Internet-penetráció a laikusok körében

Korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, hogyan alakul az orvosok online elérése és internetezési szokásai. Az egészségügyi szakemberekhez hasonlóan a laikusok körében dinamikusan bővül az internet penetráció világszerte. Az eléréssel rendelkezők aránya az USA-ban a legmagasabb, jelenleg 78 százalék, míg Európában átlagosan 58 százalék. (Globális szinten egyébként jelenleg 30 százalék körül alakul ez a mutató.)

Európai viszonylatokat tekintve Hollandiában, Angliában, Németországban kiemelkedőn magas a penetrációs szám, míg például Romániában vagy Ukrajnában meglehetősen alacsony. A bővülés üteme folyamatos, csak az Európai Unióban az elmúlt 10 évben mintegy háromszorosára nőtt a felhasználók aránya.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan alakul ez a szám, átlagosan a lakosság 62 százaléka rendelkezik online eléréssel, de arányuk életkor szerint változó. Az NRC mérései alapján a 15-24 év közöttiek körében 84, a 25-34 év közöttiek esetében 72, míg a 35-49 éveseknél már csak 60 százalékos arányuk. Még az ennél is idősebbek (50+) esetében jelentősen csökken a penetráció, mindössze 29 százalék.

Internetezők a magyar lakosság körében

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=1005)

A többé-kevésbé aktívan netezők aránya 80 százalékra becsülhető a magyar lakosság körében. Átlagosan minden második felnőtt legalább napi gyakorisággal ül a gép elé ilyen céllal, és többségük (42%) kevesebb, mint 4 órát tölt webes tevékenységgel. A netezés mértéke a penetrációhoz hasonlóan életkor szerint jelentős különbségeket mutat.

Az internetezők netezési szokásait illetően árnyaltabb képet kapunk az NRC 2010/I. félév VMR jelentése alapján. A kutatás eredményei szerint a 20-59 éves internetezők hétköznapi és hétvégi netezési szokásai nagyon hasonlóan alakulnak: 45 százalékuk hétköznaponként legalább 3 órát netezik, míg hétvégén arányuk 50 százalék körül alakul.

Az internetező felnőtt lakosság 75 százaléka asztali számítógépen szokott internetezni, 10-ből 4-en pedig notebook-on. Nem meglepő, hogy ez előbbi használata az idősebbek esetében jellemzőbb (~80%), míg a fiatalabbaknál a laptop használati-arány magas (~50%).

Az internetezés eszköze Magyarországon

Forrás: Szinapszis lakossági kutatás 2011 (18+, n=795, internetező lakosság)

Az okostelefonok alkalmazása a netezők körében közel 10 százalékos, és az eszköz a fiatal (36 év alatti), aktívan internetezők csoportjában a legmagasabb (20-23%). A mobileszközök egyértelműen a vezető beosztásban dolgozók és a diákok körében elterjedtek: az okostelefon alkalmazása 21-23% körül alakul ezekben a körökben, míg a vezető beosztásban dolgozók 5, a diákok pedig 8 százaléka iPad-en netezik.

(Kiss Katalin)

Okostelefonok, orvosi alkalmazások az egészségügyben

Ötből négy egészségügyi szakember használ okostelefont, táblagépeket, mobil eszközöket, illetve számos orvosi alkalmazást munkája során – mutatta ki a Jackson & Coker kutató cég “Alkalmazások, Orvosok és Digitális Eszközök” című tanulmánya.

“A technológia terén jártas, legtöbbször friss diplomás orvosok egyre gyakrabban fordulnak digitális és internetes eszközökhöz a betegekkel való hatékony kommunikáció és a kezelések sikere érdekében,” – mondta Sandra Garrett, a Jackson & Coker elnöke.

Tehát az orvosok hány százalékára jellemző a digitális technológia használata különböző szakterületeken? Íme:

  • Sürgősségi szakorvosok – 40 százalék
  • Kardiológusok – 33 százalék
  • Urulógusok – 31 százalék
  • Bőrgyógyászok – 30 százalék
  • Pszichiáterek – 28 százalék
  • Radiológusok – 24 százalék
  • Reumatológusok – 22 százalék
  • Endokrinológusok – 21 százalék
  • Onkológusok – 20 százalék
  • Klinikai patológusok –16 százalék

Nem meglepő, hogy annyi szakember támaszkodik az iPhone, iPad és egyéb táblagépek nyújtotta információkra, nem beszélve a szinte már megszámlálhatatlan alkalmazásokról. Mindez összhangban van az egészségügy új irányvonalával, vagyis az orvoslás minél több területének digitalizálásával.

A tanulmány nem hagyja figyelmen kívül a digitális formátummal kapcsolatos adatbiztonsági kérdéseket és aggodalmakat sem. A bizalmas információk védelme érdekében számos kórház csupán olvasásra teszi elérhetővé a betegek digitális egészségügyi adatait, így az orvosok számára nem adott az információ tárolásának lehetősége. Ez a módszer a betegek személyi jogainak sérülését hivatott megelőzni.

A digitális megoldások által az orvosok egyre több információt érhetnek el egyetlen gombnyomással. A folyamatosan áramló információ mennyisége korlátlan, az egészségügyi alkalmazásokban rejlő lehetőségek végtelenek. Éppen ezért nem kérdés, hogy a külföldi minta, azaz az egészségügyi adatok digitalizálása, a mobil eszközök használata a magyar orvostársadalom számára is követendő példa kell, hogy legyen.

(Forrás: HealthcareITNews)

Európai Unió – hol a legnépszerűbb a közösségi média?

Melyik európai országban kedvelik a közösségi oldalakat, és hol tartanak leginkább ezek veszélyeitől?

A német internetezők látogatják legkisebb számban a közösségi oldalakat Európában, derül ki az Európai Bizottság internetezési szokásokról szóló tanulmányából. A német netezők csupán 37 százaléka használ közösségi alkalmazásokat, míg Magyarországon ez az arány jóval nagyobb, 80 százalék. Hazánkhoz hasonlóan az Európai Unió többi keleti országában is igen népszerűek a közösségi média különböző oldalai. Így közel ugyanolyan nagy arányban regisztrálnak ezeken Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson.

Egy hasonló kutatás 2010-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak egyre inkább nyugtalanok az interneten megosztott adataik biztonsága miatt. Az egész Európai Uniót tekintve a felhasználók véleménye megoszlik arról, hogy vajon tényleg van-e okunk tartani a személyes adatok védelmének sérülésétől a közösségi oldalakon. A Bizottság arra is rámutatott, hogy azokban az országokban, ahol magas a közösségi portálokon regisztráltak aránya, ott ezzel szemben alacsonyabb arányban vásárolnak a felhasználók webáruházakban. Az összefüggés fordítva is kimutatható volt. Az a megállapítás, miszerint az online közösségi tevékenységek és az internetes vásárlás egymást gyengítő online szokások, rávilágíthat arra, miért nem tudnak igazán nagy bevételre szert tenni a közösségi oldalak közvetlenül a hatalmas számú felhasználók által.

(Forrás: The Economist)