dolog, amit általában megemlítenek a gyógyszeripari cégek munkatársai, az idő és a pénz hiánya. Ez sokszor úgy hangzik el: „hogyan térül meg mindaz a pénz, amit a közösségi médiára fordítunk? Miért előnyösebb anyagilag a közösségi kommunikáció?” Először is, maga a kérdés is rossz, hiszen a közösségi média használatának elsősorban nem a bevétel közvetlen növelése a célja. A közösségi kommunikációnak a közönség bizalmának felépítésében, a cégről kialakult kép formálásában van elengedhetetlen szerepe. Emellett számos kutatás mutatta ki, hogy a páciensek által közölt, megosztott információ a későbbiekben központi szerepet fog játszani, és hosszú távon megváltoztatja majd a klinikai kísérletek és gyógyszerkészítmények kifejlesztésének folyamatát. Amennyiben hiszünk ebben a jövőképben, a közösségi média fontossága megkérdőjelezhetetlen. De visszatérve a ROI kérdésére, kétféle módon közelíthetjük meg a problémát. Elsőként, meg kell kérdeznünk mit szeretnének, mit mérjünk pontosan, hiszen az online felületek számos statisztikai adatot szolgáltatnak, így tulajdonképpen bárminek a mérése lehetséges. Ezenkívül érdemes rákérdezni, hogy mit terveznek azzal az adathalmazzal, amit összegyűjtünk, átalakítják-e az eredmények fényében stratégiájukat. Erre általában „nem” a válasz, így maga a kérdés is felesleges.

Másrészt fontos annak a felderítése, miért is ennyire központi kérdés a cégek számára, hogy mennyibe kerül egy Twitter profil létrehozása, illetve fenntartása. Azt tudjuk, hogy a regisztráció ingyenes, és bár a működtetés igényel némi időt és munkát, egy progresszív szemléletű gyógyszeripari cég számára ez a napi munkafolyamat fontos, szerves részét kellene, hogy képezze a szélesebb kommunikációs stratégia részeként, nem pedig elszigetelt tevékenységként. De a költség kérdésére visszatérve – bármilyen minimális legyen is a ráfordítás – a közösségi csatornák működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat sosem mérik ahhoz a ötvenezer, százezer dollárhoz, fonthoz, amelyet például weboldalak fejlesztésére fordítanak a cégek. Nem beszélve arról, hogy ezek eredményességét közel sem vizsgálják olyan közelről, mint a közösségi kampányok hatékonyságát. Olyan, már meglévő módszereket, amelyek igen gyenge megtérülést mutatnak fel – ilyen például a közvetlen levelek kiküldése, amelyek inkább poháralátétként funkcionálnak, mielőtt a szemetesbe kerülnének –,csak nagyon ritkán vizsgálnak felül a cégek. A közösségi marketing szakemberei a költségek megtérülése kapcsán a következőképp érvelhetnek:  „Mutassa meg a megvásárolt iPad-ekhez, a gyógyszeripari cégek által használt okostelefonokhoz és az orvoslátogatók által alkalmazott eDetailing kampányokhoz kapcsolódó ROI mutatókat, illetve bizonyítsa az üzenetátadás hatékonyságát, cserébe megmutatom mennyibe kerül az általam javasolt közösségi kampány lebonyolítása.” A költségekből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a virtuális megoldás eredményesebb lesz.

Okostelefonok, orvosi alkalmazások az egészségügyben

Ötből négy egészségügyi szakember használ okostelefont, táblagépeket, mobil eszközöket, illetve számos orvosi alkalmazást munkája során – mutatta ki a Jackson & Coker kutató cég “Alkalmazások, Orvosok és Digitális Eszközök” című tanulmánya.

“A technológia terén jártas, legtöbbször friss diplomás orvosok egyre gyakrabban fordulnak digitális és internetes eszközökhöz a betegekkel való hatékony kommunikáció és a kezelések sikere érdekében,” – mondta Sandra Garrett, a Jackson & Coker elnöke.

Tehát az orvosok hány százalékára jellemző a digitális technológia használata különböző szakterületeken? Íme:

  • Sürgősségi szakorvosok – 40 százalék
  • Kardiológusok – 33 százalék
  • Urulógusok – 31 százalék
  • Bőrgyógyászok – 30 százalék
  • Pszichiáterek – 28 százalék
  • Radiológusok – 24 százalék
  • Reumatológusok – 22 százalék
  • Endokrinológusok – 21 százalék
  • Onkológusok – 20 százalék
  • Klinikai patológusok –16 százalék

Nem meglepő, hogy annyi szakember támaszkodik az iPhone, iPad és egyéb táblagépek nyújtotta információkra, nem beszélve a szinte már megszámlálhatatlan alkalmazásokról. Mindez összhangban van az egészségügy új irányvonalával, vagyis az orvoslás minél több területének digitalizálásával.

A tanulmány nem hagyja figyelmen kívül a digitális formátummal kapcsolatos adatbiztonsági kérdéseket és aggodalmakat sem. A bizalmas információk védelme érdekében számos kórház csupán olvasásra teszi elérhetővé a betegek digitális egészségügyi adatait, így az orvosok számára nem adott az információ tárolásának lehetősége. Ez a módszer a betegek személyi jogainak sérülését hivatott megelőzni.

A digitális megoldások által az orvosok egyre több információt érhetnek el egyetlen gombnyomással. A folyamatosan áramló információ mennyisége korlátlan, az egészségügyi alkalmazásokban rejlő lehetőségek végtelenek. Éppen ezért nem kérdés, hogy a külföldi minta, azaz az egészségügyi adatok digitalizálása, a mobil eszközök használata a magyar orvostársadalom számára is követendő példa kell, hogy legyen.

(Forrás: HealthcareITNews)

iPad program: a következő orvos generáció oktatása

A kaliforniai Irvine Orvosi Egyetem elsőéves hallgatói egy speciális program keretében mindannyian iPad-del kezdhetik meg az egyetemi tanulmányaikat. A kezdeményezés célja, hogy a diákok eredményes oktatásban részesüljenek a digitális orvostudomány területén.

Az iPad program tavaly indult útjára, amikor az Irvine-i Orvosi Egyetem hallgatói a táblagépen kapták meg órarendjüket, a kurzusok tematikáját, jegyzeteket, az előadások prezentációit, illetve a szükséges tankönyveket. Ez az alapja az egyetem iMedEd elnevezésű kezdeményezésének, amely szakemberek szerint az Egyesült Államok egyik legátfogóbb digitális orvosi képzésévé nőtte ki magát.

Az egyetem támogatóitól kapott táblagépeken kívül az iMedEd kezdeményezés elsőként vezette be a nyugati parton a mobil ultrahangos vizsgálatok tanítását, az orvosi stimulációs gyakorlatokat, illetve a telefonos orvoslás technikáit.

“Elkötelezettek vagyunk a digitális technológia használata mellett intézményünkben, amellyel hallgatóink oktatását kívánjuk gazdagabbá, tartalmasabbá tenni” – nyilatkozta Ralph V. Clayman, a kaliforniai Irvine Orvosi Egyetem dékánja. “Meggyőződésünk, hogy az új technológiák beépítése az egészségügyi ellátásba nagyban meghatározza majd az orvoslás jövőjét, iskolánk célja pedig, hogy az elsők között legyen, akik felkészítik a hallgatókat erre a jövőre.”

Warren Wiechmann, az oktatási technológiák igazgatója szerint “a hallgatók és oktatók már a program első évében számos módon kamatoztatták az új technológiák nyújtotta lehetőségeket. A diákok sokkal inkább érdekeltek az iPad-en megjelenő tartalom megfelelő kialakításában, illetve megjelenítésében. A tanári testület tagjai pedig nyitottabbak az új technológiák használatára annak érdekében, hogy az általuk összeállított tananyag minél átfogóbb legyen.”

A másodéves hallgatók már az egyetemen kívül is megtapasztalták a táblagép használatának előnyeit. A nyár folyamán Vietnámban és Indiában is kipróbálták az iPad-eket különböző kórházakban, ahol sokszor az internetkapcsolat hiánya nehezítette munkájukat. Ezenkívül a diákok részt vettek egy betegek felépülését nyomonkövető rendszer kiépítésében, amelyet egy mexikói klinikán hoztak létre iPad-ek segítségével.

“Más iskolákhoz képest a kaliforniai Irvine Orvosi Egyetem jóval előrébb jár a technológia és oktatás ötvözésében” – mondta Melody Besharati, egy elsőéves hallgató. “Örülök, hogy ennek én is részese lehetek.”

(Forrás: HealthcareITNews)