Egy hónappal ezelőtt kezdtek el sokasodni a weben a Pingvin névre elkeresztelt Google algoritmusfrissítést gyakrabban kárhoztató, ritkán támogató, leginkább pedig csak tanácstalanul értelmezni próbáló elemzések. A riadalom oka az volt, hogy gyakran nagy, gazdag tartalommal rendelkező, professzionálisan optimalizált, ráadásul legális, ún. „white hat” módszerekkel támogatott oldalak kerültek ki vesztesként a módosításból.

Mi a Google Pingvin?

A Pingvin lényege a „túloptimalizálás” elleni fellépés. Nem új elv a Google filozófiájában, csupán a korábbi eszközök szerepének újrasúlyozása és kiegészítése. Célja az volt, hogy a bár legális, mégis mesterséges keresőoptimalizálási eszközöket szűrje ki, és büntesse az ezzel élő portálokat. Egy szabályos keresőoptimalizálást folytató oldal számára ugyanakkor a gyakorlatban gyakran nem egyértelmű, hogy mi számít a látogatók oldalhasználatát is megkönnyítő bevett eszköznek, mi túloptimalizálásnak, és hogyan szaladhat bele a linkspam vagy webspam minősítésbe egy weboldal üzemeltetője.

A Pingvin a gyakorlatban

A tucatnyi site-ot üzemeltető H2Online havi másfél millió látogatást eredményező keresőforgalmat menedzsel. Amikor a cég több portálját – számos jól optimalizált nagy weboldalhoz hasonlóan – május elején negatívan érintette az algoritmus módosítása, az általános alapelvek ismeretében sem volt kézenfekvő a gyors megoldás és a gyakorlati tennivalók kijelölése. Az azóta eltelt hetekben a gyors, ugyanakkor megfelelő elemzésen nyugvó intézkedések hatására visszatértek, egyes esetekben a korábbinál magasabbra is emelkedtek a keresési mutatók.

A Google találati listáján elfoglalt pozíciót meghatározó algoritmus ugyanis kiismerhető, a változások elemzésével pedig közelebb lehet jutni a megoldáshoz, az esetleges hibák javításához és a weboldalak minőségének javításához.

Szerkesztői vs. látogatói tartalmak

A szerkesztés nem számít túloptimalizálásnak. A Google korábbi algoritmusfrissítései kapcsán is felmerült, hogy a Google előnyben részesíti a természetesebbnek ható, gyakran látogatói, átlagos internetfelhasználói magatartásra utaló jeleket. Tapasztalatunk az, hogy a nem túloptimalizált, de jól megszerkesztett (különböző stílusokat, belső linkeket tartalmazó) oldalakat részesíti előnyben a Google, szemben a kevésbé formázott, tördelt, hibákat is tartalmazó oldalaknál.

Szerkesztett vs. generált tartalmak

Sokan tekintenek negatívan az automatizált, generált megoldásokra, ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a valóban releváns, a látogatói döntéshez szükséges minőségű és mennyiségű információkat tartalmazó automatizált oldalak (pl. keresés találati oldalak, listák) forgalma emelkedett az elmúlt hetekben.

Linkek szövege

A legfontosabb szempont a linkek szövegének „életszerűsége”, sokszínűsége (link diversity), amelynek a szakirodalomban hangsúlyozott szerepét csak megerősíteni tudjuk. Akár látogató, akár szerkesztő linkel, nem valószínű, hogy mindig ugyanolyan formában (pontosan egyező szöveggel, sőt paraméterekkel) tenné. Előny, ha egy cikkre nem mindig ugyanaz a szó linkel, hanem sokszor egy-egy szövegrészlet vagy a kulcsszó egy toldalékos formája.

A weboldalunkra mutató linkek

Erős, sőt javuló találati lista helyezést ott találunk, ahol az oldalra, oldalcsoportra, portálra hivatkozó domainek (és elsősorban különböző szerveren lévő domainek) száma magas. A linkek száma helyetta hivatkozó domainek száma és a linkelő oldalak tartalmi relevanciája a mérvadó.

A linképítés ne kampány, hanem folyamat legyen, a bejövő linkek száma is természetes ütemben gyarapodjon.

Külső hivatkozások: kell-e félni a szöveges hirdetésektől?

A hirdetés kampányszerű, tömeges és jellemzően szabványos formában történik, azaz pontosan olyan, ami könnyen linkspamnek minősülhet.Tapasztalatok szerint a hirdetést linképítésnek tekintő Google 80 százalékos forgalomcsökkenést eredményező hátrasorolással is büntethet.

• Érdemes figyelni az arányokra! A hirdetés és a PR cikk egy weboldal természetes eleme, de egy nagyrészt hirdetéseket tartalmazó weblap nyilvánvalóan kevésbé megbízható, mint egy gazdag szerkesztőségi tartalommal rendelkező site.
• Különítsük el teljesen a látogatók számára is látható módon a hirdetéseket a szerkesztőségi tartalmaktól.
• A Google ajánlásaiban megfogalmazza, hogyan lehet jelezni számára, hogyegy linket nem linképítési, hanem forgalomterelési céllal helyeztük el oldalunkon („nofollow” attribútum).
• Egy oldalon belül lehetőleg egy alkalommal linkeljünk ugyanarra a céloldalra.

A legfontosabb azt megérteni, hogy a linképítés fizetett és tömeges módja egyik fél számára sem előnyös. A Google bünteti mind a mesterséges linképítést megrendelő, mind a végrehajtó weboldalt.

Egyéb általános keresőoptimalizálási tapasztalatok

• Frissesség kérdése: az egészséggel, betegséggel kapcsolatos kereséseknél – szemben például a politikai témájú találatoknál – továbbra is értékesnek tekint a Google többéves oldalakat is.
• Terjedelem: a hosszabb, összetettebb oldalak sokkal jobban szerepeltek elemzéseink szerint, mint a rövid, túlságosan is célzott, egy információt tartalmazó oldalak.
• Egyedi tartalmak kérdése: nem jár hátránnyal a hírügynökségi tartalmak vagy sajtóanyagok használata, amelyek mindig is a webes tartalomszolgáltatás természetes részét képezték.

Tanulságok

1. Pusztán keresőoptimalizálással – a Pingvin óta különösen – nem lehet javítani egy oldal értékén, de keresőoptimalizálás nélkül vagy hibás eszközökkel az eredményeinket lerontani nagyon könnyen lehetséges.
2. Veszélyes kizárólag a Google-ra építeni weboldalunkat, erre sokakat megtanított a Pingvin. Kockázatos stratégiaaz üzleti terveket arra alapozni, hogy elképzeléseink találkoznak-e a Google fejlesztőinek legközelebbi lépéseivel. Egy komoly weboldalnak meg kell találnia valamennyi lehetséges látogatási forrását, meg kell teremtenie ismertségét, látogatói bázisát is.

(Szerző: Sztankó Péter)