Gyógyszeripar és közösségi média 2012-ben

Ahogy a 2011-es év vége felé közeledünk, egyre több visszatekintő cikk jelenik meg az elmúlt évről, és ugyanígy számos írás igyekszik megjósolni 2012 legfontosabb trendjeit. Így van ez a gyógyszeripari kommunikáció terén is. Az elmúlt hónapokban a szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a digitális megoldásokra és a közösségi média felületeire. Így hát nem nagy meglepetés, hogy 2012-őt már most az aktív gyógyszeripari online kommunikáció évének nevezték. A legújabb eredményeket és közösségi média kampányokat látva úgy tűnik, valóban bízhatunk az online közösségi eszközök hatékony integrálásában.

A közösségi kezdeményezésekre számos példát hozhatunk a 2011-es évből a Sanofi “Miért inzulin?” elnevezésű Youtube kampányától kezdve a Pfizer gyógyszerhamisítás veszélyeire figyelmeztető Twitter üzenetein át a gyógyszeripari Google+ oldalak létrehozásáig. Bár a Facebook a hozzászólásokkal kapcsolatos új előírásaival sok cégnek fejtörést okozott, sokan előnyükre fordították a felhasználókkal való “kötelező” kommunikációt.

Sokáig az online kommunikációval kapcsolatos diskurzus a közösségi csatornák fontosságának bizonyítása köré épült. 2011 végére azonban talán túljutottunk a számokon és nincs többé szükség száraz statisztikai adatokra ahhoz, hogy tisztán lássuk, mekkora tömegek fordulnak az internethez és közösségi médiához egészségügyi információért. A gyógyszeripar túllépett a “Miért?” kérdésén, és végre a “Hogyan?” kérdésre koncentrál.

Az új közösségi profilok létrehozásával és kezdeményezésekkel 2011 az alapok lerakásának éve volt. 2012-ben ezek hatékony alkalmazására, a közösségi média nyújtotta kommunikációs lehetőségek kiaknázására kell hangsúlyt fektetni. Ez az egyirányú üzenetközvetítés helyett kommunikációt, közvetlen kapcsolatteremtést és közösségépítést jelent. Remélhetőleg 2012 ezen kulcsszavak jegyében telik majd.

(Forrás: H2Onlinehu)

Reklámok

Mobil a mindennapokban

Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a mobil technológia átalakította mindennapjainkat. De valójában mennyire befolyásolják szokásainkat az újabb és újabb mobil megoldások? És mit jelent mindez a marketing szakemberek számára, főként az egészségügy területén? Az alábbi infografika kiemeli, mennyire szerves részét képezik életünknek a mobil készülékek.

  • A világon használt 4 milliárd mobil készülékből 1.08 milliárd okostelefon, 3.05 milliárd pedig képes szöveges üzenetek fogadására.
  • Előrejelzések alapján 2014-re a mobil internet átveszi az asztali gépek szerepét.
  • A helyi keresések fele már mobil eszközökön történik.
  • A mobilon internetezők 86 százaléka televíziózás közben is használja készülékét.
  • Az amerikai felhasználók már átlagosan 2.7 órát töltenek naponta közösségi oldalakon mobil készülékeiken keresztül. Ez több, mint kétszerese az étkezésekre szánt, és körülbelül egyharmada az alvással töltött időnek.
  • A mobil internetezők tevékenységének 91 százaléka közösségi oldalakhoz kapcsolható, míg ez az arány asztali számítógépeknél 79 százalék.
  • A mobil internetezők legnépszerűbb tevékenységei közé sorolhatók a különböző online játékok (61%), az időjárásról való tájékozódás (55%), térképek letöltése és már keresések folytatása (50%), illetve közösségi tevékenységek (49%).
  • A Facebook felhasználók egyharmada, míg a Twitterezők fele használja a szolgáltatást mobil készüléken keresztül. Naponta több mint 200 millió Youtube videót tekintenek meg mobilon.

(Forrás: Visibli.com)

Egyre több orvos a közösségi oldalakon

A közösségi oldalakat használó orvosok száma olyan ütemben növekedett az elmúlt időszakban, hogy bármely, a közösségi média és egészségügyi szakemberek kapcsolatát vizsgáló kutató hamar ráébredhet: tanulmánya már megjelenésének pillanatában idejétmúlt volt.

Így történt ez Dr. Gabriel Bosslet esetében is, akinek tanulmánya 2011. február és május között gyűjtött adatokra épült, és mintegy évvel később jelent meg a Journal of General Internal Medicine oldalán. A kutatás szerint az amerikai orvosok 41.6 százaléka használ közösségi oldalakat.

A Frost & Sullivan tanácsadó cég nemsokkal később, 2011 májusában mutatta ki, hogy az orvosok mintegy 84 százaléka használja személyes célból a közösségi média különböző alkalmazásait. A legfrissebb felmérést a QuantiaMD online orvosi továbbképző szervezet készítette, amelynek adatai alapján az orvosok közel 90 százaléka használ legalább egy közösségi oldalt személyes célból.

Az adatok alapján az orvosok jelentős mértékben megelőzik a felnőtt lakosságot – a Pew Internet & American Life Project adatai alapján a lakosság “csupán” 65 százaléka aktív közösségi média felhasználó.

A QuantiaMD eredményei arra utalnak, hogy az orvosok közösségi média használata inkább személyes, és nem szakmai jellegű: 87 százalékuk ugyan közösségi oldalak felhasználója, de ennél kevesebb, mintegy 67 százalékuk használja ki a közösségi média adta professzionális lehetőségeket. A felmérés szerint az amerikai orvosok 33 százalékát jelölte be már betege Facebook-on, 75 százalékuk azonban nem fogadta el a páciensektől érkező felkérést. Ez azt bizonyítja, hogy míg az egészségügyi szakemberek között folyamatosan növekedett a felhasználók száma, a közösségi média jellemzően nem a beteg-orvos kommunikáció tere.

Amerikai orvosok és közösségi oldalak

Oldal Szakmai használat Személyes használat
Facebook 15% 61%
YouTube 8% 31%
Orvosi közösségek 28% 18%
LinkedIn 17% 19%
Google+ 8% 15%
Blogok 8% 14%
Twitter 3% 9%
Egyéb 3% 4%
Beteg közösségek 3% 2%
Egyik sem 33% 13%

(Forrás: American Medical News)

Hogyan tartsuk meg weboldalunk látogatóit?

Látogatókat szerezni egy weboldalnak egy dolog, lekötni és megtartani őket egy teljesen más kérdés. A nagymértékű leépítések idején a gyógyszeripari cégeknek stratégiailag kell átgondolniuk, hogyan építik fel digitális megjelenésük legfontosabb elemét: weboldalukat.

Egy sikeres portál létrehozásakor az első lépés az oldal céljának meghatározása, illetve ennek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása. A megfogalmazott célkitűzések nem lehetnek túl általánosak, részletesebb terv kell annál, mint “a látogatók interaktivitásának ösztönzése”. Mi a célunk: oktatás, tájékoztatás, termék eladása, esetleg egy bizonyos közösség támogatása? Amint meghatározzuk pontosan, mit szeretnénk elérni, a megfelelő folyamatok és feladatok is könyebben megfogalmazhatóak.

Az internetezők legnagyobb része valószínűleg már rátalált kedvenc egészségügyi weboldalára, ahol orvosi kérdésekkel kapcsolatban tájékozódhat. A sikeres portálok ezért tájékoztatáson túl többet kell, hogy nyújtsanak – lehet ez több lehetőség az interakcióra, vagy egyedi érték közvetítése a közönség felé.

Mi tartja vissza a gyógyszeripari cégeket?

A közönség hiányos ismerete: Ha a weboldalon a látogatók nem találják meg az általuk keresett információt könnyen és rövid idő alatt, nem fognak hosszabb időt eltölteni az oldalon. Sőt, a későbbiekben sem térnek vissza a portálra.

A friss tartalom hiánya: Ma már nem elég csupán jelen lenni online. Az értékes, naprakész tartalom elengedhetetlen. Egy orvosi rendelő honlapján például érdemes közzétenni a szabad időpontokat, illetve lehetőséget teremteni az online bejelentkezésre. A recept nélkül kapható gyógyszerkészítményeket forgalmazó cégek például kedvezményes kuponokat tehetnek elérhetővé weboldaluk olvasói számára, pollen előrejelzést közölhetnek, illetve bármilyen tartalmat, amelyet máshol nem ér el közönségük.

A figyelemfelkeltés, reklám hiánya: Ha azt akarjuk, hogy a látogatók visszatérjenek oldalunkra, időnként érdemes emlékeztetnünk őket, hogy portálunk elérhető, aktívan működik és frissül. Erre kiválóan megfelel egy hírlevél, amelyben tájékoztatjuk feliratkozott olvasóinkat a legújabb fejleményekről, hírekről, akciókról. Figyeljünk azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba az üzenetek küldését, hiszen a túl gyakori hírlevél zavaróvá is válhat.

Túl bonyolult oldalfelépítés: Tegyük a keresést és visszajelzést egyszerűvé. Ha az oldal használata nehéz, kényelmetlen, a látogatók nem fognak visszatérni portálunkra. A betegek és orvosok más okból jutnak el oldalunkra, tegyük egyértelművé, hogy a számukra fontos információt hol találják meg. Érdemes jól látható helyen feltültetni az oldalt működtető cég elérhetőségét is, hiszen ez megkönnyíti a látogatók számára a visszajelzést, kapcsolatfelvételt. Fektessünk különösen nagy hangsúlyt cégünk Facebook, Twitter, Youtube oldalának megjelenítésére, hiszen ezek a közösségi oldalak is megkönnyítik a közönséggel való kommunikációt.

A weboldalak a mai napig fontos elemei a marketing mixnek. A tartalom kialakítása a látogatók, orvosok igényeit figyelembe véve, illetve a hatékonyság mérése elengedhetetlen.

(Forrás: Pixels&Pills)

Egészségügy a digitális korban

Folyamatosan statisztikákat és számadatokat felsorakoztatni, hogy bebizonyítsuk, valóban digitális korban élünk, egy idő után értelmét veszti. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy hatalmas tömegek használják a különböző közösségi oldalakat. Ehhez hasonlóan az online tartalom és közösségépítés szerepe az egészségügyben sem szorul magyarázatra.

Ennek ellenére meg szerettem volna osztani az alábbi videót. Egyrészt azért, mert minden aktuális adatot tartalmaz a közösségi média használatáról, ennek hatásáról az egészségügyre és betegek tájékoztatására. Másrészt pedig azért, mert sokkal inkább figyelemfelkeltő egy mozgalmas videó, mint az írott szöveg – még akkor is, ha ugyanazt az információt tartalmazza.

 

 

A videó legfontosabb adatai:

  • Világszerte 2.08 milliárdan használják az internetet
  • Az internetezők aránya csupán az elmúlt évben 11 százalékkal növekedett
  • Jelenleg Európában 476,213,935 internetező van
  • Több mint 156 millió blog létezik online
  • Több mint 200 millió felhasználó körülbelül 40 milliárd tweetet oszt meg évente
  • A Wikipédia több mint 3.65 millió cikket tartalmaz, amit több mint 123 év alatt lehetne elolvasni
  • A Facebook-nak több mint 750 millió felhasználója van – ha ez egy ország lenne, a harmadik legnagyobb lehetne Kína és India után
  • Minden másodpercben valaki regisztrál LinkedIn-en
  • A Youtube naponta 1 milliárd videónak ad helyet
  • Naponta 2 milliárd Google keresést jegyeznek
  • Az egészségügy a második legnépszerűbb téma a Google keresőben
  • Az egészséggel kapcsolatos online tevékenység a harmadik legnépszerűbb minden korosztályban
  • Az európaiak 85 százaléka fordul az internethez és más online technológiához egészségügyi és gyógyszer információért
  • Egy 4000 orvos részvételével készült felmérés szerint 88 százalékuk használt internetes forrást szakmai célból
  • A betegek 50 százaléka megvitatja az interneten talált információt orvosával
  • Az orvosok 44 százaléka ír fel kifejezetten a betege által kért gyógyszerkészítményt
  • Az orvosok 49 százaléka ajánl betegének weboldalt – 80 százalékuk egyes betegségekkel kapcsolatos információs oldalt, 56 százalékuk az egészséges életmódról szóló tartalmakat, 37 százalékuk gyógyszerek és egyéb termékek oldalait, 22 százalékuk pedig hasonló betegségben szenvedők online közösségére hívja fel a páciens figyelmét az orvos

(Forrás: Pharma Marketing: The Weekly Dose)

Közösségi média marketing számokban

Elérkezett egy újabb infografika ideje. Ebben a bejegyzésben körüljárjuk, mennyire hatékonyak az egyes közösségi csatornákon megvalósított reklámkampányok. Ha a statisztikai adatokat külön elemezzük, nehéz lehet eldönteni, hogy kampányunk mennyire volt eredményes, illetve hogy milyen mutatókat is érdemes figyelnünk. Az alábbi infografika az eddigi legsikeresebbnek tartott reklámkampányok közül válogat, és azt hasonlítja össze, hogy ezek a különböző közösségi csatornákon mekkora tömegeket értek el.

A számok szinte hihetetlennek tűnnek: az Evian egyik reklámját például 65.5 millióan nézték meg Youtube-on 2 év alatt. Ez azonban még mindig kevesebb emberhez jutott el, mint a Coca-Cola szponzorált Twitter hirdetése, amelyet egyetlen hónap alatt 86.5 millióan láttak. Míg a Facebook népszerű reklámfelületnek bizonyult a kisebb cégek körében – 70 százalékuk használja a közösségi oldalt marketing célból –, addig a hirdetések elhelyezése egyre drágább lesz. Csak 2011 első felében 70 százalékkal nőtt a reklámhelyek ára.

Még ha nem is hasonlítjuk össze saját reklámkampányainkat a “nagyokkal” – megőrizve legalább egy kis részét önbizalmunknak –, érdekes látni, mekkora közönséget lehet elérni a közösségi csatornák kreatív használatával.

(Forrás: Mashable)

Wikipédia és közösségi oldalak az orvosi rendelőben

Az európai orvosok egyre gyakrabban fordulnak munkájuk során a közösségi oldalakhoz és a Wikipédiához. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a felhasználók által közösen szerkesztett enciklopédia a praktizálók legnépszerűbb internetes forrása.

A Wikipédia, az internetezők által frissített online adattár immár tíz éves, és a világ ötödik leggyakrabban látogatott oldala, amely havonta több mint 400 millió felhasználót vonz. Pontosságát és naprakész információtartalmát számos kutatás hangsúlyozta.

Az Insight Research Group elnevezésű kutatócsoport 300 általános orvos körében végzett felméréseket. A kutatás Németországra, Olaszországra és az Egyesült Királyságra terjedt ki, minden országból azonos számú szakember részvételével. Az eredmények alapján az orvosok 69 százaléka használt valamilyen közösségi oldalt munkája során, a Wikipédiát pedig 60 százalékuk említette, mint szakmailag fontos forrást. A közösségi oldalak közül a válaszok alapján orvosi szempontból a Youtube volt a legnépszerűbb (18%), majd a Facebook (5.7%), a LinkedIn (4.7%) és a Twitter (1.3%).

A közösségi oldalak magáncélú használata jelentősen eltérő adatokat mutatott. Főként a Youtube és a Facebook esetében: a videómegosztó oldalt szabadidejében az orvosok közel 61 százaléka látogatta, míg a Facebook-ot több mint 38 százalékuk.

(Forrás: Digital Pharma blog)

Hozzászólások és a Youtube csatornák népszerűsége

A gyógyszeripari cégeknek látszólag könnyebb dolga van a Youtube csatornák működtetésével, mint a Facebook oldalak fenntartásával, hiszen semmi jel nem utal arra, hogy a Youtube a hozzászólások kötelezővé tételét tervezné. De vajon népszerűbbek-e azok a Youtube csatornák, ahol a cégek lehetővé teszik a hozzászólások megosztását? Vajon mennyire fontos szempont a véleménykifejtés lehetősége a nézők számára?

A július elején publikált adatok alapján nem lehet összefüggést kimutatni a hozzászólások, illetve a gyógyszeripari brandek Youtube csatornáinak népszerűsége között. Míg több cég regisztrált nézőinek és videóik megtekintésének száma is jelentősen növekedett a tavaly decemberi adatokhoz képest, más cégek esetében stagnálás figyelhető meg. De igaz-e, hogy a felhasználói élmény lényegesen pozitívabb, ha a hozzászólás lehetősége adott? Igaz-e, hogy azok a Youtube csatornák, ahol a nézők le tudják írni véleményüket, sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek? Az én személyes elgondolásom az volt, hogy bizonyára annál inkább felhasználóbarát egy Youtube csatorna, minél inkább támogatott a szolgáltatás közösségi jellege, tehát ha a csatorna létrehozói szívesen fogadják a hozzászólásokat. A számok azonban nem bizonyították hipotézisemet.

A nézők számának növekedése az alábbi ábrán arra utal, hogy a hozzászólások letiltása vagy engedélyezése és a csatornák népszerűsége között nem lehet egyértelmű kapcsolatot feltételezni. A legnagyobb növekedést az Amgen, BayerChannel, Genetech és TibotecHCV csatornák könyvelhették el. Ezeken a Youtube profilokon mind a regisztráltak, mind a megtekintések számának gyarapodása 100 százaléknál nagyobb volt az elmúlt fél évben. A négyből három csatornán nem engedélyezett a hozzászólás, míg a Genetech videói alatt erre van lehetőség. Ehhez hasonlóan voltak cégek lényegesen kisebb növekedéssel, ezek között szintén vegyesen szerepeltek hozzászólásokat engedélyező és tiltó Youtube profilok. A négy legsikeresebb csatorna részletesebb megfigyelése után azonban kiderült, hogy habár a Genetech esetében adott a hozzászólás lehetősége, ezzel a videókat megtekintők eddig egyáltalán nem éltek.

Ez a rövid elemzés arra enged következtetni, hogy akár engedélyezzük, akár letiltjuk a hozzászólásokat a Youtube-on, akár folyamatosan ellenőrizzük azokat, vagy teljesen kiiktatjuk a véleménynyilvánítás lehetőségét, a döntő elem a sikeres csatornák esetében valami egészen más. Ez pedig a tartalom. Nem a felhasználók által létrehozott, hanem az adott cég által megosztott tartalom.

(Forrás: Eye on FDA)