Okostelefonok, orvosi alkalmazások az egészségügyben

Ötből négy egészségügyi szakember használ okostelefont, táblagépeket, mobil eszközöket, illetve számos orvosi alkalmazást munkája során – mutatta ki a Jackson & Coker kutató cég “Alkalmazások, Orvosok és Digitális Eszközök” című tanulmánya.

“A technológia terén jártas, legtöbbször friss diplomás orvosok egyre gyakrabban fordulnak digitális és internetes eszközökhöz a betegekkel való hatékony kommunikáció és a kezelések sikere érdekében,” – mondta Sandra Garrett, a Jackson & Coker elnöke.

Tehát az orvosok hány százalékára jellemző a digitális technológia használata különböző szakterületeken? Íme:

  • Sürgősségi szakorvosok – 40 százalék
  • Kardiológusok – 33 százalék
  • Urulógusok – 31 százalék
  • Bőrgyógyászok – 30 százalék
  • Pszichiáterek – 28 százalék
  • Radiológusok – 24 százalék
  • Reumatológusok – 22 százalék
  • Endokrinológusok – 21 százalék
  • Onkológusok – 20 százalék
  • Klinikai patológusok –16 százalék

Nem meglepő, hogy annyi szakember támaszkodik az iPhone, iPad és egyéb táblagépek nyújtotta információkra, nem beszélve a szinte már megszámlálhatatlan alkalmazásokról. Mindez összhangban van az egészségügy új irányvonalával, vagyis az orvoslás minél több területének digitalizálásával.

A tanulmány nem hagyja figyelmen kívül a digitális formátummal kapcsolatos adatbiztonsági kérdéseket és aggodalmakat sem. A bizalmas információk védelme érdekében számos kórház csupán olvasásra teszi elérhetővé a betegek digitális egészségügyi adatait, így az orvosok számára nem adott az információ tárolásának lehetősége. Ez a módszer a betegek személyi jogainak sérülését hivatott megelőzni.

A digitális megoldások által az orvosok egyre több információt érhetnek el egyetlen gombnyomással. A folyamatosan áramló információ mennyisége korlátlan, az egészségügyi alkalmazásokban rejlő lehetőségek végtelenek. Éppen ezért nem kérdés, hogy a külföldi minta, azaz az egészségügyi adatok digitalizálása, a mobil eszközök használata a magyar orvostársadalom számára is követendő példa kell, hogy legyen.

(Forrás: HealthcareITNews)

Közösségi média tippek leendő orvostanhallgatóknak

Jennifer Adaeze Anyaegbunam, a JenniferAdaeze.com szerkesztője 2009 decemberében indította első blogját. Egyetemi jelentkezésekor már több mint féléves online tapasztalat állt mögötte. A közösségi média és orvostudomány kapcsolata iránti érdeklődését jelentkezésében is kiemelte, amely kiemelte őt a leendő hallgatók tömegéből. Íme, néhány tanács jelenlegi és majdani orvostanhallgatóknak Anyaegbunam tollából.

Légy szakszerű és hivatalos. Ha megemlíted a közösségi médiát, mint hobbit, amely megerősítette érdeklődésedet az orvostudomány iránt, bizonyosodj meg róla, hogy a lehető legjobb fényben tünteted fel magad. Bármilyen saját online tartalmat osztasz meg a felvételi bizottsággal, emlékezz, hogy legtöbbjük még a felvételi előtt meg fogja azt nézni, és az alapján szerzi első benyomását. Olyan tartalmat közölj csak profilodon, illetve weboldaladon, amelyre később is büszke lehetsz.

Ne feledkezz meg a szkeptikusokról sem. Számos orvos igen konzervatív a szakmai online tevékenységgel kapcsolatban. Próbáld megérteni álláspontjukat, és légy felkészülve kételkedésükre. Én csupán egyszer találkoztam ilyen szakemberrel a jelentkezés időszakában. Szerencsére korábban olvastam Dr. Brian Vartabedian cikkét a közösségi médiáról és egyetemi jelentkezésről, így fel voltam készülve egy ilyen típusú reakcióra is. Minden esetben biztosítanunk kell a felvételiztetőt, hogy megértjük felelősségünk súlyát más szakemberek és betegek irányába is, és kellő óvatossággal használjuk a közösségi csatornákat.

Csak olyan tartalmat ossz meg, amiben Te is hiszel. Említettem már, hogy a felvételiztetők általában megnéznek minden olyan weboldalt, amely szerepel a jelentkezésedben? Készülj fel, hogy a weboldaladon szereplő bármely tartalomról intelligensen tudj beszélni. A felvételi során például az egyik orvossal beszélgettem az oldalamon publikált egyik cikkemről. Annak ellenére, hogy az említett írás hónapokkal a felvételi előtt született, alá kellett támasztanom a cikkben szereplő érveimet, illetve hogy miért tartottam fontosnak az adott témát. Ehhez az kell, hogy pontosan ismerjük az általunk közölt tartalmakat.

Emeld ki a közösségi média gyakorlati hasznát. A felvételi alatt többször tapasztaltam, hogy a felvételiztető orvosok inkább arra voltak kíváncsiak, hogy miért blogolok, nem pedig arra, hogy miről. Ha egészségügyi témákról írsz, miért éppen arról? Mit szeretnél elérni cikkeiddel? Hogyan segít a közösségi média mindezt elérni? Ezeket a kérdéseket mindig szem előtt kell tartani. Minden olyan tevékenység, amely szerepel jelentkezésünkben képességeinket, felkészültségünket hivatott kiemelni.

Jennifer Adaeze Anyaegbunam, orvostanhallgató, aki a JenniferAdaeze.com oldal szerkesztője.

 (Forrás: KevinMD.com)

Orvosok és a hatalmas információáradat valósága

Talán a legnagyobb kihívás, amellyel a következő orvos generációnak szembe kell néznie: a végtelen információ és véges emberi befogadóképesség feszültsége. Egészen egyszerűen túl sok olvasni- és látnivaló van. Az orvosokkal szembeni elvárás pedig még nagyobb, hogy folyamatosan naprakészek legyenek a szakmai híreket, történéseket illetően.

Íme néhány ötlet, hogyan bírkózhatunk meg a hatalmas információáradattal:

  • Törődjünk bele, hogy nem tarthatunk mindennel lépést. Ez talán túlságosan pesszimista gondolat, de ez az első lépés ahhoz, hogy együtt tudjunk élni az újszerű információtömeggel. El kell fogadni, hogy a rendelkezésünkre álló tudásanyaghoz emberi kapacitásunk nem elegendő.
  • Válasszuk külön: mi az, amit tudnunk kell, és mi az, amit tudni szeretnénk. Ez két külön dolog. Befogadni mindazt, amit muszáj tudnunk, egy elérhető cél. Ha azonban arra törekszünk, hogy mindent megismerjünk, valószínű, hogy nagy akadályokba ütközünk, és állandó stressznek leszünk kitéve. Válasszuk ki a legfontosabb forrásokat, és különítsük el azoktól, amelyeket csak kedvtelésből követünk.
  • Szánjunk időt a kedvelt olvasnivalóinkra i.: A hatékony időbeosztás kulcsfontosságú. Ha a legfontosabb alapinformációkat viszonylag rövid idő alatt megtaláljuk és magunkévá tesszük, marad időnk azokra az olvasmányokra is, amelyeket csupán kedvtelésből olvasunk. Az egyik a házi feladat, a másik a játék. A sorrendet érdemes betartani, de a megfelelő időbeosztással a kellemes időtöltésről sem kell lemondani.
  • Hozzunk létre egy olyan rendszert, amelyben a fontos információ ránk talál. Egy évtizede még információ keresésére használtuk az internetet. Ma már ez az információ talál meg minket közösségi oldalainkon keresztül. Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akiken keresztül hozzájuthatunk a tudásanyaghoz. Használjuk közösen forrásainkat, ismereteinket. Több szem többet lát.
  • Csökkentsük minimálisra a felesleges tartalmakat. Az eredményes informálódás kulcsa a megfelelő szűrés és válogatás. Ez azt is jelenti, hogy a közösségi oldalakon nem a legtöbb hanem a legérdekesebb információt megosztókat érdemes követni. A közösségi oldalak folyamatos követése és az online kapcsolatok szigorú megválogatása elengedhetetlen a felesleges tartalom kiszűrése érdekében.

De mégis mi van akkor, ha valamiről lemaradunk? El kell fogadnunk a tényt, hogy ez kivédhetetlen. Lesz olyan, ami elkerüli a figyelmünket. Koncentráljunk arra, amit feltétlenül tudnunk kell, és élvezzük mindazt, amit ezenkívül megismerhetünk.

(Forrás: 33charts.com)

5 tanács kórházi blogokhoz

Az igazat megvallva, ritka az olyan kórházi blog, amelyet több millióan látogatnak. De ha egy kicsit óvatosabban tűzzük ki céljainkat, egy jól működő és megvalósítható tervet állíthatunk össze a kórházi weboldalak forgalmának növelésére. A jó hír pedig, hogy mindez idővel könnyebb lesz, olajozottabban működik majd.

De mi a legjobb módja annak, hogy kiderítsük, mi érdekli leginkább közönségünket? Hogyan kezdjünk hozzá? Íme néhány tipp és követendő példa a Medcitynews.com oldalról:

  • Építsük fel a keretet: Magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes szót ejteni róla – ha nincs kiépítve egy közösségi infrastruktúra, nem növelhetjük blogunk népszerűségét megfelelő ütemben, nem tudjuk eljuttatni egy-egy témáról szóló bejegyzésünket potenciális közönségünkhöz, nem tudjuk megosztani azokat a történeteket sem, amelyek jó fényt vetnének kórházunkra. A Mayo Clinic eddigi legsikeresebb online tartalma egy Youtube videó volt, amelyet kevesebb mint 2 hónap alatt 2 millióan néztek meg. “Ha nem vagyunk jelen a Facebook-on, ha nincs a blogunk és Twitter profilunk, akkor nem érünk el ilyen eredményt, ennyire rövid idő alatt” – mondta Lee Aase, a Mayo Clinic Közösségi Média Központjának igazgatója.
  • Kössük helyhez a híreket: Bevett szokás az országos, illetve nemzetközi hírekhez helyi vonatkozásokat kötni. Ez a módszer a kórházi blogok esetében is alkalmazható. Legyen szó bármilyen témáról az E.coli baktériumtól a politikai döntések és egészségügy kapcsolatáig, orvosaink plusz szakmai tartalmakkal egészíthetik ki az adott cikkeket.
  • A közönség eddig elhanyagolt igényeire koncentráljunk: Keressünk olyan témákat, amelyekben orvosaink különösen jártasak, amelyekkel kapcsolatosan egyéni tartalmat tudunk szolgáltatni. Olyan orvosi kérdéseket járjunk körül, amelyek nem népszerűek, vagy nem elég hangsúlyosan más weboldalakon.
  • Emeljük ki az emberi szálakat: Sokan érdeklődnek a helyi emberekről szóló történetek iránt, főleg ha azok gyógyulásáról, addig valószínűtlennek tartott felépüléséről olvashatnak. A kórházaknak mindenképpen kellő hangsúlyt kell fektetniük ezekre a történetekre. Az amerikai St Louis-ban például sokan nyomon követték egy 23 éves szívátültetésen átesett páciens felépülését, amelyről a kórház többször is hírt adott a több, mint egy éves lábadozási idő alatt.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül a nem orvosi érdekességeket: Csak azért, mert egy sztori nem illik bele az “orvos megmenti a beteget” sémába, nem jelenti azt, hogy nem illik a blogunkra sem. Figyeljünk oda, mi történik körülöttünk, és tudósítsunk arról. Ami olvasóinkat érdekelheti. Ez talán a legfontosabb tanács.

(Forrás: Medcitynews.com)

Kórházak a Twitteren

Miért van szüksége egy kórháznak Twitter profilra?

Ha nagyon őszinték akarunk lenni, talán nem is fontos, hogy egy kórház jelen legyen a Twitter-en. Akkor semmiképpen nem, ha nem egyezik a közösségi média használata az intézmény marketing stratégiájával, illetve ha a regisztráció után senki sem frissítené a felületet. Önmagáért nem érdemes létrehozni egy közösségi profilt sem.

Emellett azonban az is igaz, hogy számos olyan kórház van, amely igen hatékony eszközként használja a Twitter-t a közösségépítés, illetve a betegek informálása terén. Íme néhány kérdés, amelyet érdemes tisztázni, mielőtt kórházi Twitter profilt hozunk létre:

  • Ki a célközönsége az ilyen típusú marketing tevékenységnek?
  • A célközönséget milyen online tevékenység jellemzi?
  • Más marketing eszközökkel összevetve hatékony-e a Twitter használata költség és ráfordított idő szempontjából?
  • Ha úgy döntünk, hogy regisztrálunk, less-e arra elegendő munkaerő és idő, hogy megfelelően működtessük profilunkat?
  • Biztosít-e a Twitter sajátos lehetőségeket, hogy kapcsolatba lépjünk a célközönségünkkel?
  • Milyen információt osztanánk meg a Twitter-en keresztül, ami más közösségi csatornákon még nem elérhető a betegek számára?

A kérdések megválaszolása után érdemes egy rövid dokumentumot összeállítani a Twitter-rel kapcsolatos stratégiáról, hiszen a teendők így egyértelművé válnak, és könnyebben követhetők a megvalósítás során. A kérdések megválaszolása azért is fontos, hiszen többet árthat egy Twitter, vagy Facebook profil létrehozása, ha az néhány hónap után elhagyatottá válik, és nem tartalmaz aktuális információt. Ez csak azt jelzi közönségünk felé, hogy nem vesszük komolyan a közösségi média csatornáit, illetve a közösségépítést, betegek bevonását, informálását.

(Forrás: HIVE Strategies)

Egészségügyi mobil alkalmazások – szükséges a szabályozás?

Míg az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA sorra elhalasztja az egészségügyi közösségi média használatával kapcsolatos irányelvek összeállítását, addig úgy tűnik, a mobil alkalmazások szabályozásának ügyében sokkal gyorsabban jár el. Az egészségügyi technológia témájával foglalkozó HealthcareITNews.com oldal felmérést készített 50 olvasója körében, hogy vajon szükségesnek tartják-e az FDA ellenőrzését az alkalmazások fejlesztését és felhasználását illetően.

Ahogy az az alábbi ábrán is látható, a válaszolók 46 százaléka gondolta úgy, hogy a szabályozás szükségszerű biztonsági intézkedés. Az olvasók nagyobb része azonban, 54 százalékuk szerint a túlzottan szigorú ellenőrzés demotiváló lehet a fejlesztők számára. De felmerül a kérdés: vajon a két állítás kizárja egymást? Vagy egyetérthetünk mindkettővel? Véleményem szerint szükség lehet bizonyos szabályok felállítására, hogy az alkalmazások ne ragtapaszt ajánljanak egy törött végtagra (egy valószínűtlen példát hozva a lehetséges problémák érzékeltetésére). De ugyanakkor fontos az is, hogy a szabályozás ne befolyásolja a fejlesztők innovative, kreatív munkáját.

A cikk külön hangsúlyozza a hatóság törekvését, miszerint a szabályozás egyik célja, hogy az alkalmazásokat használó orvosok ne kizárólag azok segítségével dolgozzanak, ne váljanak kiszolgáltatottá az új technológiának. Először is, el kell dönteni, mit tartunk túlságosan kiszolgáltatottnak, mikortól probléma, ha egy orvos az alkalmazásokra támaszkodik? Egy nemrég közzétett felmérés szerint ötből kettő amerikai orvos használ mobil alkalmazásokat a rendelőben. Ez az arány vajon túl magasnak számít? Másodszor pedig, nem a betegek vannak nagyobb veszélyben, amikor az alkalmazások használatáról van szó? Az orvosok szakértelmüknél, végzettségüknél fogva el tudják dönteni, melyik mobil alkalmazást érdemes használni, és melyiket nem. De mi van azokkal a páciensekkel, akik vakon megbíznak egy alkalmazás utasításaiban anélkül, hogy orvosukat felkeresnék?

 

(Forrás: HealthcareITNews)

Betegportálok – a páciensek szemével

Először az elektronikus orvosi adatok, majd az internetes konzultáció, közösségi média, most pedig a betegportálok jelentik a legújabb digitális egészségügyi trendet. Az új eszközök hatékonyságában azonban addig nem lehetünk biztosak, amíg fel nem tesszük a kérdést: vajon hogyan látják őket a betek?

Vegyük például a betegeknek szánt portálokat, amelyekre az orvosi praxis “előszobájaként” is tekinthetünk. Az oldalon való regisztrációval a páciensek egy zárt, biztonságos felületen juthatnak hozzá kórlapjaikhoz, eredményeikhez, illetve felvehetik a kapcsolatot orvosukkal email-en keresztül, vagy akár időpontot is egyeztethetnek vele. Az oldal nyújtotta számos kényelmes megoldás ellenére amerikai kutatás bizonyította, hogy a betegportálokat országos szinten a páciensek mindössze 6 százaléka használja.

Egy belgyógyászati folyóirat eredményei alapján azok a betegek fordulnak leginkább ezekhez az oldalakhoz, akik:

  • nincsenek megelégedve jelenlegi orvosukkal,
  • nem tartják megfelelőnek az orvosukkal való kommunikációt,
  • úgy érzik, orvosuktól nem kapnak kielégítő egészségügyi információt.

A páciensek, akik legkevésbé érdeklődnek a betegportálok iránt:

  • meg vannak elégedve orvosukkal,
  • megfelelőnek tartják az orvosukkal való kommunikációt,
  • nehézségeik vannak az internetes oldal kezelésével kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy a kutatások rámutattak: azok a betegek, akiknek jó a kapcsolatuk az orvosukkal, tartanak attól, hogy a portálok esetleg átveszik a szemtől-szembe történő találkozások szerepét, ezzel gyengítve az orvosukkal való eddigi kapcsolatukat. Félnek tehát attól, hogy a weboldalak nem kiegészítő megoldást kínálnak, hanem a személyes vizsgálatokat igyekeznek helyettesíteni.

Míg a tanulmányok eredményei nem általánosíthatók teljes mértékben, rávilágítanak egy potenciális következményre, amely független az orvosi szándéktól, mégis befolyásolhatja a betegekkel kialakított kapcsolatot. A páciensek ugyanis úgy értékelhetik a változást, mintha orvosaik szándékosan csökkenteni kívánnák a rájuk fordított időt, a személyes konzultációk számát.

Összefoglalóan a betegportálokról

  1. A betegportálok nem egy múló trend termékei, sőt, a jövőben szakmai elvárás lehet ezeknek az internetes alkalmazásoknak fenntartása.
  2. Az oldalak kialakításakor a páciensek véleményét kellene elsősorban figyelembe venni – milyen szolgáltatásokra van szükségük, mit tartanának hasznosnak, hogyan érdemes ezeket reklámozni. A feltett kérdések azért is fontosak, hiszen egy betegközpontú portál kialakításáról van szó.
  3. A weboldalak igazi értékét a közvetlenül az orvosoktól származó, betegközpontú egészségügyi segítség adja, nem pedig különböző készítmények és szolgáltatások promóciója.
  4. Érdemes lenne az oldalak működtetését az orvosok mindennapi munkamenetébe beépíteni. Fontos, hogy ha a potálon betegek adatai szerepelnek, akkor azt az orvos fel is használja munkája során.

(Forrás: Mind The Gap)

iPad program: a következő orvos generáció oktatása

A kaliforniai Irvine Orvosi Egyetem elsőéves hallgatói egy speciális program keretében mindannyian iPad-del kezdhetik meg az egyetemi tanulmányaikat. A kezdeményezés célja, hogy a diákok eredményes oktatásban részesüljenek a digitális orvostudomány területén.

Az iPad program tavaly indult útjára, amikor az Irvine-i Orvosi Egyetem hallgatói a táblagépen kapták meg órarendjüket, a kurzusok tematikáját, jegyzeteket, az előadások prezentációit, illetve a szükséges tankönyveket. Ez az alapja az egyetem iMedEd elnevezésű kezdeményezésének, amely szakemberek szerint az Egyesült Államok egyik legátfogóbb digitális orvosi képzésévé nőtte ki magát.

Az egyetem támogatóitól kapott táblagépeken kívül az iMedEd kezdeményezés elsőként vezette be a nyugati parton a mobil ultrahangos vizsgálatok tanítását, az orvosi stimulációs gyakorlatokat, illetve a telefonos orvoslás technikáit.

“Elkötelezettek vagyunk a digitális technológia használata mellett intézményünkben, amellyel hallgatóink oktatását kívánjuk gazdagabbá, tartalmasabbá tenni” – nyilatkozta Ralph V. Clayman, a kaliforniai Irvine Orvosi Egyetem dékánja. “Meggyőződésünk, hogy az új technológiák beépítése az egészségügyi ellátásba nagyban meghatározza majd az orvoslás jövőjét, iskolánk célja pedig, hogy az elsők között legyen, akik felkészítik a hallgatókat erre a jövőre.”

Warren Wiechmann, az oktatási technológiák igazgatója szerint “a hallgatók és oktatók már a program első évében számos módon kamatoztatták az új technológiák nyújtotta lehetőségeket. A diákok sokkal inkább érdekeltek az iPad-en megjelenő tartalom megfelelő kialakításában, illetve megjelenítésében. A tanári testület tagjai pedig nyitottabbak az új technológiák használatára annak érdekében, hogy az általuk összeállított tananyag minél átfogóbb legyen.”

A másodéves hallgatók már az egyetemen kívül is megtapasztalták a táblagép használatának előnyeit. A nyár folyamán Vietnámban és Indiában is kipróbálták az iPad-eket különböző kórházakban, ahol sokszor az internetkapcsolat hiánya nehezítette munkájukat. Ezenkívül a diákok részt vettek egy betegek felépülését nyomonkövető rendszer kiépítésében, amelyet egy mexikói klinikán hoztak létre iPad-ek segítségével.

“Más iskolákhoz képest a kaliforniai Irvine Orvosi Egyetem jóval előrébb jár a technológia és oktatás ötvözésében” – mondta Melody Besharati, egy elsőéves hallgató. “Örülök, hogy ennek én is részese lehetek.”

(Forrás: HealthcareITNews)

10 tipp a LinkedIn használatához

Számos orvos hoz létre LinkedIn profilt, hogy aztán hosszú ideig érintetlenül hagyja azt, tele elévült információval. Hozzáértők véleménye szerint azonban egy részletesebb szakmai portré online rengeteg előnnyel járhat.

A LinkedIn népszerűségét – 100 millió felhasználóval és nagyszámú befektetővel – a professzionális kapcsolatépítésre fektetett hangsúly adja. A LinkedIn felületén valódi emberek valódi önéletrajzaikat tehetik közre és tarthatják a kapcsolatot régi és jelenlegi munkatársaikkal. Az orvosi szakma képviselői azonban igen lassan csatlakoztak a LinkedIn felhasználóinak táborához. Többekre jellemző, hogy ugyan feliratkoznak és feltöltik önéletrajzukat, de később már nem látogatják az oldalt, nem használják ki a közösségi alkalmazás nyújtotta lehetőségeket.

Néhány kommunikációs szakértő szerint az orvosok azért nem használják nagyobb számban a LinkedIn-t, mert azon keresztül nem tudnak közvetlenül kapcsolatot teremteni betegeikkel, illetve sokuk nem tervezi, hogy új állás után néz, éppen ezért nem találja szükségesnek a további kapcsolatépítést. Azonban amellett, hogy egy LinkedIn profil létrehozása és fenntartása igen egyszerű, remek eszköze lehet a kollégákkal való kommunikációnak, az orvostudomány legújabb híreiről való tájékozódásnak. Ezenkívül nem elhanyagolható az esetleges újabb szakmai lehetőségek, vagy akár páciensek megismerése sem.

Íme 10 tipp sikeres LinkedIn profil kialakításához:

1. Tartsuk naprakészen profilunkat, még akkor is, ha éppen nem keresünk új állást

Egy aktív profil fenntartása segít felépíteni, megtartani szakmai hírünket, relevanciánkat. Emellett azt közvetíti mások felé, hogy ismerjük a legújabb technológiákat, tájékozottak vagyunk, illetve fontosnak tartjuk, hogy részei legyünk a tágabb szakmai közösségnek.

2. Profilunk legyen teljes

A különböző képzettségek, szakmai tapasztalatok részletes felsorolása, a friss információk feltöltése hozzájárul ahhoz, hogy más felhasználók, kollégák teljes képet kapjanak szakmai hátterünkről.

3. Profilunk ne legyen önéletrajzunk pontos másolata

A LinkedIn-en kialakított profilunknak nem kell tartalmaznia minden egyes általunk közölt cikk címét, illetve összes eddigi állásunkat, ha azok éppen nem relevánsak szakmai céljaink szempontjából. A korábbi pozícióink egyszerű felsorolása helyett törekedjünk jobban körülírni, milyen konkrét tapasztalattal rendelkezünk.

4. Tegyük publikussá profilunkat

Sokan nem változtatják meg személyes beállításaikat, így profiluk mások számára nem látható. A legrészletesebb, legaktívabb LinkedIn oldal sem segít a kapcsolatépítésben, ha nem tesszük publikussá.

5. Csak olyan ismerősöket ajánljunk, akikkel offline szakmai környezetben is nyugodt szívvel tennénk ugyanezt

Az általunk ajánlott kollégák a rólunk kialakult képet is befolyásolják. Körültekintően válogassuk meg, hogy kiket ajánlunk másoknak ismerősként.

6. Kerüljük a “cserébe ajánlásokat”

Ha két felhasználó oda-vissza, rövid időn belül egymásról küld ajánlást, az együtt jelenik meg a többiek hírfolyamában. Így azt a látszatot keltheti, hogy csupán udvariasságról van szó, az egyik fél csupán gesztusként viszonozza a másiktól kapott ajánlást. A kölcsönös támogatás nem feltétlenül rossz taktika, ha időben nem egyszerre történik.

7. Alakítsunk ki egy stratégiát az ajánlások kérésére

Egyes emberek jobban adnak az ajánlásokra, mint mások, de egy dologban mindenki egyetért: a minőség fontosabb a mennyiségnél. Ajánlás kérésekor ne küldjünk senkinek általános sablon üzenetet. Szánjuk rá az időt, és fogalmazzuk meg személyre szabott kérésünket.

8. Vegyünk részt a párbeszédben, fórumokon

Nem elég csak létrehozni egy profilt és ölbe tett kézzel várni. A LinkedIn oldal aktív részvételre sarkallja felhasználóit. A szakmai beszélgetésekben, online diskurzusokban való részvétel megalapozhatja jó hírünket.

9. Válasszuk külön LinkedIn oldalunkat egyéb közösségi profiljainktól

Számos online eszköz létezik, amelyek segítségével összekapcsolhatjuk a különböző közösségi oldalakon folytatott tevékenységünket. Ha valamit megosztunk az egyiken, az megjelenik a többi profilon is. Ez a LinkedIn esetében nem szerencsés, hiszen egyéb online tevékenységünk sokszor nem tartozik szorosan mindennapjaink szakmai oldalához.

10. Folyamatosan frissítsük olvasmánylistánkat

A LinkedIn lehetővé teszi, hogy az általunk olvasott könyvekről, szakirodalomról listát készítsünk. Ez egy egyszerű módja, hogy mozgalmassá tegyük profilunkat, és alkalmat ad ismerőseinkkel való eszmecserére.

(Forrás: American Medical News)

Wikipédia és közösségi oldalak az orvosi rendelőben

Az európai orvosok egyre gyakrabban fordulnak munkájuk során a közösségi oldalakhoz és a Wikipédiához. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a felhasználók által közösen szerkesztett enciklopédia a praktizálók legnépszerűbb internetes forrása.

A Wikipédia, az internetezők által frissített online adattár immár tíz éves, és a világ ötödik leggyakrabban látogatott oldala, amely havonta több mint 400 millió felhasználót vonz. Pontosságát és naprakész információtartalmát számos kutatás hangsúlyozta.

Az Insight Research Group elnevezésű kutatócsoport 300 általános orvos körében végzett felméréseket. A kutatás Németországra, Olaszországra és az Egyesült Királyságra terjedt ki, minden országból azonos számú szakember részvételével. Az eredmények alapján az orvosok 69 százaléka használt valamilyen közösségi oldalt munkája során, a Wikipédiát pedig 60 százalékuk említette, mint szakmailag fontos forrást. A közösségi oldalak közül a válaszok alapján orvosi szempontból a Youtube volt a legnépszerűbb (18%), majd a Facebook (5.7%), a LinkedIn (4.7%) és a Twitter (1.3%).

A közösségi oldalak magáncélú használata jelentősen eltérő adatokat mutatott. Főként a Youtube és a Facebook esetében: a videómegosztó oldalt szabadidejében az orvosok közel 61 százaléka látogatta, míg a Facebook-ot több mint 38 százalékuk.

(Forrás: Digital Pharma blog)