Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Reklámok

Wikipédia és közösségi oldalak az orvosi rendelőben

Az európai orvosok egyre gyakrabban fordulnak munkájuk során a közösségi oldalakhoz és a Wikipédiához. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a felhasználók által közösen szerkesztett enciklopédia a praktizálók legnépszerűbb internetes forrása.

A Wikipédia, az internetezők által frissített online adattár immár tíz éves, és a világ ötödik leggyakrabban látogatott oldala, amely havonta több mint 400 millió felhasználót vonz. Pontosságát és naprakész információtartalmát számos kutatás hangsúlyozta.

Az Insight Research Group elnevezésű kutatócsoport 300 általános orvos körében végzett felméréseket. A kutatás Németországra, Olaszországra és az Egyesült Királyságra terjedt ki, minden országból azonos számú szakember részvételével. Az eredmények alapján az orvosok 69 százaléka használt valamilyen közösségi oldalt munkája során, a Wikipédiát pedig 60 százalékuk említette, mint szakmailag fontos forrást. A közösségi oldalak közül a válaszok alapján orvosi szempontból a Youtube volt a legnépszerűbb (18%), majd a Facebook (5.7%), a LinkedIn (4.7%) és a Twitter (1.3%).

A közösségi oldalak magáncélú használata jelentősen eltérő adatokat mutatott. Főként a Youtube és a Facebook esetében: a videómegosztó oldalt szabadidejében az orvosok közel 61 százaléka látogatta, míg a Facebook-ot több mint 38 százalékuk.

(Forrás: Digital Pharma blog)