5 marketing trend, amit érdemes szem előtt tartani

A digitális marketing folyamatosan mozgásban lévő terület. Gyakran jelennek meg új technológiák, felületek, amelyek mindent átható változásokat ígérnek. Nap mint nap olvashatunk cikkeket forradalmian új eszközökről, alkalmazásokról, közösségi oldalakról. Bár ezek sokszor tűnékenynek bizonyulnak, nem árt lépést tartani a digitális marketing újdonságaival, fő trendjeivel.

1. Helyfüggő szolgáltatások

A különböző cégek közönsége mára már könnyebben elérhető, és nyitott is arra, hogy az adott cégek helyfüggő szolgáltatások segítségével megtalálják őket. A közösségi alkalmazások helyfüggő funkciói fontos eszközei lehetnek a fogyasztókkal kapcsolatos adatok, paraméterek összegyűjtésének. Míg a helyfüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatbiztonsági kérdések megoldásra várnak, a felhasználók egyre inkább igénylik a személyre szabott, könnyen használható alkalmazásokat, amelyben jelentős szerepet játszanak a helyhez köthető szolgáltatások.

2. Új reklám formátumok

Bár az újabb online videó és mobil felületek nem meglepő módon nagy népszerűségnek örvendenek, az ezekhez kapcsolódó promóciós kiadások még mindig aránytalanul nagyok, ha a felhasználók által itt eltöltött időt vesszük alapul. Ahelyett, hogy pontos stratégiai terv, illetve célkitűzés nélkül szórnánk a pénzt, érdemes olyan reklám-megoldásokat találni, amelyek nem “kényszerítik” a felhasználót az üzenet befogadására, hanem tiszteletben tartva érdeklődését és az online felületen eltöltött idejét, felhasználó-központú lehetőségeket biztosítanak az adott oldalon releváns termékpromóció közvetítésére.

3. Felhasználók által összeállított tartalom

A legújabb trendek alapján a különböző felületek egyre inkább a befogadókra, mint potenciális online szerkesztőkre támaszkodnak. Ennek egyik formája, amikor a tartalomszolgáltatók csupán a hírfolyamokat állítják össze, és ezekből válogatva a felhasználók maguk állítják össze a számukra legérdekesebb tartalmat. Ezt a modellt követve a cégek könnyebben megtalálhatják célközönségüket, illetve biztosíthatják a mindig releváns üzenetek továbbítását. A Pinterest például mind a felhasználók, mind a marketing szakemberek tetszését rekordidő alatt elnyerte, bizonyítva a közönség alapú tartalomszolgáltatás népszerűségét, hatékonyságát.

4. Adott felületnek megfelelő marketing

A mobil eszközök és a táblagépek használata, elterjedése alapvetően meghatározza a marketing kampányok kialakítását, a közönség megszólításának, elérésének módját. Ezek az új lehetőségek azonban jó esetben nem csupán újabb és újabb alkalmazások létrehozására korlátozódnak, hiszen egy cégnek arra vonatkozóan is pontos stratégiát érdemes kialakítania, hogy a mobil eszközön elért közönséggel mik a hosszútávú tervei jóval azután, hogy a felhasználók letöltötték az adott applikációt. A mobil felület lehetőségeinek teljeskörű kihasználása nem minden esetben valósul meg, ma még sokszor az online alkalmazott reklámok, kampányok pontos másolatát ültetik át a cégek mobil eszközökre.

5. Integrált marketing

Az egymás után megjelenő kommunikációs csatornák, újabb és újabb üzenetközvetítésre alkalmas felületek világában könnyű megfeledkezni a marketing tevékenység legfontosabb szereplőjéről, magáról a fogyasztóról. A különböző eszközöktől és alkalmazásoktól függetlenül mindig a fogyasztó igényeit érdemes szem előtt tartani. Felmérések szerint a fogyasztók 72 százaléka az integrált marketing kampányokat részesíti előnyben, de csupán 39 százalékuk kap ilyen módon kialakított promóciós üzenetet. Az egymás után megjelenő legújabb technológiák befolyásolják, hogyan kommunikálunk környezetünkkel, illetve hogyan szűrjük ki az általunk fontosnak tartott információkat. A sikeres marketing szakemberek éppen ezért a fogyasztó igényeire koncentrálva választják ki azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a legtöbb hasznos információt tudják eljutattni közönségükhöz.

(Forrás: Mashable.com)

Reklámok

A sikeres gyógyszeripari közösségi stratégia titka – Interjú Andrew Spong-gal (2. rész)

Interjúnk második részében a sikeres közösségi média jelenlét kialakításának lépéseiről kérdeztük Andrew Spong-ot, az egészségügyi online kommunikáció egyik kiemelkedő szakértőjét. Cikkünk körüljárja azokat a problémákat, felvetődő kérdéseket, amelyekkel a gyógyszeripari marketing szakemberek szembesülhetnek az új, digitális megoldások alkalmazása során.

Interjúnk előző részében említettél néhány nehézséget, amellyel a gyógyszeripari cégeknek szembe kell nézniük, például a közösségi felületek újszerűségével, a hosszútávú tapasztalatok hiányával. Meglátásod szerint hogyan vágjon bele mégis egy gyógyszeripari cég az egészségügyi közösségi média használatába, melyek a legfontosabb kezdő lépések?

A dolog nehézségét éppen az adja, hogy egyszerre kell nagyon sok mindenre figyelni, több lépést kell egyszerre megtenni. Ez sohasem egyszerű feladat. A legfontosabb talán a cég különböző területein dolgozó döntéshozó kollégák meggyőzése. Szükség van mind a jogi osztály, az orvosi kapcsolatokkal foglalkozó, illetve a kommunikációs és marketing osztályok bevonására. A különböző területek döntéshozói kezdettől fogva részt kell, hogy vegyenek a közösségi stratégia kialakításának folyamatában. Ebben a körben kell megválaszolni a legfontosabb alapkérdéseket, a „Hogyan? Mit? Hol? Ki? Mikor? Miért?” kérdéseit. Miért fontos számunkra a közösségi média? A marketing stratégiánk szerves, integrált részét képezi a közösségi jelenlét, vagy csak azért foglalkozunk közösségi médiával, mert foglalkoznunk kell vele? Minden ilyen, és ehhez hasonló problémás, de rendkívül fontos kérdést még a tervezés elején érdemes feltenni. Ennek a csoportnak a feladata, hogy a cég számára olyan válaszokat dolgozzon ki, amelyek egyértelműen rámutatnak, miért is elengedhetetlen a közösségi csatornák használata. Ezeket az okokat korábban már megneveztük, de a közösségi média előnyeit minden cég saját, konkrét igényeihez igazítva tudja igazán hasznosítani.

A következő lépés (amely ideális esetben az elsővel egyidejűleg véghezvihető) annak viizsgálata, hogy a rendelkezésre álló céges előírások felhasználhatóak-e a közösségi felületeken való kommunikáció szabályozására. A legtöbb esetben ezek nem alkalmazhatók a közösségi média használata során. Így rendkívül fontos az üzleti irányelvek kibővítése, hogy a cég munkatársai számára elérhető legyen egy közösségi kommunikációra vonatkozó szabályzat, ami segíti őket abban, hogy magabiztosan eligazodjanak a közösségi felületeken. Minden munkatárs számára világos kell, hogy legyen, hogy a cég nevében a kommunikációs osztály nyilatkozik, de ugyanakkor nekik is van lehetőségük a célközönséggel való hatékony, előírásoknak megfelelő kommunikációra.

Mindezek nehéz, időigényes és problematikus kérdések az iparág számára. Az utolsó lépés pedig, amelyről korábban már esett szó, az annak a biztosítása, hogy a közösségi kommunikációhoz köthető üzleti céljaink, törekvéseink a céges stratégiánk szerves részét képezik, és a közösségi média használatára nem különálló projektként tekintünk, hanem kommunikációs és marketing tevékenységünk részeként. Csak így érhetünk el valós eredményeket a közösségi csatornák használatával, csak így lehet működőképes cégünk közösségi médiához kapcsolódó stratégiája.

Említetted, hogy a gyógyszeripari cégek közösségi stratégiájának kialakításához fontos a jogi döntéshozók részvétele, útmutatása. Ez pótolhatja az általános érvényű közösségi média szabályzat hiányát?

Nem arról van szó, hogy a cégen belül meglévő szabályzatok alapján fognak iránymutatást kapni a jogi döntéshozóktól. Elsősorban azért van szükség a folyamat elején minden vezető pozícióban lévő munkatársra, mert ők azok, akik végül igent vagy nemet mondhatnak a közösségi média céges szintű használatára. Nincs értelme munkát és energiát fektetni a tervek kidolgozásába, ha a végén a döntéshozók nem egyeznek bele a megvalósításba. Nem érdemes egy hosszú idő alatt módszeresen felépített, kidolgozott tervezetet prezentálni, ha végül a vezetőség elutasítja azt. A döntéshozó pozícióban lévő kollégák kérdéseit kell elsőként megválaszolni, aggodalmaikat eloszlatni, őket kell elsősorban meggyőzni a közösségi média használatának hatékonyságáról. A velük való tárgyalásokat, megbeszéléseket mindaddig folytatni kell, amíg minden félelmük el nem oszlott, minden kérdésükre választ nem kaptak.

Visszatérve a szabályzatok kérdésére, lehet, hogy nem létezik egy egységes, megfelelő hatóságoktól származó leírás, „A Közösségi Média Használatának Nagy Könyve”, de ez nem jelenti azt, hogy a meglévő kommunikációs szabályok nem alkalmazhatóak, nem elégségesek a közösségi média használatához. A meglévő előírások – és ezt számos közösségi csatornákon jelenlévő gyógyszeripari cég alátámasztotta – megfelelőek a közösségi kommunikáció szabályozásához. Az üzleti kommunikáció eredeti irányelveit az összes média csatornán való tájékoztatásra, üzenetközlésre alakították ki. Tehát tulajdonképpen ezek változatlanul követendő előírások a közösségi felületeken is. Biztosítani kell tehát, hogy a céges közösségi kommunikáció során nem teszünk olyat, amit egy másik médium használatakor sem tennénk.

Tapasztalatod szerint mi okozza leginkább a gyógyszeripari cégek közösségi médiával kapcsolatos aggodalmait, félelmeit?

Elsősorban az előbb említett szabályozási kérdésekkel kapcsolatosak az aggodalmak. De úgy érzem, erre vonatkozóan megfogalmaztunk bizonyos megoldási módokat. Nem arról van szó, hogy a szabályozás kérdése ezzel le van zárva, hiszen az gyógyszeripari cégeknek mindig tisztában kell lenniük, és meg kell felelniük a megfelelő hatóságok előírásainak. A szabályozáshoz kötődő aggodalmak másik példája a mellékhatások bejelentéséhez kapcsolódik. Sokszor elhangzik: „Amint részt veszünk a közösségi felületeken zajló diskurzusban, rögtön egy halom olyan új mellékhatásról fogunk értesülni, amit be kell jelentenünk.” Erre a megállapításra többféle módon reagálhatunk. Egyrészt, ha egyes mellékhatások felmerülnek a páciensek közösségi kommunikációja során, akkor ez abban az esetben is így van, ha nem veszünk róla tudomást. A gyógyszeripari cég döntése és felelőssége, hogy fel akarja-e ezeket ismerni, illetve reagálni akar-e rájuk. Ha egy adott cég úgy gondolja, hogy feladata a mellékhatásokról való diskurzus követése, illetve a megfelelő intézkedések megtétele, onnantól kezdve a közösségi kommunikációba való bekapcsolódás a hatékony időbeosztás kérdése, és nem etikai dilemma. A céges Facebook oldalon elhelyezett mellékhatás bejelentésére szolgáló link például remek módja a népszerű közösségi felületek adta lehetőségek kihasználásának. Ezt ismerte fel a Pfizer, amely így a legsikeresebb, a betegek körében legnépszerűbb közösségi oldalt használja fel a visszajelzések egyszerűbb befogadására, a páciensek innen érkező bejelentéseit pedig szakértők cégen belül csoportja kezeli.

Mára számos, a betegek által megosztott információt feldolgozó elemzés készült. Meggyőző mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatos tartalmak megosztása, egyes mellékhatások jelentése a közösségi csatornákon igen ritka. Ez nem azt jelenti, hogy a cégeknek nincs szüksége egy működő és hatékony stratégiára abban az esetben, ha mégis mellékhatás bejelentésére kerül sor. Az viszont a kutatások által bizonyított, hogy nincs ok több tízezer, eddig nem ismert mellékhatás bejelentésétől tartani a közösségi oldalakon. Az adatok legalábbis erre utalnak. Ha viszont előfordulnak ilyen esetek, a cégeknek kötelessége megtenni a megfelelő lépéseket. Senkinek nem érdeke, hogy az iparágról bebizonyosodjon, csak azért marad távol a közösségi médiától, nehogy olyan problémákba ütközzön, amelyeket kötelessége megoldani. A tények viszont azt támasztják alá, hogy a gyógyszeripari cégek ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok.

A harmadik dolog, amit általában megemlítenek a gyógyszeripari cégek munkatársai, az idő és a pénz hiánya. Ez sokszor úgy hangzik el: „hogyan térül meg mindaz a pénz, amit a közösségi médiára fordítunk? Miért előnyösebb anyagilag a közösségi kommunikáció?” Először is, maga a kérdés is rossz, hiszen a közösségi média használatának elsősorban nem a bevétel közvetlen növelése a célja. A közösségi kommunikációnak a közönség bizalmának felépítésében, a cégről kialakult kép formálásában van elengedhetetlen szerepe. Emellett számos kutatás mutatta ki, hogy a páciensek által közölt, megosztott információ a későbbiekben központi szerepet fog játszani, és hosszú távon megváltoztatja majd a klinikai kísérletek és gyógyszerkészítmények kifejlesztésének folyamatát. Amennyiben hiszünk ebben a jövőképben, a közösségi média fontossága megkérdőjelezhetetlen. De visszatérve a ROI kérdésére, kétféle módon közelíthetjük meg a problémát. Elsőként, meg kell kérdeznünk mit szeretnének, mit mérjünk pontosan, hiszen az online felületek számos statisztikai adatot szolgáltatnak, így tulajdonképpen bárminek a mérése lehetséges. Ezenkívül érdemes rákérdezni, hogy mit terveznek azzal az adathalmazzal, amit összegyűjtünk, átalakítják-e az eredmények fényében stratégiájukat. Erre általában „nem” a válasz, így maga a kérdés is felesleges.

Másrészt fontos annak a felderítése, miért is ennyire központi kérdés a cégek számára, hogy mennyibe kerül egy Twitter profil létrehozása, illetve fenntartása. Azt tudjuk, hogy a regisztráció ingyenes, és bár a működtetés igényel némi időt és munkát, egy progresszív szemléletű gyógyszeripari cég számára ez a napi munkafolyamat fontos, szerves részét kellene, hogy képezze a szélesebb kommunikációs stratégia részeként, nem pedig elszigetelt tevékenységként. De a költség kérdésére visszatérve – bármilyen minimális legyen is a ráfordítás – a közösségi csatornák működtetéséhez kapcsolódó kiadásokat sosem mérik ahhoz a ötvenezer, százezer dollárhoz, fonthoz, amelyet például weboldalak fejlesztésére fordítanak a cégek. Nem beszélve arról, hogy ezek eredményességét közel sem vizsgálják olyan közelről, mint a közösségi kampányok hatékonyságát. Olyan, már meglévő módszereket, amelyek igen gyenge megtérülést mutatnak fel – ilyen például a közvetlen levelek kiküldése, amelyek inkább poháralátétként funkcionálnak, mielőtt a szemetesbe kerülnének –,csak nagyon ritkán vizsgálnak felül a cégek. A közösségi marketing szakemberei a költségek megtérülése kapcsán a következőképp érvelhetnek:  „Mutassa meg a megvásárolt iPad-ekhez, a gyógyszeripari cégek által használt okostelefonokhoz és az orvoslátogatók által alkalmazott eDetailing kampányokhoz kapcsolódó ROI mutatókat, illetve bizonyítsa az üzenetátadás hatékonyságát, cserébe megmutatom mennyibe kerül az általam javasolt közösségi kampány lebonyolítása.” A költségekből kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a virtuális megoldás eredményesebb lesz.

Cégek és a közösségi média – 3 meggyőző ok

A közösségi média sikeresnek bizonyult a nagyobb, kereskedelmi profillal dolgozó, fogyasztóknak termelő piacon. Mit jelent ez a cége számára? Érdemes-e egyáltalán időt és pénzt szánni a közösségi marketingre? Ha úgy döntünk, belevágunk, hogyan irányítsuk a közösségi projektünket, hogyan érjük el a legjobb eredményt? A közösségi média többé már nem számít új technológiának, az elhanyagolt online tevékenység rossz fényt vet cégére. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a közösségi média csak egy a marketing eszközök között, nem pedig az egyetlen eszköz.

Miért hasznos a közösségi média cégek számára?

  1. A megosztás, üzenetközlés módja változik. Úgy tűnik, végleg elköszönhetünk az emailtől. A nagyszámú közönség tájékoztatásának nem praktikus eszköze az email. Az email esetében egy feladótól egy címzetthez jut el a tartalom, míg a közösségi média esetében az egy ember által megosztott üzenet nagy tömegekhez juthat el rövid idő alatt. Így nem meglepő, hogy sokan az email eltűnését jósolják, főként nagyobb csoportok tájékoztatása esetén. Emellett a közösségi média csatornái lehetőséget adnak arra, hogy a megosztott tartalom dinamikus legyen, szemben a statikus email-lel.
  2. A közösségi média költséghatékony és egyszerűen kezelhető. Könnyebben megszólíthatunk olyan fogyasztókat, akik eddig nehezen voltak csak elérhetők. Emellett az online forgalom építésének is hatékony eszköze. A kisebb cégek is jelentős eredményeket érhetnek el jól átgondolt, kreatív stratégiával. Bizonyos információkat könnyebben megoszthatunk a közösségi csatornákon, és többeknek felhívhatjuk a figyelmét.
  3. Hatás: a közösségi oldalak használata eddig nem látott ütemben növekszik. Öt éve még nem osztottunk meg tweeteket. A Facebook mérete még nem lehetett volna a harmadik legnagyobb ország a világon. Az emberi interakció növekvő fontossága hatalmas lehetőséget rejt magában. A közösségi média használata által közönségünk jobban megismerheti cégünket.

(Forrás: Social Media Today)