Infografika – Gyógyszeripari marketing

Az orvosok nagy része manapság gyakran fordul digitális eszközökhöz, online közösségekhez személyes és szakmai célból egyaránt, így egyre inkább érdekeltek a hatékony közösségi és digitális megoldások kialakításában. Ezek az új trendek jelentősen befolyásolhatják a gyógyszeripari marketing stratégiák felépítését.

  • Nemrégiben megjelent kutatások szerint az orvosok 72 százaléka használ közösségi oldalakat személyes, illetve szakmai célból, míg előrejelzések szerint 2012 végére 81 százalékuknak lesz okostelefonja.
  • Az egészségügyi szakemberek 73 százaléka használja okostelefonját webes keresésre, míg 55 százalékuk használ különböző mobil alkalmazásokat.
  • A felmérések során megkérdezett orvosok 35 százaléka szerint az orvoslátogatók számára hasznos a táblagépek használata. A válaszok alapján az orvosok a táblagéppel támogatott bemutatókat hatékonyabbnak találják.
  • Az online videók egyre népszerűbbek az orvosok körében – 82 százalékuk a WebMD oldalán, míg 50-50 százalékuk gyógyszeripari weboldalakon, illetve a YouTube-on is rendszeresen néz szakmai videókat.

(Forrás: publicishealthware.com)

Reklámok

Megjelent az első magyar nyelvű, ingyenes, elsősegélynyújtó mobiltelefon-alkalmazás

A WEBBeteg.hu egészségportál az Országos Mentőszolgálattal együttműködve kifejlesztette az Elsősegély – Mit kell tennem? mobilalkalmazást, amely az első magyar nyelvű, ingyenes applikációként gyakorlati tanácsokkal segíthet a mentők megérkezéséig.

A mindenki számára ingyenesen elérhető Elsősegély alkalmazás célja, hogy edukációs jelleggel az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretekkel szolgáljon, valamint vészhelyzet esetén egyszerűen és gyorsan elérhető információt, gyakorlati útmutatást biztosítson a segítségnyújtónak. Az alkalmazás egyedi abból a szempontból is, hogy ez az első átfogó applikáció, amely mögé támogatóként a szakmai szervezetek is felsorakoztak (OMSZ, OGYEI).

Az Elsősegély a H2Online által média tulajdonosként üzemeltetett WEBBeteg egészségportál webes alkalmazásaként is elérhető, valamint ingyenesen letölthető mobil alkalmazásként Android és iOS operációs rendszerekre.

Az első 3-5 perc döntő

Az alkalmazás fejlesztését és használatát indokolja, hogy felmérések szerint baleset esetén mindössze minden hatodik ember tud vagy mer segíteni a sérülteken, a bizonytalanság pedig még nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az elsősegélynyújtási ismeretek hiánya. Habár magas a valamiféle oktatáson, tanfolyamon részt vettek aránya, saját bevallásuk szerint teljes biztonsággal mindössze a képzettek közel 20 százaléka tudná alkalmazni a megtanultakat.

Hirtelen szívmegállás, légúti elzáródás, vagy erős vérzés esetén az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés, a gyógyulás szempontjából. Ezen az időtávon belül a mentők rendszerint még nem érkeznek meg a helyszínre, így döntő szerepe van a lakossági elsősegélynyújtásnak.

„Az új alkalmazás egyszerre segít az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításában, illetve nyújt gyorsan elérhető konkrét tanácsokat bármilyen váratlan helyzetben. A fejlesztés során a tömör és gyorsan áttekinthető utasításokra, valamint az informatív képi megjelenítésre helyeztük a hangsúlyt, emellett telefonunk a tartózkodási helyünkhöz legközelebbi defibrillátort és kórházat is megjeleníti számunkra – emelte ki Sztankó Péter, a WEBBeteg.hu főszerkesztője.

Azok, akik nem tudják telefonjukon maguknál tartani az alkalmazást, a http://elsosegely.webbeteg.hu internetes címen is elérik annak webes változatát.

6 tipp a sikeres közösségi tartalom marketinghez

A minőségi, releváns és friss tartalom elengedhetetlen a közösségi jelenlét hatékony felépítéséhez, a közönség megnyeréséhez. A hatásos tartalom marketing fontos eleme a brandépítésnek. Az alábbi cikk tanácsait követve elkötelezett, visszatérő látogatókat, követőket szerezhetünk közösségi oldalainkon.

1. Válasszuk ki a megfelelő közösségi csatornákat

Nem érdemes minden esetben minden létező közösségi oldalon profilt létrehozni. Ha ez csupán sok kezeletlen, elhanyagolt felületet jelent, ez többet árt mint használ. A megfelelő közösségi oldal kiválasztásakor kulcsfontosságú kérdés, hogy közönségünk hol érhető el leginkább. Ha erre tudjuk a választ, egyértelművé válik, melyik közösségi platform a leghatékonyabb cégünk számára.

2. Kerüljük a közvetlen önreklámot

Ellentétes hatást válthat ki, ha közösségi profilunkat kizárólag cégünk promóciójára használjuk és hirdetésekkel, reklámokkal tűzdeljük tele oldalunkat. Koncentráljunk ehelyett az interakcióra, a közönségünk által megosztott tartalmakra, és próbáljuk meg a promóciós anyagokat új, kreatív és kevésbé erőszakos módon eljuttatni követőinkhez.

3. Aktuális témák

A friss, változatos és érdekes tartalom megosztása vonzza a közönséget, ezzel növelhetjük követőink számát. Tegyünk közre releváns híreket cégünkről, az iparág jellegzetes, aktuális trendjeiről. A közösségi oldalak remek lehetőséget kínálnak emellett az üzleti blogon, illetve honlapon megjelent cikkek közlésére.

4. Rendszeres megosztás

A hatékony tartalom marketing részét képezi a folyamatos frissítés elvárása is. Érdemes a közösségi oldalakon hetente többször új tartalmat megosztani. Fontos az is, hogy folyamatosan figyeljük a közönség reakcióit. Ha követőink inkább hétvégén aktívak a közösségi oldalon, igazítsuk ehhez a megosztások időzítését, gyakoriságát.

5. Monitorozás, ellenőrzés

A közösségi alkalmazások elsőszámú célja az interakció ösztönzése. Fontos tehát, hogy folyamatosan figyeljük közönségünk reakcióját, visszajelzéseit. Ennek megfelelően a követők érdeklődéséhez tudjuk igazítani a megosztott tartalmakat. A követők véleménye irányadó lehet az interakciók alakításában, illetve a közösségi felület használatának számos egyéb aspektusában is.

6. Hosszú távú elkötelezettség

A közösségi profilok fenntartása, eredményes működtetése hosszú távú feladatot jelent. A befektetett idő és energia nem feltétlenül térül meg azonnal, az eredményekhez több időre van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kezdetben megtett – látszólag eredménytelen – lépések nem fontosak. Az értékes tartalom igénye már a közösségi profil kialakításának kezdetén fontos szempont. Hosszú távon pedig az egyenletes, kreatív tartalomszolgáltatás a cél.

(Forrás: Social Media Today)

A gyógyszeripari kommunikáció hatékony csatornái

A Doctors.net.uk online orvosi közösség munkatársai nemrégiben felmérést készítettek az oldalon regisztrált egészségügyi szakemberek körében. A 2334 megkérdezett orvos válaszai alapján csupán 42 százalékuk bízik valamelyest a gyógyszeripari cégekben.

A felmérés szerint a gyógyszeriparral kapcsolatos bizalom kiépítésének legfontosabb tényezői a termékekhez fűződő, illetve személyes pozitív tapasztalatok és a hozzáértő, hatékony orvoslátogatás. Érdekes módon a bizalmatlanság kialakulásának fő tényezői a céggel, termékekkel kapcsolatos hiteltelen információk és a média által közvetített negatív arculat. Így egyértelmű, hogy a hatékony, pontos információátadás szerepe alapvető fontosságú.

A felmérés alapján a megkérdezett orvosok csupán 10 százaléka részesíti előnyben a gyógyszeripari weboldalakat, mint információforrást. A válaszadók nagyobb része, 55 százaléka szerint az orvosi online közösségek hatékonyabb eszközei a gyógyszeripari információk megvitatásának. Az orvosok ezen kívül a személyes megbeszéléseket és orvoslátogatókkal való konzultációt emelték ki, mint a tájékoztatás hatásos módjait. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyógyszeripari információk közvetítése interaktív, kétoldalú kommunikáció kialakítását és fenntartását igényli.

 

 

A felmérés azt is kiemelte, miszerint az orvoslátogatókkal való kommunikációt felhasználóbarát mobil alkalmazások, illetve multimédia tartalommal kiegészített termékprezentációk tehetik hatékonyabbá. Ez alátámasztja a mobil eszközök, táblagépek használatának fontosságát, illetve a kreatív, új technológiákat alkalmazó látogatói prezentációk kialakításának szükségességét.

ahhoz, hogy a bizalom helyre álljon a gyógyszeripar képviselői és az egészségügyi szakemberek között, fontos olyan kommunikációs utakat, eszközöket választani, amelyek támogatják a hiteles, pontos információátadást és az interaktív, kétoldalú kommunikációt.

(Forrás: Jo Bell – Tim Ringrose: Doctors attitudes to Pharma & digital initiatives)

 

Health 2.0 Europe 2012 konferencia – Berlin, 2012. november 6-7.

A Berlinben megrendezésre kerülő Health 2.0 Europe 2012 konferencia célja az egészségügy felépítésével, működésével kapcsolatos hagyományos elgondolások újrafogalmazása, a szakértők közötti diskurzus elmélyítése. A novemberi konferencia elsősorban az egészségügyi online közösségek, a betegek és orvosok közötti kommunikáció, a közösségi média megoldások témakörére és az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeire koncentrál.

A korábbi rendezvények sikerét az egészségügyi web 2.0 területének kiemelkedő alakjai, aktív formálói és szakértői biztosították. Az eddigi konferenciákon informatikai, illetve egészségügyi szakemberek, betegszervezetek és egészségügyi szervek képviselői, állami és magán biztosítók, gyógyszeripari cégek, telekommunikációs vállalatok munkatársai vettek részt. A rendezvényen évente több mint 50 előadó számol be a legújabb egészségügyi 2.0 megoldásokról. A 2012-es őszi konferencia olyan új programokkal is kiegészül, mint például a fejlesztőket megcélzó Code-A-Thon, illetve a nagy befektető cégeknek szóló MatchPoint.

Cégünk, a H2Online alapítója és tulajdonosa, Gyarmati Gábor ezévben is a konferencia szakértő tanácsadójaként segíti a sokszínű, szakmai újdonságokat felvonultató program kialakítását. Cégünk feladata a hazai egészségügyi 2.0 megoldások bemutatása a konferencián.

A konferencia programját megtekintheti itt. A konferenciával kapcsolatos hírekről értesülhet a rendezvény Facebook és Twitter oldalán is.

Infografika – Mobil egészségügy

A mobil technológia egyre szélesebb körű használata az egészségügy területén lehetővé teszi, hogy a betegek egy kattintással bárhol és bármikor hozzáférhessenek a számukra fontos orvosi információkhoz. Egy tengerentúli felmérés adatai szerint a mobil készülékek egészségügyi alkalmazása alapvetően meghatározza és átalakítja a megelőzés, ellátás és egészséggel kapcsolatos tájékozódás folyamatait.

  • A tengerentúli orvosok 40 százaléka szerint csökkenteni lehetne a személyes orvosi konzultációk, vizsgálatok számát az egészségügyi mobil eszközök használatával.
  • A fogyasztók 78 százaléka nyitott a különböző egészségügyi mobil megoldásokra.
  • Az amerikai orvosok 80 százaléka használ okostelefont, illetve orvosi mobil alkalmazásokat.
  • Több mint 10 ezer egészségügyi és orvosi alkalmazás tölthető le az Apple iTunes webáruházából.
  • Az orvosok 88 százaléka szeretné, ha betegei naplóznák különböző eredményeiket, egészségi állapotukat otthon. Főként a testsúly, vércukorszint mérését és monitorozását tartják fontosnak.
  • Egyre több olyan orvosi segédeszköz jelenik meg a piacon, amely okostelefonnal, illetve táblagéppel együttesen használható, így ezek az adatok könnyű bevitelét, tárolását teszik lehetővé.

 

(Forrás: Floatlearning.com)

Hat mobil mítosz

Számos dizájner és fejlesztő esik áldozatul azoknak a mobillal kapcsolatos tévhiteknek, amelyek szerint a felhasználók igényei egységesek, a cél pedig minden esetben a lehető legegyszerűbb és legkönnyebben kezelhető alkalmazás létrehozása. Íme, 6 mítosz, amely gyakran befolyásolja a mobil alkalmazások kialakításának folyamatát.

A mobil felhasználók mindig sietnek és figyelmük megoszlik

Bár igaz, hogy a mobil telefonok segítségével könnyen és gyorsan utánanézhetünk különböző információknak, a mobil felhasználók nem feltétlenül rohanva, kapkodva vagy út közben használják készülékeiket. Hiba lenne azt feltételezni, hogy a mobilokon megjelenő tartalom csak rövid ideig kötheti le figyelmünket.

A kevesebb több

A mobilra tervezett tartalmak jó esetben nem rövidített, leegyszerűsített változatai az egyéb felületeken megjelenő tartalmi elemeknek. Főként az egészségügyi mobil eszközök és alkalmazások esetében érdemes kiegészítő funkciókat létrehozni, ezzel bővíteni a felhasználási lehetőségeket.

Az összetett alkalmazások kialakítása kerülendő

Az összetettség ad igazi tartalmat, hasznos funkciókat alkalmazásunknak. Sok egészségügyi applikáció éppen az információk, adatok sokrétűsége miatt hatékony. A bonyolultság és összetettség között igen erős határvonal húzódik.

Minél kevesebb kattintás a cél

Széles körben elterjedt tévhit, miszerint a túl sok menüpont, kattintható gomb megakadályozza egy alkalmazás felhasználóbarát kialakítását. Amíg a kattintás egy új információhoz, új tartalomhoz vezet, addig az nem zavaró, sőt értékesebbé teheti az alkalmazást. A menüpontok minősége és nem a mennyisége mérvadó.

Mobilra optimalizált weboldal kialakítása az elsődleges cél

A megfelelő dizájnelemek használata, az ízléses és felhasználóbarát megjelenítés nem kizárólag a mobil felületeken fontos kritérium. A digitális tartalmak tervezésénél az összes lehetséges platformot figyelembe kell venni. Annál több felhasználót tudunk elérni, minél több eszközre és felületre optimalizáljuk az adott tartalmi elemeket.

A mobil stratégia azonos az alkalmazások fejlesztésével

A mobil alkalmazások kialakítása önmagában nem jelent stratégiát, nem az applikáció az elsődleges termék, hanem az azon megjelenő tartalom. Ezt a tartalmat pedig nem érdemes kizárólag mobil felületen megjeleníteni, a digitális eszköztár egyéb elemeit is fontos kihasználni.

(Forrás: mobilhealthnews.com)

Miért közösségi média? – Interjú Andrew Spong-gal, a HCSMEU alapítójával (1. Rész)

A HCSMHU interjú-sorozatának célja, hogy jobb betekintést nyerhessünk a gyógyszeripari online kommunikáció világába a szakma tapasztalt és befolyásos szakértőinek segítségével. Rovatunkban elsőként Andrew Spong-gal, az európai HCSMEU (Healthcare Social Media Europe) alapítójával a legújabb gyógyszeripari online trendekről, a hatékony digitális stratégia fontosságáról beszélgettünk.

Az egészségügyi közösségi diskurzus résztvevői leginkább a HCSMEU egyik alapítójaként ismernek. Mi adta az ötletet ennek a közösségnek a felépítéséhez, illetve a heti Twitter beszélgetések megszervezéséhez?

2009 nyarán kezdtem el kutakodni a közösségi felületeken egészséggel kapcsolatos beszélgetéseket, diskurzusokat keresve. Akkoriban még nem találtam túl sok ilyen jellegű kezdeményezést. Akire viszont így rátaláltam, az Silja Chouquet (@whydotpharma) volt. Hamar kiderült, hogy ugyanazokat a kulcsszavakat használva, ugyanazok után kutatunk. Egészséggel kapcsolatos közösségi kommunikáció jeleit kerestük, ehelyett rátaláltunk egymásra. Akkor még nem léteztek rendszeresen megrendezett, egészséggel kapcsolatos beszélgetések, dialógusok a közösségi felületeken. Vagyis nem találtunk kifejezetten ezzel a céllal működő, rendszeres beszélgetéseknek helyet adó közösségi kezdeményezéseket.

Éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk indítunk egy Twitter chat-sorozatot a #hcsmeu hashtag segítségével, amelyet Healthcare Social Media Europe-nak neveztünk, követve a hasonló célú amerikai Twitter chat példáját, amelyet Dana Lewis (@danamlewis) kezdeményezett az Egyesült Államokban. Az első beszélgetésünket követően 10 napon belül megtartottuk az első virtuális találkozót a Twitter-en, és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy közel egy tucat felhasználó bekapcsolódott a #hcsmeu hashtag alatt folytatott eszmecserébe. 2009 augusztusa óta már tartottunk két #hcsmeu, illetve egy #hcsmglobal konferenciát is, ami lehetőséget adott arra, hogy személyesen is találkozhassunk a Twitter beszélgetések résztvevőivel. A nagyobb rendezvények mellett majdnem 120 Twitter “összejövetelt” tartottunk meg, amelyekre minden héten pénteken, európai idő szerint délután 1 órakor kerül sor.

Miért éppen a közösségi média? Milyen előnyei vannak ennek a felületnek az egészségügyi kommunikáció más csatornáival szemben?

A közösségi média eszközeinek számtalan előnye van, ha az emberek közötti kapcsolat megteremtésére gondolunk. Elsősorban a közösségi kommunikáció “azonnali” jellegét kell kiemelni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakon rögtön megtalálhatjuk, felfedezhetjük a világ minden táján, és közvetlen környezetünkben is mindazokat, akik hozzánk hasonlóan érdeklődnek az egészséggel kapcsolatos online és közösségi kommunikáció iránt.

Így a közösségépítés szempontjából véleményem szerint a közösségi média nélkülözhetetlen eszközzé vált az egészségügy megfelelő működésében érdekelt csoportok számára. Ezenkívül szintén érdekes, ahogyan a közösségi felületek lehetővé tették, hogy ezek a csoportok (betegek, szakemberek, a gyógyszeripar képviselői, stb.) hatékonyan kapcsolatot teremthessenek egymással, megosszák és kifejezzék az egészségügyi ellátás fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, álláspontjaikat. Az egyes emberek közötti kapcsolatteremtés azonnali jellege, gyorsasága és a felhasználók könnyű elérhetősége mind a közösségi média sajátossága, hatékonyságának biztosítéka.

Miért kiemelten fontos a gyógyszeripari cégek szerepvállalása a közösségi médiában? Miért szükséges, hogy részt vegyenek a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban?

Az egészségügy egyes szereplői között számos hasonlóságot találhatunk, de emellett van néhány egyértelmű különbség is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A gyógyszeripar számára például a közösségi média lehetőséget teremt, hogy újra felépítse jó hírnevét, visszanyerje a vásárlók bizalmát és bebizonyítsa a betegeknek és egészségügyi dolgozóknak, hogy valóban az oly sokszor hangoztatott célért, ‘egy egészségesebb világért’ dolgoznak. Összefoglalva, sokkal könnyebb meggyőzni a vásárlókat egy törekvés komolyságáról, ha az nem csak szavakban és üres kijelentésekben, hanem valós cselekedetekben is megjelenik.

Azonban amellett, hogy a közösségi média lehetőséget nyújt a gyógyszeripar számára a közönség elérésére, illetve hiteles imázs kialakítására, a cél megvalósítása közel sem egyszerű feladat. Hiszen amikor a betegek ennyire bizalmatlanok a gyógyszeriparral szemben, egyik cégnek sem könnyű megtenni az első lépést a hatékony közösségi stratégia kialakítása felé. Esetenként nehéz azt a megfelelő kommunikációs környezetet megtalálni, amelyben maximálisan érvényesülhetnek az előbb említett előnyök és lehetőségek. Emellett a gyógyszeripar képviselőinek a szigorú kommunikációs szabályozást is folyamatosan szem előtt kell tartania. Érdemes kiemelni azonban, hogy eddig azok a cégek jártak sikerrel a közösségi média területén – így a Roche, Pfizer és Boehringer –, amelyek bátran belevetették magukat a sokszor ismeretlen helyzetekbe. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a cégek felelőtlenül jártak volna el, inkább azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a közösségi felületek használatának kísérleti jellegével, éppen ezért felkészültek a váratlan események kezelésére is.

Ne felejtsük el, hogy a közösségi kommunikáció a Twitter-en mindössze öt éve indult, maga a felület is csupán ötéves. És bár a Twitter a valós idejű közösségi kommunikációs platformok első generációjának tagja, az általa generált interakciók legfőbb jellegzetessége, hogy lehetőséget adnak a dialógusokban való aktív és hatékony részvételre, nem pedig az egyoldalú információmegosztást támogatják. Ez egy olyan sajátosság, amit a gyógyszeripari cégeknek is figyelembe kell vennie, hogy az egyszerű üzenetközvetítés helyett a felület közösségi jellegű előnyeit ki tudják használni. Manapság erre még nem sok példát láthatunk.

Az európai egészségügyi online kommunikáción belül hogyan látod a kelet-európai gyógyszeripari cégek és ügynökségek helyzetét? A korábbi tapasztalataid alapján milyen tanácsot adnál nekik?

Nyugat-európai szemszögből nézve úgy gondolom, látható az egyre nagyobb érdeklődés a közösségi média iránt az egészségügy különböző csoportjaiban, így a gyógyszeripari cégek esetében is. Ennek ellenére nem láthattunk eddig számos konkrét példát arra, hogy a kelet-európai cégek testületileg és szisztematikusan folytattak volna közösségi kommunikációt. Legalábbis az angol nyelvű körökre igaz ez – természetesen a nyelvi akadályról sem szabad megfeledkeznünk. Tehát míg egyénileg egyre többen vesznek részt a közösségi folyamatokban, eddig nem sok testületi kezdeményezésről lehetett hallani. Visszatérve a nyelvi akadályok problémájára, érdemes kiemelni, hogy bár a diskurzusok jelentős része angol nyelven folyik, példaértékűnek tekinthető a Pfizer, Boehringer és a Roche stratégiai megoldása, amelynek keretében a cég helyi dolgozóit az adott ország nyelvén folytatott közösségi kommunikációra ösztönözik. Úgy gondolom, a Pfizer kifejezetten hatékony lépéseket tett ebben az irányban. A közösségi médiával kapcsolatos alapstratégiát az amerikai központi irodákban dolgozták ki, majd ez alapján alakították ki az európai piacnak megfelelő megoldásokat, hogy az adott országokban a gyógyszeripari kommunikátorok saját vásárlóik igényei szerint építhessék fel közösségi kampányaikat.

Mivel az internet egy határok nélküli világot hozott létre, gyakorlatilag a cégek által közzétett tartalmat bárhol bárki elérheti. Ha a helyi gyógyszeripari képviselők felismerik saját vásárlóik igényeit az anyanyelvi közösségi kommunikációt illetően, a haladó személetű nemzetközi cégek támogatják majd a helyi közösségi kezdeményezéseket. Tehát összefoglalóan elmondhatjuk, hogy bár eddig nem sok nyoma van a testületi megmozdulásoknak, a kelet-európai gyógyszeripari közösségi kommunikáció kialakulásához, fejlődéséhez szükséges körülmények megteremtése fokozatosan megvalósul.

Hogyan értékelnéd a 2011-es évet az egészségügyi közösségi kommunikáció szempontjából? Milyen trendek várhatók 2012-ben?

Ebben a témában nemrégiben írtam egy összefoglaló blogbejegyzést. Meglátásom szerint a digitális trendeket három csoportba sorolhatjuk: az elmúlóban lévő, az uralkodó és az éppen megjelenő trendek kategóriáiba. Mindenesetre érdekes látni ezeket a természetesen alakuló folyamatokat. Magam is csupán három éve figyelem, illetve veszek részt a közösségi felületeken zajló egészségügyi kommunikációban, múlt novemberben ünnepeltem a harmadik Twitter születésnapomat. Tehát személy szerint nem gondolom, hogy ismerem azt a tartalmi keretet, amelynek birtokában több szakértelemmel tudnék nyilatkozni erről a kérdésről, mint bárki más, aki hozzám hasonlóan használja a Twitter-t.

Ennek ellenére megfigyeléseim alapján vannak olyan témák, amelyek kezdetben alapvető fontosságúak voltak, amikor a cégek leginkább az új kommunikációs környezet jobb megismerésére koncentráltak. Így például a közönségre, többi felhasználóra való odafigyelés, illetve a beszélgetésekben, üzenetváltásokban való aktív részvétel elvárása egyre kevésbé van előtérben. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének fontosak, csupán arról van szó, hogy a kommunikáció, a hatékony közösségi jelenlét alapvető előfeltételeivé váltak, így nem érdemes tovább bizonygatni kiemelt szerepüket. Ha nem hallgatjuk meg a diskurzus többi résztvevőjét, illetve nem veszünk részt a közönséggel folytatott dialógusban, akkor mire használjuk a közösségi médiát? Tehát ezek a témák egyre kevesebb figyelmet kapnak.

Remélem, hogy a következő évben kevesebb szó esik majd a mobil egészségügyi trendekről, hiszen ez a diskurzus is kezd fölöslegessé válni. Minden online megoldásnak van mobil változata manapság, éppen ezért a különálló mobil stratégia kialakítása hiábavaló. A Google ebből a szempontból követendő példa, hiszen a cég elsősorban vásárlóinak mobil megoldásokhoz kapcsolódó igényeit igyekszik kielégíteni, minden más csak ezután következik. Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mobil eszközökre, de ezt nem minden mástól elválasztva érdemes tennünk, hiszen ez is szerves része a tartalomfogyasztásnak és (ideális esetben) a tartalomszolgáltatásnak. Remélhetőleg 2012-ben már adott tényként fogadjuk el, hogy tevékenységünk minden fázisában szerepelnek a mobil megoldások.

Szintén bízom abban, hogy a közösségi játékok kevésbé lesznek a figyelem középpontjában jövőre. Nemrégiben az Ideagoras konferencián tartott egy fantasztikus előadást Chia Hwu (@chiah) “Három Fő Trend az Egészségügyben: Közösségi, Mobil és Játékok” címmel. Számos nagyszerű meglátása volt a játékokkal kapcsolatban: “A >játékosítás< nem működik, a játékok igen” – állapította meg. Nem valószínű az eredményesség, ha a játékok különböző elemeit, tulajdonságait próbáljuk meg más megoldásokkal összekapcsolni, illetve más felületekbe beépíteni. A cél inkább az, hogy egy olyan játékot találjunk, amely az egészséggel kapcsolatos egyes üzenetek közvetítésének megfelelő eszköze lehet.

A keresés témaköre továbbra is fontos marad. Ennek oka, hogy folyamatosan változik, hogyan keresünk, milyen infromáció után kutatunk, illetve keresésünk eszközei, felületei is állandóan cserélődnek. Korábban láthattuk azt a statisztikát, miszerint a Facebook a világ legnagyobb keresője, hiszen több keresést indítanak a Facebook-ról, mint a Google oldaláról. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy bár a Facebook külső forrásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz, elsőként saját tartalmaira linkel. Az egészségügyi információkeresésnek szintén jelentős forrása a Facebook, annak ellenére, hogy pillanatnyilag az ott található egészséggel kapcsolatos tartalom igen pontatlan és szegényes. Ennek következtében, ha valóban úgy gondoljuk, hogy az egészégügy feladata a betegek minél hatákonyabb ellátása, gyógyítása, akkor a tartalomszolgáltatás ezen területének javítása is kiemelt figyelmet érdemel. Tehát a keresés egy központi téma, fontos feltárni, milyen forrásokból tájékozódnak a betegek, illetve az orvosok, milyen információk segítségével hozzák meg közös döntéseiket, teszik meg egészségügyi ellátással kapcsolatos lépéseiket.

2012 várható trendjei közé sorolhatjuk az online befolyás kérdéseit. A felhasználók befolyásának témája kifejezetten foglalkoztat. Nem arra gondolok, hogy melyik ennek a jobb mérőeszköze, a Klout, a PeerIndex vagy a Kred. Nem ez a fontos kérdés. Inkább abban látok fantáziát, ahogyan bizonyos, a közösségi medián kívüli szolgáltatók összegyűjtik és feldolgozzák a felhasználók által megosztott tartalmakat, a hatalmas mennyiségű adat elemzése alapján pedig közösségi tevékenységünk egészéről adnak képet, tehát az összegyűjtött adatokat fel is használják. Ezzel szemben a Klout az online befolyás jellemzésére egyetlen számot használ, ami ebben az esetben nem sokat mond. Amennyiben a Klout újra a befolyás megbízható mérőeszközévé tud válni – az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy ez ne így legyen –, fontos tényezővé válhat a gyógyszeripari kommunikátorok számára. A közönség véleményét egyre inkább meghatározza majd, hogy az adatelemzéseket végző, közösségi jelenlétet értékelő szolgáltatók milyen képet adnak egy-egy cégről.

Ezért még inkább fontossá válik, hogy a cégek online megjelenése következetességre épüljön, és ezt támassza alá az általuk közzétett tartalom is. Ez semmiképpen nem egy egyszerű feladat, de a globális szempontokat szem előtt tartó munkatársaknak, illetve vezetőknek be kell látniuk a kérdés súlyát. Bármilyen információ és tartalom megosztása a következetesség elvét kell, hogy kövesse. Például egy adott területen belül dolgozók között mindenkinek legyen konkrét feladata, ne tweeteljenek különböző emberek, különböző tartalmakat több profilról. Ez nem feltétlenül egy összetett probléma, de szükség van egy általánosan elfogadott közösségi média tervre, amit mindenki ismer és követ.

A nagy mennyiségű adat felhasználása a betegközösségeken keresztül szintén egy újonnan megjelenő trend. Olyan online közösségek, mint például a CureTogether vagy a PatientsLikeMe hatalmas tömegű, a betegek által megosztott információt tesznek elérhetővé, amely alapján érdekes következtetések vonhatók le egyes tünetekkel és potenciális kezelésekkel kapcsolatban.

Végül, a gyógyszeriparnak teljesen őszintének kell lennie azzal kapcsolatban, miért is használja a közösségi csatornákat. Ha csupán az üzenetek tartalmának, átadásának irányítására, teljes ellenőrzésére próbálja felhasználni a közösségi felületeket, arra hamar fény derül, és rossz fényben tünteti fel az iparágat. A gyógyszeripar számára fontos lenne, hogy egy teljesen újszerű módon alakítsa ki közösségi jelenlétét. A hitelesség 2012 másik nagy kérdésköre. A közösségi média nem az egyoldalú üzenetközlés helye, nem is az eladás eszköze. Remélem, hogy 2012-ben néhány alapvető, marketinggel kapcsolatos kérdés – amely nagyban befolyásolja a finanszírozás és pénzügyek tervezését, illetve a cégek növekedését – átgondolásra kerül, és végleg eltűnnek azok az elképzelések, miszerint a múlt század offline megoldásait fel lehet használni a közösségi médiában, mintha egyfajta általános értékkel, jelentősséggel bírnának, és megváltoztatnák a közösségi média alapvetően eltérő dinamikáját.

Meggyőződésem, hogy a régi marketing technikák nem működőképesek az új közösségi kommunikációs csatornákon, és nem oda valók. Éppen ezért támogatom a témával kapcsolatos diskurzus kialakítását a #postmarketing hashtag használatával. Véleményem szerint elérkezett a poszt-marketing korszaka – az emberek nem azért használják a közösségi médiát, hogy ott termékekkel bombázzák, megtévesszék, vagy hízelgéssel, rábeszéléssel próbálják meggyőzni őket. Az emberek beszélgetni, tájékozódni szeretnének a közösségi felületeken, és hallatni szeretnék saját hangjukat. A kommunikáció igazi közösségi fordulata az egyoldalú monológ felváltása és a többszereplős dialógus megjelenése, illetve ennek hatása a cégek jelenlétével kapcsolatos elvárásokra, a közönség szempontjainak érvényesítésére.

(Látogasson el Andrew Spong blogjára a STweM.com oldalon, vagy kövesse Twitter-en)

2012-ben tovább növekszik az orvosok körében az okostelefonokon működő egészségügyi alkalmazások használata

A tengerentúli egészségügyi szakemberek több mint 50 százaléka használ okostelefont munkája során az amerikai CompTIA elnevezésű technológiai cég felmérése szerint. Az online kérdőíves kutatásban 350 orvos, fogorvos, egyéb egészségügyi szakember, illetve 400 technológiai cég vezető beosztású munkatársa vett részt. A felmérések 2011 nyarán készültek.

A kutatás legfontosabb eredményei:

  • A megkérdezett egészségügyi szakemberek 25 százaléka használ táblagépet a rendelés alatt, míg további 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkezendő  egy évben használ majd ilyen eszközt.
  • Az okostelefonnal rendelkező orvosok 38 százaléka nap mint nap hívja segítségül a szakmai alkalmazásokat, és ez az arány várhatóan eléri az 50 százalékot a következő egy évben.
  • A válaszolók kétharmada számára igen fontos, illetve közepesen fontos cél a mobil technológiák használatának bevezetése, vagy a hatékony használat fejlesztése a következő egy évben.
  • Csupán a megkérdezett orvosok 14 százaléka követi a mobil orvoslással kapcsolatos híreket, trendeket, míg 37 százalékuk mutatott kisebb érdeklődést a téma iránt.
  • A kutatásban résztvevők 61 százaléka szerint a továbbképzések, 44 százalék szerint a szakorvosok ajánlása, míg 37 százalék szerint a betegekkel való konzultációk során veszik legnagyobb hasznát a mobil eszközöknek, megoldásoknak.
  • A megkérdezettek 10 százaléka nyilatkozott úgy, miszerint a következő évben tervezi a videó beszélgetések lebonyolítását betegeivel.

“Ahogy a mobil eszközök és alkalmazások egyre felhasználóbarátabbá, megfizethetőbbé és hatékonyabbá váltak, értékük és a bennük rejlő lehetőség minden iparág, így az egészségügy számára is egyre világosabb lett.” – mondta Tim Herbert, a CompTIA alelnöke egy sajtóközleményben.

(Forrás: Mobihealthnews.com)

Mobil a mindennapokban

Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a mobil technológia átalakította mindennapjainkat. De valójában mennyire befolyásolják szokásainkat az újabb és újabb mobil megoldások? És mit jelent mindez a marketing szakemberek számára, főként az egészségügy területén? Az alábbi infografika kiemeli, mennyire szerves részét képezik életünknek a mobil készülékek.

  • A világon használt 4 milliárd mobil készülékből 1.08 milliárd okostelefon, 3.05 milliárd pedig képes szöveges üzenetek fogadására.
  • Előrejelzések alapján 2014-re a mobil internet átveszi az asztali gépek szerepét.
  • A helyi keresések fele már mobil eszközökön történik.
  • A mobilon internetezők 86 százaléka televíziózás közben is használja készülékét.
  • Az amerikai felhasználók már átlagosan 2.7 órát töltenek naponta közösségi oldalakon mobil készülékeiken keresztül. Ez több, mint kétszerese az étkezésekre szánt, és körülbelül egyharmada az alvással töltött időnek.
  • A mobil internetezők tevékenységének 91 százaléka közösségi oldalakhoz kapcsolható, míg ez az arány asztali számítógépeknél 79 százalék.
  • A mobil internetezők legnépszerűbb tevékenységei közé sorolhatók a különböző online játékok (61%), az időjárásról való tájékozódás (55%), térképek letöltése és már keresések folytatása (50%), illetve közösségi tevékenységek (49%).
  • A Facebook felhasználók egyharmada, míg a Twitterezők fele használja a szolgáltatást mobil készüléken keresztül. Naponta több mint 200 millió Youtube videót tekintenek meg mobilon.

(Forrás: Visibli.com)