Cégek és a közösségi média – 3 meggyőző ok

A közösségi média sikeresnek bizonyult a nagyobb, kereskedelmi profillal dolgozó, fogyasztóknak termelő piacon. Mit jelent ez a cége számára? Érdemes-e egyáltalán időt és pénzt szánni a közösségi marketingre? Ha úgy döntünk, belevágunk, hogyan irányítsuk a közösségi projektünket, hogyan érjük el a legjobb eredményt? A közösségi média többé már nem számít új technológiának, az elhanyagolt online tevékenység rossz fényt vet cégére. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a közösségi média csak egy a marketing eszközök között, nem pedig az egyetlen eszköz.

Miért hasznos a közösségi média cégek számára?

  1. A megosztás, üzenetközlés módja változik. Úgy tűnik, végleg elköszönhetünk az emailtől. A nagyszámú közönség tájékoztatásának nem praktikus eszköze az email. Az email esetében egy feladótól egy címzetthez jut el a tartalom, míg a közösségi média esetében az egy ember által megosztott üzenet nagy tömegekhez juthat el rövid idő alatt. Így nem meglepő, hogy sokan az email eltűnését jósolják, főként nagyobb csoportok tájékoztatása esetén. Emellett a közösségi média csatornái lehetőséget adnak arra, hogy a megosztott tartalom dinamikus legyen, szemben a statikus email-lel.
  2. A közösségi média költséghatékony és egyszerűen kezelhető. Könnyebben megszólíthatunk olyan fogyasztókat, akik eddig nehezen voltak csak elérhetők. Emellett az online forgalom építésének is hatékony eszköze. A kisebb cégek is jelentős eredményeket érhetnek el jól átgondolt, kreatív stratégiával. Bizonyos információkat könnyebben megoszthatunk a közösségi csatornákon, és többeknek felhívhatjuk a figyelmét.
  3. Hatás: a közösségi oldalak használata eddig nem látott ütemben növekszik. Öt éve még nem osztottunk meg tweeteket. A Facebook mérete még nem lehetett volna a harmadik legnagyobb ország a világon. Az emberi interakció növekvő fontossága hatalmas lehetőséget rejt magában. A közösségi média használata által közönségünk jobban megismerheti cégünket.

(Forrás: Social Media Today)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Közösségi média marketing számokban

Elérkezett egy újabb infografika ideje. Ebben a bejegyzésben körüljárjuk, mennyire hatékonyak az egyes közösségi csatornákon megvalósított reklámkampányok. Ha a statisztikai adatokat külön elemezzük, nehéz lehet eldönteni, hogy kampányunk mennyire volt eredményes, illetve hogy milyen mutatókat is érdemes figyelnünk. Az alábbi infografika az eddigi legsikeresebbnek tartott reklámkampányok közül válogat, és azt hasonlítja össze, hogy ezek a különböző közösségi csatornákon mekkora tömegeket értek el.

A számok szinte hihetetlennek tűnnek: az Evian egyik reklámját például 65.5 millióan nézték meg Youtube-on 2 év alatt. Ez azonban még mindig kevesebb emberhez jutott el, mint a Coca-Cola szponzorált Twitter hirdetése, amelyet egyetlen hónap alatt 86.5 millióan láttak. Míg a Facebook népszerű reklámfelületnek bizonyult a kisebb cégek körében – 70 százalékuk használja a közösségi oldalt marketing célból –, addig a hirdetések elhelyezése egyre drágább lesz. Csak 2011 első felében 70 százalékkal nőtt a reklámhelyek ára.

Még ha nem is hasonlítjuk össze saját reklámkampányainkat a “nagyokkal” – megőrizve legalább egy kis részét önbizalmunknak –, érdekes látni, mekkora közönséget lehet elérni a közösségi csatornák kreatív használatával.

(Forrás: Mashable)

5 tanács kórházi blogokhoz

Az igazat megvallva, ritka az olyan kórházi blog, amelyet több millióan látogatnak. De ha egy kicsit óvatosabban tűzzük ki céljainkat, egy jól működő és megvalósítható tervet állíthatunk össze a kórházi weboldalak forgalmának növelésére. A jó hír pedig, hogy mindez idővel könnyebb lesz, olajozottabban működik majd.

De mi a legjobb módja annak, hogy kiderítsük, mi érdekli leginkább közönségünket? Hogyan kezdjünk hozzá? Íme néhány tipp és követendő példa a Medcitynews.com oldalról:

  • Építsük fel a keretet: Magától értetődőnek tűnhet, mégis érdemes szót ejteni róla – ha nincs kiépítve egy közösségi infrastruktúra, nem növelhetjük blogunk népszerűségét megfelelő ütemben, nem tudjuk eljuttatni egy-egy témáról szóló bejegyzésünket potenciális közönségünkhöz, nem tudjuk megosztani azokat a történeteket sem, amelyek jó fényt vetnének kórházunkra. A Mayo Clinic eddigi legsikeresebb online tartalma egy Youtube videó volt, amelyet kevesebb mint 2 hónap alatt 2 millióan néztek meg. “Ha nem vagyunk jelen a Facebook-on, ha nincs a blogunk és Twitter profilunk, akkor nem érünk el ilyen eredményt, ennyire rövid idő alatt” – mondta Lee Aase, a Mayo Clinic Közösségi Média Központjának igazgatója.
  • Kössük helyhez a híreket: Bevett szokás az országos, illetve nemzetközi hírekhez helyi vonatkozásokat kötni. Ez a módszer a kórházi blogok esetében is alkalmazható. Legyen szó bármilyen témáról az E.coli baktériumtól a politikai döntések és egészségügy kapcsolatáig, orvosaink plusz szakmai tartalmakkal egészíthetik ki az adott cikkeket.
  • A közönség eddig elhanyagolt igényeire koncentráljunk: Keressünk olyan témákat, amelyekben orvosaink különösen jártasak, amelyekkel kapcsolatosan egyéni tartalmat tudunk szolgáltatni. Olyan orvosi kérdéseket járjunk körül, amelyek nem népszerűek, vagy nem elég hangsúlyosan más weboldalakon.
  • Emeljük ki az emberi szálakat: Sokan érdeklődnek a helyi emberekről szóló történetek iránt, főleg ha azok gyógyulásáról, addig valószínűtlennek tartott felépüléséről olvashatnak. A kórházaknak mindenképpen kellő hangsúlyt kell fektetniük ezekre a történetekre. Az amerikai St Louis-ban például sokan nyomon követték egy 23 éves szívátültetésen átesett páciens felépülését, amelyről a kórház többször is hírt adott a több, mint egy éves lábadozási idő alatt.
  • Ne hagyjuk figyelmen kívül a nem orvosi érdekességeket: Csak azért, mert egy sztori nem illik bele az “orvos megmenti a beteget” sémába, nem jelenti azt, hogy nem illik a blogunkra sem. Figyeljünk oda, mi történik körülöttünk, és tudósítsunk arról. Ami olvasóinkat érdekelheti. Ez talán a legfontosabb tanács.

(Forrás: Medcitynews.com)

Kórházak a Twitteren

Miért van szüksége egy kórháznak Twitter profilra?

Ha nagyon őszinték akarunk lenni, talán nem is fontos, hogy egy kórház jelen legyen a Twitter-en. Akkor semmiképpen nem, ha nem egyezik a közösségi média használata az intézmény marketing stratégiájával, illetve ha a regisztráció után senki sem frissítené a felületet. Önmagáért nem érdemes létrehozni egy közösségi profilt sem.

Emellett azonban az is igaz, hogy számos olyan kórház van, amely igen hatékony eszközként használja a Twitter-t a közösségépítés, illetve a betegek informálása terén. Íme néhány kérdés, amelyet érdemes tisztázni, mielőtt kórházi Twitter profilt hozunk létre:

  • Ki a célközönsége az ilyen típusú marketing tevékenységnek?
  • A célközönséget milyen online tevékenység jellemzi?
  • Más marketing eszközökkel összevetve hatékony-e a Twitter használata költség és ráfordított idő szempontjából?
  • Ha úgy döntünk, hogy regisztrálunk, less-e arra elegendő munkaerő és idő, hogy megfelelően működtessük profilunkat?
  • Biztosít-e a Twitter sajátos lehetőségeket, hogy kapcsolatba lépjünk a célközönségünkkel?
  • Milyen információt osztanánk meg a Twitter-en keresztül, ami más közösségi csatornákon még nem elérhető a betegek számára?

A kérdések megválaszolása után érdemes egy rövid dokumentumot összeállítani a Twitter-rel kapcsolatos stratégiáról, hiszen a teendők így egyértelművé válnak, és könnyebben követhetők a megvalósítás során. A kérdések megválaszolása azért is fontos, hiszen többet árthat egy Twitter, vagy Facebook profil létrehozása, ha az néhány hónap után elhagyatottá válik, és nem tartalmaz aktuális információt. Ez csak azt jelzi közönségünk felé, hogy nem vesszük komolyan a közösségi média csatornáit, illetve a közösségépítést, betegek bevonását, informálását.

(Forrás: HIVE Strategies)

Közösségi média – a számok bűvöletében

A különböző közösségi oldalakkal kapcsolatosan úgy tűnik, egyre többször csupán arra koncentrálunk, melyik szolgáltatást hányan használják, és a felhasználók száma milyen ütemben változik. Mivel a százalékok, számadatok folyamatosan változnak, ez állandó témát szolgáltat az elemzőknek.

Ennek megfelelően a Bloomberg piackutató vállalat közzétett egy felmérést, amelyben beszámol arról, hány internetező felnőtt használja a Facebook-ot, Twitter-t, illetve a Google+ alkalmazást az Egyesült Államokban. A hangsúly természetesen az utolsó szolgáltatáson volt, hiszen a Google+ az elmúlt hónap leginkább felkapott témája. A felhasználók számának gyors növekedését meglepetten nyugtázta a tanulmány, holott bárki, aki egy kis időt is tölt internetezéssel, az előző hetekben biztosan találkozott (nem is egyszer) a Google+ nevével. Érdekes volt azt is látni, hogy a Facebook (nyilván nem szándékosan) az egyik legnagyobb reklámot biztosította új vetélytársának. A felhasználók ugyanis egymás után adtak hírt új Google+ profiljukról a Facbook felületén, ezzel gerjesztve a már így is hatalmas hírverést.

Ez is hozzájárult ahhoz a hirtelen növekedéshez, amiről a kutatás beszámol. Ez alapján az amerikai internetező felnőttek 13 százaléka regisztrált a Google+ oldalán, míg a Facebook továbbra is a felnőtt lakosság 71 százalékát vonzza az Egyesült Államokban. A tanulmány arra következtet, hogy a Facebook az elkövetkezendő egy évben felhasználóinak 2 százalékát el fogja veszíteni, míg a Google+ regisztráltjainak aránya 22 százalékra növekszik majd. Először is kimondottan spekulatívnak tartom az ilyen hosszútávú előrejelzéseket, főként a közösségi média gyorsütemű világában. A különböző szolgáltatások hirtelen jelennek meg és tesznek szert nagy számú követőre, de éppen ilyen gyorsan a süllyesztőbe is kerülhetnek. Másrészt pedig nem gondolom, hogy a tény, miszerint a Google+ növekedése sokkal gyorsabb, mint a Facebook és Myspace felhasználóinak gyarapodása az első időszakban, bizonyíték a nagyobb népszerűségre. A Google+ előtt ott volt egy minta, ismert alkalmazások egész tárháza. Mennyivel könyebb azt mondani, hogy “A Google+ olyasmi, mint a Facebook, csak jobb megoldásokkal”, mint elmagyarázni, mi is az a Facebook olyan felhasználóknak, akik addig még nem ismertek hasonló online szolgáltatást.

Ahogy korábban már említettem, mindig jobb óvatosan nyilatkozni az éppen aktuális “nagy dobásról” a közösségi média területén. A gyors ütemű növekedés és felhajtás később elülhet a szolgáltatás bemutatása és első időszak után. A számok csak azt mutatják, mennyien használják az oldalakat, és nem azt, hogy mindezt hogyan teszik. Ez az, ami a legtöbb felmérésből hiányzik. Nem sokat számít, ha valaki regisztrál egy közösségi oldalon, és utána soha többet nem használja az alkalmazást. Ami azt illeti, ez a jelenség már most kimutatható a Google+ esetében: a profillal rendelkezők 31 százaléka még nem tett közre semmilyen tartalmat és nem látogatja oldalát. Az ilyen adatokon kívül mély elemzésre van szükség, hogy megtudjuk, mit csinálnak a felhasználók a közösségi oldalakon, mi jellemzi tevékenységüket, milyen tartalmat osztanak meg, milyen gyakran, illetve hogyan kapcsolódnak be a közösségi diskurzusba. Az ilyen típusú kérdések megválaszolása nyilván sokkal bonyolultabb, de mindenképpen informatívabb lehet a folyamatosan változó számadatoknál.

(Forrás: Bloomberg.com)

A közösségi csata: Facebook vs. Twitter vs. Google+

A közösségi média világát egyelőre a Facebook uralja, de a Twitter szintén kulcsfontosságú szereplővé nőtte ki magát, a Google pedig mindkét vetélytársának sok fejtörést okoz Google+ alkalmazásával. Mindhárom nem lehet egyszerre győztes – a legtöbb embernek egyszerűen nincs annyi ideje, hogy mindhárom oldalt rendszeresen használja.

A közösségi médiáról tudósító egyik legnépszerűbb oldal, a Mashable.com jelenleg felmérést készít olvasói körében. A portálon rendszeresen tartanak szavazást két, vagy esetleg több, egymással versengő szolgáltatásról. Az aktuális kérdés a Facebook, Twitter és Google+ népszerűségét hivatott felmérni. Vajon melyik szolgáltatást kedvelik a legtöbben?

Mindenesetre érdekes megfigyelni a felhasználók eddigi reakcióit a közösségi oldalak viszonyát illetően. Sokan úgy vélik, a Google+ veszélyt jelent a Twitter-re, de a Facebook népszerűségét nem fogja befolyásolni. Megint mások úgy találják, hogy a Google+ soha nem lesz széles körben használt alkalmazás. Egy nemrégiben készült felmérés alapján a Mashable olvasóinak több mint fele nyilatkozott úgy, hogy készül feladni Facebook profilját az új Google+ szolgáltatásáért.

Facebook, Twitter vagy Google+? – A szavazás jelenlegi állása

Facebook

Twitter

Google+

Mindhárom

Egyik sem

Néhány

Százalék

23.09%

19.29%

38.76%

8.88%

2.79%

7.19%

Szavazat

1,706

1,425

2,863

656

206

531

Összes szavazat: 7,387

(Forrás: Mashable.com)

Wikipédia és közösségi oldalak az orvosi rendelőben

Az európai orvosok egyre gyakrabban fordulnak munkájuk során a közösségi oldalakhoz és a Wikipédiához. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a felhasználók által közösen szerkesztett enciklopédia a praktizálók legnépszerűbb internetes forrása.

A Wikipédia, az internetezők által frissített online adattár immár tíz éves, és a világ ötödik leggyakrabban látogatott oldala, amely havonta több mint 400 millió felhasználót vonz. Pontosságát és naprakész információtartalmát számos kutatás hangsúlyozta.

Az Insight Research Group elnevezésű kutatócsoport 300 általános orvos körében végzett felméréseket. A kutatás Németországra, Olaszországra és az Egyesült Királyságra terjedt ki, minden országból azonos számú szakember részvételével. Az eredmények alapján az orvosok 69 százaléka használt valamilyen közösségi oldalt munkája során, a Wikipédiát pedig 60 százalékuk említette, mint szakmailag fontos forrást. A közösségi oldalak közül a válaszok alapján orvosi szempontból a Youtube volt a legnépszerűbb (18%), majd a Facebook (5.7%), a LinkedIn (4.7%) és a Twitter (1.3%).

A közösségi oldalak magáncélú használata jelentősen eltérő adatokat mutatott. Főként a Youtube és a Facebook esetében: a videómegosztó oldalt szabadidejében az orvosok közel 61 százaléka látogatta, míg a Facebook-ot több mint 38 százalékuk.

(Forrás: Digital Pharma blog)

Európai Unió – hol a legnépszerűbb a közösségi média?

Melyik európai országban kedvelik a közösségi oldalakat, és hol tartanak leginkább ezek veszélyeitől?

A német internetezők látogatják legkisebb számban a közösségi oldalakat Európában, derül ki az Európai Bizottság internetezési szokásokról szóló tanulmányából. A német netezők csupán 37 százaléka használ közösségi alkalmazásokat, míg Magyarországon ez az arány jóval nagyobb, 80 százalék. Hazánkhoz hasonlóan az Európai Unió többi keleti országában is igen népszerűek a közösségi média különböző oldalai. Így közel ugyanolyan nagy arányban regisztrálnak ezeken Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson.

Egy hasonló kutatás 2010-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak egyre inkább nyugtalanok az interneten megosztott adataik biztonsága miatt. Az egész Európai Uniót tekintve a felhasználók véleménye megoszlik arról, hogy vajon tényleg van-e okunk tartani a személyes adatok védelmének sérülésétől a közösségi oldalakon. A Bizottság arra is rámutatott, hogy azokban az országokban, ahol magas a közösségi portálokon regisztráltak aránya, ott ezzel szemben alacsonyabb arányban vásárolnak a felhasználók webáruházakban. Az összefüggés fordítva is kimutatható volt. Az a megállapítás, miszerint az online közösségi tevékenységek és az internetes vásárlás egymást gyengítő online szokások, rávilágíthat arra, miért nem tudnak igazán nagy bevételre szert tenni a közösségi oldalak közvetlenül a hatalmas számú felhasználók által.

(Forrás: The Economist)

Hekkelés áldozata lett a Pfizer Facebook oldala

A hírhedt Script Kiddies hekker csoport a Pfizer Facebook oldalát sem kímélte. A hekkerek támadása nagy port kavart, ennek ellenére a Pfizer megőrizte pozitív hozzáállását a közösségi médiával kapcsolatban, és kijelentette, minél hamarabb igyekszik visszaállítani az oldalt. Emellett azonban a cég igen általános kijelentéseket tett, amelyek nem tartalmaztak konkrét elképzeléseket a jövőbeli teendőket illetően.

A Pfizer szóvivője így nyilatkozott:

A jó hír az, hogy sem a cég, sem a felhasználók bizalmas adatai nem kerültek nyilvánosságra. Emellett hangsúlyoznom kell, hogy továbbra is fontosnak tartjuk a közösségi média csatornáit a kommunikációnk során, és ezt az esetet egy tanulási folyamatként fogjuk fel.

Vajon ugyanez lenne a hivatalos állásfoglalás, ha a személyes adatok védelme sérült volna?

Míg követendőnek tartom a Pfizer kitartását a közösségi média mellett, a cég közönségének többre lesz szüksége optimista kijelentéseknél a Facebook használatával kapcsolatban. A Pfizer-nek biztosítania kell, hogy a felhasználói adatok védelme nem fog sérülni. Nem elegendő arra hivatkozni, hogy az incidensért a Facebook felelős. Mára már világos, hogy a Facebookkal kapcsolatban adódnak adatvédelmi gondok, de egy gyógyszeripari cég nem engedheti meg magának, hogy teljes mértékben áthárítsa a felelősséget. Ez csupán azt jelezné, hogy a Pfizer-nek nincs befolyása az oldal ellenőrzését és működtetését illetően.

Mi lehet a megoldás?

  1. Tegyünk közre egy biztonsági tervet, hogy a rajongók/követők pontosan tudják, hogyan védjük adataik biztonságát a különböző közösségi oldalakon.
  2. Ellenőrzés, ellenőrzés, ellenőrzés – a közösségi oldalainkat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy egy esetleges krízis esetén a károkat minimálisra csökkenthessük.
  3. Vegyük fel a kapcsolatot a Facebook-kal, adjuk tudtukra a biztonsági beállításokkal kapcsolatos aggodalmainkat, sürgessük a megoldásokat.
  4. Szabjunk meg irányelveket követőink számára a Facebook és egyéb közösségi oldalak használatát illetően. Győződjünk meg arról, hogy a közönségünk tagjai nem osztanak meg magukról bizalmas információkat a közösségi csatornákon. Alakítsunk ki zárt online közösségeket és felületeket, ahol a betegek anélkül kommunikálhatnak, hogy adataik veszélyben lennének. Ismertessük meg a közönséget a Facebook céljaival: a könnyű informálódás és kommunikáció előnyeivel.

Egy közösségi média krízis tehát nem használható fel frappáns PR szlogenek hangoztatására a közösségi oldalak iránt való elkötelezettségről. Nem használható fel a helyzet arra sem, hogy hekkerek tehetetlen áldozataiként jelenjünk meg a fogyasztók előtt. Többet kell annál tenni, mint egy hasznos tanulási folyamatnak minősíteni az oldal feltörését. Részletesen ismertetni kell a közönséggel mindazt, ami tanulságként levonható az esetből, és pontosan meg kell határozni, hogy mit tehetünk Facebook oldalunk biztonságáért.

(Forrás: Medadnews.com)