Megjelent az első magyar nyelvű, ingyenes, elsősegélynyújtó mobiltelefon-alkalmazás

A WEBBeteg.hu egészségportál az Országos Mentőszolgálattal együttműködve kifejlesztette az Elsősegély – Mit kell tennem? mobilalkalmazást, amely az első magyar nyelvű, ingyenes applikációként gyakorlati tanácsokkal segíthet a mentők megérkezéséig.

A mindenki számára ingyenesen elérhető Elsősegély alkalmazás célja, hogy edukációs jelleggel az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretekkel szolgáljon, valamint vészhelyzet esetén egyszerűen és gyorsan elérhető információt, gyakorlati útmutatást biztosítson a segítségnyújtónak. Az alkalmazás egyedi abból a szempontból is, hogy ez az első átfogó applikáció, amely mögé támogatóként a szakmai szervezetek is felsorakoztak (OMSZ, OGYEI).

Az Elsősegély a H2Online által média tulajdonosként üzemeltetett WEBBeteg egészségportál webes alkalmazásaként is elérhető, valamint ingyenesen letölthető mobil alkalmazásként Android és iOS operációs rendszerekre.

Az első 3-5 perc döntő

Az alkalmazás fejlesztését és használatát indokolja, hogy felmérések szerint baleset esetén mindössze minden hatodik ember tud vagy mer segíteni a sérülteken, a bizonytalanság pedig még nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az elsősegélynyújtási ismeretek hiánya. Habár magas a valamiféle oktatáson, tanfolyamon részt vettek aránya, saját bevallásuk szerint teljes biztonsággal mindössze a képzettek közel 20 százaléka tudná alkalmazni a megtanultakat.

Hirtelen szívmegállás, légúti elzáródás, vagy erős vérzés esetén az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés, a gyógyulás szempontjából. Ezen az időtávon belül a mentők rendszerint még nem érkeznek meg a helyszínre, így döntő szerepe van a lakossági elsősegélynyújtásnak.

„Az új alkalmazás egyszerre segít az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításában, illetve nyújt gyorsan elérhető konkrét tanácsokat bármilyen váratlan helyzetben. A fejlesztés során a tömör és gyorsan áttekinthető utasításokra, valamint az informatív képi megjelenítésre helyeztük a hangsúlyt, emellett telefonunk a tartózkodási helyünkhöz legközelebbi defibrillátort és kórházat is megjeleníti számunkra – emelte ki Sztankó Péter, a WEBBeteg.hu főszerkesztője.

Azok, akik nem tudják telefonjukon maguknál tartani az alkalmazást, a http://elsosegely.webbeteg.hu internetes címen is elérik annak webes változatát.

Reklámok

Mit tanulhatunk a Google Pingvintől?

Egy hónappal ezelőtt kezdtek el sokasodni a weben a Pingvin névre elkeresztelt Google algoritmusfrissítést gyakrabban kárhoztató, ritkán támogató, leginkább pedig csak tanácstalanul értelmezni próbáló elemzések. A riadalom oka az volt, hogy gyakran nagy, gazdag tartalommal rendelkező, professzionálisan optimalizált, ráadásul legális, ún. „white hat” módszerekkel támogatott oldalak kerültek ki vesztesként a módosításból.

Mi a Google Pingvin?

A Google szerepe a pharma szektorban

Tematikus oldalak, pl. egészségportálok esetében jóval nagyobb a kérdés súlya, mint hírportálok esetében. Felmérések szerint a Google a legfontosabb kiindulási pont a magyar internetezőknél, amennyiben egészségi problémákra keresnek választ, és az egészségportálok forgalmának jellemzően fele a Google-ből érkezik. Néhány százalékos változás a teljes site látogatottságát is olyan mértékben érinti, ami hónapok építkezését vetheti vissza.

A Pingvin lényege a „túloptimalizálás” elleni fellépés. Nem új elv a Google filozófiájában, csupán a korábbi eszközök szerepének újrasúlyozása és kiegészítése. Célja az volt, hogy a bár legális, mégis mesterséges keresőoptimalizálási eszközöket szűrje ki, és büntesse az ezzel élő portálokat. Egy szabályos keresőoptimalizálást folytató oldal számára ugyanakkor a gyakorlatban gyakran nem egyértelmű, hogy mi számít a látogatók oldalhasználatát is megkönnyítő bevett eszköznek, mi túloptimalizálásnak, és hogyan szaladhat bele a linkspam vagy webspam minősítésbe egy weboldal üzemeltetője.

A Pingvin a gyakorlatban

A tucatnyi site-ot üzemeltető H2Online havi másfél millió látogatást eredményező keresőforgalmat menedzsel. Amikor a cég több portálját – számos jól optimalizált nagy weboldalhoz hasonlóan – május elején negatívan érintette az algoritmus módosítása, az általános alapelvek ismeretében sem volt kézenfekvő a gyors megoldás és a gyakorlati tennivalók kijelölése. Az azóta eltelt hetekben a gyors, ugyanakkor megfelelő elemzésen nyugvó intézkedések hatására visszatértek, egyes esetekben a korábbinál magasabbra is emelkedtek a keresési mutatók.

A Google találati listáján elfoglalt pozíciót meghatározó algoritmus ugyanis kiismerhető, a változások elemzésével pedig közelebb lehet jutni a megoldáshoz, az esetleges hibák javításához és a weboldalak minőségének javításához.

Szerkesztői vs. látogatói tartalmak

A szerkesztés nem számít túloptimalizálásnak. A Google korábbi algoritmusfrissítései kapcsán is felmerült, hogy a Google előnyben részesíti a természetesebbnek ható, gyakran látogatói, átlagos internetfelhasználói magatartásra utaló jeleket. Tapasztalatunk az, hogy a nem túloptimalizált, de jól megszerkesztett (különböző stílusokat, belső linkeket tartalmazó) oldalakat részesíti előnyben a Google, szemben a kevésbé formázott, tördelt, hibákat is tartalmazó oldalaknál.

Szerkesztett vs. generált tartalmak

Sokan tekintenek negatívan az automatizált, generált megoldásokra, ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a valóban releváns, a látogatói döntéshez szükséges minőségű és mennyiségű információkat tartalmazó automatizált oldalak (pl. keresés találati oldalak, listák) forgalma emelkedett az elmúlt hetekben.

Linkek szövege

A legfontosabb szempont a linkek szövegének „életszerűsége”, sokszínűsége (link diversity), amelynek a szakirodalomban hangsúlyozott szerepét csak megerősíteni tudjuk. Akár látogató, akár szerkesztő linkel, nem valószínű, hogy mindig ugyanolyan formában (pontosan egyező szöveggel, sőt paraméterekkel) tenné. Előny, ha egy cikkre nem mindig ugyanaz a szó linkel, hanem sokszor egy-egy szövegrészlet vagy a kulcsszó egy toldalékos formája.

A weboldalunkra mutató linkek

Erős, sőt javuló találati lista helyezést ott találunk, ahol az oldalra, oldalcsoportra, portálra hivatkozó domainek (és elsősorban különböző szerveren lévő domainek) száma magas. A linkek száma helyetta hivatkozó domainek száma és a linkelő oldalak tartalmi relevanciája a mérvadó.

A linképítés ne kampány, hanem folyamat legyen, a bejövő linkek száma is természetes ütemben gyarapodjon.

Külső hivatkozások: kell-e félni a szöveges hirdetésektől?

A hirdetés kampányszerű, tömeges és jellemzően szabványos formában történik, azaz pontosan olyan, ami könnyen linkspamnek minősülhet.Tapasztalatok szerint a hirdetést linképítésnek tekintő Google 80 százalékos forgalomcsökkenést eredményező hátrasorolással is büntethet.

  • Érdemes figyelni az arányokra! A hirdetés és a PR cikk egy weboldal természetes eleme, de egy nagyrészt hirdetéseket tartalmazó weblap nyilvánvalóan kevésbé megbízható, mint egy gazdag szerkesztőségi tartalommal rendelkező site.
  • Különítsük el teljesen a látogatók számára is látható módon a hirdetéseket a szerkesztőségi tartalmaktól.
  • A Google ajánlásaiban megfogalmazza, hogyan lehet jelezni számára, hogyegy linket nem linképítési, hanem forgalomterelési céllal helyeztük el oldalunkon („nofollow” attribútum).
  • Egy oldalon belül lehetőleg egy alkalommal linkeljünk ugyanarra a céloldalra.

A legfontosabb azt megérteni, hogy a linképítés fizetett és tömeges módja egyik fél számára sem előnyös. A Google bünteti mind a mesterséges linképítést megrendelő, mind a végrehajtó weboldalt.

Egyéb általános keresőoptimalizálási tapasztalatok

  • Frissesség kérdése: az egészséggel, betegséggel kapcsolatos kereséseknél – szemben például a politikai témájú találatoknál – továbbra is értékesnek tekint a Google többéves oldalakat is.
  • Terjedelem: a hosszabb, összetettebb oldalak sokkal jobban szerepeltek elemzéseink szerint, mint a rövid, túlságosan is célzott, egy információt tartalmazó oldalak.
  • Egyedi tartalmak kérdése: nem jár hátránnyal a hírügynökségi tartalmak vagy sajtóanyagok használata, amelyek mindig is a webes tartalomszolgáltatás természetes részét képezték.

Tanulságok

  1. Pusztán keresőoptimalizálással – a Pingvin óta különösen – nem lehet javítani egy oldal értékén, de keresőoptimalizálás nélkül vagy hibás eszközökkel az eredményeinket lerontani nagyon könnyen lehetséges.
  2. Veszélyes kizárólag a Google-ra építeni weboldalunkat, erre sokakat megtanított a Pingvin. Kockázatos stratégiaaz üzleti terveket arra alapozni, hogy elképzeléseink találkoznak-e a Google fejlesztőinek legközelebbi lépéseivel. Egy komoly weboldalnak meg kell találnia valamennyi lehetséges látogatási forrását, meg kell teremtenie ismertségét, látogatói bázisát is.

(Szerző: Sztankó Péter)

Egészségügyi információ keresése az interneten – alapvető trendek

Egy nemrégiben készült tengerentúli tanulmány eredményei szerint az egészséggel kapcsolatos online keresési szokások betegségenként, kezelési módonként igen eltérőek lehetnek. A gyógyszeripari cégek számára talán legfontosabb adat, miszerint a páciensek főként azért keresik fel weboldalaikat, hogy a különböző termékek mellékhatásairól szerezzenek bővebb információt. A gyógyszeripari portálon böngésző betegek 80 százaléka több rivális cég termékeire is rákeres az interneten.

Íme, az online egészségügyi kereséssel kapcsolatos legfontosabb trendek:

  • Bár egyre többen tájékozódnak egészséggel kapcsolatos kérdésekről online, leginkább beteg családtagok segítése, illetve saját diagnózis felállítása céljából fordulnak a páciensek az internetes forrásokhoz.
  • A betegeket ápolók sok időt töltenek az interneten pácienseik, családtagjaik egészségügyi problémáival kapcsolatos információ után kutatva. Az online tartalmak jelentősen befolyásolják terápiás döntéseiket.
  • Sokan bonyolultnak, nehezen érthetőnek találják az online cikkeket, tartalmakat.
  • Az egészséggel kapcsolatos internetes keresések során a betegek általában több weboldalt is meglátogatnak, nem egyetlen forrásra támaszkodnak.
  • A felmérés egyértelműen bizonyította, hogy a TV reklámok önmagukban hatástalanok a gyógyszerkészítmények közötti választást, a gyógyszervásárlással kapcsolatos döntéseket illetően. Általában a reklámokban látott gyógyszerekről a páciensek igyekeznek több információt gyűjteni online.
  • A közösségi oldalakat viszonylag sok beteg látogatja, de csak kevesen osztanak meg tartalmat vagy szólnak hozzá az aktuális témákhoz.
  • A legfontosabb talán a gyógyszeripari közösségi oldalakon, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, kivel is kommunikálnak, ki képviseli az adott céget a közösségi felületen. Leginkább a daganatos betegségben szenvedők, illetve cukorbetegek mutattak érdeklődést az aktuális információkat tartalmazó gyógyszeripari közösségi oldalak iránt.
  • A betegek válaszaiból az is kiderült, miszerint az interneten talált információkat rendszeresen megbeszélik orvosukkal, illetve az online tartalmak segítenek, hogy jobban felkészüljenek egy-egy orvosi konzultációra.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Gyógyszeripari online tartalmak – a betegek döntéseinek “motorja”

A gyógyszeripari cégek által szponzorált betegedukációs weboldalak és mobil alkalmazások jelentős hatással vannak a páciensek egészséggel kapcsolatos döntéseire – mutatta ki a Manhattan Research tanulmánya.

A nemrégiben készült tengerentúli felmérés szerint a felnőtt internetezők 51 százaléka rendszeresen a gyógyszeripar cégek által támogatott weboldalakon keres választ egészségügyi kérdéseire. Az eHealth kutatásának eredménye alapján 43 százalékuk az itt talált, gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos információt orvosával is megvitatja. A szponzorált források között találunk betegségekkel és kezelési lehetőségekkel kapcsolatos információt, alkalmazásokat, az orvosi konzultációkat segítő kérdéssorokat, mobil alkalmazásokat.

“Számos páciens tájékozódik gyógyszeripari cégek által közzétett online információ, illetve digitális eszközök segítségével és ez jelentősen befolyásolja az orvosukkal való interakciót is,” mondta Maureen Malloy, a Manhattan Research vezető egészségügyi kutatója. “Emellett a betegek egyértelműen igényelnek olyan forrásokat, amelyek segítségével fel tudjanak készülni az orvosi vizsgálatokra. Össze tudják gyűjteni a fontosabb kérdéseket, válaszokat. Ez jelentős lehetőségeket hordoz a gyógyszeripari cégek számára, hogy elérjék célközönségüket.”

Az említett online forrásokat különösen gyakran használták egyes krónikus betegségekben szenvedő betegek, így a koszorúér betegségben szenvedő páciensek 75 százaléka, az ízületi gyulladásos betegek 68 százaléka fordul rendszeresen a gyógyszeripari cégek által támogatott digitális forrásokhoz.

(Forrás: PMLive)

Kórházi weboldalak a betegek igényei szerint

Akik nyomon követik az egészségügyben zajló eseményeket, azok tudják, hogy az elmúlt időszak rengeteg változást hozott. Amikor ilyen gyors ütemű az átalakulás, érdemes visszatérni az alapvető elvekhez, kiindulópontokhoz. Az egészségügyi vezetőknek ez alapján négy területre kell összpontosítaniuk.

  1. A megváltozott környezet felmérése és motiváló célkitűzések
  2. A céloknak megfelelő stratégiák és eljárások kidolgozása
  3. A stratégiák megvalósítására alkalmas emberek kiválasztása
  4. Mérhető eredmények számonkérése

A kórházi vezetők sok esetben nem vesznek tudomást a betegek körében, illetve az egészségügy területén kialakuló új trendekről. Így például nem fordítanak kellő figyelmet a korszerű intézményi weboldalak fejlesztésére, közösségi média eszközök használatára, illetve figyelmen kívül hagyják, hogy egyre több páciens mobilkészülékén keres rá az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb információkra, elérhetőségekre.

Milyen céllal böngészik a betegek a kórházi weboldalakat? Míg majdnem minden intézmény oldalán megtalálható az igazgató vagy főorvos köszöntő levele, nem valószínű, hogy a betegek számára ez a rendelési idővel, kezelésekkel, szakorvosokkal kapcsolatos hasznos információt nyújtana.

Mit tehet egy kórház a betegközpontú portál kialakítása érdekében? Először is érdemes megtudni, mi a betegek legfőbb célja, amikor a kórházi weboldalra látogatnak. Ezeket a célokat csak a páciensek bevonásával lehet meghatározni. Meg kell szólítani a betegeket, az ő visszajelzéseik alapján lehet igazán jól működő oldalt kialakítani. Egy felhasználóbarát oldal egyik fő tulajdonsága, hogy a legfontosabb információk már a kezdőoldalon elérhetők. A betegek számára hasznos tudnivalók legfeljebb két kattintással elérhetőek kell, hogy legyenek.

Az egészségügy az internet segítségével már nemcsak a kórház négy falán belül létezik, hanem a betegek otthonában, számítógépeik képernyőjén is. A kórházaknak egyre inkább arra kell törekedniük, hogy a páciensek számára fontos információk mindenki számára könnyen elérhetők legyenek.

(Forrás: Hospital Impact)

Online tartalom az egészségügyben

Sok szó esik mostanában a tartalom marketingről, illetve annak kulcsszerepéről a brandépítés során. De vajon ugyanilyen fontos eleme az online tartalom az egészségügyi marketing-mixnek? Az egészségügyi oldalak több szempontból is különleges helyzetben vannak. Egyrészt nincs olyan portál, amely minden beteg összes lehetséges kérdésére tartalmazza a választ. Másrészt a páciensek egészséggel kapcsolatos online keresését alapvetően meghatározza saját és környezetük egészségi állapota. Nem fognak minden ok nélkül a cukorbetegséggel, depresszióval, vagy más problémával kapcsolatban információ után kutatni. Akkor fordulnak ezekhez a webes tartalmakhoz, amikor szükségük van rá.

A betegek online keresésére szintén igaz, hogy általában nem egyetlen forrásra korlátozódik. Akár saját tüneteikről igyekeznek megtudni minél többet, akár családtagjaik számára próbálják megtalálni a legmegfelelőbb kezelési módot, a páciensek több weboldalra is ellátogatnak, hogy átfogó, részletes információt szerezzenek.

Korábbi felmérések szerint az egészségügyi online keresések legnagyobb része, 90 százaléka kereső alkalmazásokkal indul. A betegek webes keresése azonban különböző okokra vezethető vissza. Így például nagyobb valószínűséggel keresnek információt az interneten a páciensek tünetek megjelenésekor, egy diagnózis felállításakor, új gyógyszerkészítmény szedése esetén, illetve ha egy családtagjuk ápolásra szorul. Ez azt is jelenti, hogy a betegek és hozzátartozóik különböző típusú tartalom után kutatnak.

De mégis mi a közös a betegek elvárásait illetően? Az online egészségügyi tartalomnak milyen feltételeknek kell megfelelnie?

A betegek következetes információt keresnek. A részletes és informatív tartalom a betegségek kiváltó okaitól a lehetséges kezelési módokig minden fontos információt tartalmaz.

A páciensek könnyen érthető információ után kutatnak. Szem előtt kell tartani, hogy a betegek nagy többsége nem rendelkezik orvosi képzettséggel, így a különböző kórképek, egészségügyi problémák egyszerűsített leírására van szükségük. Emellett az elkerülhetetlen, bonyolult orvosi kifejezésekhez minden esetben érdemes definíciót mellékelni.

A betegek szeretnék megismerni más páciensek tapasztalatait. Ez az egyik oka annak, hogy a közösségi oldalak egyre fontosabb szerepet játszanak az egészségügyi tájékozódásban.

A betegek könnyen megtalálható és átlátható információt keresnek. Szoros összefüggés van az online tartalmak hossza és az oldalon eltöltött idő között. Minél terjedelmesebb egy cikk, annál kisebb az esély, hogy a látogatók az egészet elolvassák. Érdemes pontos, részletes, ugyanakkor tömör tartalomszolgáltatásra törekedni. Bizonyos illusztrációk, képek, diagramok szintén segítik a könnyebb befogadást.

Végül pedig a betegeknek megbízható online tartalomra van szükségük. Minden esetben fel kell tüntetni a cikk szerzőjét, a felhasznált forrásokat, illetve a szerző végzettségét, szakterületét.

(Forrás: World of DTC Marketing)

Orvosok a közösségi médiáról

Orvosok és kórházak egyre gyakrabban fordulnak a közösségi médiához, akár professzionális, akár személyes céllal – mutatta ki egy 2011 szeptemberében készült amerikai kutatás.

Az Orvosok, Betegek és Közösségi Média című tanulmány adatai alapján az egészségügyi szakemberek egyre nagyobb arányban látogatják az internetes közösségi oldalakat. Kétharmaduk szakmai célból is használja az említett portálokat, és a beteg-orvos kommunikáció lehetséges színtereinek tekinti ezeket. Az orvosok több mint 20 százaléka használ két, vagy annál több közösségi oldalt.

A betegközösségek terén azonban nem ilyen bíztató a helyzet. Tízből csupán egy orvos ismer legalább egy ilyen oldalt. Akik azonban jártasak az online betegközösségek terén, azoknak jelentős része hisz abban, hogy ezek a közösségi portálok pozitív hatással lehetnek a betegekre. Ez a szemlélet számos különböző betegséget illetően igaz. Az orvosok véleménye alapján főként a ritka betegségekben, rákban, krónikus betegségben szenvedők esetén hatékonyak a betegközösségek. Ahogy egy megkérdezett említette: “A betegek megoszthatják történetüket, tanulhatnak egymástól, átadhatják a tudást, reményt adhatnak egymásnak.”

Az orvosok 38 százaléka bíztatta páciensét, hogy használja ki a betegségével kapcsolatos online közösségek nyújtotta lehetőségeket, és csupán 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem ajánlaná betegének az internetes közösségeket. Emellett a megkérdezett szakemberek kétharmada szívesen regisztrálna egy adott betegközösség tagjaként, hogy megfigyelje az oldal működését és az internetes közegben zajló diskurzust. Az orvosok több mint fele tanácsokat is adna, illetve információt szolgáltatna a betegek számára online.

Az egymás közötti online kommunikációt illetően is pozitívan nyilatkoztak a megkérdezett orvosok. Többségük szívesen csatlakozna zárt szakmai közösségekhez az interneten, hogy szakértőktől tanuljon (92%), eseteket vitasson meg (90%), praxis működtetéséről cseréljen információt (87%), saját szaktudását adja át (84%). Tízből nyolcan szívesen konzultálnának betegeikről egy zárt orvosi online közösség oldalán.

Az orvosok a betegekkel való online kommunikáció bizonyos formáira is nyitottak, mindaddig, amíg az biztonságos felületen zajlik. 75 százalékuk szívesen küldene egészségügyi oktató anyagokat betegeinek, míg 72 százalékuk a páciensek állapotát kísérné figyelemmel az internet segítségével. 70 százalékuk szerint egy zárt beteg-orvos közösség keretén belül elő lehetne segíteni a gyógyszeres kezelések pontosabb követését. A megkérdezett orvosok 68 százaléka nagyobb betegcsoportokkal való kapcsolattartásra, tanácsadásra használná a páciensek és szakemberek online közösségét. Az orvosok 40 százaléka azonban nem állapítana meg diagnózist, illetve nem kezelne beteget online, főként a páciens adatainak biztonsága érdekében, illetve a saját felelősségét szem előtt tartva.

(Forrás: Health Populi)

Hogyan tartsuk meg weboldalunk látogatóit?

Látogatókat szerezni egy weboldalnak egy dolog, lekötni és megtartani őket egy teljesen más kérdés. A nagymértékű leépítések idején a gyógyszeripari cégeknek stratégiailag kell átgondolniuk, hogyan építik fel digitális megjelenésük legfontosabb elemét: weboldalukat.

Egy sikeres portál létrehozásakor az első lépés az oldal céljának meghatározása, illetve ennek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása. A megfogalmazott célkitűzések nem lehetnek túl általánosak, részletesebb terv kell annál, mint “a látogatók interaktivitásának ösztönzése”. Mi a célunk: oktatás, tájékoztatás, termék eladása, esetleg egy bizonyos közösség támogatása? Amint meghatározzuk pontosan, mit szeretnénk elérni, a megfelelő folyamatok és feladatok is könyebben megfogalmazhatóak.

Az internetezők legnagyobb része valószínűleg már rátalált kedvenc egészségügyi weboldalára, ahol orvosi kérdésekkel kapcsolatban tájékozódhat. A sikeres portálok ezért tájékoztatáson túl többet kell, hogy nyújtsanak – lehet ez több lehetőség az interakcióra, vagy egyedi érték közvetítése a közönség felé.

Mi tartja vissza a gyógyszeripari cégeket?

A közönség hiányos ismerete: Ha a weboldalon a látogatók nem találják meg az általuk keresett információt könnyen és rövid idő alatt, nem fognak hosszabb időt eltölteni az oldalon. Sőt, a későbbiekben sem térnek vissza a portálra.

A friss tartalom hiánya: Ma már nem elég csupán jelen lenni online. Az értékes, naprakész tartalom elengedhetetlen. Egy orvosi rendelő honlapján például érdemes közzétenni a szabad időpontokat, illetve lehetőséget teremteni az online bejelentkezésre. A recept nélkül kapható gyógyszerkészítményeket forgalmazó cégek például kedvezményes kuponokat tehetnek elérhetővé weboldaluk olvasói számára, pollen előrejelzést közölhetnek, illetve bármilyen tartalmat, amelyet máshol nem ér el közönségük.

A figyelemfelkeltés, reklám hiánya: Ha azt akarjuk, hogy a látogatók visszatérjenek oldalunkra, időnként érdemes emlékeztetnünk őket, hogy portálunk elérhető, aktívan működik és frissül. Erre kiválóan megfelel egy hírlevél, amelyben tájékoztatjuk feliratkozott olvasóinkat a legújabb fejleményekről, hírekről, akciókról. Figyeljünk azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba az üzenetek küldését, hiszen a túl gyakori hírlevél zavaróvá is válhat.

Túl bonyolult oldalfelépítés: Tegyük a keresést és visszajelzést egyszerűvé. Ha az oldal használata nehéz, kényelmetlen, a látogatók nem fognak visszatérni portálunkra. A betegek és orvosok más okból jutnak el oldalunkra, tegyük egyértelművé, hogy a számukra fontos információt hol találják meg. Érdemes jól látható helyen feltültetni az oldalt működtető cég elérhetőségét is, hiszen ez megkönnyíti a látogatók számára a visszajelzést, kapcsolatfelvételt. Fektessünk különösen nagy hangsúlyt cégünk Facebook, Twitter, Youtube oldalának megjelenítésére, hiszen ezek a közösségi oldalak is megkönnyítik a közönséggel való kommunikációt.

A weboldalak a mai napig fontos elemei a marketing mixnek. A tartalom kialakítása a látogatók, orvosok igényeit figyelembe véve, illetve a hatékonyság mérése elengedhetetlen.

(Forrás: Pixels&Pills)

Betegportálok – a páciensek szemével

Először az elektronikus orvosi adatok, majd az internetes konzultáció, közösségi média, most pedig a betegportálok jelentik a legújabb digitális egészségügyi trendet. Az új eszközök hatékonyságában azonban addig nem lehetünk biztosak, amíg fel nem tesszük a kérdést: vajon hogyan látják őket a betek?

Vegyük például a betegeknek szánt portálokat, amelyekre az orvosi praxis “előszobájaként” is tekinthetünk. Az oldalon való regisztrációval a páciensek egy zárt, biztonságos felületen juthatnak hozzá kórlapjaikhoz, eredményeikhez, illetve felvehetik a kapcsolatot orvosukkal email-en keresztül, vagy akár időpontot is egyeztethetnek vele. Az oldal nyújtotta számos kényelmes megoldás ellenére amerikai kutatás bizonyította, hogy a betegportálokat országos szinten a páciensek mindössze 6 százaléka használja.

Egy belgyógyászati folyóirat eredményei alapján azok a betegek fordulnak leginkább ezekhez az oldalakhoz, akik:

  • nincsenek megelégedve jelenlegi orvosukkal,
  • nem tartják megfelelőnek az orvosukkal való kommunikációt,
  • úgy érzik, orvosuktól nem kapnak kielégítő egészségügyi információt.

A páciensek, akik legkevésbé érdeklődnek a betegportálok iránt:

  • meg vannak elégedve orvosukkal,
  • megfelelőnek tartják az orvosukkal való kommunikációt,
  • nehézségeik vannak az internetes oldal kezelésével kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy a kutatások rámutattak: azok a betegek, akiknek jó a kapcsolatuk az orvosukkal, tartanak attól, hogy a portálok esetleg átveszik a szemtől-szembe történő találkozások szerepét, ezzel gyengítve az orvosukkal való eddigi kapcsolatukat. Félnek tehát attól, hogy a weboldalak nem kiegészítő megoldást kínálnak, hanem a személyes vizsgálatokat igyekeznek helyettesíteni.

Míg a tanulmányok eredményei nem általánosíthatók teljes mértékben, rávilágítanak egy potenciális következményre, amely független az orvosi szándéktól, mégis befolyásolhatja a betegekkel kialakított kapcsolatot. A páciensek ugyanis úgy értékelhetik a változást, mintha orvosaik szándékosan csökkenteni kívánnák a rájuk fordított időt, a személyes konzultációk számát.

Összefoglalóan a betegportálokról

  1. A betegportálok nem egy múló trend termékei, sőt, a jövőben szakmai elvárás lehet ezeknek az internetes alkalmazásoknak fenntartása.
  2. Az oldalak kialakításakor a páciensek véleményét kellene elsősorban figyelembe venni – milyen szolgáltatásokra van szükségük, mit tartanának hasznosnak, hogyan érdemes ezeket reklámozni. A feltett kérdések azért is fontosak, hiszen egy betegközpontú portál kialakításáról van szó.
  3. A weboldalak igazi értékét a közvetlenül az orvosoktól származó, betegközpontú egészségügyi segítség adja, nem pedig különböző készítmények és szolgáltatások promóciója.
  4. Érdemes lenne az oldalak működtetését az orvosok mindennapi munkamenetébe beépíteni. Fontos, hogy ha a potálon betegek adatai szerepelnek, akkor azt az orvos fel is használja munkája során.

(Forrás: Mind The Gap)