A 33charts.com, orvosi közösségi médiával foglalkozó oldalon nemrég megjelent blogbejegyzésben Dr. Bryan Vartabedian egy igen érdekes kérdést vet fel: hány közösségi oldalt és alkalmazást vagyunk képesek hatékonyan használni? Manapság elég nagy a valószínűsége, hogy online tevékenységünk legnagyobb része közösségi oldalakon történik. Naponta többször megnyitjuk Facebook oldalunkta, rákattintunk a barátaink, ismerőseink által megosztott Youtube videókra, és miután a videót viccesnek/érdekesnek/inspirálónak tartjuk, úgy döntünk, megosztjuk Twitter-en.
Tegyük fel, hogy mindemellett még blogot is vezetünk, és igyekszünk lépést tartan az olvasók hozzászólásaival. Ezenkívül olyan sokat hallottunk és olvastunk már a Google+ alkalmazásról, hogy úgy döntünk, itt az idő csatlakozni, és kideríteni, mi is kavart ekkora port az elmúlt hetekben. Így mielőtt észrevennénk, hosszú órákat töltünk el számítógépünk előtt, és próbáljuk kihalászni a fontos adatokat az információk tengeréből. És miután bátorságot véve magunkon elszakadunk a géptől, kilépve a házból az első dolgunk elővenni okostelefonunkat. És újra kezdődik minden előről.
De valóban ezt hivatott elérni a közösségi média? Függőséget okozni embereknek, akik egy idő után már egész nap a monitor előtt ülnek? Nem hinném. A közösségi oldalak használata napi szinten meg kellene, hogy könnyítse a tájékozódást és kapcsolattartást. A cél nem a digitális káosz. A leghasznosabb képesség ebben a korban a szelektivitás. Annak a képessége, hogy eldöntsük, melyik információ fontos, és melyiket érdemes hanyagolni. Ennek segítségével rennet teremthetünk az online információ-rengetegben, amely nap mint nap körülvesz bennünket. A közösségi média és egyre inkább a mobil alkalmazások segítségünkre lehetnek, hogy kiszűrjük a felesleges tartalmakat, és felismerjük a releváns, új információt, amely figyelmet érdemel.
Ennyi közösségi oldal mellett döntéseket kell hozni. Nem feltétlenül kell az összes közösségi alkalmazást és internetes oldalt használnunk. Jobb eredménnyel jár, ha kiválasztunk néhányat, és azokat hatékonyan használjuk, mintha elveszünk a online közösségi oldalak tengerében. Főleg akkor érdemes ezt megfontolni, ha a közösségi oldalak megfelelő használatán sok múlik. Például, ha orvosként vagyunk aktív felhasználói a közösségi alkalmazásoknak. Egy egészségügyi szakember számára a közösségi média sokkal több csupán kellemes időtöltésnél. A közösségi oldalak ugyanis számos lehetőséget biztosítanak az orvosoknak, hogy kapcsolatokat építsenek és tratsanak fenn kollégáikkal, hogy tájékozódjanak, illetve naprakészek, relevánsak maradjanak a rohamosan változó orvosi szakmában. Azonban a közösségi média vessel forrása is lehet – a személyes adatok védelme és a jó hírnév megtartása szempontjából.
A közösségi média adta lehetőségek túl ígéretesek ahhoz, hogy nemet mondjunk rájuk. De ettől még az akadályok nem tűnnek el. Ezért kell mindenkinek átgondolnia: milyen mértékben tudja a közösségi média alkalmazásait biztonsággal használni. Jó kiindulópont lehet a következő elv: ha már nem tudjuk teljes mértékben ellenőrizni, monitorozni online tevékenységünket, valószínű, hogy túllőttünk a célon. Nem tarthatjuk folyamatosan rajta a szemünket egyszerre a Facebook-on, Twitter-en, blogokon és hozzászólásokon, Youtube csatornánkon, Google+ profilunkon és különböző online közösségeken is. Ha hatékonyan akarjuk használni a közösségi médiát, a számunkra fontos emberekkel szeretnénk kapcsolatot tartani, ha a számunkra érdekes információhoz szeretnénk hozzájutni, és mindemellett követni, ellenőrizni is szeretnénk online jelenlétünket, akkor szelektálnunk kell. És el kell döntenünk, mikortól túl sok a közösségi média.
(Forrás: 33charts.com)
hcsmhu.wordpress.com 