Orvosok a közösségi médiáról

Orvosok és kórházak egyre gyakrabban fordulnak a közösségi médiához, akár professzionális, akár személyes céllal – mutatta ki egy 2011 szeptemberében készült amerikai kutatás.

Az Orvosok, Betegek és Közösségi Média című tanulmány adatai alapján az egészségügyi szakemberek egyre nagyobb arányban látogatják az internetes közösségi oldalakat. Kétharmaduk szakmai célból is használja az említett portálokat, és a beteg-orvos kommunikáció lehetséges színtereinek tekinti ezeket. Az orvosok több mint 20 százaléka használ két, vagy annál több közösségi oldalt.

A betegközösségek terén azonban nem ilyen bíztató a helyzet. Tízből csupán egy orvos ismer legalább egy ilyen oldalt. Akik azonban jártasak az online betegközösségek terén, azoknak jelentős része hisz abban, hogy ezek a közösségi portálok pozitív hatással lehetnek a betegekre. Ez a szemlélet számos különböző betegséget illetően igaz. Az orvosok véleménye alapján főként a ritka betegségekben, rákban, krónikus betegségben szenvedők esetén hatékonyak a betegközösségek. Ahogy egy megkérdezett említette: “A betegek megoszthatják történetüket, tanulhatnak egymástól, átadhatják a tudást, reményt adhatnak egymásnak.”

Az orvosok 38 százaléka bíztatta páciensét, hogy használja ki a betegségével kapcsolatos online közösségek nyújtotta lehetőségeket, és csupán 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem ajánlaná betegének az internetes közösségeket. Emellett a megkérdezett szakemberek kétharmada szívesen regisztrálna egy adott betegközösség tagjaként, hogy megfigyelje az oldal működését és az internetes közegben zajló diskurzust. Az orvosok több mint fele tanácsokat is adna, illetve információt szolgáltatna a betegek számára online.

Az egymás közötti online kommunikációt illetően is pozitívan nyilatkoztak a megkérdezett orvosok. Többségük szívesen csatlakozna zárt szakmai közösségekhez az interneten, hogy szakértőktől tanuljon (92%), eseteket vitasson meg (90%), praxis működtetéséről cseréljen információt (87%), saját szaktudását adja át (84%). Tízből nyolcan szívesen konzultálnának betegeikről egy zárt orvosi online közösség oldalán.

Az orvosok a betegekkel való online kommunikáció bizonyos formáira is nyitottak, mindaddig, amíg az biztonságos felületen zajlik. 75 százalékuk szívesen küldene egészségügyi oktató anyagokat betegeinek, míg 72 százalékuk a páciensek állapotát kísérné figyelemmel az internet segítségével. 70 százalékuk szerint egy zárt beteg-orvos közösség keretén belül elő lehetne segíteni a gyógyszeres kezelések pontosabb követését. A megkérdezett orvosok 68 százaléka nagyobb betegcsoportokkal való kapcsolattartásra, tanácsadásra használná a páciensek és szakemberek online közösségét. Az orvosok 40 százaléka azonban nem állapítana meg diagnózist, illetve nem kezelne beteget online, főként a páciens adatainak biztonsága érdekében, illetve a saját felelősségét szem előtt tartva.

(Forrás: Health Populi)

5 tanács kórházi blogokhoz

Az igazat megvallva, ritka az olyan kórházi blog, amelyet több millióan látogatnak. De ha egy kicsit óvatosabban tűzzük ki céljainkat, egy jól működő és megvalósítható tervet állíthatunk össze a kórházi weboldalak forgalmának növelésére. A jó hír pedig, hogy mindez idővel könnyebb lesz, olajozottabban működik majd.

De mi a legjobb módja annak, hogy kiderítsük, mi érdekli leginkább közönségünket? Hogyan kezdjünk hozzá? Íme néhány tipp és követendő példa a Medcitynews.com oldalról:

  • Építsük fel a keretet: Magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes szót ejteni róla – ha nincs kiépítve egy közösségi infrastruktúra, nem növelhetjük blogunk népszerűségét megfelelő ütemben, nem tudjuk eljuttatni egy-egy témáról szóló bejegyzésünket potenciális közönségünkhöz, nem tudjuk megosztani azokat a történeteket sem, amelyek jó fényt vetnének kórházunkra. A Mayo Clinic eddigi legsikeresebb online tartalma egy Youtube videó volt, amelyet kevesebb mint 2 hónap alatt 2 millióan néztek meg. “Ha nem vagyunk jelen a Facebook-on, ha nincs a blogunk és Twitter profilunk, akkor nem érünk el ilyen eredményt, ennyire rövid idő alatt” – mondta Lee Aase, a Mayo Clinic Közösségi Média Központjának igazgatója.
  • Kössük helyhez a híreket: Bevett szokás az országos, illetve nemzetközi hírekhez helyi vonatkozásokat kötni. Ez a módszer a kórházi blogok esetében is alkalmazható. Legyen szó bármilyen témáról az E.coli baktériumtól a politikai döntések és egészségügy kapcsolatáig, orvosaink plusz szakmai tartalmakkal egészíthetik ki az adott cikkeket.
  • A közönség eddig elhanyagolt igényeire koncentráljunk: Keressünk olyan témákat, amelyekben orvosaink különösen jártasak, amelyekkel kapcsolatosan egyéni tartalmat tudunk szolgáltatni. Olyan orvosi kérdéseket járjunk körül, amelyek nem népszerűek, vagy nem elég hangsúlyosan más weboldalakon.
  • Emeljük ki az emberi szálakat: Sokan érdeklődnek a helyi emberekről szóló történetek iránt, főleg ha azok gyógyulásáról, addig valószínűtlennek tartott felépüléséről olvashatnak. A kórházaknak mindenképpen kellő hangsúlyt kell fektetniük ezekre a történetekre. Az amerikai St Louis-ban például sokan nyomon követték egy 23 éves szívátültetésen átesett páciens felépülését, amelyről a kórház többször is hírt adott a több, mint egy éves lábadozási idő alatt.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül a nem orvosi érdekességeket: Csak azért, mert egy sztori nem illik bele az “orvos megmenti a beteget” sémába, nem jelenti azt, hogy nem illik a blogunkra sem. Figyeljünk oda, mi történik körülöttünk, és tudósítsunk arról. Ami olvasóinkat érdekelheti. Ez talán a legfontosabb tanács.

(Forrás: Medcitynews.com)

Kórházak a Twitteren

Miért van szüksége egy kórháznak Twitter profilra?

Ha nagyon őszinték akarunk lenni, talán nem is fontos, hogy egy kórház jelen legyen a Twitter-en. Akkor semmiképpen nem, ha nem egyezik a közösségi média használata az intézmény marketing stratégiájával, illetve ha a regisztráció után senki sem frissítené a felületet. Önmagáért nem érdemes létrehozni egy közösségi profilt sem.

Emellett azonban az is igaz, hogy számos olyan kórház van, amely igen hatékony eszközként használja a Twitter-t a közösségépítés, illetve a betegek informálása terén. Íme néhány kérdés, amelyet érdemes tisztázni, mielőtt kórházi Twitter profilt hozunk létre:

  • Ki a célközönsége az ilyen típusú marketing tevékenységnek?
  • A célközönséget milyen online tevékenység jellemzi?
  • Más marketing eszközökkel összevetve hatékony-e a Twitter használata költség és ráfordított idő szempontjából?
  • Ha úgy döntünk, hogy regisztrálunk, less-e arra elegendő munkaerő és idő, hogy megfelelően működtessük profilunkat?
  • Biztosít-e a Twitter sajátos lehetőségeket, hogy kapcsolatba lépjünk a célközönségünkkel?
  • Milyen információt osztanánk meg a Twitter-en keresztül, ami más közösségi csatornákon még nem elérhető a betegek számára?

A kérdések megválaszolása után érdemes egy rövid dokumentumot összeállítani a Twitter-rel kapcsolatos stratégiáról, hiszen a teendők így egyértelművé válnak, és könnyebben követhetők a megvalósítás során. A kérdések megválaszolása azért is fontos, hiszen többet árthat egy Twitter, vagy Facebook profil létrehozása, ha az néhány hónap után elhagyatottá válik, és nem tartalmaz aktuális információt. Ez csak azt jelzi közönségünk felé, hogy nem vesszük komolyan a közösségi média csatornáit, illetve a közösségépítést, betegek bevonását, informálását.

(Forrás: HIVE Strategies)