Infografika – Hogyan használják a digitális eszközöket az egészségügyi szakemberek?

Számos kutatási eredmény áll rendelkezésre arról, az orvosok hogyan viszonyulnak a digitális média megoldásaihoz, illetve miként használják azokat. De vajon miben különböznek az orvosok és más egészségügyi szakemberek, így a nővérek és patikusok digitális szokásai?

Egy nemrég megjelent felmérés szerint az orvosok, nővérek és patikusok azonos százaléka (85%) fordul gyakran, illetve nagyon gyakran digitális forrásokhoz egészségügyi információért. A mobil eszközök használatát vizsgálva azonban már megfigyelhető némi eltérés. Míg az orvosok 55 százaléka tájékozódik szakmai kérdésekben mobil eszközön, addig a nővérek csupán 34 százaléka, illetve a patikusok 50 százaléka használ mobilt hasonló célból. A közösségi felületeket sokkal kisebb arányban használják az egészségügyi szakemberek orvosi információ keresésekor: az orvosok 23 százaléka, a nővérek 27 százaléka, míg a patikusok 22 százaléka néz utána egészséggel kapcsolatos kérdésekeknek közösségi oldalakon.

Az információforrások hielességét tekintve az orvosok 78 százaléka tartja megbízhatónak a weboldalakat, míg 70 százalékuk a mobil forrásokban bízik. A közösségi oldalakon található információt azonban csak 10 százalékuk gondolja hitelesnek. Az orvosokhoz képest a nővérek, illetve patikusok minden felsorolt információforrást – weboldalt, mobilt, közösségi felületet – kevésbé megbízhatónak tartanak.

A hosszútávú felmérés során a kutatók a digitális eszközök és források használatáról témakör szerint is gyűjtöttek adatokat. Ezek alapján az orvosok 40-50 százalékban szakmai tájékozódásra használták a felsorolt digitális megoldásokat, míg a nővérek más, nem egészséggel  kapcsolatos célból sokkal gyakrabban fordultak ezekhez az eszközökhöz. A legnagyobb arányban mégis a patikusok használták a digitális csatornákat egészségügyi tájékozódás céljából, bár a szakmai és nem szakmai tartalmak aránya igen változó volt ebben a csoportban.

A legmeglepőbb eredmény talán mégis az, miszerint az orvosok tekintik leginkább megbízhatónak a webes, mobil és közösségi forrásokat egészségügyi kérdésekben. Mind a nővérek, mind a patikusok negatívabb véleménnyel vannak ezeket illetően.

 

(Forrás: Path of the Blue Eye)

Reklámok

A gyógyszeripari kommunikáció hatékony csatornái

A Doctors.net.uk online orvosi közösség munkatársai nemrégiben felmérést készítettek az oldalon regisztrált egészségügyi szakemberek körében. A 2334 megkérdezett orvos válaszai alapján csupán 42 százalékuk bízik valamelyest a gyógyszeripari cégekben.

A felmérés szerint a gyógyszeriparral kapcsolatos bizalom kiépítésének legfontosabb tényezői a termékekhez fűződő, illetve személyes pozitív tapasztalatok és a hozzáértő, hatékony orvoslátogatás. Érdekes módon a bizalmatlanság kialakulásának fő tényezői a céggel, termékekkel kapcsolatos hiteltelen információk és a média által közvetített negatív arculat. Így egyértelmű, hogy a hatékony, pontos információátadás szerepe alapvető fontosságú.

A felmérés alapján a megkérdezett orvosok csupán 10 százaléka részesíti előnyben a gyógyszeripari weboldalakat, mint információforrást. A válaszadók nagyobb része, 55 százaléka szerint az orvosi online közösségek hatékonyabb eszközei a gyógyszeripari információk megvitatásának. Az orvosok ezen kívül a személyes megbeszéléseket és orvoslátogatókkal való konzultációt emelték ki, mint a tájékoztatás hatásos módjait. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyógyszeripari információk közvetítése interaktív, kétoldalú kommunikáció kialakítását és fenntartását igényli.

 

 

A felmérés azt is kiemelte, miszerint az orvoslátogatókkal való kommunikációt felhasználóbarát mobil alkalmazások, illetve multimédia tartalommal kiegészített termékprezentációk tehetik hatékonyabbá. Ez alátámasztja a mobil eszközök, táblagépek használatának fontosságát, illetve a kreatív, új technológiákat alkalmazó látogatói prezentációk kialakításának szükségességét.

ahhoz, hogy a bizalom helyre álljon a gyógyszeripar képviselői és az egészségügyi szakemberek között, fontos olyan kommunikációs utakat, eszközöket választani, amelyek támogatják a hiteles, pontos információátadást és az interaktív, kétoldalú kommunikációt.

(Forrás: Jo Bell – Tim Ringrose: Doctors attitudes to Pharma & digital initiatives)

 

iPad vagy detail-Pad – hogyan használják a gyógyszeripari cégek az iPad készülékeket?

A mobil és táblagép technológia gyors változása, illetve a tény, miszerint az egészségügyi és gyógyszeripari szakemberek körében egyre népszerűbbek a különböző mobil eszközök, pozitívan befolyásolják a hatékony ellátás kialakítását, illetve a cégek működését. Mégis fontos megvizsgálni, vajon az orvosok hosszútávon is nyitottak-e a mobil eszközök használatára, illetve a gyógyszeripari cégek számára milyen előnyökkel jár a táblagépek alkalmazása.

A legtöbb egészségügyi és gyógyszeripari cég nagy számú táblagép vásárlását tervezi, vagy akár meg is tette már ezt az első lépést és a digitális eszközök használatának bevezetésén, hatékonyságának növelésén dolgozik. Nem kérdés, hogy a táblagépek könnyen használható és hordozható, elegáns kommunikációs eszközök számos hasznos digitális funkcióval. Az egészségügyi szakemberek, illetve gyógyszeripari döntéshozók egyértelműen látják a táblagépekben rejlő lehetőségeket. Erre utalnak a jelentős beruházások is.

De vajon csupán egy múlandó mobil trendről van szó, vagy a táblagépeknek hosszú távon is van jövője az egészségügy és gyógyszeripar tevékenységében? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a táblagépek számos előnyük miatt elengedhetetlenné válhatnak az orvosok és orvoslátogatók kommunikációja során, mint a detailing, illetve e-detailing eszközei.

Az interaktív ábrák, videók, figyelemfelkeltő animációk és az azonnal megjeleníthatő hivatkozások, magyarázatok csupán egy részét képezik azoknak a funkcióknak, amelyekkel bármely e-detailing prezentáció tartalmasabbá, sikeresebbé tehető. Egy tudatosan használt digitális e-detailing eszköz könnyen átveheti a nyomtatott tájékoztatók, bemutatók, orvosi leírások helyét.

Egy általános orvosok és szakorvosok között végzett globális felmérés is a fentieket támasztja alá. Íme a főbb eredmények:

  • Az iPad-en bemutatott terméktájékoztatót megtekintő orvosok 68 százaléka nagyon elégedett, illetve elégedett volt ezzel a formátummal.
  • Az iPad népszerűségével kapcsolatban az orvosok legtöbbször a prezentációk követhetőségét, érthetőségét, illetve a bemutatott információk könnyű visszahívását említették.
  • Nyolcból tíz orvos a korábbi módszerekhez képest hasonlóan hatékonynak, illetve hatékonyabbnak találta a digitális detailing – tehát iPad-en, iPhone-on, tableteken bemutatott – terméktájékoztatókat.
  • A szakemberek kritikai megjegyzései legtöbbször az eszközök meghibásodásával voltak összefüggésben.
  • Az orvosok legtöbbször a digitális detailing bemutatók megtekintésekor előnyben részesítették az orvoslátogatói jelenlétet, asszisztenciát.

(Forrás: Pharmaphorum.com)

Az eHealth népszerűsége Európában és a fogyasztói bizalom a gyógyszeripari információval kapcsolatosan

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európaiak nyitottak az online megoldásokra, így az internetes információforrások és mobil alkalmazások használatára egészségi állapotuk javítása érdekében.

A kutatásban 14,000 európai lakos vett rész az Európai Unió 14 országából. A felmérést az Európai Bizottság intézete, az Institute for Prospective and Technological Studies készítette. A válaszadók 54 százaléka egyetértett azzal, miszerint a különböző információs és kommunikációs technológiák segíthetik a jobb egészségi állapot elérését. A kutatásban résztvevők 29 százaléka nem értett egyet, de nem is cáfolta a fenti kijelentést.

Az online kérdőív eredményei szerint csupán a válaszolók kis hányadához jutottak el közvetlen, promóciós célú egészségügyi üzenetek. Emellett az is kiderült, hogy a gyógyszeripari cégek a többség számára nem jelentenek megbízható egészségügyi információforrást. A gyógyszeripari tájékoztatást, információkat a válaszolók 8 százaléka tartja teljesen megbízhatónak, míg 37 százalékuk kissé, 18 százalékuk pedig egyáltalán nem bízik a gyógyszeripari cégektől származó tájékoztató üzenetek helyességében.

Emellett a kutatás azt is kimutatta, miszerint az emberek 41 százaléka havonta többször fordul online forrásokhoz egészségügyi információért, további 40 százalék pedig havonta kevesebb, mint egyszer használ digitális kommunikációra, illetve tájékoztatásra szolgáló eszközöket egészségügyi okokból. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hozzá eddig nem jutottak el egészségtudatosságot, betegségmegelőzést szorgalmazó egészségügyi üzenetek.

További eredmények:

  • A fiatalok gyakran használnak web 2.0 technológiákat, kommunikációs eszközöket, leginkább a wellness témakörével és az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékozódás céljából.
  • A középkorú válaszadók is aktív felhasználói az új technológiáknak, eszközöknek. Leginkább, mint a családjukhoz eljutó egészségügyi információ ellenőrzői, szűrői tájékozódnak. Így meghatározó szerepet játszanak abban, hogy az idősebb és fiatalabb családtagokhoz milyen egészséggel kapcsolatos üzenetek jutnak el.
  • Az idős generáció képviselői körében is jellemző az online források és technológiák használata kommunikáció és tájékozódás céljából. Az idősebbek között azonban – szemben a fiatalabb korcsoportokkal – azok alkalmazzák leginkább ezeket az eszközöket, akik egészségtudatosan élnek, illetve alapvetően jó az egészségi állapotuk.

A kutatás az eredményeket összegezve kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatalmas lehetőséget jelentenek a saját egészség feletti ellenőrzés biztosításában, az aktív és egészségtudatos életmód kialakításában.

(Forrás: PMLiVE)

Konferencia ajánló – Kutatás 2012

A Médiapiac és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. közös szervezésében 2012. március 21. és 22. között, Tapolcán kerül megrendezésre a Kutatás 2012 konferencia. Az előadók a hazai piackutatás legújabb trendjeit és innovatív megoldásait mutatják be.

A konferencia résztvevői gyakorlati példákkal, a piackutatási szektor újszerű megoldásaival, kreatív módszereivel ismerkedhetnek meg az előadások és fórumok során. A rendezvényen piackutató szakemberek, tanácsadók, ügyfelek és szakmai szervezetek képviselői számolnak be a 2012-es év várható trendjeiről.

A programban szereplő előadások az iparág aktuális kérdéseit, újdonságait foglalják össze. Az előadók között szerepel Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Bán Csilla kvalitatív igazgató is, akik az innovatív piackutatás témakörét járják körül előadásaikban. A Szinapszis cégcsoporthoz tartozó Mystery Visit Kft.-t Malonyai Katalin képviseli, aki a próbavásárlás módszeréről tart beszámolót.

A Kutatás 2012 rendezvénnyel párhuzamosan zajlik majd Tapolcán a Médiapiac 2012 konferencia. A két rendezvény között az átjárás biztosított.

A részvételi díjakat, akciókat megtekintheti és regisztrálhat itt.

Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Közösségi média és a lemaradó gyógyszeripar

A közösségi alkalmazások lehetővé teszik a gyógyszeripari cégek számára, hogy kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn betegekkel, szakemberekkel és más egészségügyi szereplőkkel. Azon kívül, hogy a cégek hatással lehetnek a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire, a közösségi média segítségével kiemelkedhetnek versenytársaik köréből. Ehhez viszont az kell, hogy a gyógyszeripari cégek a páciensekkel együtt aktív résztvevői legyenek a közösségi diskurzusoknak.

A Cegedim felmérésének keretében 100 céget vizsgáltak meg promóciós kiadásaik, illetve közösségi aktivitásuk alapján. A vizsgálat során összesítették a cégek Facebook és Twitter bejegyzéseit, követőit, a közönség visszajelzéseit.

A gyógyszeripari cégek közül a Pfizer Facebook oldalainak száma alapján a 100-as lista hatodik helyét foglalja el olyan cégek után, mint a Merck, Danone, a Novartis és Bayer. A “Like”-ok számát tekintve a Pfizer harmadik helyen áll a Nestlé és a Johnson and Johnson után.

Meglepő, hogy a Lilly csupán a lista végén szerepel, hiszen promóciós kiadásait tekintve a hetedik helyen áll. Facebook oldalainak száma alapján azonban a 23., a “Like”-ok számát nézve pedig csak a 32. a cégek rangsorában.

 

 

Mi okozhatja a gyógyszeripar lemaradását a közösségi média adaptálását illetően?

  • A gyógyszeripari cégek elsősorban a kockázat elkerülésére törekednek, illetve az üzleti szervezeten belül nem alakult még ki a közösségi médiához kapcsolódó feladatok megosztása. Fontos lépés eldönteni, hogy egy cégen belül ki a felelős a közösségi stratégia és kampányok kialakításáért.
  • A gyógyszeripari cégek eddigi eljárása alapján minden marketing tevékenységhez a ROI részletes elemzése járult. Ez a közösségi média esetén nem ennyire egyértelmű, nem lehet pontosan előrejelezni a kampányokhoz tartozó ROI értékeket.
  • Hiányoznak az átfogó és általános irányelvek, egy globális közösségi média szabályzat.

A közönség és a páciensek a gyógyszeripari cégek nélkül is részt vesznek a közösségi oldalakon zajló diskurzusokban. Amíg a marketing szakemberek nem a vásárlók aktív bevonásával alakítják ki stratégiájukat, addig fennáll annak a veszélye, hogy a cégek mindinkább irrelevánssá válnak a fogyasztók szemében.

(Forrás: World of DTC marketing)

Internet-penetráció a laikusok körében

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogyan alakul az orvosok online elérése és internetezési szokásai. Az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan a laikusok körében dinamikusan bővül az internet penetráció világszerte. Az eléréssel rendelkezők aránya az USA-ban a legmagasabb, jelenleg 78 százalék, míg Európában átlagosan 58 százalék. (Globális szinten egyébként jelenleg 30 százalék körül alakul ez a mutató.)

Európai viszonylatokat tekintve Hollandiában, Angliában, Németországban kiemelkedőn magas a penetrációs szám, míg például Romániában vagy Ukrajnában meglehetősen alacsony. A bővülés üteme folyamatos, csak az Európai Unióban az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a felhasználók aránya.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan alakul ez a szám, átlagosan a lakosság 62 százaléka rendelkezik online eléréssel, de arányuk életkor szerint változó. Az NRC mérései alapján a 15-24 év közöttiek körében 84, a 25-34 év közöttiek esetében 72, míg a 35-49 éveseknél már csak 60 százalékos arányuk. Még az ennél is idősebbek (50+) esetében jelentősen csökken a penetráció, mindössze 29 százalék.

Internetezők a magyar lakosság körében

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=1005)

A többé-kevésbé aktívan netezők aránya 80 százalékra becsülhető a magyar lakosság körében. Átlagosan minden második felnőtt legalább napi gyakorisággal ül a gép elé ilyen céllal, és többségük (42%) kevesebb, mint 4 órát tölt webes tevékenységgel. A netezés mértéke a penetrációhoz hasonlóan életkor szerint jelentős különbségeket mutat.

Az internetezők netezési szokásait illetően árnyaltabb képet kapunk az NRC 2010/I. félév VMR jelentése alapján. A kutatás eredményei szerint a 20-59 éves internetezők hétköznapi és hétvégi netezési szokásai nagyon hasonlóan alakulnak: 45 százalékuk hétköznaponként legalább 3 órát netezik, míg hétvégén arányuk 50 százalék körül alakul.

Az internetező felnőtt lakosság 75 százaléka asztali számítógépen szokott internetezni, 10-ből 4-en pedig notebook-on. Nem meglepő, hogy ez előbbi használata az idősebbek esetében jellemzőbb (~80%), míg a fiatalabbaknál a laptop használati-arány magas (~50%).

Az internetezés eszköze Magyarországon

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=795, internetező lakosság)

Az okostelefonok alkalmazása a netezők körében közel 10 százalékos, és az eszköz a fiatal (36 év alatti), aktívan internetezők csoportjában a legmagasabb (20-23%). A mobileszközök egyértelműen a vezető beosztásban dolgozók és a diákok körében elterjedtek: az okostelefon alkalmazása 21-23% körül alakul ezekben a körökben, míg a vezető beosztásban dolgozók 5, a diákok pedig 8 százaléka iPad-en netezik.

(Kiss Katalin)

A sikeres gyógyszeripari közösségi stratégia titka – Interjú Andrew Spong-gal (2. rész)

Interjúnk második részében a sikeres közösségi média jelenlét kialakításának lépéseiről kérdeztük Andrew Spong-ot, az egészségügyi online kommunikáció egyik kiemelkedő szakértőjét. Cikkünk körüljárja azokat a problémákat, felvetődő kérdéseket, amelyekkel a gyógyszeripari marketing szakemberek szembesülhetnek az új, digitális megoldások alkalmazása során.

Interjúnk előző részében említettél néhány nehézséget, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük, például a közösségi felületek újszerűségével, a hosszútávú tapasztalatok hiányával. Meglátásod szerint hogyan vágjon bele mégis egy gyógyszeripari cég az egészségügyi közösségi média használatába, melyek a legfontosabb kezdő lépések?

A dolog nehézségét éppen az adja, hogy egyszerre kell nagyon sok mindenre figyelni, több lépést kell egyszerre megtenni. Ez sohasem egyszerű feladat. A legfontosabb talán a cég különböző területein dolgozó döntéshozó kollégák meggyőzése. Szükség van mind a jogi osztály, az orvosi kapcsolatokkal foglalkozó, illetve a kommunikációs és marketing osztályok bevonására. A különböző területek döntéshozói kezdettől fogva részt kell, hogy vegyenek a közösségi stratégia kialakításának folyamatában. Ebben a körben kell megválaszolni a legfontosabb alapkérdéseket, a „Hogyan? Mit? Hol? Ki? Mikor? Miért?” kérdéseit. Miért fontos számunkra a közösségi média? A marketing stratégiánk szerves, integrált részét képezi a közösségi jelenlét, vagy csak azért foglalkozunk közösségi médiával, mert foglalkoznunk kell vele? Minden ilyen, és ehhez hasonló problémás, de rendkívül fontos kérdést még a tervezés elején érdemes feltenni. Ennek a csoportnak a feladata, hogy a cég számára olyan válaszokat dolgozzon ki, amelyek egyértelműen rámutatnak, miért is elengedhetetlen a közösségi csatornák használata. Ezeket az okokat korábban már megneveztük, de a közösségi média előnyeit minden cég saját, konkrét igényeihez igazítva tudja igazán hasznosítani.

A következő lépés (amely ideális esetben az elsővel egyidejűleg véghezvihető) annak viizsgálata, hogy a rendelkezésre álló céges előírások felhasználhatóak-e a közösségi felületeken való kommunikáció szabályozására. A legtöbb esetben ezek nem alkalmazhatók a közösségi média használata során. Így rendkívül fontos az üzleti irányelvek kibővítése, hogy a cég munkatársai számára elérhető legyen egy közösségi kommunikációra vonatkozó szabályzat, ami segíti őket abban, hogy magabiztosan eligazodjanak a közösségi felületeken. Minden munkatárs számára világos kell, hogy legyen, hogy a cég nevében a kommunikációs osztály nyilatkozik, de ugyanakkor nekik is van lehetőségük a célközönséggel való hatékony, előírásoknak megfelelő kommunikációra.

Mindezek nehéz, időigényes és problematikus kérdések az iparág számára. Az utolsó lépés pedig, amelyről korábban már esett szó, az annak a biztosítása, hogy a közösségi kommunikációhoz köthető üzleti céljaink, törekvéseink a céges stratégiánk szerves részét képezik, és a közösségi média használatára nem különálló projektként tekintünk, hanem kommunikációs és marketing tevékenységünk részeként. Csak így érhetünk el valós eredményeket a közösségi csatornák használatával, csak így lehet működőképes cégünk közösségi médiához kapcsolódó stratégiája.

Említetted, hogy a gyógyszeripari cégek közösségi stratégiájának kialakításához fontos a jogi döntéshozók részvétele, útmutatása. Ez pótolhatja az általános érvényű közösségi média szabályzat hiányát?

Nem arról van szó, hogy a cégen belül meglévő szabályzatok alapján fognak iránymutatást kapni a jogi döntéshozóktól. Elsősorban azért van szükség a folyamat elején minden vezető pozícióban lévő munkatársra, mert ők azok, akik végül igent vagy nemet mondhatnak a közösségi média céges szintű használatára. Nincs értelme munkát és energiát fektetni a tervek kidolgozásába, ha a végén a döntéshozók nem egyeznek bele a megvalósításba. Nem érdemes egy hosszú idő alatt módszeresen felépített, kidolgozott tervezetet prezentálni, ha végül a vezetőség elutasítja azt. A döntéshozó pozícióban lévő kollégák kérdéseit kell elsőként megválaszolni, aggodalmaikat eloszlatni, őket kell elsősorban meggyőzni a közösségi média használatának hatékonyságáról. A velük való tárgyalásokat, megbeszéléseket mindaddig folytatni kell, amíg minden félelmük el nem oszlott, minden kérdésükre választ nem kaptak.

Visszatérve a szabályzatok kérdésére, lehet, hogy nem létezik egy egységes, megfelelő hatóságoktól származó leírás, „A Közösségi Média Használatának Nagy Könyve”, de ez nem jelenti azt, hogy a meglévő kommunikációs szabályok nem alkalmazhatóak, nem elégségesek a közösségi média használatához. A meglévő előírások – és ezt számos közösségi csatornákon jelenlévő gyógyszeripari cég alátámasztotta – megfelelőek a közösségi kommunikáció szabályozásához. Az üzleti kommunikáció eredeti irányelveit az összes média csatornán való tájékoztatásra, üzenetközlésre alakították ki. Tehát tulajdonképpen ezek változatlanul követendő előírások a közösségi felületeken is. Biztosítani kell tehát, hogy a céges közösségi kommunikáció során nem teszünk olyat, amit egy másik médium használatakor sem tennénk.

Tapasztalatod szerint mi okozza leginkább a gyógyszeripari cégek közösségi médiával kapcsolatos aggodalmait, félelmeit?

Elsősorban az előbb említett szabályozási kérdésekkel kapcsolatosak az aggodalmak. De úgy érzem, erre vonatkozóan megfogalmaztunk bizonyos megoldási módokat. Nem arról van szó, hogy a szabályozás kérdése ezzel le van zárva, hiszen az gyógyszeripari cégeknek mindig tisztában kell lenniük, és meg kell felelniük a megfelelő hatóságok előírásainak. A szabályozáshoz kötődő aggodalmak másik példája a mellékhatások bejelentéséhez kapcsolódik. Sokszor elhangzik: „Amint részt veszünk a közösségi felületeken zajló diskurzusban, rögtön egy halom olyan új mellékhatásról fogunk értesülni, amit be kell jelentenünk.” Erre a megállapításra többféle módon reagálhatunk. Egyrészt, ha egyes mellékhatások felmerülnek a páciensek közösségi kommunikációja során, akkor ez abban az esetben is így van, ha nem veszünk róla tudomást. A gyógyszeripari cég döntése és felelőssége, hogy fel akarja-e ezeket ismerni, illetve reagálni akar-e rájuk. Ha egy adott cég úgy gondolja, hogy feladata a mellékhatásokról való diskurzus követése, illetve a megfelelő intézkedések megtétele, onnantól kezdve a közösségi kommunikációba való bekapcsolódás a hatékony időbeosztás kérdése, és nem etikai dilemma. A céges Facebook oldalon elhelyezett mellékhatás bejelentésére szolgáló link például remek módja a népszerű közösségi felületek adta lehetőségek kihasználásának. Ezt ismerte fel a Pfizer, amely így a legsikeresebb, a betegek körében legnépszerűbb közösségi oldalt használja fel a visszajelzések egyszerűbb befogadására, a páciensek innen érkező bejelentéseit pedig szakértők cégen belül csoportja kezeli.

Mára számos, a betegek által megosztott információt feldolgozó elemzés készült. Meggyőző mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatos tartalmak megosztása, egyes mellékhatások jelentése a közösségi csatornákon igen ritka. Ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek nincs szüksége egy működő és hatékony stratégiára abban az esetben, ha mégis mellékhatás bejelentésére kerül sor. Az viszont a kutatások által bizonyított, hogy nincs ok több tízezer, eddig nem ismert mellékhatás bejelentésétől tartani a közösségi oldalakon. Az adatok legalábbis erre utalnak. Ha viszont előfordulnak ilyen esetek, a cégeknek kötelessége megtenni a megfelelő lépéseket. Senkinek nem érdeke, hogy az iparágról bebizonyosodjon, csak azért marad távol a közösségi médiától, nehogy olyan problémákba ütközzön, amelyeket kötelessége megoldani. A tények viszont azt támasztják alá, hogy a gyógyszeripari cégek ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok.

A harmadik dolog, amit általában megemlítenek a gyógyszeripari cégek munkatársai, az idő és a pénz hiánya. Ez sokszor úgy hangzik el: „hogyan térül meg mindaz a pénz, amit a közösségi médiára fordítunk? Miért előnyösebb anyagilag a közösségi kommunikáció?” Először is, maga a kérdés is rossz, hiszen a közösségi média használatának elsősorban nem a bevétel közvetlen növelése a célja. A közösségi kommunikációnak a közönség bizalmának felépítésében, a cégről kialakult kép formálásában van elengedhetetlen szerepe. Emellett számos kutatás mutatta ki, hogy a páciensek által közölt, megosztott információ a későbbiekben központi szerepet fog játszani, és hosszú távon megváltoztatja majd a klinikai kísérletek és gyógyszerkészítmények kifejlesztésének folyamatát. Amennyiben hiszünk ebben a jövőképben, a közösségi média fontossága megkérdőjelezhetetlen. De visszatérve a ROI kérdésére, kétféle módon közelíthetjük meg a problémát. Elsőként, meg kell kérdeznünk mit szeretnének, mit mérjünk pontosan, hiszen az online felületek számos statisztikai adatot szolgáltatnak, így tulajdonképpen bárminek a mérése lehetséges. Ezenkívül érdemes rákérdezni, hogy mit terveznek azzal az adathalmazzal, amit összegyűjtünk, átalakítják-e az eredmények fényében stratégiájukat. Erre általában „nem” a válasz, így maga a kérdés is felesleges.

Másrészt fontos annak a felderítése, miért is ennyire központi kérdés a cégek számára, hogy mennyibe kerül egy Twitter profil létrehozása, illetve fenntartása. Azt tudjuk, hogy a regisztráció ingyenes, és bár a működtetés igényel némi időt és munkát, egy progresszív szemléletű gyógyszeripari cég számára ez a napi munkafolyamat fontos, szerves részét kellene, hogy képezze a szélesebb kommunikációs stratégia részeként, nem pedig elszigetelt tevékenységként. De a költség kérdésére visszatérve – bármilyen minimális legyen is a ráfordítás – a közösségi csatornák működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat sosem mérik ahhoz a ötvenezer, százezer dollárhoz, fonthoz, amelyet például weboldalak fejlesztésére fordítanak a cégek. Nem beszélve arról, hogy ezek eredményességét közel sem vizsgálják olyan közelről, mint a közösségi kampányok hatékonyságát. Olyan, már meglévő módszereket, amelyek igen gyenge megtérülést mutatnak fel – ilyen például a közvetlen levelek kiküldése, amelyek inkább poháralátétként funkcionálnak, mielőtt a szemetesbe kerülnének –,csak nagyon ritkán vizsgálnak felül a cégek. A közösségi marketing szakemberei a költségek megtérülése kapcsán a következőképp érvelhetnek:  „Mutassa meg a megvásárolt iPad-ekhez, a gyógyszeripari cégek által használt okostelefonokhoz és az orvoslátogatók által alkalmazott eDetailing kampányokhoz kapcsolódó ROI mutatókat, illetve bizonyítsa az üzenetátadás hatékonyságát, cserébe megmutatom mennyibe kerül az általam javasolt közösségi kampány lebonyolítása.” A költségekből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a virtuális megoldás eredményesebb lesz.

2012-ben tovább növekszik az orvosok körében az okostelefonokon működő egészségügyi alkalmazások használata

A tengerentúli egészségügyi szakemberek több mint 50 százaléka használ okostelefont munkája során az amerikai CompTIA elnevezésű technológiai cég felmérése szerint. Az online kérdőíves kutatásban 350 orvos, fogorvos, egyéb egészségügyi szakember, illetve 400 technológiai cég vezető beosztású munkatársa vett részt. A felmérések 2011 nyarán készültek.

A kutatás legfontosabb eredményei:

  • A megkérdezett egészségügyi szakemberek 25 százaléka használ táblagépet a rendelés alatt, míg további 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkezendő  egy évben használ majd ilyen eszközt.
  • Az okostelefonnal rendelkező orvosok 38 százaléka nap mint nap hívja segítségül a szakmai alkalmazásokat, és ez az arány várhatóan eléri az 50 százalékot a következő egy évben.
  • A válaszolók kétharmada számára igen fontos, illetve közepesen fontos cél a mobil technológiák használatának bevezetése, vagy a hatékony használat fejlesztése a következő egy évben.
  • Csupán a megkérdezett orvosok 14 százaléka követi a mobil orvoslással kapcsolatos híreket, trendeket, míg 37 százalékuk mutatott kisebb érdeklődést a téma iránt.
  • A kutatásban résztvevők 61 százaléka szerint a továbbképzések, 44 százalék szerint a szakorvosok ajánlása, míg 37 százalék szerint a betegekkel való konzultációk során veszik legnagyobb hasznát a mobil eszközöknek, megoldásoknak.
  • A megkérdezettek 10 százaléka nyilatkozott úgy, miszerint a következő évben tervezi a videó beszélgetések lebonyolítását betegeivel.

“Ahogy a mobil eszközök és alkalmazások egyre felhasználóbarátabbá, megfizethetőbbé és hatékonyabbá váltak, értékük és a bennük rejlő lehetőség minden iparág, így az egészségügy számára is egyre világosabb lett.” – mondta Tim Herbert, a CompTIA alelnöke egy sajtóközleményben.

(Forrás: Mobihealthnews.com)